Lehet kandalló, de külsőlevegős. Ilyen pl. a Supra Temporis, de az PHba durva nagy. Haas+Sohn, Wamsler (a Salgótarjáni, "Loft" típus) is gyártanak ilyet.
A tervezés készen van, már, az alap szigetelésén kívül minden meg van.
Részletesen: Fal U=0,11 (6mm dryvit, 150mm hungarocell,18mm gipszrost lap, 60/200mm borda váz, 200mm közetgyapot a bordavázban,12,5mm gipszkarton, 10cm vital tégla, 12,5mm gipszkarton) Ablak üveg: U=0,7, keret U értékét nem tudom , Kömmerling 70mm-es a tok, 6 légkamrás belülről kifújva valamilyen szigetelő anyaggal) Födém szigetelése: 40cm Aljzat beton szigetelése 20cm (de lehet vastagabb lesz ezen még gondolkodom a tervező szerint svédországban 40cm-t szoktak)
Ezenkívül a tető is szigetelve lesz 20cm-es üveg gyapottal, bár elvileg ha a födémben van 40cm-akkor földszintes háznál a tetőt nem is kellene. Ablakok, rések légtömör szalaggal berakva, amik a falhoz lesznek ragasztva. Villanyszerelési dobozok gumi membránnal. Hővisszanyerős légcserélő Az egészet a PHPP Excell 2007-el számoltuk ki, egyedül az alap szigeteléshez nem találtunk semmilyen leírást.
Akkor elgondolkodom a lemez alapon.
Kapcsolók hőhídmentes beépítést hogyan szokták megoldani? elég a gumi membrános doboz, vagy a doboz és a gipszkartont is hőhíd mentesíteni kell?
+Még egy kérdés, a párom szeretne kandallót, meg az önkormányzat is előírta a kötelező kéményt, viszont ez egy passzív háznak ellent mond. Németországban láttam már passzívházba való kandallót, de Magyarországon sehol se az megoldható valahogy egyáltalán hogyan működik egy ilyen kandalló vagy felejtsük el a kandallót?
Meg lehet oldani savalappal is de nem lesz olcsobb mint a lemezalap. Borey majd mesel:) Az elso sor tegla helyett nagy teherbirasu jo hosszigetlo anyagot kell hasznalni, ezek draga cuccok ilyen pl a perinsul.
Nem mondtam, hogy nem lehet sávalappal dolgozni . Kiváncsi lennék, hogyan alakitottátok ki a sávalap és fal csatlakozást. Milyen paramétereket számoltatok. Méretezted-e PHPP -vel? Milyen nyilászárók lesznek és rendelkeznek-e tanúsítvánnyal? Milyen gépészetet raksz be?
Passzívházat szeretnénk építeni és nagyjából összeállt a szigetelés, amit még nem tudok és segítséget szeretnék kérni: A sáv alap alá célszerű szigetelést rakni vagy elég csak az aljzatbetonba (ide 20cm-t teveztünk)
Könnyűszerkezetes ház esetén az alap és a falak közé milyen szigetelést szoktak rakni, hogy hőhídmentes és légtömör legyen?
"Tökéletesen légmentesen körbe letömítik a lakásukat (még a falakat is benájlonzacskózzák a buták), "
Már próbáltam célozgatni rá téglaház falait, nem 'zacskózzák', csak a csatlakozó felületekkel való illesztéseket; ahogy vadmotoros írta: ha a falakon keresztül légcsere bonyolódik, az már elég nagy gond!
Egy jól megcsinált szellőzésű (egészséges levegőjű) lakásból óránként legalább 100 köbméter levegő távozik (és viszi magával a páratartalmát) és ugyanannyi friss levegő jön be kintről (hozva magával a saját páratatalmát). Ez hatalmas légmozgás, még ha nem is vesszük észre. Ekkora légforgalom mellett a falak aktuális páraelnyelő képessége (vagy éppen párazárása) szerintem nemigen befolyásolja a lakásban aktuálisan lévő levegő páratatalmát (így a penészedést sem).
Persze ha valaki készakarva lassítja a légcserét például azért hogy így spóroljon a fűtéssel, az a következő két dologra készüljön fel: - alacsony lesz a zoxigénszint a lakásában (=teljesítménycsökkenés, fáradékonyság, stb) - megemelkedhet a páratartalom (=penészvész) Na egy ilyen lefojtott, szellőzetlen lakásban még a falak icipici páraelnyelése is fokozott jelentőséget kaphat valóban.
De ez a sok fránya alacsonyenergiás/passzív ház építő kitalálta hogy miképpen lehet úgy rengeteg friss levegőt csereberélni a házban, hogy eközben a távozó levegővel a hő nem távozzon (legalábbis túlnyomó része visszajöjjön) így nem kell télire lefojtani a lakásukat. Bátran szellőztethetnek egész télen, nem kell nekik a spórolás miatt párában fuldokolniuk egy fülledt és levegőtlen (és talán penészes) lakásban. Tökéletesen légmentesen körbe letömítik a lakásukat (még a falakat is benájlonzacskózzák a buták), így a lakásból távozó, drágán felmelegített levegő csak egyetlen irányba távozhat: a hővisszanyerőn át.
Igen, a pára ott fog lecsapódni, ahol a falfelület hőmérséklete alacsonyabb, mint a harmatpont. Ha ez sokáig fennáll, akkor megindul a penészedés. Ha nem párazáró a fal, akkor annak nincs páraszabályzó képessége, így nem tudja megkötni a párát ha hirtelen feldúsul a levegőben. Növekszik a levegő relatív páratartalma, és ha eléri a harmatpontot, akkor kicsapódik. Ha van szellőztetőrendszer, akkor persze nem tud annyi pára a levegőben maradni, hogy elérje a harmatpontot.
Ha jól emlékszem Halaloszto régebben írta, hogy mi mennyi párát tud megkötni, de már nem emlékszem a pontos értékekre.
"a párazárástól nem lesz fűtésmegtakarítás, csak penészedés."
Penész ott él meg ahol nedvesség van. Falnedvesség a levegőből párakicsapódás útján jelenhet meg (plusz a csőtörés, beázás, stb de ezekkel most nem foglalkozunk). A levegőben lévő pára azokon a felületeken csapódik ki, amelyek hőmérséklete hidegebb a környező levegő harmatpontjánál. Átlagosnál hidegebb felületek ott vannak, ahol az átlagosnál rosszabb a hőszigetelés (pl hőhidak). Átlagosnál magasabb harmatpontú levegő ott lehet ahol nincs légáramlás (rossz a szellőzés). A párazárás önmaga nem befolyásolja sem a falak hőmérsékletét, sem pedig a levegő harmatpontját. Penész ott jelenhet meg ahol hideg a falfelület és hőmérsékletéhez képest magas páratartalmú a levegő. Előbbi ellen jó hőszigeteléssel, utóbbi ellen jó szellőztetéseel védekezhetünk, párazárással egyik jellemzőt sem befolyásolhatjuk. Tehát a párazárás nem befolyásolja a penész meglétét vagy hiányát.
30 cm tégla (valamiféle B30-asnak nézem). Ezen lesz (vagy azóta már van) 5-6 centi hőszigetelés. Az ötlet onnan van, hogy hallott tőlem az alacsony energiás házak hővisszanyerős légkezeléséről és félig ilyesmire akarja átalakítani a házát menet közben. De mondtam neki, hogy a tömítetlenségek (pl nem légtömör ajtók, gyárilag résszellőzős ablakok) és a lélegző fala miatt a légtömörséget el lehet felejteni, a levegő túlnyomó része úgysem a hőcserélőjén fog keresztül menni. Erre jött az ötlet hogy legalább a falakon történő légáramlást (hideg be - meleg ki) megakadályozná egy párazárással. Az eszembe sem jutott hogy a párazárástól valamelyest javulna a tégla hőszigetelése, de ez az eps-éhez képest valószínűleg amúgy sem lenne számottevő javulás.
tudtommal egy átlagos építésű családi ház légcseréjének mindössze pár (szerintem átlagosan 2-3) százaléka történik a falakon keresztül (szerintem csak ennyit számít bele a penészesedésbe is - tehát nájlonzacskó-hatás nem a falaktól lehet), erre mondtam, hogy egy párazárás nem rossz, de önmagában csak maximum 3-5 százaléknyi fűtésköltség nyereséget hozna szerintem. A hőcserélő valószínűleg csak akkor lenne valamennyire hatékony, ha a párazárás mellett lezárná valahogy az ablakok gyári szellőztető réseit és feljavítaná az ajtók tömítettségét is.
Egy egyszintes epuletre kellett "rabiggyeszteni" meg egy szintet . Mivel laposteto volt es meg akartak belole hagyni egy reszt terasznak , uj vizszigetelest kellett alkotni . Polyurea- bol akartuk ,mert : 1. Meg nem dolgoztunk vele es kivancsiak voltunk . 2. Csupa jot hallottunk rola. Szoval jott egy alvallalkozo es megcsinalta. A szo szoros ertelmeben nem mi csinaltuk , de a munka a mienk (is) volt.
A hulye/hiba biztosat ugy ertem, hogy foliak/heggesztett membranok/egyeb nyalanksagoknal fordulhatnak elo hibak. Ennel is, de az esely az kisebb. Vizszintes szigetelesnel, ahol le lehet probalni a dolgokat ott majdnem mindegy mibol van. Fuggoleges vizszigeteleseknel (pincefal vagy hasonlok) ott a proba mar nehez ugy .
Ha belegondolsz, azert van ertelme. A tegla hoszigetelesi erteket szaraz allapothoz adjak meg. 1 % nedvesseg 6%-kal rontja az erteket. Ha nincs szelloztetorendszer, akkor a nedvesseg nagyobb %-ban is leronthatja az erteket. A masik pedig, ha a meglevo haz netalan zart nyilaszaroknal is kepes 1-2 szeres legcserere orankent /PH-nal 0,6 az ertek/ ,akkor a tavozo levego is meleget visz magaval. Ezt mind figyelembe veve, lehet ertelme megcsinalni.
Szerintem mi nem ugyanarról beszélünk. A te házad, ha jól értem gépi szell-el rendelkező, AEG, vagy passzív(?) ház. De a falaid miből épültek? Erre kívül nemtom, de gondolom komoly szig-t tettél, és EZZEL, nem pedig a ZACSKÓVAL próbáltad a hőveszteséget, hőszigetelést megoldani! Ha a ház nem rendelkezik gépi szell-el, és sokalja a lakó a hőveszt-et, akkor szigetelni kell, nem párazárni. A passzívházak kivitelezése még egyszer mondom nem attól tér el a hagyományostól, hogy befóliázzuk a tégla belső oldalát, hanem pl az ablak, födém csatlakozásnál spec ragasztószalaggal össze kell hozni a fallal, így légtömörré válik az épület. Ez az inf-ós hőveszt-g! Ha azonban a belső oldalt telibe fóliázzuk( gondolom nálad sincs így, hacsak nem könnyűszerk-ben laksz), gondoskodni kell az esetenként jelentkező intenzívebb pára 'felvételéről' az építőanyagokban. Ha ez nincs megoldva: szellőzés ide, vagy oda könnyezni fog a fal.
Szerintem a csavo a legtomorsegrol hallott, es azt hiszi ehhez a falakat kell foliazni. El kellene neki arulni, hogy a fal eleg legtomor magaban is, inkabb nezegesse a szellozonyilasokat, ablakbeepiteseket, nyilaszarok tomiteseit, esetleges tetoterbeepitest, stb.
- hogy a szukseges 30m3/h/fo legcsere telen nyaron biztositott legyen, igy allando friss levego legyen a lakaban - hogy ha kell a port, zajt, rovarokat kint tarthassuk - hogy a felesleges parat el tudjuk tunteni, ne noljenek a lakasban gombak - hogy telen egy csomo energiat megsporolojunk a hovisszanyeres reven - hogy nyaron is minimalis energiaval kellemes hus levegot tudjunk a lakasba juttatni
Valószínűleg rosszabb. De NORMÁL fal, (pl ptm,yto..) csak kevés párát képes befogadni, ez a romlás csekély. Itt a falat sosem kell 'párazárni'. Könnyűszerkezetes házak FALÁBAN a hőszig-t védjük belső oldalról; de ez egy külön történet. Ha ilyen lenne már volna párazárás. Vályogházaknál kifejezetten tilos, pedig az a többi falanyaghoz képest jóval több párát képes befogadni-leadni; pontosan ez az egyik jó tulajdonsága, ami miatt kedvelik: jó páraháztartást szabályzó szerepe van. Tehát a mérleg két serpenyőjét ha nézzük: mit nyerünk minek az árán? Az egész épületben semmi nem lesz, ami a hirtelen keletkező párát meg tudná kötni, később leadni; talán néhány mm gipszkarton, vagy mi is? Szerintem tuti gombatelep.
Ez szerintem is komplett hülyeség. 1. Belülről, hogy akarja bezacskózni a házat? Azt utána újrakartonozza vagy mi? Rengeteg pénzkidobás=>Sok hűhó semmiért. Illetve mégsem hiszen te Mekk Elek jól kereshetsz a dolgon. 2, Amire a 'megrendelő' gondol, az az infiltrációs, vagy természetes légcsere útján történő hőveszteség. És ez valóban nem a téglák fugáiban, hanem a különböző épületszerkezetek találkozásainál kritikus(fal-födém, fal-nyílászáró). Erre a gyártók beépítési útmutatójában megvan a korrekt megoldás, de ezt előzőleg, és nem utólag egyszerű kivitelezni az építkezéskor. 3. És ki az a nemnorm...-is aki egy nájlonzacsiban akar lakni? Állandó gépi szellőzéssel, ami villanyszámla, stb. DE MIÉRT? A pára ha kimegy, az JÓ; ha a fal átereszti a párát, az JÓ, stb.
Szerintem csak a páraáteresztést keveri a hőveszteséggel.
