off hát én másképp emlékszem földrajzból, de hát a terminologiák változhatnak, ha most ugy csoportositják, ám legyen. Irán mondjuk sem nyelvileg, sem kulturálisan nem igazán tartozik egy csoportba az arab országokkal szerintem, mert a perzsa az ugye indoeuropai, és Közép Ázsiában van egy csomó igen közeli nyelv, pl a tadzsik asszem majdnem perzsa. Tadzsikisztán meg csak nem Közel Kelet, nem?
Irán a Közel-Kelet része. A "Middle East" kifejezés az arab-indiai köztes területet jelölte anno, utána visszahúzták a keleti katárát Iránig, de manapság már Pakisztánt és Afganisztánt is bele szokták számolni a stratégák. Én a Kaszpi-térségtől innen lévő részét szoktam annak venni, amiben bőven benne van Irán, ráadásul lényegesen jobban kötődik kulturálisan a termékeny félholdhoz, mint a közép-ázsiai vagy távol-keleti országokhoz.
franc tudja. miután volt róla szó a közelmúltban, a moszad figyelmeztetést is küldött, így könnyen lehet. mondjuk nem látom értelmét egy ilyen drága rakéta tesztelésének egy teljesen semleges utasszállítón, de nem a racionalitásukról híresek, szóval..de ez csak spekuláció.
>Ha viszont végiggondoljuk, szerintem a repülésről szóló mindenfajta kommunikációt fontos lenne érthető, de szakmai mederben tartani.
Aha, az fontos lenne... Vonaton sokkal többen utaznak, mint repülőn. Amiket olvasok a vasútközlekedésről (néha még itt is :-)) ), az épp olyan, mint amiket te olvasol a repülésről :-)))
Szerintem a szakmai meder a témához értő szakembereknek szól. A többinek meg pont úgy jó, ahogy ő érti (vagyis sehogy...). Az ismeretterjesztő filmekben meg a szakértelmet pótolja a hatásvadász utánjátszás. Bizos vagyok benne, hogy akár baleseti szituációban a pilóták nem eltorzult arccal húzzák a szarvkormányt, mint a NatGeón. De szituációhelyesen eljátszva nem lenne annyira érdekes...
Ezen a linken egy webes levélküldéshez jutsz, ahol meg tudod írni a véleményedet. Azt írják az oldalon, ahonnan ide jutottam, hogy részletesen üdvös leírni, hogy mi nem tetszett, mi volt hibás, ki mondta kb. mikor, a program címe, adásidőpontja, az időzóna megjelölésével.
Hogy tudnék vissajelezni a History channelnek. Ők vannak a legjöbben a bögyömben, mert az újmódi hatásvadászatot leszámítva a legjobbak a filmjeik, amiket nagyon agyoncsap a kritikán aluli magyar fordítás.
"Szerintem ez fontos, mert a "redneck" is ülhet repcsire, amivel előfordulhat késés, elveszhet a pogyó, mehet kitérőre, rászólhatnak, ha telefonál, és így tovább, millió dolog."
Én bár nem vagyok ász a repülésben de ha utaztam akár menetrendszerintin, de főleg "üdülő járaton" (charter) néha nem bírtam visszafogni a röhögést mikor két "nagyokos" vitázott, hogy a repülőgép amivel utazunk az most Airbus vagy Boeing, mert nekik ugye a lényeg az volt, hogy a repcsi az üdülőhelyre viszi őket.
Volt amikor félhangon mögöttük "elkiabáltam magam" hogy milyen jó, hogy Boeing-737-800assal megyünk... Mindjárt abbamaradt a vita, Airbus és Boeing támában :))
Őszintén a BKV utasok nagyrésze lényegi kérdést csinál-e abból, hogy az a busz amire felszáll, az éppen milyen Ikarus? Szerintem nem, csak a magamfajta hülyéje tesz különbséget busz és busz között, a nagy átlagnak a BKV busz az kék és a járatszám a fontos, hogy honnan hova megy.
A repülőgépeknél meg hogy milyen légitársaság színében pompázik a többi már nem lényeg, csak hogy repül.
Első ránézésre igazad van, az átlag tömeget baromira nem érdeklik a részletek. Hogy a zivatar az egy olyan nyári vihar, hogy most a hajtómű az motor, az a slaugozás ablakmosás vagy jégtelenítés, stb.
Ha viszont végiggondoljuk, szerintem a repülésről szóló mindenfajta kommunikációt fontos lenne érthető, de szakmai mederben tartani. Mert időről időre ama bizonyos "átlag tömeg" is elkezd a repüléssel kapcsolatos valamilyen dologról vitázni. De nem érti azt, amiről beszél. Csak emlékezzetek a tavaly nyári itteni balhéra az AFR szerencsétlensége után, vagy az irányítóknál rendszeresen felbukkanó hőzöngőkre, akik szerint minden héten cserepek repülnek a tetőkről Ferihegy környékén.
Szerintem ez fontos, mert a "redneck" is ülhet repcsire, amivel előfordulhat késés, elveszhet a pogyó, mehet kitérőre, rászólhatnak, ha telefonál, és így tovább, millió dolog. Biztosan másképp állna az egészhez, ha egy kicsit - pont annyit, amennyi érthető - értene az egészből.
A robbanási zóna rombolódásában jelentős szerepe van a robbanóerőn kívül a robbantási magasságnak. Ugyanaz a bomba a földfelszínen robbanva az epicentrumban mindent elpusztít, de a kisebb nyomású és kiszóródási zóna átmérője kisebb.
Magasabban robbanva viszont a központban kisebb a rombolás, de a köztes zóna sokkal nagyobb.
Igazán magasan robbantva pedig a felszíni rombolás-kiszóródás alig észlelhető, viszont a kezdeti sugárzás kiterjedtebben működik. (pl. a neutronbomba)
A túlélés szempontjából pedig legalább olyan fontos tényező az élőerők viselkedése. Mindig van egy olyan zóna, ahol szakszerű-begyakorlott intézkedések révén életben maradnak az emberek, tétlenség vagy zűrzavar esetén pedig meghalnak. Hirosimában jelentősen növelte az áldozatok számát, hogy nem tudták mivel állnak szemben, a külvárosok lakossága - ahogy tanulta - ment a belvárosba menteni, ahelyett, hogy elmenekült volna.
