Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
áá nem porotherm hanem ilyen salakblokk szerűség, az a szürke , nem tudom mi a pontos neve (vízválasztói salakblokk - van ilyen?)
az ablakok azok 1,1-esek, 5 légkamrásak
bekerülési költsége a turbósnak és a kondenzátorosnak is kb egyforma, ileltve nem sok különbség van közte, és akkor a jövőre gondolva már inkább a kondenzációs lenne logikus
viszont beleolvasgattam egy két hozzászólásba és 50 fokos csöveket irnak a kondenzációshoz,nekem a kazánom 80 fokos vízzel ment és a csövet azt nem tudtam megfogni
tavaly kb folyamatos üzemmel (gyerek miatt 24-25 fok) fogyasztottam 2500 kobméter körül, de csak egy szint volt fűtve (fenn kb 12 -13 fok volt csak a csövekben volt melegvíz, radiátor lezárva)
Van olyan rendszer, amiben lehetséges a vízkeringetés a csaptól és akkor azonnal van melegvíz.
A kondenzációsok akkor gazdaságosabbak, ha működik a kondenzáció. Egyébként sima turbósként üzemelnek. Tehát most vehetsz egy 24-36kw-os kondezációs kazánt, amit valamikor fogsz tudni kondezációs üzemben használni (akkor olyan 12-18kw max teljesítménnyel)
40-es porotherm falazatod van ? Szerintem nem... Akkor meg hőszigetelni kell. Födémben legalább 15cm, de jobb a 25cm szigetelés.
Milyan az ablakok üvegezése ? 1.1 a minimum, de inkább alatta.
szeretnék, de mindenképpen érdeklődök itt, hogy miből induljak ki
a szigetelésről nem tettem le, de hát 40 cm-es blokkokkból van a ház szóval elég vastag itt a fal szerintem
a nyilt égésterű régi kazán zavar a leginkább, ezt mindenképp ki akarom dobni, csak nem tudom , hogy melyik a gazdaságosabb ill jobb. kémény adott tehát azt tuti bélelni kellene
légköbméterem kb 400-450
viszont a víznél azt nem értem, hogy ha a tárolóból juttatom a vizet mondjuk 10 méterre akkor is 10 métert kell neki mennie és előtte tolja a hideg vízet (azonnal ott se fog meleg vtz jönni és mindenképpen után kell neki melegíteni nem??? , annyi idő alatt az átfolyós is melegítene sztem
Alapjában véve kondenzációs kazánt alacsony hőigényű helyre szabad csak rakni. Én biztos hogy előbb szigetelnék (ez hoz sok megtakarítást a gázszámlában !), nyílászárókat cserélnék, utána foglalkoznék a fűtéssel.
A HMV előállítás (tárolós/átfolyós) eldöntéséhez szintén az adottságok figyelembe vétele szükséges. Ha a kazán messze lesz a vízvételi helytől, akkor egy átfolyós nagyon gazdaságtalan. Ha egyszerre röbb vízvételi hely is van, akkor nem fogja tudni kiszolgálni, stb.
Az egészet egyébként (gáz)terveztetni kell, tehát nem csak kazáncseréből fog állni a dolog.
Franc. Szaros angol billentyuzeten keresem az idezojelet... :-)
"Viszont ekkor gondoskodni kell arról, hogy bármelyik fűtőköri szivattyúd indulásakor elinduljon a kazán is."
Ez termesztesen igy van megoldva.
"A leírásokban (vagy a techsupportnál) ellenőrizned kellene, hogy a kazánod melyik módszert alkalmazza."
Hat az az. Ilyesmirol szo sincs a leirasban, mint ahogy a szivattyu-jumperelesrol sem semmi ertekelheto, es gondolom, ha felhivnam a S.D. technikai reszleget, jol elhajtananak, hogy mit akarok en allitgatni a kazanon, hivjak akkreditalt szerelot, majd az egy huszasert kijon es atkapcsolja amit kell. Es igazuk is lenne, de azert holnap lehet, hogy megprobalom.
Egyebkent minden bizonnyal a keringetos modszert alkalmazza, mert felfuteskor ha eleri a futokor a beallitott erteket, akkor kikapcsolja a langot es csak keringet.
Egyebkent koszonom az eddigieket is, sokat segitettel.
Igen, tudom, hogy tudja a kazanom, es tenyleg nem draga, de az gyarto weblapja szerint kb. duplaja, mint amit irtal. De nem is ezert, csak egy folosleges elektronikaval nem akarom bonyolitani a rendszert, ha folosleges. Mert eddig ugy gondoltam, hogy az.
Ha minden igaz, a kazánod tudja az időjáráskövető szabályozást, csak a külső hőmérséklet érzékelőjét (~6 eFt-ét adják, anyagköltség 500 Ft doboz + 100 Ft termisztor) kell megvenni és bekötni.
Időjáráskövető nélkül is van értelme a Tiédhez hasonló elrendezésben. Megoldja a hidraulikus problémáidat :) Viszont ekkor gondoskodni kell arról, hogy bármelyik fűtőköri szivattyúd indulásakor elinduljon a kazán is. Az időjáráskövetőnél az automatikusan teljesül, mivel hőt vonsz el a kazántól, és az csak úgy tudja biztosítani a külső hőmérsékletnek megfelelő vízhőfokot, ha bekapcsol vagy növeli a teljesítményét.
Időjáráskövető módnak az alapja az, hogy adott külső hőmérséklet mellett a hőigényedet valamilyen hőmérsékletű fűtővízzel lehet biztosítani. Ehhez valahogy ellenőriznie kell a kazánnak, hogy a körben milyen hőmérsékletű a víz. Ezt meg úgy tudja megoldani, ha keringeti a vizet. Van olyan megoldás is, hogy a hidraulikus váltó hőmérsékletét is figyeli a kazán, akkor nem kell állandóan keringetnie. A leírásokban (vagy a techsupportnál) ellenőrizned kellene, hogy a kazánod melyik módszert alkalmazza.
Gyakorlatilag ertheto volt szamomra, amit irtal, a gepeszem is azt mondja, hogy ha nem sikerul a kazanszivattyu leallitasaval megoldani ezt, akkor eszkabal egy ilyen hidrovaltot.
Ami meg a kerdesem ezzel kapcsolatban, hogy ha nem veszek ilyen idojaraskoveto egyseget a kazanhoz, akkor is van ertelme a hidrovaltonak?
Illetve ha tudod fejtsd ki kerlek bovebben, hogy az idojaraskovetotol miert megy folyamatosan kazan szivattyuja. Van egy elmeletem ra, csak szeretnem igazolni magamat.
Neki már megvannak körönként a szivattyúi, így semmilyen többletköltsége nincs.
A hidraulikus váltó tényleg nagyon egyszerűen, fillérekből elkészíthető. Időjáráskövető módban a legtöbb kazán szivattyúja folyamatosan működik, így ehhez kell egy hidraulikus rövidzár, amit szintén biztosít a hidraulikus váltó. A zónaszelepekhez képest az előnyei: az összes kör működhet akár egyidejűleg is, nem romlanak el a zónaszelepek, nem kell azzal foglalkozni, hogy milyen gyors a zónaszelep motorja :)
Vagy zónaszeleppel nyitni a köröket. Ekkor a zárt szelep miatt nem tud fűtővíz keringeni. Mi az előnye a hidrováltós megoldásnak a zónaszelepeshez képest? Mert jóval drágább (minden körön saját szivattyú + váltó).
Egy hidraulikus váltóra lenne szükséged. Csak példaként képzelj el egy 20 cm átmérőjű, 80 cm magas (hőszigetelt) álló hengert, aminek a palástján alul és felül csőcsonkok vannak. Az egyik csonkpárra kapcsolódik a kazán, a többire meg a fűtőkörök.
A kazánt például az időjáráskövető szabályzójával vezérled. Ekkor a kazán az adott külső hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletű vizet próbálja tartani a hidraulikus váltóban. A kazán olyan teljesítményre állítja be magát (beleértve az égő lekapcsolását is), amekkora teljesítményt a fűtőkörök kivesznek a váltóból. A kazán szivattyúja nem tudja megmozdítani a körök vizét.
Ha valamelyik (vagy egyszerre több) körnek hőre van szüksége, bekapcsol a szivattyúja, a váltóból elviszi (majd alul visszajuttatja) a vizet. A kazán rájön, hogy a időjáráskövető által meghatározott hőmérséklet tartásához több energiára van szükség, és magasabb teljesítményre modulálja az égőt.
Hidraulikus váltót (bazi drágán) lehet venni, de nem nehéz barkácsolni sem, mert olyan egyszerű, mint a faék :)
Segítséget kérnék. Saunier Duval Ecosy F28E AS kazánom van, és nem tiszta néhány dolog vele kapcsolatban, mert néhol a kezelési leírás homályosan fogalmaz, vagy hiányos szerintem.
Ezen a linken található pdf dokumentum 26. oldalán van a beszabályozásról szó, van ott az a rajz a kapcsolókról. A 3-as, 4-es rendben van, de az 1-es, 2-es a szivattyú beálításáról érthetetlen számomra. Valahogy ki kellene iktatnom a kazán szivattyúját, mert mikor fűtéskérést küld pl. a fürdő termosztátja és indul annak a körnek a szivattyúja, akkor hiába nem megy a többi köré, a kazánszivattyú megkeringeti úgy a vizet a rendszerben, hogy kevésbé ugyan, de az összes többi körben is megindul a fűtés.
A másik amit nem teljesen értek, hogy az előlapon lévő tekertyű végül is mire való. Az végülis a kazánnak a saját termosztátkapcsolója? Példa: Ha a teljesítményállító potméter max. állásba van tekerve, de nekem csak 35 fokos előremenőre van szükségem, akkor ezt a gombot kicsivel a nulla fölé állítom be, és ugyan a kazán beindul max moduláción, de ahogy elérte a fűtőkör hőmérséklete a 35 fokot, akkor kikapcsolja a lángot és addig keringet, míg vissza nem hűl az alá, majd láng újra vissza? Ezt sikerült kilogikáznom.
Tehát ha nekem csak 35 fok előremenő kell, akkor inkább állítsam minimum állásba a belső potit és szépen lassan érje el folyamatos üzemben a tekertyű által beállított hőmérsékletet?
Egyáltalán vannak ennek az előlapi tekerőnek valami referenciaadatai? Hogy milyen teljesítményállásnál a tekertyű milyen állása hány fokot jelent?
Továbbá: Egy ilyen kazán vonatkozásában a moduláció szó mit jelent, és mikor, milyen helyzetben történik?
Köszönet és elnézést a sok bonyolult kérdés miatt.
Két zónás fűtésrendszerem van, most kellene kiválasztani a zónaszelepet. A Vaillant nem mond konkrét típust, csak annyit mondtak, hogy gyors reagálású kell és rugós visszatérítéssel. A keringetett vízmennyiség 516 kg/óra. Kis 12 kW-os kondenzációs kazán saját szivattyúja.
Annyit mondtak még, hogy nem kell semmiféle késleltetés, mert a bypass-on keresztül a kazán visszaveszi magát ameddig kinyílik a szelep.
Jó lenne tudni, hogy milyen kvs értéket válasszak, és a motor merre mozduljon feszültség hatására.
Nálam a törpe Junkers úgy van beállítva, hogy a tárolótöltéshez max. 65 fokos legyen az előremenő, a tárolóban pedig 50 fokot tartson. Nagyobb mennyiségű vízelvételt követően bőven csorog a kondenzvíz.
Igen, a nagyon jók 20%-100% között tudnak modulálni.
-15 fokhoz méreteztem, oda kell az 50 fokos előremenő, tipikusan bőven elég lesz a negyven. Most úgy állítottam be az FW200-at, hogy 30-tól kezd, és 50-nél van a vége.
A hovalos kazánokra. olyan 2kw-ra emléxem, ameddig le tudnak menni.
Miért nem megy 40fokos előremenővel a rendszered ?
Az ő rendszeréről és a paraméterekről nem tudunk eleget, kér polemizálni róla, az lehet hogy az öntöttvas radiátorokat cserélni kellene. De csak MAJD, ha a végleges hőigény már megvan. A beruházást el lehet osztani szépen évekre.
A tárolós megoldás tényleg jobb, de egyértelműen leírta, hogy nem akar rá áldozni.
Tisztán radiátoros fűtésnél elég szép beavatkozások kellenek a házon, hogy (megközelítően) egész idényben kondenzációs üzemben menjen a kazán. Nekem "A"-ba (energiatakarékos - lsd. 1514) kellett áthúzni a házat, hogy a radiátoros részen elegendőek legyenek ~18 nm-es szobákhoz a 600x1800-as alu radiátorok (max. 50 fokos előremenő). A megadott információk szerint a háza "F"-ben van, és öntöttvas tagos radiátorai vannak. ~3 millió, hogy "A"-ra alakítsa...
