A granulatum mivel szemcses igy alakithato pl egy zacsiban . Olyan alakra amilyenre akarod. Ezt akar a labhajlatba vagy derekra is rakhatod. Ha jol csinaltad ( tobb reteg ) akkor nincs szaga. CSak eppen ongyujtoval csak meggyujtani lehet de nem lehet detonacioba atvinni. Ez a TNT re is igaz meg a semtexre is. A katonak ezekkel tuzeltek telen. Egy egy darabot dobtak a kalyhaba hogy melegedjenek.
A PETN (Nitropenta, pentaeritrit-tetranitrát, ki hogy ismeri) nem műtrágya-alapanyag. Tiszta állapotban tényleg nem könnyű eldurrantani, középsuliban a kémiaszertárban is volt belőle vagy egy kiló, olyan Reanalos gyári kiszerelésben. Amire te gondolsz, az az ammónium-nitrát, ennek valóban a mezőgazdaság a legnagyobb felhasználója. Nálunk pl. a pétisó 40%-ban ammónium-nitrátból áll, kölyökkoromban én is 10 kilós kiszerelésben cipeltem haza a pétisót mert kellett, hm, kertészkedéshez...
Két hajózóból (ez egy UB volt) az elöl ülő indította a katapultálást, ami a hátul ülő (tehát először induló) életét még megmentette, de a 0,3 másodperccel később induló saját ülése már csak oldalra tudott kilőni, egyenesen a föld felé, mivel a gép törzselsőrésze közben berádlizott. Így ő sajnos életét veszette.
Ha jol tevedek ez nem mas mint egy "parasztbomba". Magas ( minimum 30 % ) nitrogen tartalmu mutragya vegyitve nemi gazolajjal. Ezzel robbantottak es vagtak kette egy cca 10 emeletes panel meretu hazat anno Oklahomaban.
Konnyen hozza lehet ferni, es megcsinalni, de egy nagy hatranya van. Nyilt lang nem eleg hogy robbanasba vigye at az anyagot, ahoz egy kissebb detonalas kell mondjuk egy kezigranat gyujto.
Valszeg ez lehetett a baj mert az emberunk a labara erositette a zacsikat aztan azok csak meggyuladtak es egettek a fontebb levo zacsit.
Megvan a nigériai csávónál talált anyag kémiai elemzése: pentaeritrit-tetranitrát (PETN) volt. De ez csak egy komponense volt a "szerkezetnek", amelyet fölvitt magával. A neten talált infók szerint nem mérgező, és ebből készül a semtex is.
Én meg azt nem értem hogy még 2001 elött is megjelentek hirek/dokumentumfilmek/kommandós oktatás stb.arról hogy az amerikai gépeken u.n. Air marshall?-ok utaznak, akik akár speciálisan erre a célra használható fegyverekkel is védik a terroristák ellen a gépeket.Hol vannak ezek manapság mert sem 2001-ben sem pedig azóta nem lehet hallani róluk hogy nekik bármi szerepük lett volna a vészhelyzetekben.Mindig az utasok lázadnak fel és ugranak a rosszfiúkra azután a személyzet max megkötözi őket.
Aszongya a hír: "Leszállás előtt egy órával nem lehet felállni".
Ma este az ATV hiradó mást mondott. Szerinte 1 órával a leszállás előtt az ölében nem tarthat semmit sem az utas. És (amit nem akarok elhinni), hogy a WC csak ellenőrzéssel használható. (Mondjuk nem részletezték, mi lesz az ellenőrzés. Lehet, hogy wcs-néniket állítanak be?)
Réz András egy könyvébe olvastam bele egy könyvesboltban Karácsony előtt. A jövőben, néhány évtized múlva játszódik. A főhős elmeséli, mintegy mellékesen, hogy milyen szar volt a transzatlanti repülőút, mert nem kényelmes előtte a beöntés, meg hogy elkötözik az embert. Ennél jobban volt leírva, és úgy néz ki, lehet, hogy igaza lesz :)
(Ez az ital felvitel tiltása is tök értelmetlen szerintem.)
(Amúgy nem akarok tippeket adni, de egy félreeső airstrip-ről felszálló businessjet-tel sztem simán ismételni lehetne 911-et, minden intézkedés ellenére...)
Ezt a marhaságot is csak amaerikában találhatták ki...
Aszongya a hír: "Leszállás előtt egy órával nem lehet felállni".
Szerintem ennyire értelmetlen, idióta, sőt, embertelen ötletet csak az amerikaiak képesek kitalálni.
megint jól besültek a működésképtelen hómlandszekuriti rendszerükkel, erre ahelyett, hogy azzal foglalkoznának, hogy hogy a herébe vitte fel a pasi az anyagot a fedélzetre, kitalálják, hogy nem szabad felállni.
Na, mondjuk ha egy transzatlanti járaton leszállás előtt 2-3 órával még javában etetnek-itatnak, akkor megnézem, hogy melyik nő fogja kibírni az 1 óra repülés + 1 óra mire wc-be jutsz a földönt...
Vagy akkor nők, idősek már ne is repüljenek?!?!
És mi van akkor, ha a páciens 1 óra 10 perccel leszállás előtt fogja az anyagot, és zsebre teszi?!
Ja, és különben is, mi értelme a nem mozognak, hát a helyén ülve robbantva is simán kinyírhatja a gépet...
Pár éve dolgoztam az egyik csomagszállító cégnél amelyik az elveszett/eltévedt csomagokat szállítja a repülőtérről szállodákba és az utasok lakására,hát elég durva a napi több száz csomag elkeveredése a számitógépes rendszer ellenére.
Bizony, mégpedig úgy, hogy a raktérből addig kell kiszedetni a pogyókat, ameddig az szám és darabszám szerint elő nem kerül és nem úgy, hogy felmegy a legény a raktérbe és addig túratják vele a feladottakat, ameddig, vagy elő nem kerül, vagy azt nem mondják hogy: "hát nincsen..." , majd ezt követően; "akkojó, bisztos else küdték, csugd aszt hadd mennyen". A tranzitnál ez előfordul. De volt már olyan is, hogy BUD-on a feladást követően nem stimmelt, a Mr. Captain meg az lt, hogy ne legyen a késés nagy "az utasnak hitt" és nem az adatnak. Nos. Ezt követően van térdre imához. Vagyis csak a szemnek, a címke számnak, a névnek és a check list-nek kell hinni és nem a "kb annyinak".
Gondolom ezt már Te is tapasztaltad. :-))) (Sajna)
A számítógép azt fogja a motyóra szalagozni, amit az checkin mondott neki. Ha beszállókártya, amivel a motyónak találkoznia kell az adatbázisban nem került bekezelésre a fedélzetre, akkor az ember motyója gazdi nélkül menne el. Ez vagy kiderül időben, vagy nem. Többnyire az ember hibázik.
Ilyen járatoknál ráadásul gyakori, hogy tranzitutasról van szó. Tehát elindult A-B-C útvonalon Mr Smith, és már A-pontban végigkezelték a csomagját és az utast is, tehát már a beszállókártyája is megvan az átszállóra. Bonyolítja a helyzetet, ha család utazik együtt, vagy több azonos nevü (Mr. Smith...).
A csomagot B ponton kiveszik az érkező repcsiből, és átrakják a C pontba menőbe. Közben az utaskám B tranzitban kóborol. Végül lemarad a gépről, mert berúgott, vagy mert bombát rakott fel. Azt induló gép beszkártyáit nem elektronikusan, vagy nem online dolgozzák fel (akár átmeneti hiba miatt is), nem bukik ki azonnal, hogy nem szállt be az utas.
Később viszont fény derül az ügyre épp a számítógép és/vagy a kézi egyeztetés segítségével és akkor intézkedni kell.
Hát....ha már a számítógépet is felül kell számolni...., akkor azt a láncszemet nem kellene kiiktatni? Vagy is akkor melyik a leggyengébb láncszem; az ember aki berakodja a pogyót, vagy a számítógép, vagy aki a számítógépet adattal eteti? Miért is kell egyáltalán többet kiküldeni?
sajnos hiába minden modern berendezés, vonalkódolvasó, számítógép, ha a rendszerben leggyengébb láncszem nem tudja a poggyászokat pontosan megszámolva berakni oda ahová kérik.
BUD-ot agyon auditálják. Legaláb évi 10-15-n esünk túl. Az irgumok meg a burgumok folyamatosan érkeznek külföldről és az itthoni hatóságoktól is. Nagyobb odafigyelést, szakmaiságot határoznak meg és lám, AMS meg FRA, kettő a nagyok közül mégis el-el véti.
Aztán itt van a nemzetközi egységes odafigyelés. A nigériai fiúról hónapok óta volt infó az USA felé, de úgy látszik ez nem volt elég komoly. Ugyan úgy elhanyagolták mint 2001. előtt is néhány évvel. A jó adatot, megint nem az ő kutyájuk kölyke hozta, "csak egy külsős nigériai bankár" aki történetesen a kuncsaft apja volt.
Mennyi tragosznak kell még előfordulni ahhoz, hogy a helyén kezelje mindenki ezeket a dolgokat?
Motyó elvben csak teheráruként vagy "service" küldeményként utazhat utas nélkül (elveszett pogyó utánküldése). Ha bárhogyan kiderül, hogy a batyu gazdája nem szállt fel a gépre, elvben vissza kell tartani a járatot, vagy vissza is fordítható, vagy kényszereztethető a legközelebbi reptéren.
Amerókia meg ugye eléggé be van tojva az ilyesmihez.
