Bocsáss meg, nem akarok kötözködni, de ha valaki nekem azt mondja: egy várba ne menjek el, mert ott nincs semmi látnivaló, annak én nem hiszek {és most finom voltam}
Példaként véve csak a magyarországi "átlagvárat". Az bizony erősen romos, bozóttal benőtt, elhagyatott, gazdátlan. Mert -- sajnos -- ebből van a legtöbb.
Mégis a számomra, ismerve a históriáját, az a várrom a régenhalt emberekkel benépesítve, a magyar történelem távolbavesző évszázadainak romantikus, egyben véres eseményeinek helyszíneként látszik.
Én nem akarok senki lebeszélni semmelyik vár látogatásáról, igenis menjünk el a világ összes várába, ismerjük meg őket!
Riegersburg valóban nem tartozik a legérdekesebb várak közé, már ami a múzeumi részét illeti. Viszont a boszorkányperekről elég sok információval bír, talán a legtöbbel a világon. Nem fontos felvonózni, hiszen kellemes, könnyed sétával is megközelíthető a parkolóból (kb. 10-15 perc). Jó képekhez érdemes a szemközti domboldalra autózni, onnan a leglátványosabb a panoráma. De ha már Riegersburg, akkor érdemes egy kicsit Mariazell felé kalandozni. Schachenstein vára (Thörl város) a 20-as főút mentén található. Varázslatosak a romok és elég jelentősek. A várat kevesen ismerik, pedig több figyelmet érdemelne. Érdekes módon a "Sógorok" sem nagyon látogatják. A környéken van egy település, mely egy nagyon misztikus látnivalóval bír. Ez a hely Eisenerz, ahol egy nagyon jó állapotú erődtemplom uralja a városkát. Belépve a kapuján szinte megelevenedik a középkor. Aki a környéken jár, semmiképpen se hagyja ki!
alig van látnivaló a múzeum kicsi, egyszerű, még kapfenberg is jobb volt. a vár nagy de semmi extra semmi egyedi semmi különös, a belépő 2 felnőt 1 gyerekkel a felvonóval 35 euro, nem éri meg.
Olyan álfelkapott hely mint itthon Tihany, rengeteg turista jár oda de végülis nincs ott semmi.
Ha már könyveknél tartunk, akkor jövő héten csütörtökön mutatják be a nagyközönségnek a magyarországi vártopográfia II. kötetét, ami Heves megye várait foglalja magába. Helyszíne az egri vár Dobó-bástyájának előadóterme 17.00-kor. A kötet ott megvásárolható lesz.
Kigyűjtöttem a Herman Ottó Múzeum évkönyveinek további váras cikkeit. A sorozat kötetei 2007-ig vannak közölve. Ha valakinek rendelkezésére állnak újabb kiadványok, legyen szíves tegye közzé.
2004
-- Várak a történelmi Zemplénben 199. old.
-- Csorbakő kutatása 231. old.
-- Diósgyőr rekonstrukciója 679. old.
-- Regéc gazdálkodása 691. old.
2005
-- Cseréppipák az ónodi vár ásatásából 607. old.
2006
-- Cserépvár inventáriumai 523. old.
2007
-- A komlóskai Pusztavár 87. old.
az orsógombról: (a kézművesek használták a szövés-fonás folyamatában): http://www2.szepmuveszeti.hu/hyperion/targy.php?id=382 vagy a római korúakról: http://www.aquincum.hu/programok/katalogus.pdf (bele kell lapozni)
"A tölcséres szájú edények kultúrája volt az első földműves és állattenyésztő kultúra, amely az időszámítás előtti V. évezred közepén alakult ki a közép-európai alföldön. Lublin környékén a kerámiát készítő korszak társadalmának kialakulása a IV. és III. évezred fordulójára tehető. ... ...A számos orsógomb lelet arról tanúskodik, hogy ismerték a fonást, de az anyag nehezékek azt bizonyítják, hogy a függőleges szövőszéket is használták. Fontos vívmány volt az igába fogatott ökrökkel vontatott kerekes eke bevezetése."
az edénydarabok: hasonló: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0806/a5.jpg. ezek általában kézzel készített tárolóedények voltak, pl. a füzéri várhegy oldalában, ahol régen volt a feljárás (ma már lezárt terület) esős időben csak úgy botladozott benne az ember. ezek egyébként szórványok. ha hazaviszed sincs semmi gond, nincs számon tartva.
az orsógombról: (a kézművesek használták a szövés-fonás folyamatában): http://www2.szepmuveszeti.hu/hyperion/targy.php?id=382 vagy a római korúakról: http://www.aquincum.hu/programok/katalogus.pdf (bele kell lapozni)
"A tölcséres szájú edények kultúrája volt az első földműves és állattenyésztő kultúra, amely az időszámítás előtti V. évezred közepén alakult ki a közép-európai alföldön. Lublin környékén a kerámiát készítő korszak társadalmának kialakulása a IV. és III. évezred fordulójára tehető. ... ...A számos orsógomb lelet arról tanúskodik, hogy ismerték a fonást, de az anyag nehezékek azt bizonyítják, hogy a függőleges szövőszéket is használták. Fontos vívmány volt az igába fogatott ökrökkel vontatott kerekes eke bevezetése."
az edénydarabok: hasonló: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0806/a5.jpg. ezek általában kézzel készített tárolóedények voltak, pl. a füzéri várhegy oldalában, ahol régen volt a feljárás (ma már lezárt terület) esős időben csak úgy botladozott benne az ember. ezek egyébként szórványok. ha hazaviszed sincs semmi gond, nincs számon tartva.
A legutóbbi képeiden láttam,hogy fogy a kő rendesen. Próbálom felidézni,hogy mely részeknél lehet komolyabb mennyiségű kő,amit ki lehet majd termelni.Elsősorban az öregtoronynál lehet nagyobb mennyiségű kő anyag.Amire nagy szükség lesz a jövő évi helyreállításoknál. Kíváncsi lennék rá,hogy vajon mennyi kő hiányzik a várból,mennyit horhattak el belőle? Ezt nehéz lehet megítélni.
Tényleg nagyon szép amit a Csobáncon láthatunk. Szerintem a most látható magasságig épül vissza a fal. Ez olyan 2-4 méter lehet. Ami még így is több,mint amit hasonló leromlottságú várak helyreállításánál láthatunk. Én szeretném ha még magassabbak lehetnének a falak,de az anyagi lehetőségek és a műemlékvédelmisek gondolom ennyit engednek. Véleményem szerint,ha valamikor az egész vár ilyen mértékben helyreállíttatik,rendkívűl látványos várrom lesz. Nekem már most is az.
Azért meghökkent, hogy ilyen régi dolgok csak úgy hevernek a földön. Mondjuk a Szandavári dolgokat OK, hogy kimossa az eső.
De az a gomb, hogy a faluból kivezető földút keréknyomában figyeljen, ez már nekem, laikusnak elképesztőnek tűnik. Azt gondolnám, hogy az ilyesmi a föld alatt hever.
Persze, lehet, hogy egy, a földeken munkát végző traktor kiforgatta, és beletapadt a kerék mintája közötti sárba, és ott pottyant ki.
Mindíg is csodáltam a régészeket az ismeretterjesztő műsorokban is, hogy egy saras izéről megmondják, mi volt, milyen korban, míg nekem csak egy formátlan vas, vagy akármi-darab.
Az utolsó edénydarab érdekelt jobban, mert érdekesek a rajta lévő belekarcolt minták. Mondjuk pont a neolitba datált tárgyakra hittem, hogy akár múlt század eleji, paraszti, kézzel készített használati tárgyak.
A nejem örülni fog, hogy végre talált "valamit". Én remélem, hogy semmi "hiányt nem okozott, hiszen az első tárgy akárhonnan előkerülhetett.
A másik kettő azért valószínűleg a várhoz köthető. De hogy két töredék ilyen eltérő korból egymás mellett heverjen az ösvény kövei között...
