Egy másik topikból van a tipp (ezúton is köszönet érte). Egy jobban sikerült (persze mihez képest, ugye?) hosszabb kerekasztal beszélgetés, Koppenhágáról, Miskolczi Ferencről, kvótákról, stb.
Vendégek: Ürge-Vorsatz Diana (Közép-Európai Egyetem Környezettudományi Tanszék docense), Mika János (éghajlatkutató), Láng István(akadémikus), Zágoni Miklós(éghajlatkutató)
De vajon a periódusok ismétlődési gyakorisága, időpontja, vagy szabályossága prognosztizálható-e?
Mert az rendben van, hogy időnként visszatérnek bizonyos régebbi dolgok (és hogy azokon a periódusokon belül jó leírásokat is lehet végezni) - nade ha valami egyszer-egyszer 20 évente, máskor meg csak 150 évente bukkan elő, mondhatni random időközökben ...ott már nem sokra megyünk az időközi analizíssel...bármenyyire is jók lennének a modeljeink.
"Linearis (vagy közel linearis) folyamatok eseten a multbol kb. elöre lehet jelezni a "jövöt". Exponencialis folyamatoknal a mult rossz tanacsado, a hiba tul nagy lesz."
Látod, megint nem vagy teljesen pontos... Nem az exponenciálison, vagy a lineárison múlik ez, hanem a rendszer viselkedésén. Ha olyan a rendszer, hogy a viselkedése teljesen periodikus marad, és benne a periodikus pályák száma (!) exponenciálsnál lassabban nő, akkor a rendszer nem kaotikus, egyébként az.
A kaotikus rendszerek jellemzője, hogy bennük a hiba idővel exponenciálisan terjed. Azaz nem a lineárisság/nemlineárisság a döntő, hanem az érzékenység a kezdeti feltételekre. A determinisztikus káosz olyan jelenségeket ír le, amik nem előre jelezhetők.
Linearis (vagy közel linearis) folyamatok eseten a multbol kb. elöre lehet jelezni a "jövöt". Exponencialis folyamatoknal a mult rossz tanacsado, a hiba tul nagy lesz.
Ezzel én például maximálisan egyetértek. Mondjuk én úgy fogalmaznék a magam számára, hogy exponenciálisnak sejtett folyamatoknál az előrejelzés megbízhatósága egyre könnyebben kérdőjeleződik meg egyre hosszabb időtávra vonatkozóan (abban az esetben, ha nem bizonyított képlet alapján történik az előrejelzés).
Én mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy a jó előrejelzés sokszor a kezünkbe tud kerülni, az a kérdés, hogy a sok előrejelzésből hogyan találunk erre rá -> például Nouriel Rubini nevét kár, hogy a 2008-as válság kirobbanás _után_ jegyeztük meg. Meg egyszer a Jehovások is beletrafálhatnak (még ha ennek kicsi is a valószínűsége)
Az IPCC-s (üvegházhatásos, pozitív visszacsatolású) globális felmelegedéses, 2050-2100-re vonatkozó előrejelzését is szerintem ennek alapján érdemes szkeptikusan kezelnie a laikusnak, aki nem látja át a részleteket.
A 90%-ban nem tévedsz, de mi nem esünk bele. Az általános-->egyedi következetétsek gyakori hibájába estél bele.
Nekem a Ghawarról semmilyen véleményem nincs. Ez a kérdés nem a Ghawarról szól, hanem a rendszer korlátainak megjelenéséről. A Növekedés határai c. könyv ezt elég jól leírta, az energia csak az egyik tünet. Van számos más tünet is, azok éppúgy fontosak.
Ami a szaudi kitermelést illeti, a 2007-ben publikált Pickering-relációval lehet becslést adni a kitermelésre egy mezőrendszer, vagy ország esetén, ha ismerjük az URR készletet, illetve az URR-készletet lehet becsülni, ismerve a csúcs-évet. Mivel Te is jól tudod, hogy az OPEC egyes országai jelentősen nagyobb készletet jelentettek, mint a valóság, ezért a világ többi részén érvényes állandók a Pickering-relációban ott nem lesznek érvényesek, más állandókat kell megadni.
Ha hiszek az OPEC-nek, akkor a képlet szerint Szaúd-Arábiának még 1000 milliárd hordó kitermelhető olajvagyona van, ha azonban a világ többi részén mérhető és ott működő, azaz a mért eredményekkel összhangban lévő adatokat használom Sz.A. esetén is, akkor 250-270 milliárd hordót kapok. Különféle cikkekben becsülték már meg Sz.A. teljes maradék készletét, ebből még így is a messze legderűlátóbb maga az Aramco a 380 milliárd hordóval. Itt nézheted meg, hogy ki mit mond róla:
Magáról a Ghawarról még annyi mondható el, hogy szimulációk szerint alapesetben még kb 2-3 évig tartható az 500 ezer hordó/nap, legjobb esetben 6-7 évig is, de az lassú csökkenéssel.
A becslés teljes metódusa itt található: http://www.theoildrum.com/node/2462 http://europe.theoildrum.com/node/2494
Másik: a repülés, én ahhoz nem értek, felteszem te se annyit, mint a NASA, miért vitatnánk a NASA cikkében megjelent 16%-ot, egy olyan repülőgépre, ami várhatóan NEM lesz tömegével elterjedt 2020-ra (ha lesz is egyáltalán)? Szóval én nem azt modnom, aminek te az ellenkezőéjt, pusztán hivatkozom a NASA-nál megjelent publikációra.
Nézd berci kollega. Nekem egyszer a kezemügyébe került a teljes !!!! amerikai költségvetés publikus példánya.
Nahát, kérlek, annak a K+F szekciójában érdemes ám szemezgetni - pláne hazai (európai) szemmel. És nem az a "legszórakoztatóbb" rész, ahol dollár-százmillók vannak allokálva olyan projectekre aminek még a címét sem értem - áh, dehogy.
Az igazi döbbenet a 100 k alatti részben van...mert a projektek a rájuk allokált összeg csökkenő sorrendjében vannak rendezve.
Ott, például van olyan, hogy (számomra ismeretlen) madár füttyjeleinek a kutatására írnak ki mondjuk összesen, évi 12 ezer dollárt.
De ez a példa még az értelmesebbek közül lett kiragadva....mert akadnak ott teljesen eszementnek tünő, arányítva kotyfity összegű kutatási pénzek is.....amivel a jelek szerint mégis foglalkoznak. "Sose lehet tudni", alapon.
Van ott egy olyan mondás, ami szerint "a legesztelenebbnek tünő kutatásra kiadott pénz is hasznosabb - mint a nem-kutatás."
Nahát, ez az a szemlélet, amitől mi (és szinte az egész Európa) fényévre van az amcsiktól. .
Tudom. Te a Szovjetunió képesújság technika és haladás cikkeivel értesz egyet, meg azzal, hogy a ma született emberek jellemző módon több mint 100 évig fognak érteni. És a tulipánhagyma őrületet bírálókkal sem értesz egyet, mint azt (is) annak idején kifejtetted :)
És berci222 állandóan azzal jön, hogy az adófizetők pénzén így úgy mit cisnálunk mi.
Nem allandoan. Egyszer irtam.
Szerinted nagyon mellenyulok, ha azt allitom, hogy Mo.-on az alapkutatasok >90%-a joreszt allami penzböl finanszirozott, mert magantöke nem all rendelkezesre ilyen celra?
Még az USA-ban is altalaban allami kutatointezetekben, mint pl. a NASA egisze alatt folynak az astronomiai kutatasok, ... Ebben is tevednek?
majd építünk vízkerekeket amivel 1 millió embert felszabadítunk a mezőgazdaságból és mindjárt lesznek légiók is....
Analogiak jo dolgok. Csak altalaban szemleltetesre. Tarsadalmi folyamatok megsaccolasara (különösen, ha a peldakat messze letünt idökböl valasztjuk) nemigen alkalmasak.
Különösen nem olyan idökben, ahol a folyamatok alakulasa, gyorsulasa, exponencialis mivoltuk alapjan egy emberöltön belül is komolyan erezteti hatasat.
Linearis (vagy közel linearis) folyamatok eseten a multbol kb. elöre lehet jelezni a "jövöt". Exponencialis folyamatoknal a mult rossz tanacsado, a hiba tul nagy lesz.
Es pechünkre a következö evtizedekben különbözö es szamos exponencialisan alakulo folyamat konvergenciajanak leszünk szemtanui. Ahol mindenfele prognozisnak csak akkor van ertelme, ha azt nemlinearisan vegezzük. A multbol kibanyaszott dolgok, max. tajekoztato jellegüek lehetnek.
A XX szazad soran a fejlödes (a jelentese vitatott, de azert fogadjuk el altalanossagban) a szazad vegen az elejehez viszonyitva a 7-szeresere gyorsult.
Ez a folyamat nem allt le az evezredforduloval. Tehat kb. a jelen evszazad elsö negyedeben (30 eveben) kb. akkora valtozasra lehet szamitani, mint az elmult 200 evben. Ebböl mar 9 ev eltelt.
Kerdezlek teged. Szerinted mennyire pontos prognozis születhetett volna 1800-ban (az akkori ismeretszintröl indulva, kb. Napoleon ideje) a következö 200 ev esemenyeinek elörejelzeseröl?
Hat, kb. ilyen pontos lesz a mostani elörejelzes is a következö 20 evre.
(Ennek ellenere bizonyos trendek, föleg a technologia fejlödeset illetöen nagyon makacsak es jol lathatoak, persze csak akkor, ha logaritmikus koordinatarendszerben nezzük öket).
Azért nem írok neked jó szívvel, mert semmit sem tudsz arról, amit csinálunk, és nem is szerzem meg az örömet neked, hogy elmagyarázzam, ...
Nincs is szükseg a magyarazatodra. Amit irtam, az nem az alapjan törtent, hogy mit csinalsz, amit en nem ismerek, hanem azokrol az infokrol szolt, amit rolad tudok, mert töled hallottam. De azt hiszem, hogy ez termeszetes is. Kar volt megkerdöjelezni.
Lattam a HirTV-ben ket clipet (talan Zöldövezet), a mindenki szamara elerhetö interneten nehany tovabbi videoclipet, nehanyszor beleneztem a blogotokba, valamint ebben a topikban is megjelent egy es mas rolad/rolatok.
Ezek alapjan nehezmenyezem a tulzottan kisarkitott, populisztikus, sokkolasra elökeszitett, hatasvadaszo anyagot. Konkretan: Nem ertek egyet a mezögazdasag ERoEI-jarol mondottakkal (marmint, hogy az ertek 1/10), a Husvet-szigetekröl mondottakkal (az ehezes bizonyitott, az okokrol nagyonis megoszlanak a velemenyek), valamint pl. az indiai peldaddal sem (marmint, hogy India lakossaga rövid idön belül visszaszabalyozodik a mai ~1,2 milliardrol 200 millio ala, mert nekik az dukal es jár). Valamint az a velemenyem, hogy atestel a lo masik oldalara es teljesen a "worst-case scenario" magyar "evangelistajava" valtal (feltartoztathatatlan 4-5%-os eves olajvisszaeses, ...).
A könyved nem került eddig a kezembe. Itt all viszont a polcon pl. a Heinberg "Peak Everything" cimü kötete. Hat, hogy öszinte legyek a tartalma öt oldalban könnyeden összefoglalhato, a maradek 95% pedig eleg siralmas töltelek, celorientalt magyarazkodas. Ezert, a terjedelme miatt nem nevezik ujsagcikknek, hanem könyvnek titulaljak.
Az egesz ASPO törtenet (amelynek egyik szoszoloja a Matt Simmons) nagy mertekben a következö esemenysorozatra van felepitve: A Ghawar termelese összeomlik -> Szaud-Arabia termelese összeomlik -> az lehuzza/felboritja a vilag olajellatasat -> panik, nyomor, vergödes, haboru, elethalalharc, pusztulas, olduwai-scenario, ...
Nos, mi a velemenyed a Ghawarrol (mint a lavina allitolagos kulcsarol)? Csak azert kerdem, mert a te filozofiad is kb. erre az esemenysorra alapul. Es itteni korabbi, önkinevezett, helyi "apostolaink" nemregen duzzogva elvonultak innen, valaszt ök sem tudtak adni erre a kulcskerdesre.
A repüles egyik kedvencem, ugyhogy valszeg meg az iden összeirom, hogy szerintem miert is lehetseges technikailag es vilagmeretben a mai utasszallito repülöflotta atlagfogyasztasanak a lefelezese.
Ugyanugy, mint ahogyan pl. a szemelyautoknal is lehetseges egy 4 szemelyes csaladi auto fogyasztasat (mai ismert technologiaval) 3 liter ala nyomni (ennek ellenere az USA-ban jelenleg es atlagban ~10 liter, az EU-ban ~6-7 liter).
Na eddig rendben is volna, hogy tiszteled, de jó lenne, ha ő is tisztelne másokat. ne felejtsd el, hogy itt kevés emberről tudni, kicsoda valójában, én vagyok a legátlátszóbb tán mindenki közül. És berci222 állandóan azzal jön, hogy az adófizetők pénzén így úgy mit cisnálunk mi. Hagyja már ezt abba, ez személyeskedés, nem tisztelni való tulajdonság.
pontosan. Mert ha műszaki lenne, akkor (mi mérnökök :) találnánk rá megoldást. A társadalmi probléma pedig valójában demográfiai és kulturális, sok ember sokat fogyaszt. De innen már nácizmus :)
Ha kicserelnek egy komolyabb alkatreszt, akkor arra garanciat is kell adni
Nem magamat akarom (megint :) fényezni, de én is cserélek fejet, bontottal. (mert az újat nem fizetnék ki). És adok rá garanciát, a saját kockázatomra. Nem hiszem, hogy ezzel egyedül lennék, rendes szervíz (autó, mosógép stb.) szintén ad garit a bontott cuccra is. Persze megmondjuk a vevőnek, hogy bontottat kap, ennyivel olcsóbban (garanciával), vállalja-e a kockázatot. Tízből tízszer vállalja :)
(azokat, akik bontott (autóalkatrészt) adnak el újként, azokat itt nem minősíteném, de ez már nem szervíztevékenység, hanem bűncselekmény)
Bár nem szívesen szállok veled vitába,(**) de asszem nincs igazad. Az ACARE előrejelzése szerint 50%-al hatékonyabbak lesznek a repülők 2020-ra, de más adatok fényében ebből nem valószínű, hogy lesz valami.
Ehhez 15-20%-os hatásfoknövelés jár a hajtóművek terén, szintén ACARE forrás. A Rolls-Royce motorok 2006-ban ennek felénél jártak (közli MCKay, 2006).
A New Scientist 2007-ben írt róla, hogy a repülőipar már "idősödő", nagy áttörlések aligha várhatók. A NASA egyik szakértője (Dennis Bushnell, NASA, Langley Research Center) nyilatkozott így... aki néhány %-os javulásra számít csupán.
A gyökeresen áttervezett Silent Aircraft 16%-os teljes hatásfoknövekedést fog jelenteni, ha elkészül. http://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20080012497_2008011089.pdf ** Azért nem írok neked jó szívvel, mert semmit sem tudsz arról, amit csinálunk, és nem is szerzem meg az örömet neked, hogy elmagyarázzam, nem kerülök a magyar adófizetőknek egy fillérjébe sem, és hogy más az ismeretterjesztés, meg a konferencia-részvétel, mint a mi kutatásunk, amiből te nem látsz semmit. Nem fogok egy általam ismeretlen nikcnek bizonygatni semmit. Ami ellen annyira hadakozol az fősodor lett a tudományban menet közben... Csak 3 adat: napi 3-6000 látogató az oldalon. 5. kiadásra készülő könyv kiadásonként 700-1000 pld. Nemzetközi konferenciákon részvétel (az egyik épp olyan volt, ahol azok voltak a szervezők, akik a Növekedés határai c. könyvet írták, még anno angolul :) . Nem tudom ismered-e?)
Ha a műszerész kap egy flepnit (oklevelet, ISO 9000-t), mondjuk arról, hogy elvégzett egy félnapos belső, vállalati tanfolyamot, akkor máris nem barkácsolás - ha műszakilag megoldható. Lesz gari... A munka meg ugyanaz marad
A buherátorokat ezen túlmenően se becsüljük le (a becsületesebbje meg is mondja adott esetben, hogy biztosra megy-e, avagy "vagy sikerül, vagy nem")
(Itt OFF, de mesélnék egy NMT csatornaegység javítóról. Nem vállalt garanciát, de nem véletlen fizette a cég 15 évig...Tevékenységét a gyártó is elismerte, amennyiben a végül visszaküldött egységeket nem tudta megjavítani - egyiket sem.)
Mintha erről az eléggé ontopik többórás hírről egy szó sem esett volna. Annyira durva, hogy egy másik cikk szerint sorok voltak a benzinkutaknál, valamint mintha valaki azt pedzegette volna, hogy történelmi csúcsot fog futni a benzinár, a második áremelés után. Hogy is van ez kollégák? ;)
"Ez azt jelenti, hogy ha a Mol egy az egyben érvényesíti majd a jövedéki adó emelését az áraiban, akkor egy hét alatt a benzin ára 20, a gázolajé pedig 13 forinttal megy feljebb a kutakon."
Nekem soha nem okozott gondot,hogy szerlőgépek/köszörük/megmunkáló gépekböl /et vágjak/toldjak/modositsak.
alkatrészeket is,volt ugy hogy külső céggel tekercseltettünk újra fanus motort,vagy siemens szervó erősítőben egy kis kft forraszgatta újra a kiégett diódákat. mondjuk az utobbi 10000 euró .
Nade kivágni a picsába egy ilyen tökjó, finom kis műszert - csak azért mert egy kis kosz gyült belé - amit kb. 10-15 perces melóval ki lehet tisztítani?
Ez Europa nyugati reszeben nem igy müködik. Ha kicserelnek egy komolyabb alkatreszt, akkor arra garanciat is kell adni (es egy uj alklatreszre lehet is). Ha csak kipucoljak, akkor nem garantalt a minöseg, sem a funkcionalitas. A barkacsolas kategoriaja, ami egy haztartasban meg eppen elfogadhato, egy komolyabb vallalatnal mar nem.
