Tudod mit, fogok a kezembe néhány energiát, és ha kívánod megmondom milyen a tapintásuk... ha ez megy, akkor gondolkodj el... hoppá, mit is beszéltél már megint...
Nincs nehéz dolgom, mert az összes fajta anyag, mind energiából van, meg egy kis töltés. Így kérhetsz bármit de meleget hideget nehezet úgysem simogatok meg..
No, nem véletlen, nekem is többen is mondták, hogy rendes számítással nem lehet a specrelt cáfolni, mikor még régebben, a topik céljának megfelelően, ilyesmivel próbálkoztam, játszásiból (vagy tudatlanságból).
A rendes számítás elég hosszadalmas, vagy túl tömör. Nem biztos, hogy beírom ide, esetleg egy másik topikba, ahol nem zavarja az itteni társalgást.
A végére az jön ki, hogy a mérőszalag vagy rúd elején (azaz a mozgásirányba eső végén) több idő telik el, mire felgyorsul a rúd egy V sebességre úgy, hogy közben a nyugalmi hossza ne változzon. Azaz a hátul levők fiatalabban maradnak, mint ez elöl utazók.
Egyenes mentén gyorsuló rendszer (rugalmatlan anyagú test) eleje kevésbé gyorsul, mint a többi része, s ezzel együtt az elején lévő óra végig gyorsabban jár a hátrébb lévőknél, melyek közül a leghátsó jár leglassabban.
Így van. Az is igaz azonban, hogy ennél fogva lassabban éri el az eleje ugyanazt a v sebességet, mint a vége. Így tehát több ideje van az elöl levő órának ketyegni, mint a hátsónak, mire egy v sebességű rendszerben nyugalomba kerülnek mindketten.
Ezért ez az érvelés még hiányos.
A tényleges helyzetet csak részletes elemzéssel lehet bemutatni, amit rövidesen megmutatok.
Nem kell a hasalás a létező függvényekről, meg a leírásról.
Nem tudom, miről beszélsz. A függvények léteznek, nap mint nap dolgozom velük.
Nem tudod mi okozza és kész.
Te sem tudod, csak van egy kósza elképzelésed róla, aminek az egyetlen haszna, hogy jobban tudj aludni tőle. Az igazság az, hogy a világ nyugodtan lehet olyan is, hogy a gravitáció egy alapvető törvény, amit a Jóisten megteremtett mindenféle graviton nélkül. Ebben az esetben nincs semmiféle ok, amire kérdezel, csak a törvény van.
A tenzoraiddal meg a téridőgörbülettel a nyomó gravitáció DVAG gradiensét írod le.
Fogalmam sincs, mi az a "DVAG gradiens". Ez egy számodra jól csengő kifejezés, ami pusztán arra szolgál, hogy a kósza elképzeléseidről beszélhessél. Más jelentése sajnos nincsen, ellentétben a tenzorokkal meg a téridőgörbülettel, amik pontosan definiált fogalmak a matematikában és a fizikában.
És abban igazad van, hogy a fejemben vannak gravitonok, dehát mindenhol vannak.
Természetesen úgy értettem, hogy a gondolataidban vannak, fogalmi szinten. Szavakkal dobálózol csupán, nincs mögöttük tudomány.
Miért ne lennének szinkronban a K' rendszer óráival az adott ottani t' pillanatban?
És a K rendszerben miért is ne tartanák megrövidültnek a relatíve mozgó szalagot?
Ezeket a kérdéseket nem tudom egyszerűen megválaszoni.
Ismerni kellene részleteiben azt a mozgást, amikor egy rúd úgy gyorsul, hogy nyugalmi hossza ne változzék.
Már a felvetés is izgalmas, mert egy gyorsuló rúdhoz nem lehet inerciarendszert rögzíteni.
El lehet viszont képzelni a következőt:
Gyorsuljon egy rúd saját irányában, és K rendszerben t=0-kor legyen minden pontjának a sebessége éppen nulla (pillanatnyi nyugalomban van), és hossza ekkor legyen D (nyugalmi hossz), ezután pedig folyamatosan nőjék a sebessége.
Feltesszük továbbá, hogy rúd sebessége minden megengedett határon túl nőhet.
Most találomra felveszünk egy (rúdirányban) egy v sebességgel mozgó K' rendszert.
Kérdés: lesz-e olyan t' pillanat ebben a K' rendszerben, amikor a rúd minden pontjának a v' sebessége éppen =0, és ekkor ebben a rendszerben mért D' hossza éppen =D .
Milyen mozgás teljesíti ezt?
Ha ezt megfejtettük, már megválaszolhatók a kérdéseid.
Hadd javítsalak: a fejedben létező fogalom a graviton. Egyelőre senki sem látott vagy gravitont, a létezése csupán hipotézis.
Arról kérdezek, hogy meg tudod e magyarázni mi okozza a gravitációt ha csak függvényeid vannak meg téridőd amik mind kitalált fogalmak.
Senki sem mondta, hogy csak függvények vannak meg téridő. A téridő-görbület fogalma valójában finomítása a gravitációnak: mindkettőt az anyagi világból származtatjuk absztrakcióval. De ahogy a gravitációnak vannak számszerű jellemzői (pl. gravitációs gyorsulás, ami pontról pontra változik), úgy a téridőnek is vannak számszerű jellemzői (pl. a metrikus tenzor, ami pontról pontra változik). Ahogy a gravitáció fogalma és egyenletei segítenek megérteni (megmagyarázni, megjósolni stb.) a bolygók mozgását, úgy a téridő fogalma és egyenletei is ugyanezt a célt szolgálják, csak pontosabban.
de kimutatása sikerülhet, mert anyag, részecske
Feltéve, hogy van ilyen részecske. Ez egyelőre csak hipotézis a fejedben és csak szeretnéd, hogy valóság legyen. A téridő görbületére vonatkozó egyenletek azonban nem csak hipotézisek, hanem kísérletileg alátámasztott precíz állítások (amiként Newton gravitációs törvénye is ilyen).
Úgy van, és ha van még egy kis hely az agyadban, akkor egy létező anyag a graviton (a listán graviton A és graviton B, együtt a kettő = graviton) okozza a gravitáció jelenségét, ami egy fogalom és ezért nincs a listán.
Arról kérdezek, hogy meg tudod e magyarázni mi okozza a gravitációt ha csak függvényeid vannak meg téridőd amik mind kitalált fogalmak. Ezeket soha nem fogod kimutatni akármilyen érzékeny műszereket gyártasz, akármekkora LHC-t építesz.
Gravitont ugyan nem láttunk még közvetlenül, de kimutatása sikerülhet, mert anyag, részecske.
Arról nem beszélve, hogy ha előveszel egy mérleget akkor még otthon a konyhában is ki tudod mutatni a gravitont, mert nagyon erős hatása van a testekre (a hatás gyenge de sokan vannak).
Teve55521, itt már eltér a véleményünk ha úgy gondolnád, hogy az energia nem az anyagi világ része, nem anyag. Innentől kezdve akár vitázhatnál (kekeckedhetnél) az Einstein hívőkkel is E=mc2
Két helyen is: Az első itt: "másik óra fénysebességgel utazik egy űrhajóban"
A specrel szerint nyugalmi tömeggel rendelkező test nem mozoghat fénysebességgel.
A másik meg itt: "azaz a segéd és a fő számláló is gyorsabban fog pörögni"
Ez ugyanis nem igaz. Legyen mondjuk az, hogy az óra 0,8c-vel távolodik tőlünk. Ekkor az óra nem 1m-es lesz a nyugvó rendszer szerint, hanem 0,6m. Viszont a fény továbbra is fénysebességű, ezért mikor a fény és az óra egy irányba megy, akkor a 0,6m-t a fény 3ns alatt teszi meg, visszafelé a 0,6m-hez 1/3ns szükséges, azaz a ciklus idő 3,33333ns a 2ns helyett, tehát a mozgó óra lelassult a másik óra szerint.
Nem véletlen a kiemelés: a mozgó óra melletti megfigyelő szerint természetesen ugyanúgy jár az óra, mint előtte!
Két dologból indulok ki - mozgó óra lassabban jár - hosszkontrakció
Lenne az alábbi elméleti kísérlet (egyszerű lesz)
Készítünk két azonos időmérő szerkezetet melyek a köv képen néznének ki.
1 méter hosszú rúd melyben egy fénysugár „mozogna” oda-vissza ill lenne ehhez egy segéd és egy fő számláló. Működése: a fénysugár elindul a rúd bal végéből jobbra és megteszi az 1. méter (azaz eléri a rúd jobb végét) a segédszámláló 1-et mutatna a fény innen balra indul vissza és megteszi a 2. métert (eléri a rúd bal végét) akkor 2-t. Ha ez megtörténik oda-vissza 150 milliószor (szum 300 millió méter) akkor a fő számláló 1-re vált.
A két „óra” tökéletes másolata egymásnak és természetesen egyszerre lesznek indítva.
Az egyik óra a Földön marad a másik óra fénysebességgel utazik egy űrhajóban. A „mozgó merev test rövidebb” elv alapján az utazó rúd megrövidül. De ez azt is jelenti, hogy mivel a rúd rövidebb lesz, a benne „mozgó” fénysugár gyorsabban megteszi az utat jobbra ill balra azaz a segéd és a fő számláló is gyorsabban fog pörögni, azaz azt tapasztaljuk ezek alapján hogy a mozgó óra gyorsabban jár a földihez képest, ami pont ellentétes az elmélettel. Hol a hiba az elméleti kísérletben?
"Az órák pedig kölcsönösen lassultan működőnek tartják egymást ( ami mérési módszerükből fakadó jelenség)."
Ezt a jelenséget remekül lehet magyarázni, ha a sebesség okozza az idődilatációt, de te azt mondod, hogy az ok nem a sebesség, hanem a gyorsulás. Hogyan magyarázod az eredményt úgy, hogy a gyorsulás okozza az idődilatációt?
Legyen egy K inerciarendszer, amihez képest áll egy mérőszalag.
Minden dx beosztásnál legyen egy óra.
Legyenek ezek szinkronizálva a K rendszerben.
Kezdjen gyorsulva mozogni a szalag, a rajta levő órákkal.
Vegyünk fel egy v sebességgel mozgó K' inerciarendszert.
Lesz K-ben egy t pillanat, amikor az első óra éppen v sebességgel halad a K rendszerhez képest.
Ekkor az első óra éppen áll a K' rendszerhez képest, legyen ez t' pillanat a K' rendszerben.
Legyen a szalag K-beli mozgása olyan, hogy a K'-beli t' pillanatban az órák távolsága K' rendszer szerint pont egyezzék meg az eredeti dx értékkel, és minden óra álljon a K'-ben.
Ez azt jelenti, hogy úgy mozog a szalag, hogy nyugalmi hossza nem változik.
Ekkor az órák sem K-ban, sem K'-ben nem lesznek szinkronban.
Ezért az ilyen gyorsított szalagokról igen nehéz bármit is mondani, pláne, ha nem mondjuk meg, hogyan gyorsul.
De nehogy gyere a függvényeiddel, mert abban gondolom megegyeztünk, függvények nélkül is működik a világ.
A világ gravitáció, meg fény, meg atomok nélkül is működik. Ezek a fogalmak a fejedben léteznek, valaki megtanította őket neked. A rossz az, hogy új fogalmakat már nem tudsz befogadni, megteltél.
Ha nem te lennél az, hanem valaki más, aki képes fogalmi gondolkodásra, akkor megpróbálnám elmagyarázni, hogy 'energia' a valóságban nem létezik, az már egy absztrakció, egy fogalom, ami nem a fizikai valóság része, hanem a tudatunk terméke, a modell része... hoppá, állítsanak le... én kérek elnézést...
Úgy értettem, hogy nem állítható fel a másodfokú egyenlet racionális számokból álló együtthatókkal. Viszont Dirac talált olyan megoldást, ahol mátrixegyütthatókkal megoldható.
Figyelmen kívül hagytad az "elemi" szót. Nem azt mondtam, hogy algebrai úton nem oldható meg, hanem elemi algebrai módszerekkel nem állítható fel az egyenlet.
Igen, köszönöm Teve, ellenben létezik energia, ami anyag, még a ti einsteini fogalmaitok szerint is. Ha kívánod javítom az erő fogalmat energiára, mert a világban csak 2 dolog létezik (energia és töltés), ezek alkotják az anyagot:
a 2 féle energiarészecske (graviton A és B)
valamint
a 2 féle elektromos töltésrészecske (plusz+ és mínusz-).
Semmi más nem létezik. Így tömeg sem. A proton vagy az elektron (és a többi részecske) már ezen elemi részecskék kombinációja.
Gergő55507, A világ matematikai leírás nélkül is tökéletesen működik. Igen.
Ez a lényeg Gergő.
egy mutáns55509, Íly módon a matematika természetes része a fizikai megismerésnek. Mi ezzel a baj?
Semmi. Egyetértek. A megismerés része, és semmi köze a világegyetem működéséhez. Csak ne keverjétek ezt a kettőt össze. Folyton.
mmormota55504, Van, aki sokkal többet vár egy tudományos igényű elmélettől..mint..pontos definíciókat, matematikai ...modellt, számszerű összefüggéseket, bizonyításokat, az elmélet próbáját mérhető adatokon..
Igen, én. Mivel fogalmatok nincs mi lehet az amiről beszéltek. Matematikai precizitással...
