..az Univerzum euklideszi, zárt, vagy nyílt, az függ a kozmológiai konstanstól is, meg attól, hogy az Univerzum átlagsűrűsége hogyan aránylik az ún. kritikus sűrűséghez.
Nem. Az Univerzum viselkedése NEM FÜGG a kozmológiai konstanstól, semmilyen konstanstól és semmilyen függvénytől. Az Univerzum olyan amilyen, mi csak megpróbáljuk leírni a függvényeinkkel és kitalálni hogyan működik.
Az Univerzum sűrűsége pedig teljesen mindegy mekkora, mert az nem lesz hatással az Univerzum végső sorsára mert egy olyan hatás uralkodik majd el ami most nem vehető észre és nem számít, hogy pillanatnyilag gyorsulva esetleg lassulva tágul az Univerzum, ha egyáltalán tágul. Ezeket a hatásokat felülírja egy hirtelen eluralkodó változás.
Privatti 57027, 300 éve megbukott eszme a sötét energia ? Buta vagy.
"Megjegyzem: Ahhoz, hogy villamos töltésű próbatestre erő hasson, nem elegendő feltétel az, hogy töltött test közelében legyen, hiszen gondoljunk csak arra az esetre, amikor próbatestünk "töltött" gömbhéjon belül van!
Ilyenkor ugyanis nem hat rá erő."
Saját térerőssége visszahat a töltésére. Ez a renormálás miatt nem végtelen,hanem egy véges érték,vagyis r-el nem tarthatunk a nullához,hanem egy bizonyos távolság alatt(gamma) már nem szabad fel bontani az erőteret,mert ott már amúgy sem érvényes az eldin. A ponttöltést ilyenkor egy kappa sugrarú töltött gömbbel kell helyettesíteni,aminek véges sajátenergiája van.
Legújabb mérések szerint a Világegyetem biztosan tágul. Azt hiszem ezt a Planc űrszondával mérték ki.
"Tehát nem lesz sem hőhalál, sem sivárság,"
Úgy tudom a hőhalál elmélet csak akkor lenne igaz,ha a Világegyetem zárt. Mivel az Univerzum gyorsul,és emiatt a Világegyetem teljes hőkiegyenlítődése szerencsére nem valósulhat meg.:)
" a porkeverék akármelyik részéből is vettük a mintát, egy bizonyos idő után azonban a porkeverék "szétkeveredett", ha tovább folytattuk a keverést:))"
Így kiemelve (a végén) látszik, hogy Te sem gondoltad ezt komolyan... .
ezt a szétkeveredést lehetne használni szétválasztásra. forradalmi. hogy mehetsz el egy ilyen világraszóló felfedezés mellett??
egy kérdésem van. a pornak van emlékezete? ugyanis a görbének vannak olyan pontjai, amik azonos keveredési arányhoz tartoznak, de az egyik a csúcs előtt, a másik utána. ha ezt a port odaadom valakinek, és az keverni kezdi, akkor honnan tudja a por, hogy ő most hol tart? merre induljon?
Én igazán örülnék, ha ebben Neked lenne igazad, mert akkor kiderülne, hogy végül is, sosem lesz világvége, még az Univerzum is "reinkarnálódik":)) Egyébként még mindig nem lehetünk biztosak sem abban, hogy mennyi a kozmológiai konstans, egyáltalán, van-e kozmológiai konstans, vagy pedig nulla az értéke, sem pedig abban, hogy az Univerzum mért átlagsűrűségének értéke megfelel-e a valóságnak. Ugyanis az, hogy az Univerzum euklideszi, zárt, vagy nyílt, az függ a kozmológiai konstanstól is, meg attól, hogy az Univerzum átlagsűrűsége hogyan aránylik az ún. kritikus sűrűséghez. A modern kozmológiai számítások szerint az Univerzum 28%-a anyag (és ennek is ha jól emlékszem, 28%-a barionos, a többi sötét anyag és sötét energia), és 72%-a az ún. "kozmológiai konstans", a lambda, az Univerzum mért és kritikus átlagsűrűségének aránya, az omega pedig kisebb, mint 1, ezért gondolják azt a kozmológusok, hogy hiperbolikusan tágul.....
Ez klassz vicc volt, és mint minden viccnek, ennek is van igazságtartalma: ugyanis tényleg nem mindegy, hogy pl. egy porkeveréket meddig keverünk. Nekem már volt szerencsém olyan kísérletet végezni, amelynek célja az volt, hogy vajon nem keveredik-e szét a keverék, ha végtelenségig keverik. És a keveredés, az egyes alkotórészek eloszlásának homogenitása Gauss-görbét mutatott a keverési idő függvényében: volt egy optimális keverési idő, amikor a porkeverék minden alkotórészéből egyenlő mennyiséget lehetett kimutatni, a porkeverék akármelyik részéből is vettük a mintát, egy bizonyos idő után azonban a porkeverék "szétkeveredett", ha tovább folytattuk a keverést:)) Folyadékoknál ez azonban másképpen van, mert ha pl. a cukor feloldódik a kávéban, az NEM fog már újra kikristályosodni belőle.....
- Mester, mitől lesz édes a kávé, a cukortól vagy a kavarástól? - Természetesen a kavarástól! - De akkor mire kell a cukor? - Hogy tudjuk, meddig kell kavarni...
"De,ha van olyanpálya a sok elképzelhető közül,amire a hullámtérből a pálya által "összegyűjtött" fázisok adta hatásnak erős minimuma van a lehetséges pályákra vonatkozó hatásfüggvényben,vagyis sokkal kisebb,mint a többi lehetséges pályához tartozó hatás,akkor ez az extremális pálya fog megvalósulni,a zavar geometriai optikai hullámként fog haladni."
Persze ilyenkor is léteznek más megvalósuló pályák,csak a fotonnak ezeken való áthaladása elhanyagolhatóan pici valószínű,az extremális pályán való áthaladás valószínűségéhez képest.
"Szerintem a gravitáció is modellezhető így némiképp, de közbevetőleg megjegyzem, hogy a rúddal átdöfött gumilemezben többféle mechanikai feszültség is ébredt, nevezetesen sugárirányban nyomófeszültség, míg körkörösen (axiálisan) húzófeszültség (mely utóbbi nyírófeszültséggel jár együtt)."
Szerintem is alkalmazható ez a gravitációnál is,mint szemléletes modell(klasszikus Newton-félére mindenképpen). Itt a gumilemez deformációja a téridő görbületet jelképezné. Nyomó és húzófeszültségek,mint zavarok gravitációs hullámokként terjednének tova a téridőben. Ez a metrika hullámzása. Amikor a gravitációt kvantálni akarják,akkor a nyomó és húzófeszültségeknek 2-es spinű közvetít részecske tesz eleget. Ezért,ha van graviton,az mindenképpen kettes spinű.
"Minél távolabb megyünk a rúdtól, annál kevésbé látszik a gumilemezen, hogy idegen test hatolt belé. "
Igen,a feszültség gumilemezben a behatástól távolódva folyamatosan csökken.
"Megjegyzés: Megrezgetve a gumilemezt egy a rúdtól távoli helyen szerintem azt tapasztalnánk, hogy legjellemzőbben görbe utakon terjed benne a rezgetésbe fektetett energia."
Igen,ez az igaz az általános esetre. De,ha van olyan pálya a sok elképzelhető közül,amire a hullámtérből a pálya által "összegyűjtött" fázisok adta hatásnak erős minimuma van a lehetséges pályákra vonatkozó hatásfüggvényben,vagyis sokkal kisebb,mint a többi lehetséges pályához tartozó hatás,akkor ez az extremális pálya fog megvalósulni,a zavar geometriai optikai hullámként fog haladni.
De,ha nincs ennyire erős minimuma az eltérő pályákra vonatkozó hatásfüggvénynek,akkor egy általános hullámtér jön létre,nehezen vehető ki a nagyon halvány extremális hatású klasszikus pálya,ha egyáltalán van.
..az Univerzum ciklikus, a tágulás és az összehúzódás hajtóereje a sötét energia..
Azért bátran megírhattad volna, hogy ezt tőlem olvastad, a modern kozmológiai számításokat meg ki lehet dobni a szemétbe, mert a ciklikussághoz a mai modern (béna) elképzeléseknek semmi köze nincs.
Az összeomlás teljesen más mechanizmussal megy végbe, kb ahhoz hasonló amikor a modern kozmológusok idegösszeomlást kapnak amikor (egyszer majd) megértik.
Nem fog a végtelenségig tágulni a világegyetem és az összeomlás teljes egészében független a tágulás pillanatnyi vagy múltbéli sebességétől valamint a világegyetem össztömegétől is.
Tehát nem lesz sem hőhalál, sem sivárság, az összeomlás gyors lesz, pillanatszerű, EGY fekete lyukon a sötét energia veszi át az uralmat. Ez NEM a Nagy Reccs, mert az egy lassú folyamat felgyorsó végkifejlete lenne, ha lenne ilyen.
Hawking naponta változtatja az elgondolásait, de addig hiába próbálkozik amíg a nyomó gravitációról tudomást sem vesz, változatos elképzeléseiből csak ezt az egyet, a legfontosabbat felejtette ki.
Igazad van,hogy törödsz azzal,hogy a gyerekek helyes szemléletet kapjanak,amikor megismerkednek az elektrodinamikával. Ajánlom Öveges József könyveit,amiben nagyon ötletes elektromos kisérletek vannak:például az izzó burájába fésűvel létrehozott villámok,vagy a citromelem létrehozása.
A szemlélet kialakításához szerintem Faraday elképzelése a legmegfelelőbb. Ebben az elektromágneses mező,egy deformálható közeg,amelyben a kialakuló feszültség az elektromos állapotnak. Ez azért nagyon célravezető,mert a későbbiekben,amikor hengeres elektrodák terét számolják,nagyon nagy segítség lesz,ha a mező terét az alapján előre meg tudják szerkeszteni,hogy a mező olyan,hogy modellezi lehet egy gumi lemezzel,amibe amikor bele nyomják a henges elektródát,akkor a gumiban kilalakuló mechanikai feszültségek kirajzolják az elektromos erővonalak eloszlását.
Az elektromágneses hullámokat érdemes vízhullámokkal szemléltetni. A fizika tanulás kezdetén érdemes lenne bemutatni,hogy egy kockában,vagy egy gömbben milyen hullámok alakulnak ki,és hogy sokféle módus van. Erre jó forrás Marx György: Atomközelben című könyve. Ebben nagyon tetszik,hogy a Bohr-Rutherford bolygómodell helyett a hidrogénatomot gömbhullámokkal magyarázza. Olyan modellé kellene ennek a bolgómodellnek lennie a tanytásban,mint manapság Arisztotelész négy elem elmélete,vagy Démokrétosz,egymásba kampokkal összeakadó atomjai,vagy Thompson pudingmodellje. Meg kell említeni,mint történelmi érdekességet és kész. De a bolygómodell sérti az elektrodinamikát,és a fény hatására az atom nem úgy viselkedik,mint egy töltött bolygórendszer,hanem úgy mint egy rezgő töltéseloszlás,egy harmonikus oszcillátor. Szerintem sokkal hatékonyabb lenne a fizikaoktatás,ha a klasszikus elméletből azokat a részeket hagynák meg,amik nem vezetnek tévútra. Érdemes lenne kihangsúlyozni,hogyha csatolt ingás kisérleteket figyelnek,akkor ez a jelenség is fel fog bukkani a kvantumfizikában.
A hindu kozmológia szerint az Univerzum ciklikus, és NEM KELETKEZETT, hanem mindig volt, és mindig lesz is, úgy, ahogyan azt a dialektikus materializmus is hirdeti. Eszerint ma már Isten tudja, hogy hányadik Nagy Bumm után élünk, és a Nagy Bumm előtt az Univerzum fekete lyuk, ami szétrobban, majd egy idő után ismét összehúzódik, és fekete lyukká válik, tehát, nem tágul hiperbolikusan a végtelenségig, amint azt a modern kozmológiai számítások mutatják. Egy másik topikban olvastam valakitől, hogy ha az Univerzum ciklikus, a tágulás és az összehúzódás hajtóereje a sötét energia lehet (persze, a sötét energia már nincs "belekeverve" a hindu kozmológiába, de lehet, hogy csak azért, mert amikor a hindu vallás kialakult, akkor még nem is tudtak a sötét energia létezéséről). Ez az elmélet tetszetős, kár is, hogy a modern kozmológiai számításokból mégsem ez a világkép jön ki, mert ha a tágulás valóban hiperbolikus, akkor a végtelenségig fog tágulni az Univerzum, és félő, hogy elérkezik az az idő, amikor a feltehetőleg már szupermodern távcsövekbe néző csillagászok elé bizony, nagyon sivár kép fog tárulni, ha az egymással gravitációs kölcsönhatásban nem álló galaxishalmazok annyira távolra kerülnek majd egymástól, ameddig képtelenség lesz ellátni......
Nem túl rég volt a TV-ben Stephen Hawkingról egy film, amely a világegyetem keletkezésével foglalkozott. Az volt a lényeg, hogy a mai világegyetem egy fekete lyuk felrobbanásával keletkezett. Na de honnan volt a semmiben az a nagy fekete lyuk? Van erről vmi hivatalos elmélet? Vagy ugyanúgy vannak spontán fekete lyukak mint a virtuális részecskepárok a kvantummechanika szerint?
"A bariontöltés, a leptontöltés, a ritkaság, a hipertöltés azonban NEM nyilvánul meg vonzásban vagy taszításban: ezek csak "könyvelési segédeszközök", amelyek bevezetésével magyarázható volt, hogy bizonyos folyamatok miért tiltottak, míg mások miért nem. "
Milyen régen leveleztünk!:(
Arra gondolok,hogy pl. a ritkaság az s kvark részecskeszámmegaradásával,a bariontöltés is valahogy a kvarkszámmegaradással kapcsolatos. Különösen szépen látszik,amikor antrészecskéknék ezek negatívak,ekkor ugyanis lyukakról van szó.(A W-bozonoknál ez a kép nem müködik,mert bozonnak nincsen Dirac tengere. Ha olyan lenne,mint a pion,ami fermionokól áll,akkor nem lenne probléma,mert minden összetevőjét antirésecskéjére kell cserélni.)
Kérdés:Honnan a csudából "tudja" az érintett objektum (szilárdtest/feketelyuk), hogy neki a mellette elhaladó sugárnyaláb felé kell mozdulnia/gyorsulnia?
Nagyjából onnan, hogy a sugárnyalábnak is van energiája, impulzusa ezért ő is téridő deformációt okoz. Az érintett objektum innen tudja.
Úgy emlékszem,hogy A mozgó testek elektrodinamikájáról.
"Tudományos kérdésekben egyelőre még szerencsére nem népszavazás dönt."
Igen ez szerencse,csak a gravitációs taszítás hiányát senki senkinek sem sikerült úgy megmagyarázni,hogy a kapcsolatot találjanak az elektromágnességgel.
De csak az ELEKTROMOS TÖLTÉS kelt maga körül erőteret, amely pl. vonzásban vagy taszításban nyilvánul meg. Azonban a részecske-antirészecske pároknak nemcsak az elektromos töltésük, hanem minden "töltés jellegű" tulajdonságuk ellentétes előjelű. Részecske-antirészecske konjugáció során tehát nemcsak az elektromos töltés, hanem a bariontöltés, a leptontöltés, a ritkaság, a hipertöltés is előjelet vált! És azokra a részecskékre, amelyeknek valamennyi "töltésük" nulla, NEM azt mondjuk, hogy "nincsen antirészecskéjük", hanem azt, hogy "részecske-antirészecske konjugáció során önmagukba transzformálódnak, vagyis, önmaguk antirészecskéi". A bariontöltés, a leptontöltés, a ritkaság, a hipertöltés azonban NEM nyilvánul meg vonzásban vagy taszításban: ezek csak "könyvelési segédeszközök", amelyek bevezetésével magyarázható volt, hogy bizonyos folyamatok miért tiltottak, míg mások miért nem. De az imént felsorolt "töltésekre" is érvényes a megmaradási törvény. És hogy érvényes legyen, ezért volt szükség pl. a ritka részecskéknél a ritkaság, a hiperonoknál a hipertöltés bevezetésére (ez utóbbi a bariontöltés és a ritkaság összege: Y=B+S).
De akkor ez csak az elektromágnességtannal kapcsolatos. A gravitációs kölcsönhatásban nincsenek töltések.
"A töltés anyagi tulajdonság. Villamosság tárgyú iratokban C szimbólummal szoktak jelölni. "
Igen ezt tudom. De szerinted mi okozza a részecskében azt,hogy van töltése? Mert vannak semleges anyagi részecskék is,amiknek az antirészecskéje is semleges,nincsen benne két ellentétes töltésű összetevő. Miért van az,hogy egyes részecskéknek van töltése,és másoknak nincs(a másokon olyan részecskét értek,amiknek nincsen ellentétesen töltött alkotórészecskéik,amik kikompenzálják egymás töltését). Mit jelent pontosan az,hogy töltött valami? Talán valamiféle mikrofolyamat.
A töltés miben lététt kell valahogy tisztázni,hogy a gravitációval össze lehessen hasonlítani,ahol nincs töltés.
