Próbálkoztam (valami döglött EK5-ös cső akadt a kezembe), de elbuktam. A bakelitből sikerült épen kiszedni a csövet. Utána eltörtem a szívócsonkot, hogy levegőzzön, majd panelfúróba fogott pici köszörű-koroggal körbecsiszoltam a búra legalját ... eddig még ment is, szépen körbehasadt az üveg.
Aztán ennél a pontnál rájöttem, hogy a belső lemezszerkezet teljesen kitölti a búrát és nagyobb is mint az alső lyuk, tehát nem lehet kihúzni. Egy darabig szerencsétlenkedtem vele - ez kb a fordítottja annak a feladatnak, amikor egy üvegpalackba vitorlás hajót épít valaki ... itt szétdarabolni kéne. Aztán persze RECCS, és vége volt a kísérletnek.
Talán egy gyakorlott nőgyógyásznak sikerülne. De a megoldást ebben a percben találtam ki - a következő csőnél savval fogom feltölteni a búrát, ami kimarja a vasat belőle :-)))
Jó a kérdés, de: 1. A döglött elem nem fűti fel a csöveket. 2. A régi papírvaginába nem fér el az új alkáli belseje, vagy állandóan cserélgetem ? A régi fémhengerest lehetett volna csereberélni, mint régen a Microvo és az Umavo kisműszerbe a 3 V-os rúdelem egyik celláját toltuk ki (be) az ohm-mérőbe.
Üdv Topiklakók! Nos megtanáltam az "asztali" anódpótlót az RTÉK 2004-es számának 82-es oldalán. Direkt a céljainknak... Itt van lehetőség az előfesz beállítására, aztán azt egy feszültségosztó... Megcsiklandoztatok ezekkel a "korhű" telep (elem) burkolatokkal. El tudná követni VALAKI a T.Társaságból, hogy valami tárhelyre feltéve letölthető lenne? Az anód is, meg "rferi" kékszínű goliátja is. Már megbocsájtsd Kedves "oldrad", istókzuccse nem gonoszkodás, de az a gyönyörűséges "Terta"-cska oljan "nyuszis" lett azzal a duracell elemmel! :-) Én igényelnék "rferitől" egy "köpenyt". Mert az az anódtelep az "fájin"! És ha nyomdatechnikailag csinálja Valaki amatőrtárs, hátha a góliát is... Öreg Csóka
Látom hogy készültél, brilliáns az előfesz-ötlet ! Már keresem az alkatrészeket, IC-m, FET-em van, vasmag egy dobozzal :-))
Rferi ! Így néz ki a "kinyitható" anódtelep, a nosztalgia-börzén kapható. Egy klubtársunk nyomdatechnikai úton állítja elő, sőt kétféle belerakható kis kapcsitáp is előfordul néha, 67,5 V és 90 V-os feszültséggel.
Leolvad róla minden, kivéve a rezet, a csévét és a vasat.
De még a drót is lecsupaszodik, meg az összes szigetelőfólia is eltűnik.
Viszont eddig mindegyiknél elvált a ragasztás is, és egyszerűen szétesett a vas két félre.
A légrés nagysága elvileg függ a terhelőáramoktól, nyilván akkorára kell választani, hogy ne menjen telítésbe.De ha itt kevés a menetszám, és nagy az ablak, akkor van bőven hely növelni a légrést akár feleslegesen is, ezzel együtt növekszik a szükséges menetszám, mert csökkent az induktivitás, de ha van neki hely, kit zavar?
Mi szoktunk csinálni olyan táptrafókat, hogy alig bírjuk rászuszakolni a minimális meneteket is, ott jóval pontosabban kell kézben tartani a légrést, mert ha elszáll, nem lesz elég induktivitásérték, és rossz lesz a trafó.
Most csak röviden, mert dolgozom :) Rendben, akkor majd csinálok közeli, fölülnézeti fotót és főleg a nyákrajzot valahogy ideteszem.
Még egy apró kiegészítés, látom éles és kritikus a szemetek. Van még a fotón pár alkatrész, ami szintén nem szerepelt a kapcsrajzon. Egy kis dióda 1N4148 és egy kis tantál kondi. Valamint a trafón pótlólag még raktam rá egy tekercselést, ezek együtt egy kis NEGATÍV egyenirányítót alkotnak, mert esetleg szükség lehet negatív előfeszre a rácsokhoz. De ez most még hasraütés-szerű, egyelőre -10V, ami valszeg sok, de csökkenteni mindig könnyebb. Van ugye a telepes csöveknél is előfesz-igény, de inkább a végcsőnél. Ezt is szokás ejtőellenállással csinálni, mert konkrét fizikai telep újabb kellemetlenség. Na szóval én készültem.
Vasmag. Valóban nem annyira kritikus, hiszen az összes kapcs.tápban ilyesmik vannak. Nem néztem utána, de ESETLEG a nagyon régiekben levő vasmag nem elég nagy frekis, azok még 20-25kHz-en működtek. De biztosra veszem hogy a maiak mind jók. Az enyémet se olyan húde nagy alapossággal vettem be, ilyen volt, és ez nagyságrendileg okés, és alakját tekintve szép lapos (csak itt még "állványon" van, majd a fotón látszik) Viszont ha ismeretlen a vas, akkor valamelyes próbálkozásra szükség van a menetszámnál. Ugyanis ennél nem csak az áttétel ARÁNY lényeges, van egyéb szempont, majd elmesélem. Az én vasamnál a primer az 20 menet, tehát gép nélkül is könnyen tekercselhető. Ez sem abszolút pontos szám, lehetne 18...22, de azért ez ennek a vasnak az AL értékéhez van beállítva. Ha nagyon más az AL, ez változik.
Ragasztott ferritek. Ez gond, mert ha feszegetjük, könnyen törik. Megjegyzem: nem akkora tragésia, ha elpattan mondjuk 1 helyen, és nem eseik sok daradra. Pillanatragasztóval megjavítható, és nem probléma, ha ettől "légrés" keletkezik, ugyanis ennél a verziónál, ami a "flyback" rendszerű konverter, direkt KELL légrés, amint látszik is a fotón. Nálam 0,2mm, papírból. Ez sem abszolút kényes érték, de muszáj némi légrés. Lehet fazékvassal is, nekem is van egy csomó, azokkal is bizta jó lenne. Amúgy, a vasat nem ragasztottam, hanem van hozzá bilincs, látszik is. De ha ez nincs lehet ragasztani, például 2komponensű műgyantával. Olyat is műveltem, hogy körben erős cérnával megbandázsoltam és pár helyen szilikongumival megtrutymóztam. Ez is jó, és noha jól tart, de szétszedhető.
Ritka eset nálam, hogy örökre meghagyok a műveimből sajnos :)
Én az előző hsz.-edben írtakkal ellentétben nagyon "csípem" a bőbeszédüséget, mert ahogy monnyák: Szóból ért az ember!
No: A nyák az ugyan segedelem, és ha megvagyon, akkor .... No, de nekem a fénykép is jó segedelem. Az alkatrész elrendezés már magában hordozza a vezetékezés rajzolatát. Ezek viszonylag egyszerű áramkörök, és ha egy un. "dzsoli-panel"-ba (egy lyuk, egy forr-pont, és ahogy írod: ...raszternyák...) beültetem az alkatrészeket a kép alapján, azokat alul elforrasztom, utánna a forrpontokat könnyen össze lehet kötni, némi kis fejtörés után. Szoktam így csinálni. :-)
Ha már vas: A trafó vasa ahogy nézem, egy egyszerű "E" vaspár. Kérdezem: Mivel ragasztod össze?
A PC tápokban nagyon sok iljen alkatrész található. Ott a vasak természetesen gyárilag ragasztva vannak. Valami módszer, hogy miként lehet szétszedni?
Jó hogy említed a vibrátoros tápot, régen 2,4 V-ból ilyen csinált 100 V-ot, és halálra van szűrve a szikrázás miatt :-)) Egyébként tényleg ésszerű a fentről-lefelé dolog, az általad leírtakat alapul véve.
Ami a nyákot illeti: szívesen adnék, de nincs belőle, megvallom, ez csak egy mellék-mellékterméke egy nagyobb, "hivatalos" projektnek, annak a kihasználatlan helyén és költségkeretn belül HI követtem el, egyetlen példányban. De nem is hinném hogy közvetlenül alkalmazható lenne, ha nem PONT olyan méretű-alakú alkatrészei vannak aki utánépíti. Én elég sok, kissé egzotikus cuccot használok. Például a FET elvileg elég közönséges, de azért nem pont ez van a boltban. Például az TO220 tokozású IRF-ek is jók, de az ugye egy más, nagyobb tokozás. Aztán a kondik, na meg a vasmag: ebből is jó másik, de biztos hogy más lesz a mérete és a "láblenyomata". Amúgy a Nyákrajzolat nagyon egyszerű, hisz az áramkör is az. Végül is raszterlukas próbanyákon is össze lehet rakni könnyen. Persze a rajzolatot ettől még szívesen közlöm, nem probléma.
locsemege Jogos a pont, ilyen esetekben a kimeneti szűrő okozhat olyat, de előre meg utána is számoltam szimulátorral, de főleg teszteltem is: itt nincs rezonancia, esetemben a rezonancia 3-6 kHz között van, az üzemi freki pedig most éppen 100kHz, tehát följebb van. Viszont azt még nem is vizsgáltam meg, kell-e igazán ez a szűrű, mindenesetre volt hely, hát betettem. Inkább attól félek,más utón kiszór a jel, és elképzelhető hogy zavart okoz. Nade majd a fémház! :)
Bocsássatok meg, csak ilyen szórványosan tudok itt lenni,és meg is lepett az érdeklődés a tanszvetrer iránt, igazából meg furdalok is, hogy offolok vele. De talán bocsánatos, mert közvetlenül szükséges a csövek ellátásához. De majd utána szívesen csevegek valódi csövekről is. :)
Jó kérdés, hogy le lehetne-e menni 1,5V-ra a betáppal. Jó lenne, de ezzel nem megy. Közvetlen oka, hogy az UC3845 (és rokonai, szinte a legtöbb ilyen IC) tartalmaz egy "undervoltage lockout" egységet ami leállítja, letiltja, ha az Ube kisebb asszem 8,4V-nál. Ez végül is pont jó egy 8 cellás NIMH akkupakkhoz, nem engedi mélykisülni. Van persze amelyik pl UC3808 ami kb fele ekkora Ube-ra müxik. De ez a kisebb, gyakorlati problem.
A nagyobb baj, hogy a jó hatásfokhoz, meg elvileg is, a kapcsoló FET-nek kell valami minimális Gate nyitófesz. Az egy dolog hogy a processzorokban ez ma már 1V körül van, de az ilyeneknél kell minimum 4-5V. Még a 3V sem elég. Igaz, bipoláris tranzisztor tudná ezt, de nem véletlen hogy mára kiutáltuk őket, nem sorolom mi mindenért.
Muris, de a mechanikus vibrátoros cucc jobb, mert annak szinte ideálisak a kapcsolótulajdonságai, és akár 1V-ra is megépíthető, tipikus volt régen az 1,2...6V. Csak ugye a kontaktusok beégése, stb.
Szóval sajnos, nagyobb bravúr kéne, hogy ezt a mai verziót 3V-ra vagy kisebbre megcsináljuk. De azért se erőltettem, mert eleve úgy kalkulálok, hogy mobil üzemben vagy egy cca 12V-os zselés ólomaki, vagy egy 8-10 cellás NiMH pakk (10,5V....12V) eleve mindenhez jobb, ha az tranzisztoros. Sőt ha úgy veszem, egy olyan kapcsolótáp ami 10V-ról csinál 1,2V....1,5V fűtést, még mindig egyszerűbb min ez, és a kettő (fűtőtáp + anódtáp) is egyszerűbb, mint hogy forszírozzam a lentről felfele módszert. Hozzá teszem, hogy ez így rövidzárvédett is, teszteltem: csavarhúzóvel direkbe zárva az anódfeszt, picit szikrázik, picit nyekken és semmi baja se lesz. Ráadásul, ezt a védelmet minden egyes eriódusra megteszi, mert figyeli a FET source-áramot (a 2 db 0,75 Ohmos-on) és ha picit is túlmegy a határon, már azt a periódust se engedi feljebb gerjedni. Ezt a régebbi cuccok nem tudták,én pedig szeretek óvatos lenni :)
Bocs hogy bőbeszédűen írtam, inkább hangosan átgondoltam az egészet. Persze ha látnék módszert arra amit kérdezel, engem is érdekelne.
Ha a "kütyü" még továbbra sem hallgat rád, ajánlom forrásleírás gyanánt a RT 1967/6-os számában egy modelirányító A/V leírását. Ott megvagyon az adó leírásánál az az egytranyós tranzverter leírás amit már emlegetettem.
Öreg Csóka
(Sajna idecsatolni most nem tudom a kapcsolását, mert a "nagygépem" vincsijét elébb egy víruskúrában kell részesítsem.)
Sajnos nincs szkennerem, a cégemnél volt, eddig nem voltam rászorulva :-)) A hónom alatt bárhová elviszem e célból ! A góliátok engem személy szerint nem érdekelnek, de hátha mást igen.
Milyen igaz, hát a kimenetét sem szűrték le nagyon, ahogy szoktuk mondani : lóg a levegőben :-) A gatehoz egy 4,7mikró, a kimenetre meg egy 47mikró/450V mehetne, igazából tiszta DC az egész. Köszi az észrevételt !
A képen látok egy induktivitást (tekercset) amit viszont nem találok a kapcs rajzon. Ott induktivitás gyanánt TR-2 jellel látom a trafót. Más iljen alkatrész a kapcs.rajzon?
Vagy ami látható az már nem ennek az áramkőrnek a része? (Ha jól számolom és nézem a trafó jobb oldalán és előtte megvan a kapcsolás minden alkatrésze. Amit nem tudok beazonosítani az az említett induktivitás, és a még mellette látható "fekete kocka".)
Egyébként a Thomson csinált egy nagyon jó IC-t, a Conrad árulta is, de mire megrendeltem, leállt a gyártása. A neve VB 408, nagyfesz szabályozható IC, 400 V-ig, 50 mA terhelhetőségig, kis csöves rádiókhoz pont jó lett volna. Mérgemben megtaláltam a legegyszerűbb csöveshez való tápot, diszkrét ( egy haverom szerint " intim" ) alkatrészekből. A műszerek is be vannak szerezve :-)) Sőt a börzén üres anódtelep-dobozok is kaphatók.
A képen látok egy induktivitást (tekercset) amit viszont nem találok a kapcs rajzon. Ott induktivitás gyanánt TR-2 jellel látom a trafót. Más iljen alkatrész a kapcs.rajzon?
Vagy ami látható az már nem ennek az áramkőrnek a része? (Ha jól számolom és nézem a trafó jobb oldalán és előtte megvan a kapcsolás minden alkatrésze. Amit nem tudok beazonosítani az az említett induktivitás, és a még mellette látható "fekete kocka".)
Mindjárt csinálhat kettőt, beindul az üzlet, oszt' jól békén hagyjuk :-)) Mi már a "lemenő ágban" csak álmélkodunk, bezzeg a fiatalságnak meg sem kottyan !
