Nos, a hibaleírásod szerint valszeg jó úton jársz. Mármint, hogy az EBL cső cseréjét is tervbe vetted. (Mivel nem szól a rádió.) Mivel, -ha az írásod "kronológiailag tuti"- az elnémulása a készüléknek -minden előzetes nélkűl- arra utal, hogy valszeg valamelyik csőnek a működése abbamaradt. Ha most a Papa jó érzékkel a FŰTÉSSZAKADT hangfrekis végcső anódjánál "gőzölte" el a fázisceruza fém végét, (mivel az több mint valószínű, hogy EGYENÁRAM, akkor majdnem célt is ért! :-)
Az elektroncsövek kissé drágák. (Nem véletlen.) Nézd meg, izzik-e mindegyik?
Ha valamelyik nem, akkor biztosan olyant kell keress, és azt kell cserélned. Vigyázz, és légy alapos!!! Nem minden cső fűtésének látható jele a fényhatás, de rádióknál szinte bizti, ha "világít a cső" akkor fűt. Fűt de.... szóval még sok más hiba is lehet! No innendt inkább egy rádióamatőr, vagy szakszervíz! (No, nem sok bíztatót mondtam, de a cső árakat ismerve, nem biztos, hogy olcsóbb leszel, mint a szervíz!)
A nagyszülők elmondása szerint egyszer minden piszkálás nélkül,a híradó közepén elhallgatott és onnantól kezdve semmi.
Papám szét is szedte csak miután elsőre hozzá nyúlt a fázis ceruzával valamihez és a ceruza vége szénné éget,utána már nem piszkálta többet és az elmult 25 évét egy sufniba töltötte gondosan becsomagolva fóliába,vízhatlanul,és ezért külsőre ngyon jó állapotban maradt.-bár egy kis szidolt kipróbáltunk rajta és újjá varázsoltuk.
Ne cseréld ki! Ez egy agyonüthetetlen hangfrekvenciás végerősítő cső - nincs helyettesítője. Ha van türelmed, akkor amatőr találkozókon kapsz .. ha máskor nem, akkor jövőre a BURABU-n - majd akkor kicseréled. Nem befolyásolja a vételt, legfeljebb a hangerő nem lesz olyan kifogástalan.
A vezérelt esetre normál anódellenállás esetén teljesen hihető, hogy kisebb az anóddisszipáció, mint a nyugalmi munkapontban. Ugyanis ha fogod egy pentóda valamelyik Ua-Ia karakterisztikaseregét (fix Ug2, paraméter az Ug1), abba berajzolhatod (sokszor az adatlapokban be is rajzolják) a maximális anóddisszipációs hiperbolát (jól emlékszem, ez a görbe a hiperbola?).
Ahogy én vizsgálgattam a dolgot, nekem úgy tűnt, hogy ehhez a görbéhez gyakorlatilag egy érintőt fog húzni az ideális munkaegyenes, aminek a közepén, az érintőpontnál lesz a nyugalmi munkapont. Azaz kivezérléskor csak a nullátmeneteknél fog az anóddisszipáció a maximális értékig felszökni, mindkét félperiódusban alatta lesz a maximális disszipációnak.
A baj akkor van, amikor az adott munkaponthoz tartozó ideálisnál kisebb vagy nagyobb a terhelő impedancia, mert akkor a munkaegyenes meredeksége megváltozik, és már nem érintő lesz, hanem "beleharap" a tiltott területbe is. Kisebb munkaellenállásnál az anód negatív félperiódusában, nagyobb esetén a pozitívban lesz "beharapás", ezt tényleg ki kellene integrálni, hogy az össz átlagos anóddisszipáció ilyenkor hogy alakul, megnövekszik-e a nyugalmihoz képest.
A névlegesnél nagyobb terhelés esetén a pozitív félperiódusokban olyan nagy feszültség is keletkezhet, ami túllépheti az abszolút maximumot, a cső átüthet.
Igen, ez az anyag is jó, amit összeszedtél, meg a kísérlet is bebizonyította a valóságban is. Valóban az történik, amit leírtál.
A csövek munkapontjának méretezéséhez figyelembe kell venni a maximális anódfeszültséget, katódáramot, anóddisszipációt. Ezek az A osztályú erősítők általában a maximális anóddisszipáció közelében szoktak dolgozni, az adatlapban megadott beállítások a kivehető teljesítmény és a torzítás optimalizálása alapján születnek, de más beállításban is használhatók a csövek.
Épp a múltkor számoltam végig, hogy egy adott nyugalmi munkapontban dolgozó végpentódából ideális esetben kivehető (szinuszos) teljesítmény a munkaponti anóddisszipáció fele. Ez akkor lenne igaz, ha a munkaegyenes egyik végén az anód nulla voltig le tudna menni, a másik végén pedig nulla anódáram állna elő. Mivel ilyen ideális eset nincs, ezért van az, hogy EL84 esetén a maximum 12W anóddisszipáció mellett 5.7W a katalógus szerinti (10% torzításhoz tartozó) kimenő teljesítmény.
Nem lesz sem szikraeső, sem más durvaság. Még csak izzó anód sem igazán. Ugyanis a csövek nem vezérelt feszültséggenerátorok, amik a primerre áttranszformált munkaellenálláson hoznak létre áramot, hanem pont fordítva történik: áramot vezérelsz, aminek a hatására a munkaellenálláson feszültség jelenik meg. Ha a munkaellenállás nulla, az anódfesz marad, az anódáram meg (jó közelítéssel) ugyanúgy változik, mint rendes anódellenállás esetén. Azaz nem lesz a csúcsa ekkor sem nagyobb, mint normál üzemben.
Üdv mindenkinek! Éppen egy Marshall JTM45-ön dolgozok (2x6L6GC végfok), ami működik is, csak nyomtatott panelt csináltam és szeintem ezért van zúgása, így bakelitpanelra fogom megcsinálni axiális alkatrészekből. Ezzel kapcsolatban kérném segítségüket, hol lehet réz csőszegecseket venni? (mivel eddig sehol nem találtam boltban) Kérem segítssenek! Köszönöm!
Ugyan a helyettesítésből nem világlik ki elsőre, hol alkalmaztad a szuperpozíció tételét, de az ott van: a munkaponti áramból adódó konstans disszipációt adod hozzá a váltakozóáramú helyettesítésből származó disszipációhoz, de mondom, ebben az esetben ez helytelen.
Az elektroncs reneszanszat eli foleg az audio technikaban.
Ez már legyen az ő problémájuk, a transzformátor vasmagjának nonlinearitása miatt úgy gondolom, az ilyen hit nem több babonánál, de hát emberek vagyunk, s én azt is el tudom fogadni, ha valaki visszafordul más utat keresve, ha átmegy előtte egy fekete macska.
Aki nem foglalkozott az elektroncsovekkel nem is igen tudja, hogy mirol van szo s igy gyakran keveri a felvezetoket a csovel.
Azért van egy közös pont az elektroncsövek és a félvezetők között: a jFET-ek.
A legnagyobb tisztelettel mondom, nem teljesen értem, amit írsz. (Ettől még lehet teljesen jó.)
Ez, ha jól gondolom, a váltakozóáramú helyettesítés. Ám amit rajzoltál, azt a látszatot kelti, hogy rövidzár esetén (Ra=0) a csövet vezérelve Ri-n disszipáció lép fel. Ugye a munkaponti konstans disszipáció ettől független.
Alapvetően ebben a helyettesítésben két problémát látok. Az egyik az, hogy áramgenerátoros helyettesítő képet kellett volna használni, s a feszültségvezérelt áramgenerátoron a disszipáció nulla lesz majd, ha az áramgenerátort rövidre zárod, hiszen a rajta eső feszültség zérus.
A másik probléma, hogy a szuperpozíció tétele csak lineáris rendszerekre alkalmazható, viszont a disszipáció a feszültségnek és hasonlóképpen az áramnak nemlineáris függvénye - ugye négyzetes az összefüggés. Ugyan a helyettesítésből nem világlik ki elsőre, hol alkalmaztad a szuperpozíció tételét, de az ott van: a munkaponti áramból adódó konstans disszipációt adod hozzá a váltakozóáramú helyettesítésből származó disszipációból, de mondom, ebben az esetben ez helytelen.
Ezzel teljes mértékben egyetértek. A probléma az volt, hogy akinek írtam, az elvakult dühtől a smiley-t már nem látta. Lejáratás a részemről nem volt, pusztán helyesbítés.
Koszi. Erdekes kerdes volt. Tobb forumban feltettem es mindenki azt valaszolta - komoly matematikai levezetesek utan -,hogy minden fustol. Veszem peldaul az erosito helyetesitto kepet (szimplan), a cso belso ellenallasa sorba kerul a kimeno impedanciajaval (Ra). Igy mind egy feszultseg oszto foghatjuk fel. Termeszetes, hogy ha csokken az Ra akkor a rajta megjeleno feszultseg erteke is csokken. Ennyi az egessz. Lehetne filozni, hogy mi tortenik az arammal stb. Semmi sem mert csokken a kivezerelhetosege a csonek es marad a munkapont altal megszabott Ia0.
Merem alittani, hogy mindegyik hozzaszolo felkeszult ember egy egy adott tema kereten belul. Csak az teved aki dolgozik. Az elektroncs reneszanszat eli foleg az audio technikaban. Aki nem foglalkozott az elektroncsovekkel nem is igen tudja, hogy mirol van szo s igy gyakran keveri a felvezetoket a csovel. A szorfelallast nem kell sertoen megvitatni. Mindenki irt es ir neha nem megfelelo valaszokat. Azert vagyunk, hogy mevitassuk esszeruen a felmerulo problemakat es ne egymas lejartasan faradozzunk.
Nem tevedtel. Fourie analizisnek semmi ertelme nem lett volna mert ugyan oda jukadsz ki mind az egyszeru levezetessel. Ismerem a levezetest es a vegen a transzformacio soran egy egyszeru egyenlethez jutsz. Nem szurom be mert sejtem, hogy tudod. A hasonlo analizisek az egyetemen mennek mind kinzo eszkoz. A B- AB - AB2 (racsaramu) osztalyu erositok eseteben sem valtozik a helyzet. Az atranszformalt impedancia ott is megjelenik es mind ilyen nem mennek tonkre a vegcsovek. Termeszetesen nem is kovetelheti senki sem, hogy a mai felvezetos vilagbabol hirtelen egy olyan kerdesre valaszoljon valaki amit nem is tanult vagy csak meg emlitettek , hogy letezett (hova lett a magyar csoipar aki vilagszinvonalu talalmanyok sorozataval lepte mag a vilagot) . Kulonben a kerdes a Marshall ceg egyik vizsga tetele es nagyon sok jelentkezo e miatt nem kapott munkalehetoseget a cegnel. Sokan csak azt veszik figyelembe, hogy "rovidzar" es igy egyszeruen ravagjak, hogy minden fustol. A cso sokat kibir, de egyet nem, az ugynevezett "terheletlenseget". Erre a valaszt korrekt modon megadta "topsound" kollega ami figyelemre melto.
Egy kicsit tűnődtem a problémán. Az jött ki, hogy A-osztályú végfok esetén a cső disszipációja rövidzár terhelés esetén ugyanannyi, mint vezérlés nélküli esetben. Ez amúgy szemléletből is látszik, hiszen az anódfeszültség konstans, csak az anódáram változik, s amennyi az áram pozitív félperiódusában a disszipáció-növekmény, a negatív félperiódusban éppen annyival kisebb a disszipáció. Más a helyzet, ha a terhelés nem rövidzár, hiszen akkor mind a feszültség, mind pedig az áram változik, így a disszipáció már nem lineáris függvénye az áramnak.
Vezérelt esetre normál terhelésen kisebb disszipáció jött ki, mint vezérlés nélküli esetre, de nem kizárt, hogy az integrálás során valahol elvétettem egy előjelet. Ez az eset egyébként sem érdekes most, hiszen a kérdés a rövidzár volt. Tehát nem lesz semmiféle szikraeső, meg izzó anód.
Fontos megjegyezni, hogy B-osztályú, illetve AB-osztályú végfokozat esetén már egészen más a helyzet, ott megnő a disszipáció rövidzár terhelés esetén.
Ez rovid volt. Konkretabban is fejezd ki magad. Esetleg vezesd le a te elkepzelesed szerint a dolgokat. En ossze szedtem az egyenleteket , ugy ahogy szamolgattam is, az eredmeny bebizonyitotta a gyakorlati kiserlet eredmenyet. A radio meg mindig szol a rovidrezaras utan is. Szoval varom a magas szintu matematikai hozzaszolasod. Amiben kifejted , hogy mi mert mettol meddig. Szoval erted.
Keresgelve a csoves erositok elmeletere vonatkozo egyenletek kozt az alabbi dolgokat talaltam:
1 – A hangszoro alacsony impedanciajat illesztemi kell egy kimeno trafoval a cso legkedvezobb terhelo ellnallasara amelyet a cso gorbei alapjan lehet maghatarozni. A katalogusok kulonben kozlik a cso legkedvezobb terhelo ellenallasat (EL 84 - 5200 ohm)–olvasom. A kimenotrafo attetelet ugy valsszak meg, hogy a hangszoro alacsony impedamciajat transzformalja fel a cso legkedvezobb munkaellenallasara. Kozben le is vezet egy szamitast ami egy kicsit egyelore erthetetlen szamomra .
2 – Miutan az illesztes megtortent akkor a vegcso feszultseg (visszacsatolas nelkul) erositese : (1) A = (Ra x Rb) / (Ra + Rb) x S Ahonnan az S a cso meredeksege ; Rb a cso belsoellenallasa es az Ra a kedvezo terhelo ellenallas (ezt Za vel is jelolok de mind Ra veszik az egyenletekbe).
Az EL 84 csore ertelmezve S = 11.3 mA/V , Rb = 40 k ohm , Ra = 5.2 k , max anod disszipacio Pa = 12 w es a hangfrekis telyesitmenye Po = 5.2 W. Az adatokkal egy El 84 –es A osztalyu vegfok feszultseg erositese:
A = (5200 x 40000) / (5200 + 40000) x 0.0113 = 52 X
Az kimeno trafo primeren megjeleno valtofeszultseg:
(2) U pr. = gyokalatt (Po x Ra) = gyokalatt ( 5.2 x 5200) = 164 V
A vezerracs ~ feszultsege: (3) Ug1 = Upr. / A = 3.2 V – katalogus szerin ez 4.3 V) Ez azt jelenti, hogy a vezerracsra adott 3 voltos valto feszultseg a primeren 164 volt valtofeszultseget eredmenyez. Innen a primer telyesitmeny:
(4) Ppr. = Upr a negyzeten / Ra = 26896 / 5200 = 5.172 W. Ez a primeren megjeleno telyesitmeny. A kimenotrafo vesztessegei miatt a szekunder oldalon valamivel kevesebb lesz. Az egyenletekbol lathato, hogy a cso erositese - telyesitmenye fugg az Ra erteketol.
Teltetelezzuk, hogy a hangszoro valamilyen ok miatt rovidre zarodik akkor a primertekercs impedanciaja lecsokken. Ez a csokkent Ra legyen - tegyuk fel Ra = 10 ohm . Nem reszletezve, mas egyenletek alkalmazasaval a cso Iao munka arama amelyet a gorbekbol is meg lehet szerkeszteni:
(5) Iao = S x Ug1 = 0.0113 x 3.2 = 36 mA
(6) Ppr. = 0.5 x (Ra x Iao negyzet) = 0.5 x ( 10 x 0.0129) = 0.064 W
Az egyenletek figyelembe vetelevel es a 10 ohmos terhelo impedancian: A = 0.112 X ; Upr. = 0.8 V ; Ppr. = 0.064 W
Felszabaditva a zarlatot vissza al az eredeti Ra = 5200 ohm erteket es a rendszer normalisan mukodik tovabb. Ezek szerin a radios kiserletem a fentiek szerin magyarazhato. Tehat, ha rovidrezarom a kimeno trafot akkor a cso telyesitmenye-erositese nagyon lecsokken az atranszformalt Ra erteke miatt ami kissebb lesz mind az optimalis. A telyesitmeny olyan kis erteket vesz fel rovidzar eseteben, hogy nem tesz kart a keszulekben. Ez a kis pelda az osszeszedett doksik alapjan keszul. Lehet , hogy elbenaskodtam valahol. S ha igen szivesen fogadon az eszreveteleket.
Ja, és még valami. Ha egy picit utánam olvasnál, látnád, nem 16 hozzászólásom van, s ennek igen nagy része szakmai segítségnyújtás. De talán ezt is elfelejtetted megtenni, noha illik.
Lehetne filozni, hogy mi tortenik az arammal stb. Semmi sem mert csokken a kivezerelhetosege a csonek es marad a munkapont altal megszabott Ia0.
A = (5200 x 40000) / (5200 + 40000) x 0.0113 = 52 X 