...."Még az is elképzelhető talán, hogy egy szellőztetett passzívház még az elhanyagolt csőben esetleg hemzsegő baktériumokkal együtt is egészségesebb, mint egy zárt, légkondicionált (és a légkondi miatt alig/soha szellőztetett) hagyományos lakás.".... Na pont ez az amiben én is szinte biztos vagyok. Egy klíma rendszert általában évente egyszer tisztítanak/fertőtlenítenek, ha ez ott elég akkor egy talajregiszterben miért nem ? Az is igaz viszont, hogy egy SEWT rendszerben éppen annyi kondenzátum keletkezik mint a LEWT rendszerben, csak ott ez egy helyen van. Kíváncsi lennék, hogy ki fertőtleníti ezt naponta ... ? Mert ha nem akkor abban is ugyanúgy elszaporodhatnak a bacik. Ha jobban belegondolok akkor a SEWT hőcserélője kb. ugyanúgy viselkedik mint egy klíma hőcserélője.
"méregdrága csőnek a belső felülete valamilyen ezüst alapú réteggel van bevonva."
Ezek szerint jól találgattam, amikor (néhány napja) éppen az ezüstöt emlegettem :)
"Tapasztalata szerint nagyon ritkán képződik kondenzátum, köszönhetően a folyamatos légáramnak."
A föld alatti cső falának hőmérséklete nyáron kb 14-16 fokos. Ha megnézed a harmatpont táblázatot, akkor láthatod hogy meleg időben a csövön áthaladó levegőből többször fog kicsapódni a cső falára nedvesség, mint nem.
"mint egy nem szellőztetett légterű lakáséban."
Na ez az egyik nagy okossága a rekuperátornak: a gyorsan cserélődő levegőtől többek között emiatt lesz sokkal egészségesebb mint egy hagyományos lakás. Még az is elképzelhető talán, hogy egy szellőztetett passzívház még az elhanyagolt csőben esetleg hemzsegő baktériumokkal együtt is egészségesebb, mint egy zárt, légkondicionált (és a légkondi miatt alig/soha szellőztetett) hagyományos lakás.
"Azert nehez eset a lakasban levo csovekben a paradolog, amiert az a lakasban is nehezen fordul elo."
Nyaron a lakoterben az olyankor szokasos homersekletek es paratartalmak (22-24 fok es 50-60 szazalek) mellett a harmatpont 12-16 fok korul mozog (telen 9-14). MINDEN olyan feluleten (hutes, legkondicionalas, hidegviz cso, stb), amely ezen homerseklet alatt van es nincs hoszigetelve, folyamatos vizkicsapodas van (parafilm van jelen). Es minden ilyen felulet alatt kondenzviz tocsa jelenhet meg, melynek elvezeteserol nem art gondoskodni.
"...hogy a szabadban levő levegőben jelentősen kevesebb az előforduló baktérium mint egy nem szellőztetett légterű lakáséban. Azt mondja a legionella és hozzá hasonló erősen kártékony kórokozók azért tudnak egy hagyományos klíma rendszerben elszaporodni, mert az a lakás levegőjét forgatja folyamatosan a hőcserélőjén keresztül."
A lakasban visszaforgatott levego es egy csorendszerben lassan felhalmozodo bacitenyeszet kozott nem sok a kulombseg szerintem . A kerdes az az, hogy a bacitenyeszet letrejon-e, adodik-e alkalom/lehetoseg a megfelelo kornyezet kialakulasara. A csoben a para lecsapodasara adottak a feltetelek : hidegebb van a csoben mint a kinti homerseklet (jellemzoen nyaron) , ezert a friss, paradus levego a cso hidegebb falan lecsapodhat . Hogy mennyire teszi ez lehetove a bacik kialakulasat... ezt szerintem meg nem merte senki. Kondenzgyujto akna ide vagy oda, a cso fala maradhat nedves . Kivancsi vagyok, az "ezustcso" gyartok vegeztek mereseket ahol osszehasonlitottak a "hagyomanyos" csoveket az o szuper(draga) csoveikkel ?
"Ne vedd kötözködésnek, de érdekes ellentmondást látok abban, hogy az épületen belüli csövekben elfogadod azt amit az épületen kívüliekben nem. Itt senki sem beszél róla, de azért ezekben a csövekben is lehet párás levegő. Ha az AWADUCT-ban megmaradhatnak akkor ebben miért nem ?"
Azert nehez eset a lakasban levo csovekben a paradolog, amiert az a lakasban is nehezen fordul elo. A jo szigeteles es a hovisszanyeros szellozorendszer miatt. A csovek a hoszigetelo burkon belul futnak, ahol a homerseklet 20 fok koruli. A csovekben elofordul alacsonyabb homerseklet (nem sokkal) de mivel a levego atment mar egyszer a talajregiszteren, ahol huvosebb van (ezert a parakicsapodas eselye is nagyobb) , atment a hocserelon is (ahol meg kicsapodhat para ) es utana kerul a belso csovezesbe (ahol a homerseklet/paratartalom nem teszi lehetove a para felhalmozodasat , de meg a lecsapodast sem ) .
"... ha tudnánk hogy az antibaci cső pontosan milyen méreggel irtja a bacikat".......... Én úgy tudom, hogy az emlegetett méregdrága csőnek a belső felülete valamilyen ezüst alapú réteggel van bevonva.
Van egy német ismerősöm aki maga építette a szellőztető rendszerét. Saját kivitelezésben készítette a talajregiszterét "sima" PE lefolyócsőből. Amikor megkérdeztem tőle, hogy nincs-e gondja a bacikkal akkor csak mosolygott rajta. Tapasztalata szerint nagyon ritkán képződik kondenzátum, köszönhetően a folyamatos légáramnak. Azt mondta, hogy volt náluk is sok vita volt róla régebben. Ő is aggódott és sokat járt utána végül az győzte meg, hogy a szabadban levő levegőben jelentősen kevesebb az előforduló baktérium mint egy nem szellőztetett légterű lakáséban. Azt mondja a legionella és hozzá hasonló erősen kártékony kórokozók azért tudnak egy hagyományos klíma rendszerben elszaporodni, mert az a lakás levegőjét forgatja folyamatosan a hőcserélőjén keresztül.
Ne vedd kötözködésnek, de érdekes ellentmondást látok abban, hogy az épületen belüli csövekben elfogadod azt amit az épületen kívüliekben nem. Itt senki sem beszél róla, de azért ezekben a csövekben is lehet párás levegő. Ha az AWADUCT-ban megmaradhatnak akkor ebben miért nem ?
"Ezek hasonlóak azokhoz a műanyag csövekhez, amelyekben az épületen belül megy nálunk a levegő - kívül bordás, viszont belül teljesen sima (antibaci és antisztatikus). A poén az ilyen rendszerben, h. pont a toldásokat minimalizálja - 25 méter cső egyben van (és kevesebb a toldásnál jelentkező kondenzvíz lecsapódás)."
"A gyakorlatban sosem lesz olyan hideg bent, hogy harmatpont alakuljon ki, külső pára bejutásnál. Ha mégis, akkor az nem lakás, hanem gombapince. ;)"
Erről jutott eszembe ismét beleokoskodni egy szakterületbe amihez nem értek: Érdemes a napokban figyelni a harmatpont térképeket mivel mostanában fordulhat elő pl. olyan idő amikor a nem gombapincéknél is megjelenhet a nedvesség kicsapódás. Emlékeztetőül: amikor a (pl.hűtött) lakás belső hőmérséklete alacsonyabb, mint a külső levegő harmatpontja, akkor a lakást körbevevő párazáró fólia külső felületén (tehát a falban) víz kicsapódás jöhet létre. Ha a fal (és persze a hőszigetelés) jó szellőztetése nincs megoldva, akkor ez a nedvessség talán soha nem fog maradéktalanul eltávozni a falból (peches esetben évek alatt akár fel is halmozóhat, agyonvágva a fal hőszigetelő képességét). Ezt főleg azok figyelmébe ajánlom akik a falat/hőszigetelést kívülről is párazáró burkolattal szeretnék burkolni. Ha a fal kifelé ki tud száradni akkor ez a kis nyári nedvesség könnyedén távozni tud így télire már megint jól hőszigetelő száraz falunk lesz.
A penészgombák is imádják az ilyen időt: egyetlen lakásba betévedt spóra csakhamar tenyérnyi folttá szaporodhat egy hűvösebb/nedvesebb felületen (spájz sarka, zuhanyfülke, satöbbi)
az aktiv csiramentesito megoldasoknal az is szempont, hogy ezt nem szukseges folyamatosan csinalni csak amikor kondezatum keletkezik ez pedig eleg korlatozott idoszak. En amikor legutobb (2-3 hete) neztem a kondezgyujto aknam meg csontszaraz volt. Telen amikor a hovisszanyeros szelloztetes leginkabb fontos egyaltalan nincs ez a problema, ilyenkor a folyamatos legaram szarazon tarja a csoveket, nincs kondezatum.
Az aknat jol kell tervezni, messze a legaram utjatol es legmentesen zarni ebben az eseteben onnet nem jon vissza semmi.
Mekk van a mekkfejtés: Az UV-C frekvenciatartományból a 185 nm-es hullámhossz körüli fény gyártja az ózon molekulákat és a 254 nm-es fény végzi az optikai (közvetlen besugárzásos) sterilizálást. Ha nem szeretnénk ózont létrehozni (és az esetleges káros mellékhatások mellett ezzel lemondunk az ózon előnyös hatásairól is) akkor az UV-C lámpára olyan burkolatot kell tenni, amely a lámpa spektrumából kiszűri a 210 nm -nél rövidebb hullámokat. Az egészet egy belülről tükröző felületű hengerbe kellene építeni hogy az áthaladó levegő számára jó nagy legyen a fénysűrűség.
Itt egy pozitív (marketing) cikk az ózonról: http://www.antiodor.hu/ozon/
Úgy látszik, hogy nagyon fontos a levegőben lévő ózon koncentrációja: 0.01 ppm alatt csak a pozitív hatások érvényesülnek (szagok, kórokozók semlegesítése, pozitív élettani hatások), van egy átmeneti tartomány ahol hasznos is meg árthat is, de 10 ppm töménység felett felett viszont már a negatív hatások kerülnek túlsúlyba (érzékeny embereknél irritáció, légzési problémák, stb).
Mindenesetre a műtőkben (és egyéb fertőtlenített környezet, pl élelmiszeripar) dolgozók 0,5-2,5 ppm körüli ózondús környezetben töltik munkaidejüket és többségük túléli a dolgot.
ppm: arány-mértékegység, jelentése: miliomod rész (part per million)
Érdekesség: most nézem a neten hogy léteznek olyan UV-C lámpák, amelyek nem sugároznak a 185 nm-es hullámhossz közelében, ezért egyáltalán nem hoznak létre ózont.
Egy másik lehetőség a levegő fertőtlenítésére: Létezik egy készülék, amit egyszerűen a szellőző gép után kell a szellőző csőbe iktatni és feldúsítja a levegőt negatív töltésű O2 ionokkal és ózonnal. Gondolom akkora mennyiségben, hogy ne legyen káros. Olyan lesz a levegő (a honlap szerint), mintha a hegyekben, vagy a tengerparton lennél. Bővebb infó
Ezek hasonlóak azokhoz a műanyag csövekhez, amelyekben az épületen belül megy nálunk a levegő - kívül bordás, viszont belül teljesen sima (antibaci és antisztatikus). A poén az ilyen rendszerben, h. pont a toldásokat minimalizálja - 25 méter cső egyben van (és kevesebb a toldásnál jelentkező kondenzvíz lecsapódás).
UV bontás - most már meg fogom kérdezni már az orvos kolléganőmet. Az ózont és a klórozást nehogy vki folyamatosan csinálja - csak időszakonkénti tisztításra van és akkor lakók el otthonról!
Amugy szerintem is egy jo alternativát jelenthet a drága csővel, valamint a vizes (fagyállos, sóoldatos) rendszerrel szemben. Tény, hogy bonyolit a rendszeren, de azért a légminőség elég fontos dolog, főleg, ha megszokta az ember, hogy az ablakon milyen jo minőségű levegő jön be!:) (igaz hogy poros, meg meleg, de talán nem baktérium és gombatenyészetes). És én is kiváncsi lennék, hogy miből is áll az a baktériummentes cső, és hogy meddig is az.
Az ozon rendkivul reagens, oxidalo hatasu tudtommal. Igy keletkezes utan nem marad fent tartosan. Pont ezert fertotlenit, mert "szetszed" minden sejtet. Kozvetlenul tudobe jutva tudorakot okozhat tudtommal, de ehhez tartos, nagy terheles kell, ami igen nehez, pont az instabilitas miatt. Az Uv ezen kettoseggel fertotlenit. Egyreszt roncsolja a DNS-t, masreszt az ozonnal.
"Megjegyzem, ha a kondenzvizet a hővisszanyerő szellőztetőből v. a hőcserélőből sem vezeti valaki el rendesen, akkor ott is jöhet ilyesmi."
Természetesen ha a csőfalon lévő pára mellett még kondenzvíz is pang a rendszerben, az jelentősen tovább rontja a helyzetet. De nem szabad arra gondolni hogy pusztán a kondenzvíz jó elvezetése önmagában megoldja a baciproblémát. (a csőtoldások miatt tökéletesen kondenzvíztelen rendszer amúgy sem létezik, ráadásul léteznek gyárilag gégecsöves lewt rendszerek is, ott még több víz-zsák van)
A napi átlagos futásidőt nem tudom miből kiszámolni, de biztos hogy a légcserélő (rekuperátor) szinte soha nem megy napi 24 órát, így az UV fényforrás is kevesebbet fogyasztana ennél. Ráadásul létezik mindössze 4 wattos UVC fénycső is, talán ennyi is elegendő nekünk. (de tudtommal UVC ledek is léteznek már)
"a teljes kvota majd 3%-at elloni erre, mikozben nulla energiabefektetessel is elerheto ugyanaz, nem tunik jo otletnek."
Ha a beruházáskor sokszáz ezer forintot elköltünk bacimentes csőre, az nem ront a passzívház "jóságán", de ha ehelyett az összeg elenyésző töredékét fektetjük energiába, az igen. Ez az egyik gyenge pontja a passzívház számításoknak: a képletekben a pénznek nincs értéke.
"ja, es az UV-C nem jar ozontermelessel? mert hosszutavon az nem igazan egeszseges!"
Igen, az UVC fény termel ózont. Az ózon (rengeteg pozitív hatása mellett) bizonyos töménység felett valóban kellemetlen tüneteket okozhat (kiszáradt száj, légutak irritációja). A tünetek az ózon leállása után azonnal és maradéktalanul megszűnnek (tehát nem mérgez, csak irritál). Hosszú távon tudtommal semmi maradandót nem képes okozni. (ezeknek még utána kell nézni) De: 1: lehetséges hogy a csodalámpánk annyira kevés ózont termelne hogy az a legérzékenyebb ember ingerküszöbét sem érné el. 2: lehetséges hogy ha tudnánk hogy az antibaci cső pontosan milyen méreggel irtja a bacikat, inkább sírva könyörögnénk napi néhány óra ózondús levegőért :)
Egyébként UV-C lámpával ivóvizet is fertőtlenítenek, számos ilyen berendezés kapható, egylakásos teljesítményűben is.
A legionella esetén nem jó az UV fény - microbicid vegyszereket és rendszeres karbantartást javasolnak. Megjegyzem, ha a kondenzvizet a hővisszanyerő szellőztetőből v. a hőcserélőből sem vezeti valaki el rendesen, akkor ott is jöhet ilyesmi. Ózon és klorin-dioxid (v. mifene magyarul) fertőtlenítésről már olvastam. Szerintem légtechnikás szakit kellene megkérdezni, h. mit csinálnak a légkondi rendszerek esetén (ólálkodtak ilyenek a fórumon korábban - de lehet hogy csak marketingesek voltak). Valószínűleg időszakonként fertőtlenítés, pucolás + pangó kondenzvíz minimalizálása.
Amúgy nekem azok a megoldások tetszenek amelyek passzívak, utána alacsony-technológia, majd a komplikált. Elvileg a LEWT tetszik leginkább mert elegáns, de a bacik miatt döntöttünk a kevésbé attraktív, de alacsony technológiát igényló SEWT mellett. A LEWT+baci szűrés viszont már a komplikált technológia kategória nálam.
Indiában különben a LEWT-es rendszer használják kórházak "légkondicionálására". Ott viszont nem antibacis cső van, hanem a csőbe, még az eleje felé beraknak egy nagy betondobozt a föld alá, amelyben nagyobbacska mészkövet helyeznek el. Ezen csapódik le a kondenzvíz, de átengedi a levegőt. A mészkövet vszínüleg kevesebb baci, gomba szereti...
ha 20W atlag, akkor napi 480Wh, evi 175kWh. 100m2 hazra az 1.7kWh/m2/ev. Nemtudom nalunk a villanyaram primerenergiaigenyet mekkora faktorral kell szamolni, de saccra 2-vel. tehat ez 3.4kWh/m2/ev primer energia igeny. mikozben a full primer energia igeny 120kWh/m2/ev lehet.
a teljes kvota majd 3%-at elloni erre, mikozben nulla energiabefektetessel is elerheto ugyanaz, nem tunik jo otletnek.
persze a sewt-nek is van segedenergia igenye, mindenki kiszamolhatja belefer vagy sem.
vajk
ja, es az UV-C nem jar ozontermelessel? mert hosszutavon az nem igazan egeszseges!
Ööö... és a szellőztetőberendezés sem fogyaszt áramot, vagy a hőszivattyú, esetleg az indukciós főzőlap? Azt hittem, bocsánat. Meglehetősen tisztában vagyok vele, mit jelent a passzívház, amit leírtál, azonkívül leginkább egy hőátbocsátási minősítést jelent. De semmiképp egy olyan barlangot, ahol nincs villamosenergiafelhasználás. Az más kérdés, hogy ezt magának termeli-e meg, vagy veszi a szolgáltatótól, de ez már nem szorosan a passzívház definíciójához tartozik, gondolom. Egyébként van egy sanszom, hogy ez az említett UV eszköz kevesebb villanyáramot fogyasztana, mint az épületben található legtöbb fogyasztó.
az egyik, hogy aramot fogyaszt, az meg penzbe kerul.
a masik sokkal komolyabb. passziv hazrol beszelunk. a passziv szo azt jelenti, hogy tetlen, nem aktiv. olyan hazat akarunk, ami magatol jol mukodik, nem olyat, amit mindenfele gepeszet, aktiv eszkoz tart lakhato allapotban.
szamomra ez a passzivhaz filozofia lenyege. csinalhatnank nagy kazannal jo futest, de helyette olyan hazat csinalunk, amit nem nagyon kell futeni. legkondi detto. motoros automata redony helyett okosan kihasznaljuk a tajolast, ablakelhelyezest, tulnyulasokat.
ezek a megoldasok nem romlanak el, nem kernek enni. idotalloak, hosszutavon megterulnek.
"Ismét megkérdem: van-e vélemény az UV-C fényről?"
Az akvarisztikában használatos megoldás a vizet UV-val átvilágított csövön át keringetni sterilizálás végett. Nem látom elvi akadályát a levegőt is sterilizálni így.
"Egy szónak is száz a vége: a SEWT szerintem kevesebb törődést, kisebb macerát jelent."
Különösen annak, akinek vizes hőszivattyúja van mert az a SEWT rendszer alkatrész+munkadíjának 90 százalékát már meg is spórolta, hiszen a levegő-radiátor számára szükséges hő ingyen és helyben rendelkezésre áll. Legalábbis én télen a hőszivattyú primer hőcserélőjéből (elpárologtató) távozó kb 9 fokos vízzel kívánom előfűteni/fagymentesíteni a rekuperátor beszívott levegőjét. Nyáron ugyanaz a víz (kissé arrébb) a bejövő levegőt fogja hűteni.
"az antibacis cső ARANYÁRBAN VAN!"
Ezért lenne jó valami házilagosan is megoldható baciölő megoldás. Ismét megkérdem: van-e vélemény az UV-C fényről?
Egy szónak is száz a vége: a SEWT szerintem kevesebb törődést, kisebb macerát jelent. Ugyanakkor jóval olcsóbbnak is tartom, pont azért, mert az antibacis cső ARANYÁRBAN VAN! A védekezés egyetlen helyen történő odafigyelést igényel, az jól hozzáférhető, tisztítható.
Igen, csakhogy nem tudjuk melyik igazabb: 1: a lakas relative gyors legcsereje garancia arra hogy egy idoben viszonylag keves korokozo tartozkodik a legterben. 2: a csoben relative nagy legsebesseg a "szokasosnal" sokszorta tobb bakteriumot szakit le a vizfeluletrol es visz magaval a lakasba. Valoszinuleg valamennyire mindket allitas igaz.
A baktriummentes szupercso belso feluleterol valoszinuleg folyamatosan oldodik a vizbe valamilyen irtoszer. Kerdes hogy ez a reteg egy, vagy szaz ev alatt fogy el.
Hazilag is lehetne valahogyan valamilyen hasonlo reteget letrehozni. Peldaul hogyan csinalhatnank PVC cso belsejere valamifele ezust reteget? (pl. ezust-klorid oldodik-e es artalmas-e?)
Dobj az itteni címemre egy mailt, aztán elküldöm a számomat. Írd le, hol a helyszín, ha van terved, küld el, no meg azt is hol tartotok az egésszel. A többit személyesen.
Most a héten, meg a jövő héten millió dolgom van, de utána szabadabb vagyok.
No azért az sem mindegy h. milyen bacik röpködnek a levegőben. Nem csak a lakás, de a saját testünk is tele van velük - és mégis jól megvagyunk velük. Viszont vannak olyanok amelyek megbetegítenek... Gombák közül is akad jó pár amely szívesen megtelepedik a sötét és nedves környezetben és nem tesz jót az egészségnek, ha kapunk belőlük rendszeresen...
Az a kérdés, h. a csőrendszerből a kondenzvizet milyen jól lehet eltüntetni és az anti-baci réteg a csöveken mire és meddig jó.
Más, de még légtechnika: G1-es szűrőbetéthez tud vki beszerző helyet?
