A magyar koronát vizsgálta 25 évig egy dunaújvárosi arc. Arra jutott, hogy évszámok vannak kódoltan a diszítésben. Két évszám van még a koronán: 2012 és 2035 , ha jól emlékszem. Jutubon rákeresel fent van.
Az rendben van, hogy fennvan a YT-n, de hol? ;) A "korona" nem elég specifikus, a videóban elhangzó 2012, 2035(?)-re nem tudok keresni, a "dunaújvárosi", "arc", "25 év" meg nem ad elég támpontot.
Én ezt találtam:
A magyar Szent Korona - Az időkód http://www.youtube.com/watch?v=7RnGCw7yf2w
Itt egy "kedves méltatás", az indexen, Tóta W. Árpádtól http://index.hu/kultur/klassz/idokod/
A film is, a könyv is (2012 mellett) érdekes módon 2030-as éveket ír nem valamelyik konkrét 2030-as évet. A 2002-es könyv a 153-dik oldalon említ még egészen konkréten 2052-t.
Minap meg mikor azt irtam, hogy a távolkeletiek lealázzák majd pár éven belül az európai autógyártást akkor meg volt itt aki totál hüjjének nézett.
Mert hogy az Audi az "Isten"...
Meg a BMW...
Pár év azt max az idősebbek fognak rá emlékezni, és nem azért mert a távolkeleti autó jobb lesz, hanem mert letarolja a konkurenseit, ahogy megtették eddig minden másban, amibe belefogtak.
2005 januárjától vehet kinai magánember autót. Akkor azt irtam, hogy újabb fogyasztók jelentek meg a olajpiacon. Más meg, hogy sokára lesz Kínában azért tömeges autózás. Az idő gyorsan megy...
A távolkeletiek bevallottan agresszivek gazdaságilag, és gátlástalanok.
Ráadásul keresztül néznek az európai emberen mint az ablaküvegen, főleg a koreaiak. Itt laknak a faluban a Hankook vezetői, és kemény dolgokat mesélnek a náluk dolgozók...
Az U-235 tartalom két milliárd éve 0.72% helyett 3% volt,a TH-232 és az U-238 nem bomlik,tehát ezek mennyisége ugyanannyi,mint volt a nova robbanásakor.
Az U-235 csak "gyujtosnak" kell,mint neutronforrás az első adagok pu-239-re és u-233-ra transzformációjához.
Alapvetően,ha nem tetszik hogy az entropiát gyorsítod,hagyd abba a létezést :-)
Egyébként a világűrben sokkal nagyobb a lehetséges entropia különbség ,csak ott nehezebben alakul ki az élet .Sokkal.
Sajnos itt is már a kiárusítás végére érkeztünk meg, néhány milliárd éve ezekből még jóval több volt a földön...
Egyébként itt is azt a folyamatot segítjük elő, hogy a bomlásban rejlő potenciált gyorsított ütemben alakítjuk át hővé ahhoz képest, mintha csak spontán lebomlana, adunk az entrópiának...
Ezzel a megközelítéssel még nem találkoztam, de nagyon érdekes, abszurd, de végülis logikus...
Szóval a természet létrehozza az életet, majd az értelmet, tehát ebben egy nagyfokú rendezettséget, pont azért, hogy általa az össz rendezetlenséget még gyorsabban állítsa elő.
Ebbe belefér az is, hogy a bioszféra működése során, míg a rendezetlenséget igyekezett növelni összességében, melléktermékként létrehozott olyan rendezett struktúrákat is, mint a fosszilis energiahordozók. Hiszen a légkör gázkeverékéből magas energiatartalmú vegyületeket állítottak elő, és azokat a kéregben ledeponálták. Vagyis ezek a struktúrák kicsúsztak az entrópiacsökkenés kezéből. De erre az élet kitalálja az emberi értelmet, amely gondoskodik róla, hogy a megszökött fosszilisba lekötött energiák is sürgősen, egyre sürgősebben hővé váljanak...
A szomorú a történetben az lehet, ha elfogy a fosszilis, akkor nincs is szükség az emberi értelemre, okafogyottá válik a létezése...
Valamit ki kell találnunk, hogy ezután is az ember előtti természetnél hatékonyabban szolgáljuk az entrópianövekedést, mert csak addig van létjogosultságunk :-(
Nekem legalább 7-8 forgatókönyvem van, nem egyforma valószínűséggel. Mivel az 1973-ban megjelent előrejelzések közül eleddig a BAU-t követtük, aminek csúnya vége van nem sok esélyt látok, de ez az én dolgom.
Molnár Géza is megírta, ez a rendszer teljesen ki van szakadva a természetből, annak ellene dolgozik, és nem is akar változtatni, pedig lehetne:
A törzsfejlődést és általában az életet a Földön a hőtan második főtétele szabályozza. Az energia rendezett formában érkezik a Földre, napsugarak hozzák. A sugárzó energia a rövid hullámhosszúságú, nagy energiájú tartományból a hosszúhullámú felé alakul át. A rövidhullámú sugárzást nagy rezgésszámú, s így nagy energiájú részecskék alkotják, a visszasugárzott energiában a fotonok energiája sokkal kisebb, így a Föld sokkal több fotont bocsát ki, mint amennyit elnyel. A sugárzás entrópiájának növekedése lehetővé teszi, hogy a Földön rendeződési folyamatok történjenek, azaz bonyolultabb rendszerek is kialakuljanak, mint amilyen például az élet. Az élet kialakulása éppen azért történt, hogy ne csak a talaj felmelegedése alakítsa át a rendezett napsugárzást rendezetlenné, hanem az élővilág is beszálljon a versenybe. Egyetemes törvényként fogalmazható meg: azok a fajok fejlődtek gyorsabban, melyek hatékonyabban tudták növelni a rendezetlenséget a napsugárzásból vett energiában, akár közvetve, akár közvetlenül jutottak hozzá. Hiszen a növény megköti a fénysugárzást, majd amikor rothad, hővé alakítja, növeli a sugárzás rendezetlenségét. De ha megeszi egy növényevő, akkor az elraktározott energia a növényevőt fűti és kelt ezáltal hősugárzást, ami gyorsabb, mint a rothadás. Arról nem is beszélve, hogy a növényevők serkentik a növények növekedését is. A ragadozók között is vannak csúcsragadozók, és végül itt az ember is, akinek értelme még jobban segít begyűjteni mindenhonnét az elraktározott energiát. Ösztönei azonban arra vezetik, hogy ezt minél gyorsabban tegye, hisz korábban is a faj túlélése múlt azon, milyen gyorsan használja a faj az elérhető energiát. Ez mostanra bajba sodort bennünket, de az itt végiggondolt dolgok segítenek megoldást találni is.
A letelepült népesség természetátalakításba kezdett, az erdők irtása az Agrosz-hegységtől kezdve egészen a brazil esőerdőkig éppen ezt a hatékony energia-entrópia átalakítót, az élőrendszert érintette. Mivel helyébe nem került hatékonyabb rendszer, így a Föld, mint rendszer hatékonysága csökkent. A helyébe lépett helyettesítők, azaz az ősmaradványi (fosszilis) források nem jelentettek valódi többletet, hiszen nem a természet részei és az energia-entrópia átalakítás során nem újulnak meg. Azok a rendszerek fenntarthatóak tehát, melyekben a megújulás sebessége legalább akkora, mint a használaté, mert így folytonos energia-entrópia átalakítás történhet. Ha erdőket vágunk ki, azokat pótolni kell, vagy erdővel, vagy bármi olyan megújulásra képes rendszerrel, mely legalább annyira hatékony energia-entrópia átalakító, például egy napelem. A lebetonozott térségek és városi épületek visszalépést jelentenek az élet előtti felszínhez. Ezért a zöldtető-mozgalom, illetve az utak, épületek napelemborítása kívánatos, egyébként a visszalépést nem kerülhetjük ki. A visszalépés mindig kisebb összetettséggel jár. Az élettelen felszínhez képest előrelépés a növényzet, ahhoz képest pedig a bonyolult állatvilág. Összetettségben persze előrelépés a mai társadalom is, de ehhez már nem a természet adja az erőforrásokat, hanem a bányászat. A mai bonyolultság tehát túlment a fenntartható határon. (ez egy cikkemből van)
Nyílván nem lejátszható előre fonalasan egy-az-egyben a parti, hiszen akkor nem lenne értelme sakk-versenyeket rendezni, de az aktuálisan lehetséges lépések nagy száma és a jól választható lépések kis száma azért tudhat iránytű lenni a kérdésben.
A 3D inga mozgása kaotikus, nem jelezhető előre, DE a fázistrében tudjuk hol nem tartózkodhat, illetve hol szeret, hol nem szeret tartózkodni, diffegyenleteit ismerjük, egyes kiinduló esetekből rövid időre előre menve megjósolható milyen valószínűséggel lesz hol, a hiba viszont közben exponenciálisan nő. Ez azért nem kevés, szerintem....
Egy dolgot nem szabad szem elöl téveszteni, szerintem: Zénon "Akhilleusz és a teknős" paradoxonját.
Illetve egy akkori konkrét post ("fenntarthatóság & végtelen") kapcsán írtam egy hosszabb hozzászólást egy másik topikba -> annak egyik szakasza szerint Zénon fenti paradoxonja egy érdekes vízválasztó-analógia lehet, ha a te két végletedet próbáljuk meg közelíteni egymáshoz.
Te mennyire sakkozol? ;) Profiknál, pláne a játék elején vagy végén (kevés bábos végjáték esetén) nagyon könnyen előrejelezhetőek a lépések, de középjátékban is sokszor jó esélye van/lenne az embernek (pláne sakkprogrammal a kezében) egy átlagos virtuális bukméker ellen.
Óvatosabban az ilyen kijelentésekkel! Pláne ha diszkrét a magyarázó állapottér is (konkrét játékállások), meg a predikciós célváltozó is (következő lépés), plusz a mesterséges intelligencia algoritmusai olyan előrehaladott fejlettséget mutatnak, mint a sakkban.
Tisztelem benned az analitikus megközelitesi stilust. Viszont belathatod, hogy a legegyszerübb folyamatok leirasanal már sokszor megall a tudomany (ahogyan irod, valoban a haromdimenzios inga mozgasa SEM irhato le pontosan), sok reszrendszert teljesen veletlenszerü hatasok müködtetnek, ...
Ezt azert vesd össze azzal, hogy 6,8 milliard, egyenkent sztochasztikusan viselkedö fazon (akik a legkülönbözöbb mentalitassal, vallassal, tudassal rendelkeznek, a legkülönbözöbb joleti szinten elnek, teljesen különbözö kompetenciakkal vannak felvertezve, különbözö celokat követnek, ...) kollektiv reakciojat probalod kisilabizalni, neadjisten leirni.
Hat nem csoda, hogy sokszor leegyszerüsitve ugy teszik fel a kerdest, hogy: "Vajon a 6,8 milliard ember kollektiv intelligenciaja különbözik-e egyaltalan a teknöben dagado kenyertesztabol elö es szaporodo elesztögombak összintelligenciajatol?". Erdekes modon az elesztögombak viselkedese könnyebben leirhato statisztikus modszerekkel (egyszerü diff. egyenletekkel, hiszen nagyszamu "minidöntes" eredmenye), mint az emberiseg kollektiv "útja" (hiszen azt nagy mertekben veletlenszerü, de döntö jelentösegü es nagyon is veges szamu valtoallitasok hatarozzak meg. Erröl szol a törtenelem.
Eppen ezert szerintem max. nehany jellemzö scenario leirasa lehetseges. Aztan majd kiderül, hogy melyik jön be.
Jelen helyzetre leforditva nekem ket alternativa kristalyosodik ki. Az egyik a "malthusiasm", tehat az armageddon/madmax, a masik a "technologiai" megközelites, ami szerint a fejlödesnek igenis van perspektivaja, igenis olyan környezetben elünk, ahol igenyeinket hosszu tavon is fedezni tudjuk (lesz eleg energia, a rendelkezesre allo nyersanyagokbol kijövünk, az universum nagy, tetszölegesen tudunk terjeszkedni, ...), igenis uj ismeretek, technologiak segitenek bennünket ezen celok elereseben, ... (talan a cornucopianism nevvel illethetö).
Majd latjuk mi jön be. Az emberiseg mar jonehanyszor allt valaszut elött. A mostani ketsegtelenül nem a legegyszerübb felallas. És nagyon ugy tünik, hogy valoban egy döntö iranyvaltas következik. Ha meg nem, hat toljuk a valtoallitas idöpontjat meg egy kicsit. De kikerülni valszeg nem tudjuk. A kerdes csupan az, hogy ez bennünket, vagy gyerekeinket erinti majd elsödlegesen.
Nekem mindig is volt egy olyan erzesem, hogy a XXI. szazad az emberiseg utolso evszazada. Ha nem semmisiti meg magat teljesen, akkor letrehoz egy maganal magasabb szintü intelligenciat, amely közel hatartalanul növelhetö. Es ezzel magat, az emberi "modellt/fajt" (a biologiai alapu gondolkodast) diskvalifikalja, teszi feleslegesse. Hogy egy ilyen "szingularitas" utan mi jö(het)ne, arrol meg csak talalgatni se tudnek.
Nagyon az az erzesem, hogy ez egy komolyabb es közelebbi fal, mint az energiaellatas miatt felmerülö közvetlen gondok.
Még egy nulla megy hozzá :) benéztem, ja. Siettem leolvasni, igazad van.
A kaotikus jelenségek előre jelezhetetlensége nem jelenti azt, hogy eme rendszerekről egyáltalán semmit nem tudunk mondani. Egy térbeli inga már kaotikus viselkedésű, de ilyen a Naprendszer is. Azt tudjuk megmondani, hogy bizonyos idő elteltével mekkorára nő a kiindulási hiba, és hol lesz az a fázistérbeli pont ami körül a hiba veendő. A kaotikus jelenségek esetén a hibaterjedés exponenciális függvényt követ, azaz az előrejelzés kiinduló hibája exponenciálisan nő az idővel. De nem mindegy, hogy mekkora az exponenciális kitevője és a kezdeti bizonytalanság.
Továbbá az sem mindegy, hogy a kaotikus rendszer esetleges alrendszereit kiválasztva bizonyos makroszkopikus jelenségek nem írhatók le, vagy nem modellezhetőek. Ezt próbálta megtenni a Növekedés határai, vagy olajkitermelésre erről szól a diszperzív modell, vagy a Lotka-Volterra féle diffegyenletrendszer általánosítása is.
Könyvet... nos neked kéne írnom róla. De nincs rá időm.
Ott van ugyanabban a hozzászólásban 250 milliárd hordó is.
Ezt elneztem. Igazad van. De
Magáról a Ghawarról még annyi mondható el, hogy szimulációk szerint alapesetben még kb 2-3 évig tartható az 500 ezer hordó/nap, legjobb esetben 6-7 évig is, de az lassú csökkenéssel.
(99691)-es pont
Ezt a mondatot viszont te nezted el. Egy nagysagrenddel. Ugyanabban a hozzaszolasban.
Az OPEC kitermelési folyamatai olyan illesztést adnak a Pickering-relációra, amiből ez jön ki, de tudjuk is, hogy ez nem lehet, hiszen az OPEC túlméretezi a készleteit.
Ott van ugyanabban a hozzászólásban 250 milliárd hordó is. Nem látod?
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. A káosz determenisztikus, csak nem előre jelezhető. A wikipédián nézd már meg legalább a káoszt, akkor nem írsz hülyeségeket.
Lehet itt kerem szepen mindent analizalni, dializalni, ahogy tetszik.
De arra a kerdesre, hogy pl. mi lesz Iranban egy ev mulva nem lehet valaszolni (most eppen mersekelten lazadoznak, a kormany meg halallal kinalja a tüntetöket, 16 embert mar agyonvertek, ...) pedig esetleg attol függ, hogy langba borul-e a Közel-Kelet 2010-ben, aztan valoban elakad az olajszallitas, földgaz, ... esetleg ismet bepanikol a fel vilag.
Ennek következteben fellazad nehany instabil orszag lakossaga, megdönti a kormanyat (mintha az segitene). Az USA valahol beavatkozik valamibe (majd kialakul). Az EU nem tud mast tenni, nezeget es diplomacia utakat sürget (azt megsem mondhatja, mint Churchill annakidejen, hogy hozzajuk vag nehany sörösüveget, mert fegyveresen beavatkozni nem tud, közben fogynak a tartalekok). Oroszorszag ismet eselyt lat egy revansra, kezdi dörzsölni a markat es Europat szivatni. Es igy tovabb.
