Köszönöm az értékes infót Sancibácsi ! A pincém un. porosz boltíves és hámlik a boltívek vakolata, ami erősen cementes. Ezért kérdeztem, hogy mi az összetétele a mészhabarcsnak, mert szeretném a boltívet újravakolni. A pincém elég nedves. Másik kérdésem is lenne. A terméskövekből készült alapokat mivel szokták kívülről kezelni ? Legyen az pince vagy lakás. Mert úgy látom, hogy a cementes rádolgozás ami most van rajta, mintha kezdené megenni a terméskövet. Reakcióba lépett a cement a mészkővel mert nagy foltokban esnek ki mészkődarabok ott ahol korábban cementes habarcs lett a mészkőre simítva. Ott ahol csak meszelés van a mészkőn ott nincs baj, de pl. a fugáknál kihullanak a fugák is és jön vele egy darab mészkő is. Misikt ha olvasod a hozzászólást ! Nem fogom tudni felrakni az idén már a lekvárfőző üstöm katlanját. Ezért nem lesz fotó. Mert amit vettem rézüstöt kiderült, hogy meg kell fenekelni, viszont nem találok rézművest aki megcsinálná. Úgyhogy először kell keressek egy szakit aki meg tudja javítani, de ez már a lekvárszezon után lesz, egyéb elfoglaltságok miatt. Lesz egy kis lekvárfőzés, de ez egyáltalán nem ilyen népies módon sajnos.
A mészhabarcs "receptúrája" a következő: Végy egy m3 homokot-sárgát, tehát és bánya, és folyamit is, ettől ugyanis szilárdabb lesz az anyag- tehát 1 m3 homokhoz hozzáadunk kb 1/3 mázsa oltott mészpépet, majd vízzel simára keverjük. Bocs ez nem a piskóta! Akkor az említett mennyiségű meszet elősször a vízzel jól elkevered, hogy összetörje a meszet, és hozzáadod a megfelelő arányú homokot. Ez térfogat arányra 1 rész mészhez kb 4 rész homok. Ezekután megfelelő víz hozzáadásával beállítod a konzisztenciát, khm-khm, elnézést a sűrűségét. A probléma hogy ez a mészhabarcs noha jó páraátbocsájtó, de kis szilárdságú. Vagyis hamarabb sérül, törik, málik és a többi. Itt jönnének a javított mészhabarcsok. Ezzel vakolnak legtöbb téglaépületet. Elkészítése a következő: 1 rész-térfogat- cement, 1,5-2 mész, és 8-10 homok. Ennyi cement szerintem sok egy vályogépületre. Véleményem szerint 6-8 mészhez lehet adni 1 cementet hogy ne rontsa le a páraháztartását. A vakolat szilárdságán különben lehet javítani, ha a folyami és bányahomokot legalább 1-1 arányban, vagy folyamiból többet keversz bele. Ezenkívül elkészítheted a téglaépülenél alkalmazott vakolatot, de adalékszerként a keverővízhez renovex vagy más gyártmányú LÉGPÓRUSKÉPZŐ adalékot. DE! Itt a hangsúly a légpórus képzésen legyen; ne higgy a tüzépesnek/kőművesnek, stb: nem jó a Mészpótló renovex, mikropol, hisz meszet teszel az anyagba, és ezeknek csak másodlagos hatása a légbuborék képzése. A kiválsztott/vásárolt cucc speckó légpórusképző legyen.
UI: Bocsi, de neked szól, hanem CSAK ÚGY A TOPIKNAK. Olvasom vissza a hozzászólásokat, sok érdekes és tanulságos van benne. Olvastam viszont a puccolánföldről, és a rómaiak hidraulikus cementjéről való értekezést is. Mivel ide témábavág tisztelettel megjegyezném: Tudtommal a puccolán nem föld, hanem vulkanikus kőzet, és másnéven trassz-nak hívják, /a Puzzoli hegyi trassz a puccolán, de ua. mint a többi/. Tehát a trassz finomra őrölve és a vakolatba/betonba keverve nem kötőanyag, viszont ha kötőanyagot teszünk hozz, részt vesz a kötésben,-azzá válik-. Ezeket hidraulikus kiegészítőknek hívjuk, a legismertebb a kohósalak, amit portlandcementhez szoktak keverni mint hidraulikus kiegészítőt különböző arányban. Van egyébként trassz adalékos cement is, csak k...drága. akit érdekel megírom mire jó, mer úgy látom elég hosszú lettem már így is. DE. A rómaiak álltal használt kötőanyag, nem cement hanem közönséges MÉSZHIDRÁT, porrá oltott mész volt. Ezt keverték a különböző nagyságúra őrölt-erről is tudnék érdekes dolgot írni- trasszal, amit ők csak puccolánnak hívtak, és élesszemű folyami homokkal. EZ volt a római beton, melyet két égetett kerámia téglafal közé öntöttek: így készült pl a római Colosszeum,-valaki járt arra mostanában, mégáll?-. Amúgy magyaro.-n is voltak trassz malmok. Ebből a trasszból, mészhidrátból, élesszemű-szilikátos- homokból csömöszölve készítették 1m vastagságban az országház lemezalapját. És erre is járt valaki mostanság, ez is áll még?
Sziasztok ! A mészhabarcs ill. a javított mészhabarcs keverési arányát le tudná írni valaki ? Próbáltam keresni, de sehol sem találom a neten, hogy milyen arányban kell a homok és a mész valamint a cement. Köszönöm szépen előre is.
Egy közepes súlyú kalapáccsal ütögesd szemből addig, amíg meg nem repedezik a felülete. Utána lapokban le tudod feszegetni. Vigyázz, nem a kalapáccsal kell leverni (nem tesz jót a falnak), csak meg kell repeszteni. Sok sikert...
Vakarom, kaparom a falat, egyelőre belül... Észrevétel, h a aljzatnál olyan 25cm magasságban csempevastagságú a szürke glett... Hogy lehet ezt jól leszedni? A fal többi részén szuperül jön, de ott lent a nedvesség miatt nem. Mert ugye a glett kemény, a falban lévő nedvesség miatt, ha az emberfia kaparja, akkor ugye a kemény glett miatt belemegy a puha falba a spakli. Remélem érhető ahogy írom....
itt van olvasnivaló meg itt, itt kicikizik a falfűtést és a zöldkártyát :) Párakérdésben meg megy a vita, van aki nem hiszi, hogy cementet tartalmazó ágyazó/ragasztó habarcs képes átengedni a párát, van aki meg úgy gondolja, hogy a mész és egyébb állományjavítók lehetővé teszik ezt. A könnyűvályog a talán a legjobb út (szerintem).
Köszönöm Fürgenyíl. A témában egyébként hol lehetne egy kicsit jobban utonna nézni/olvasni? Nincs tiptyed? Tegnap volt kis időm filózni-elutaztunk-. Azt gondoltam az előző esti képletről, hogy ez valószinű, hogy csak a napi hőingadozás felvételére vonatkozhat, ugyanis a nagy tömegű vályogfalak talán épp attól egyedülállóak, hogy hosszútávú "memóriájuk" van, tehát a belső mag csak egészen hosszú idő alatt hűl, melegszik át: lásd az álltalad végsemlegesnek említett program, és a mindnyájunk álltal tapasztalt nyári kellemes klímát, amely talán egyetlen más épületben sincs. De ezek inkább a nyári időszakra vonatkoznak, és nem a télire, ahogy említetted. Újra itt vagyunk : TEHÁT SZIGETELNI KELL!!! Mi a véleményetek a Rockwool. ill a Baumit Open rendszerekről, ezek állítólag páraáteresztők. ?
A kályha szempontjából nem gond, inkább azt kell megvizsgálni, hogy a pince födéme bírja-e. Ha boltozott, akkor általában nem nincs gond, de nem árt, ha egy szakember megnézi, milyen állapotban van.
Van kémény, volt is cserépkályha ugyanis a szép csempék fent vannak a padláson. A két szoba fűtését szeretném megoldani egy falközi kályhával, a kérdés az, hogy gond-e ha az egyik szoba alatt van pince. A kéményt újrarakatnánk és kiiktatnánk azt a két füstjáratot a falban, ami belemegy. Bontott téglánk van bőven, abból remélem meg lehet oldani.
Minden falazatnak van egy hővezetési ellenállása ezt a R= vastagság/lambda hányadosból számoljuk, minnél nagyobb az ellenállás, annál nagyobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A régebbi szabvány azt mondja, hogy jó közelítéssel a falazat hőtároló képességét a belső felületek tömege adja, mégpedig olyan vastagságban, aminek hővezetési ellenállása megegyezik R=0,15-el. Ez a vastagság soküreges téglánál 2cm.... a rossz hőszigetelő vályognál d=0,15* lambda= 0,15*0,9=13,5 cm (lehet, hogy tegnap elszámoltam), aminek súlya: m=0,135*1900= d*ró =256,5 kg/m2. Még annyit, hogy a napenergia hasznosításához 2000 kg tároló tömegű felület szükséges bevilágítonként, ha ez nincs meg, akkor arányosan csökkenteni kell a figyelembe vehető sugárzásjövedelmet.
A fent írtak igazából téli állapotra vehetők figyelembe, nyáron a külső hőmérsékletváltozás (delta T 20-25 C), a fal felületi (külső) hőmérsékletváltozása (delta T 40-45 C) és az északai szellőztetés (belső deltaT 6-8 C) miatt csak végeselemes programmal lehet kiszámolni, hogy a külsőfal melyik része vehető számításba illetve, hogy a belső falak milyen hőmérsékletűre melegszenek fel.
Ilyenkor legcélszerűbb körülnézni az adott településen, milyen kéményfej volt a divat régen, és olyat rakni. Tájegységenként változott a stílus, és ma már nem könnyű eredetit találni.
mi most raktuk ujra a kemenyt, a regi valyogbol volt. km tegla kemeny lett. nem tud valaki nepi "kemeny linket" ajanlani. vagy kepeket magyar kemenyekrol, vagy rajzokat, tanulmanyokat. kerdezi a komuves, hogy milyen legyene a teteje. legyen e kalapja...
van már kémény, és azt akarod újraépíteni, vagy egy újat akarsz? Ha volt már, akkor annak is volt valamilyen alapja. Hamost akarsz újat építeni, akkor létezne olyan megoldás is ami kevésbé terhelné a padlót:pincefödémet: Rozsdamentes acélcső160-200 átmérővel-a kályhás majd megmondja, milyen kell az adott teljesítményhez. Ezt Ytong-gal körbefalazni, és vakolni, burkolni, stb; -ROCKWOOL-lal hőszigetelve- jobb mint bármely más, súlyát tekintve pedig harmada, a tömörtéglás, illetve töredéke a Schidelnek.
Köszönöm a véleményeteket, már le is tettem a dologról. Maradunk a hagyományos megoldásnál. Amúgy is lesz még mire költeni, ugyanis újabb probléma merült fel: a kémény. Én szeretnék egy téglakályhát (bár ehhez nem tudom mit szól majd a statikus, a fél ház alatt pince van), ahhoz meg nem árt ugye egy rendes kémény, szóval lehet újrarakni...
Természetesen Neked kell dönteni, csak feldobtam, hátha nem ismered, és most beléd villan, hogy Neked ilyen KELL :-)
Az előző hsz -emben linkelt oldalon (is) van írás, ami igyekszik megnyugtatni a szalmaházzal kacérkodókat tűz víz repülő, akarom mondani rágcsáló ügyben. Az is benne van, hogy a legrégebbi szalmaház elmúlt 100 éves.
Én nem értek hozzá, de a belső hőszigetelést már nagyon sokan leírták, hogy nem az igazi.
A belső tömör falak és a jó árnyékolás sokat segít a dolgon. Nem kell félni a könnyűszerkezettől, a fa nagyon jól érzi magát vályog közelében. A belső oldalra kell egy réteg kisméretű téglafalat (vizes helyiség) vagy vályogtégla (szoba) falat tenni.
a napi hőszabályozásban résztvevő réteg vastagsága:
km tégla=0,12 m (tehát pont fél tégla vastag), ami 262 kg/m2 800 kg/m3 könnyűvályog=0,03 m, ami 24 kg/m2 2 cm belső mészvak + 800-as könnyűvályog = 59,8 kg/m2, ami háromszorosa a gipszkartonos szerkezeteknek........:), már nem is olyan könnyű. 15 cm belső vályogtégla vakolat nélkül is több hőtároló tömeggel rendelkezik, mint ami a napi periódusban figyelembevehető.
Kösz misikt. De ez a szalma nekem egy kicsit meredek. Mennyire lenne tartós, rágcsáló elleni védelem, külső felületképzés, de főleg az élettartam! Lehet hogy csak előítéletek miatt idegenkedek? Az az igazság, akkor már inkább a nád! Egér, stb nem szereti annyira. Olvastam a németo.-ban dolgozó szaki nádpallót jav-ol belül a falfűtés alá. De kívül is? Hát lehet agyalni rajta.
Hát igen. Nem egyszerű a dolog. Én a vázas szerkezetet azért nem pártolnám, mert ha fából van igazából könnyűszerk-esről beszélünk, belső vályog eléfalazással. Ha az nem 40-45 cm, akkor hol a vályog klímaszabályzó előnye? Ha meg 45 cm, akkor vályogház szerelt/ favázas/ szigeteléssel. A kérdés hogy mi legyen a váz közötti szigetelés, azon a külső burkolat, felületképzés? Tehát visszajutottam a kiinduló kérdéshez! De nem baj, akkor is vályogot szeretnék. Különben vázas-kitöltőfalas rendszeren már gondolkoztam én is, csak vasbeton tartóval. Ebbe igazából a könnyű vályog illene, de akkor elvész a benti hőtároló tömeg. Hát elsőre ezek jönnek le, egy pohár után. Szerintetek?
Bocs, megint elszúrtam (hiába no, nehéz nap van mögöttem): nem sujgojo, hanem misikt javasolta... Jobb, ha ma már nem írok többet, inkább iszom (iszok?) egy pohár bort... egészségetekre... :-)
Nem a szigetelés a fő gond... Inkább az, hogy bizonyos építőanyagokból bizonyos szerkezetek nem lehet igazán építeni. A vályogból - hacsak nem vázas - nem lehet nagy belső terű, keresztfalak nélküli épületet építeni, ugyanis kell bizonyos merevítés. Szintén gond az épületmagasság, általában (és a német norma szerint is) 3,25 méternél magasabb házakat nem szabad vályogból építeni. Ha komolyan gondolod a dolgot, szerintem egy vázas épületben gondolkozz, ahol a tartószerkezet mondjuk fa, és a kitöltőfalak készülnek könnyűvályogból. A vázas szerkezet jól variálható, ehhez hasonló a sujgojo által javasolt szalmaház is. És nem vagy egyedül az elképzeléseiddel... csak kevesen váltják valóra őket... üdv mzm
Tisztára hülye vagyok, de úgy látszik, a kezem automatikusan rááll a 'vályog' szóra: szóval az első mondat helyesen: "Nem rossz a VÁGOTT tégla..." :-))
