"Ráadásul a nevet Ausztrából tudjuk adatolni, ahol az Eibe /ei/ ejtésű…"
Bécsben élve nem így tapasztalom. Még burgenlandi (és ide valók a Kitaibel/Kiedaiblek), ellenben egyes bécsi ismerőseimmel aránylag erős nyelvjárást beszélők is magyar fülemnek [ȧj]-nak ejtik az 〈ei〉-t. Igaz, hallottam már német turistát, aki az osztrák 〈ei〉-t figurázva utánozva már nekem is [ej]-nek hallottként adta vissza (és ezért én ítéletem szerint nem jól vagy nem jogosan figurázva), úgyhogy valószínűleg az az osztrák [ȧ͕j] előrébb képzett a német [ȧj]-nál, de mondom, nekem határozottan [ȧ], és nem [e], esetleg [ä] előtagú.
Az -l/-el ugyanúgy tisztázandó (lenne) az ugyanúgy szótagi l̥-lel ejtett Täubel [tɔibl̥]-nál mint az Eybl [aibl̥]-nél, bár szerintem ennek -el-lel való leírása valójában nem jelent problémát, ennek írása a németben is ingadozik -el és -l között, a magyarban meg mindenképpen valahogy feloldandó.
Azt, hogy az előtagot tisztázni kell, természetesen teljes mértékben igaz, és a mintegy ötletként felvetett Eybl addig valóban semmit sem ér, míg az összetétel nem értelmezhető.
Szlovákban a Hrico, Hricó keleten, Kassától keletre, de még inkább Tőketerebess felé gyakoribb*, azaz közel esik SzSzB-megyéhez, míg a Hričo határozottan nyugaton. Lásd Hrico, Hricó, Hričo eloszlása (Google Maps) (az előbbi adatbázis szerint).
Nincs valami nyugatszlovák–keletszlovák č : c izoglossza? Ugye, a keletszlovák nyelvjárások nagyon különböznek a közép- és nyugatszlovákoktól, amelyeken az irodalmi nyelv is alapszik. Lehet, hogy -č-vel kell keresni az etimont, ha az ember szlovák anyagban keres.
A Tinya név ügyében régi az elmaradásom. Mivel nem jutottam definit megoldásra ezért nehezen fogalmazom meg az eredményt, de most erőt veszek magamon.
Nem sok környező nyelvből lehet olyan családnevet előtalálni, amely rövid, láthatólag képzőtlen, de -a-ra végződik. Amely köznévi lehetőségek lennének, azokat elvetettem, mert azokból pl. szláv nyelvekben csak képzőkkel válhatna személy- majd családnév.
Ezért kizárásos alapon én magyar eredetű névnek gondolom, ráadásul az elemezhetetlensége miatt elég régi magyar névnek.
Ha már régi, megnéztem az Árpád-kori személynévtárban, és ott előfordul 1274-ből a Tyna női név. Nem tartom kizártnak, hogy ennek összefüggése van a kérdezted Tinya családnévvel. – Ezt a Tyna női nevet a személynévtár szerkesztője a Christiana kapcsolja össze.
Ha a fenti összefüggést nem fogadjuk el, akkor az alábbi másodlagos etimológiai lehetőségeket látom, ahonnan ez a magyar személynév keletkezhetett. Elöljáróul: néhol feaz alábbi, a magyar nyelvben megtörtént (és más példákkal igazolható) hangváltozásokat tételezem fel: az -n- magánhangzóközi lágyulása -ny-nyé; valamint a : a > i : a hangrendi elhasonulás.
– a régi magyar tinnye ’keményfából való oszlopkaró (várak és táborhelyek megerősítésére)’ szó korábbi, még hangrendileg ki nem egyenlítődött verziója; – az előbbi magyar szó szláv tynъ ’cölöpkerítés, palánk’ előzményével összefüggő egyéb átvétel; – az előbbi szláv szóból alakult helynevek, pl. szerb-horvát Tinja, mint képzőtlen lakosnév; – a magyar tanya szó (ill. szláv megfelelőinek) elhasonulásos folytatása; – a román tină ’sár; föld, agyag’ közszó magyarosodott változata; – a szerb-horvát tinja ’csillám’, illetve tinjati ’pislog, pislákol’ szavakkal valamely formájának átvétele; – az ukrán тинятися (tinyati-szja) ’kószál, kóborol, ténfereg, csavarog, ődöng’ ige tövével való összefüggés.
Nem lehet, hogy valahogy inkább a szláv krajь-jal ('Rand, Ufer, Land, Gebiet') függ össze, lévén, hogy szláv névképzővel van dolgunk? v.ö. ném. Krain 'Szlovénia területének történeti elnevezése a Habsburg birodalomban', vagy éppen U-krajina (Ukrajna).
Az nagyobb akadály, hogy (egy kis oroszon kívül más szláv nyelvet nem bírván) az óehszl. szótárban nem találok g[ь|ъ]r{ě|e|ę|i|y|ь|ъ}{s|c|č}- kezdetű szavakat a következő ötön (négy tőn) kívül:
Egyikből sem evidens számomra egy cseh-szlovák-rutén-ukrán (g- > h-) *hricu, esetleg *hricov (?>Hriczu ?> Riczu) levezetése.
Vagy hibáztam, hogy nem néztem ch- (x-) kezdetű szavakat?
Ugyanekkor ezt találtam: Wikipedia Hric/Hrica/Hrico "Hric resp. Hrica či Hrico sú slovenské priezviská. Sú rozšírené na celom Slovensku (najmä v okresoch Banská Bystrica, Bratislava, Levoča, Malacky, Prešov, Spišská Nová Vec a Vranov nad Topľou)."
Szóval lehet, hogy m. Riczu < m. helyesírású Hriczu [hricu] < [hrico] = szlk. Hrico? Hrico földrajzi eloszlásával kapcsolatban lásd: Szuperjó szlovák szótárak adatbázisa!!!*
* Többek között: Krátky slovník slovenského jazyka 4 Pravidlá slovenského pravopisu Slovník slovenského jazyka Morfologický analyzátor Databáza priezvisk na Slovensku (!!!)
Igaz, nem demonstrált még az összefüggés, de a Riczu ritka, mintegy egyedülálló volta, valamint a Hriczu az előbbi környékében halmozottan előforduló névként, azt hiszem, nem túl távoli felvetés, hogy az első a második romlása, pláne, hogy egy szókezdő Hr- > R- a magyarban teljesen normálisnak tűnik (tipológiailag és a magyar fonotaktika szerint). V.ö. ehhez adatolást: Vörös Ottó: Néhány ritka tájszavunk szóföldrajzához, amely a m. dial. ridlicska <szlk. hrdlička 'gerlice'-t hozza.
Neveknél azt tudom felhozni, hogy a {G|H}rabec[z] mellett van Rabec[z] is a magyar telefonkönyvben. Hrivnák mellet Rivnyák is. Találunk Robonyi-t (?<Hroboň). Van Ruska az eredetibb (magyaros helyesírású) Hruska (szlk. Hruška) mellett...
The Krein surname is derived from the Middle High German words "kran" or "kron", meining "crane", as name, Krein most likely envolved from a nickname, perhaps a tall, thin-crane-like person.
A Kreinovich ennek apanévi (fiúnévi?) változata, azaz Krein fia.
Ellenőriztem. Ha az ékezetet megjeleníteni nem tudó http://www.carte-telefoane.info Rasu adatait Râsu-nak értelmezem, akkor ez egy helyen fordul elő, ott viszont gyakori: Ilfov megyében, Popeşti Leordeni városban, amely ma a bukaresti agglomerációhoz tartozik. Egy személy él ezzel a névvel Gyarmatán, Temes megyében is. Risuból hármat ismer, ezek olténiaiak.
Nekem a Râsu mint román családnév csak kicsivel kevésbé hangzik furcsán, mint a Náringyom:) Erről az jut eszembe, hogy inkább < râs 'hiúz' lehet a forrása.
A ricu-t meg csak gugliztam, a héber adatot ki se tudnám olvasni... Mindenesetre valami hászid misztikához kötődő fogalom, amiről én se gondoltam komolyan, hogy családnévvé váljon:)
Buczó: Vélem magyar. Előzetes ötlet: a bucó ’Aspro spp., Zingel spp.’ magyar halnév, így a név talán halász foglalkozásra utal. Ugyanakkor nem lehet kizárni azt sem, hogy más jelentésű ragadványnév: a bucka ’kisebb, halom’ szó buc- ’púp, dudor’ töve rejlik benne -ó kicsinyítő képzővel.
Barakovics: Ezt is javítanám Barankovics alakúra. Vö. horvát-szerb Baranković, ill. szlovák Barankovič: Alapja a Baranak ~ Baranek személynév, amely a Bartolomej ’Bertalan’ személynév rövidölésének továbbképzése* + -ović ~ -ovič apanévképző. (* Szlovák alapról a kiinduló név Baránok is lehet, amely ’(kis) bárány’-t jelent, pl. jellemre utaló metonimikus ragadványnévként.)
> Míg az Eybl (biztosan; ezenfelül esetleges írásváltozatai) létező név, az e Eibeből való eredeztetése csak spontán asszociációm volt, lehet, hogy "népetimologikus". Nem néztem utána német névtani művekben.
Kis félreértés van: nem az Eybl létezésének demonstrálását vetettem fel, hanem azoknak az összetett neveknek a bemutatását, amelyeket itt faragunk e név kapcsán. Ha a tagok külön-külön léteznek, az összetételük még nem feltétlenül. Az összetett neveknél is szemantikus viszonyba kell kerülnie a két tagnak, pl. Strohmayer ’olyan tanyásgazda (Mayer), aki elsősorban a szalma[termesztéséről]ről (Stroh) ismert’. — A Duden szerint egyébként az Eibl lakóhelyre utaló név, és jelentése kb. ’tiszafaligetnél lakó’ (tehát a megérzésed jó volt).
Amiért a Kitaibel kapcsán az Eybl ~ Eibl-t elsősorban még „megemésztendőnek” véltem (vélem), az az /ai/ ejtés és az -(e)l kicsinyítő képző viszonya. Létezhet-e ez a kettő egyszerre? Ráadásul a nevet Ausztrából tudjuk adatolni, ahol az Eibe /ei/ ejtésű…
> Ellenben a ricu héberül 'felemelkedés'-t jelent, ha jól olvasom.
Én ilyet nem találtam a héber-magyar nagyszótárban. Helyette leltem: rîşûy /ricuj/ ’kiengesztelés, megbékélés’, esetleg rāşûy /racuj/ ’kívánatos, ajánlatos; örvendetes, jól jövő’. De ezeket én nem vonnám be az etimológiába, mert héber (jiddis) eredetű [nyilvános] családnevek ebben a régióban nem szokásosak.
> Most találtam viszont, hogy létezik a románban egy riț szó, amely német eredetű és azt az egyenes karcolást jelenti, amelyet a papíron vagy kartonlapon ejtenek, hogy pontosan tudják behajlítani. Suszterinas ragadványneve?:)
Ezt én is megtaláltam, de a neologikus volta és a partikularitása miatt kizártam. A Hriczu felvetődése előtt én – a bennem felvetődött román etimológiák közül leginkább – a rîs ’nevetés’ szó rövidült végartikulusos *rîs formáját kevertem „gyanúba” annyiban, hogy az /sz/ > /c/ affrikálódás már magyar környezetben mehetett végbe. (A Rîsu román családnevet a Google-lal ki tudtam mutatni.) Vö. hasonló változás lehetőségéhez a magyar telefonkönyvből Ruszu(l[y]) > Ruczu.
Ad Náringyom: Valóban unikális. Ami bennem elsőnek felvetődött az az, hogy szavajárási név. Esetleg a felmenőnek volt egy jellegzetes kiszólása, amely ilyesféleképp hangozhatott (pl., de csak a szabadasszociációs képességem demonstrálása végett: „ingyom-bingyom, náringyom”).
> En arra gyanakodtam ,hogy zsido nev Lubawitz,Lubavich,Lebowski,Lubowski,Libowski.
A 7359-esben nem szerepelt a Lubavich név. Ezt nem biztos, hogy érdemes idevenni, mert iszonyú erős a konnotációja, ui. Ljubavicsi (ma Oroszország) a haszid zsidóság egyik legjelentősebb áramlatának a kiinduló helye. Ezzel tehát lehet, hogy önkéntelenül is olyan irányba indulnánk el, amelybe enélkül nem (feltétlenül).
> a Lubowski-Libowski 'hasonlóság' is gyanús
Nem véletlenül: a csehben (eredetileg) lágy mássalhangó után az u-ból i lesz: így a cseh Libovský a lengyel Lubowski és a szlovák Ľubovský [valamint az orosz Любовский (Ljubovszkij)] megfelelője. A cseh emigráció elég jelentős volt, így cseh nevek lengyel környezetben, lengyeles írásmóddal (Libowski) is megjelenhetnek, bár a w a történeti cseh helyesírásnak is része (csak ott az utolsó betű y lenne). Elviekben az elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy egy cseh eredetű család lengyel (szlovák, …) környezetbe telepedett és az eredetileg i-ző névforma egy idő után az adott környezetben szokásosabb u-zó alakra „értelmesedett”: ez kizárja a zsidó eredetet.
A megidézett nevek mögött egyébként a (szlovákos alakjában) Ľub- ’kedvelt’ kezdetű összetett szláv nevekből (pl. Ľubomír ’kedvelt + béke’) származó településnevek állnak. Tekintve az ilyen nevek régi elterjedtségét, igen sok ilyen település van szerte minden szláv országban (pl. m. Lubóc ~ szlk. Ľubovec, Sáros vm.): ezért aztán nem lehet eleve csak hangalakja miatt a zsidó eredetet hozzá kötni. Meg kell keresni a konkrét forrástelepülést, és ha azt jelentős zsidóság lakta, csak akkor van értelme szláv eredeten kívül mást felvetni.
Már jó ideje hordok egy slejfnit a briftasnimban, amely tele van firkálva az összegyűlt Riczu-ötletekkel; de a [részleges] kudarcot nagyon nehezen tudom megfogalmazni: ha lenne egy óra szabadidőm ennek letisztázására, akkor beírnám, de egyelőre nincs. — A Hriczu adat mindenesetre érdekes, talán mindent megváltoztat, így most előbb megint irodalmazni kezdek…
Arra senki nem tett megjegyzést, hogy a viselők zsidók lehettek-e. Emlékeim szerint különben az oroszországi zsidókra jellemzőbb az állatnévi eredetű családnév, mint a nem zsidókra.
A Naringyom elég csodálatos családnévnek tűnik így elsőre. Az az egy kizárt, hogy magyarosításból való, mert ki és mikor gondolta volna azt, hogy a Naringyom magyaros?:-)
En arra gyanakodtam ,hogy zsido nev Lubawitz,Lubavich,Lebowski,Lubowski,Libowski.
Oreg apam azt mondja hogy zsidok voltak,de azt nem tudja hogy honnan vandoroltak be meg az osok akkor ezek szerint Orosz,Ukran de a legvaloszinubb a Lengyel.
olyat is talaltam hogy -Libosvar ,mint vezeteknev nem tudom lehet koze van hozza.
-Naringyom
Erre semmit sem talalok ez biztos magyarositott nev lehet .
...szerintem a Hriczu alakra már majd fog mondani LvT konkrétumot is (de akkor még mindig nem vagy 'közelebb', mert nem igazolt a kapcsolata Riczuval.)
A Zajacz az nyúl, ill. az üregi nyúl az Králik, de a nyúlfélék (Leporidae) már zajacovce, vagy zajacovité. (aki még emlékszik, a No várj csak! (Ну, погоди!) rajzfilmben a mondat mindig kezdődik, hogy "Эй Заяц".
A másik négyből, szerintem 3 összetartozik, a Libowski- Libocki-Libowitz mindenképp, egyazon név különböző írásmódja, ill. megváltozott kultúrális közegben kialakult alakváltozata. Sőt - nekem - a Lubowski-Libowski 'hasonlóság' is gyanús.
A családunkban nincs, és nem is tudok róla, hogy lett volna. De itt SzSzB-ben akad ilyen "H-s" változatban is. Lehet, hogy nincs összefüggés a 2 névváltozat között, bár az furcsa lenne...
