Az első változatot én jobbnak tartom mert az véd a kifordulás ellen. De a 8-as furatokat kicsinek találom. Inkább 10. Amit nem értek, hogy akkor milyen keresztmetszetű gerendát akarsz ehhez rögzíteni? 5x hány centiset?
Én csak Égáz-Dégáz területről tudok nyilatkozni: ott csak az irányváltási és toldási pontokat kell megjelölni. 100x100-as villamos kötődobozt kérnek. Nem szükséges a teljes nyomvonalat berácsozni, megjelölni. Lásd még az ide vonatkozó hozzászólásaimat.
Nem a hőszigetelés drága hanem a vakolat és a munkadíj ....ergo nem a hőszigetelésen kell sporolni...egyél 2 hónapig zsiroskenyeret és már is meg van az a különbözet a 12 cm -re
Igen, 10 mm. Vedd figyelembe, hogy azért van teher rajta és a laposvasból hajtott "U" alaknak nincs oldaltartása mint egy zártszelvénynek. (Jó, itt te összehúzatod a gerendához.) Nem azt mondom, hogy lehajlik, de azért figyelembe kell venni azt a terhelést amit ezek a tartók kapnak: a cserép kb. 40-50 kg/nm, hónyomás 40 cm-rel számolva, hidd el, megéri az a kis többletköltség ami 50x5-ös és egy 50x10-es laposvas között van.
Azt szeretném kérdezni, ha a ház 38 nf pth+ 12 cm EPS, a házra "támaszkodik" egy támfalgarázs 30 nf tph téglával, viszont ez fűtetlen lesz. A garázst szerinetetek hány cm-vel kellene szigetelni?
A terevző javasolja arra is a 12-t, da arra én azt azért luxusnak tartom.
A te megoldásod is egy lehetőség. Csak megfelelő anyagvastagságot - min. 10 mm-t - kell választani az "U" szelvényhez mert egyébként nem lesz tartása, plusz még meg is kell hajlíttatni. Én is gondolkodtam hasonlón, de aztán elvetettem mert nem akartam, hogy látszódjon a vízszintes alátámasztás a pergolánál. Anyámnál - a féltetőnél - a saját megoldásomat egyszerűbben eltudom takarni lambériával, mint a vízszintes tartóbakot. Tehát könnyebb nem látszó tartást biztosítani.
Aham, így érthető. Megfontolandó megoldás. Én ilyenre gondoltam, egy gerenda rögzítésére, amihez a szarufák kötve lennének:
Első blikkre csak L alakot gondoltam, de akkor a vízszintes gerenda kibillenés ellen nincs biztosítva. Így egy átmenő csavarral frankón lehetne rögíteni. Hőhíd meg csak a laposvas anyagvastagságáig lenne, a belsejét ki lehet tölteni. 4 rendes tiplivel rögítve a házhoz annyi ponton, ahány helyen csak akarom. Nem feltétlenül kell követni a szarufa kiosztást.
Nos, mint írtam van egy laposvas talp amely lehet 50x10 vagy 60x10-es. A hossza 300 mm. Erre van felhegesztve a 100x50 vagy 100x60-as zártszelvény, aminek a hosszát úgy kell megválasztani, hogy az 50-100 mm-t (igény szerint) kilógjon a szigetelésből. A laposvason felül két furat van, (ott kapja a nagyobb terhelést), alul pedig egy. Felfogatható jó hosszú állványcsavarral vagy menetes szárral is. A zártszelvényen van egy keresztfurat, amelyen egy átdugott csavar megakadályozza a gerendavégek kicsúszását. Az ilyen kiálló végekbe gyönyörűen illeszkednek a horogfák (150x75 mm) vagy bármilyen gerendavég, ha a végük egy kicsit megvan "faragva". Nyilván ezt a tartóbakot meglehet csinálni bármilyen más méretben is, csak a kapható laposvas, ill. zártszelvény keresztmetszet szab határt. Én így oldottam meg magamnál a leendő pergola gerendáinak csatlakozását a szigetelt falhoz, (lásd a második képet), illetve anyámnál egy féltető csatlakozását is. Ott a horogfakiosztásnak megfelelően 5 db van egymás mellett. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy féltető esetén a zártszelvényt megfelelő szögbe kell vágni, a leendő tető hajlásszögének megfelelően. Én még le is horganyoztattam, így nem is rozsdásodik. Sajnos ez a megoldás egy kis hőhidat is képez, de ezt be kell vállalni.
Hát nekem sem! Ezt úgy szokták, - ha pl. valami féltető féle, vagy pergola kapcsolódik a falhoz - hogy 100X50 zártszelvényre hegesztenek egy talpat 50X10-es laposvasból, ami úgy kb.30 centi hosszú. Ezeket a horogfa kiosztásának megfelelően felerősítik a falra dűbelekkel, vagy menetes szárral. Attól függően, hogy mekkora terhelést kap majd. Ezek a tartó végek kiállnak a szigetelésből kb. 5 centit és kész is. Ha nincs szigetelés a házon, akkor szoktak vízszintesen egy "gerendát" a falra erősíteni és ezen támaszkodnak a horogfa végek.
Mivel a képen látható redőnytok nem "vakolható" típus, óva intelek a szigetelővel történő burkolástól. Ezeknek a tokoknak a szerelhetőségét csak a palást eltávolításával lehet megoldani, nem úgy mint a vakolhatóaknál: ott egy kb. 15 centis szerelőfedél van erre a célra. Ha mégis leburkolod és valami miatt meghibásodik a redőny, akkor le kell bontani a szigetelést, hogy hozzá tudj férni a tengelyhez és a műanyaglécekhez.
Tehát a lényeg: jelen állapotban a tok feletti peremnél NE engedd lejjebb a szigetelés szélét.
Én leszedettem. Darabonként ötezer volt a le- és felszerelés, és cserélték az automatát és a zsinórokat is. Ha fennmarad, óhatatlanul csupa dzsuva lesz... A beforduláshoz pár centi flexszel ki lett vágva.
Nekem ez nem szimpatikus megoldás, mivel előre kellene elkészíteni a tetőt vagy kihagyni egy elég nagy rést, ahova biztosan befér majd a tetőszerkezet. Ráadásul igen durván hőhidas.
Nekem azt tanácsolták, hogy L alakú vasakat fogassak fel a falra, az eps-en túl 5cm túlnyúlással, ha 5cm vastag párnafa kerül a falra és arra ültessem rá a padlót. Ehhez pedig rögzítsem a tetőt. Így csak a vaslemez vastagságában nem lenne szigetelés a házon.
a dübelek hőhidasságát az úgynevezett hőhidmentesitett dübellel ,és házilagosan egy 60-as központositott fenékfuróval besüllyesztve is megoldhatód,ez kb kb 2,5 cm-t takarhat.
A dupla lapozással az átmenő illesztési hézagot tudod lezárni, de árulnak csapolt lapokat,én XPs esetén lábazatnál, azt használom.
Az 5cm vastagságú padló pedig 250-es állványcsavarral a falhoz is lesznek rögzítve kibillenés ellen.
