-1. Az apokalipszis valóban lehetett a meteor okozta földi pokol, de nem sziget pusztult, hanem a világ égett, dühöngő szelek romboltak, és megindült /rengett/ a föld. Össze is hozhatóak az apokalipszis lovasai, amint óriási szélvihart kavarva égetnek-pusztítanak, rombolnak le mindent.
Nem a nílusvölgyi, hanem az arab félszigeten akkor virágzó életet pusztította el a lepottyant égi kavics. Ne feledjük, az egyiptomi civilizációval egyidőben igen erős hatalmak uralták azt a környéket, a táj sokkal termékenyebb volt a nagy folyók völgyeiben!
A természet lenyugvása után a bőtermő terület gyorsan regenerálódott, útkereső ükükapáink is gyorsan visszatértek a dús vegetációjú helyekre.
Nem évtizedek-századok, de évezredek teltek el!
-2. A sziget pusztulása, és a hatalmas tengerár-özönvíz, sokkal inkább a Sztromboli, fölrobbanását, a minoszi kultúra elpusztulását valószínűsíti. Ez lehetett az Atlantisz-legenda alapja.
-3. Ám nekem még mindig marad hiányérzetem az "igazi" özönvízről.
Abban lehet, hogy Hancocknak igaza van (vak tyúk is talál szemet :o), és a "Jégkorszak2-olvadás" az eredete a világ népei legtöbbje legendáriumában meglevő történetnek.
Nos megkerestem az általam korábban említett meteorbecsapódást forrását. Ez a gigászi esemény lehetett az a "csilag hullott a szigetre" momentum, ami képes volt az akkori Nílusvölgyi civilizáció jelentős részét elpusztítani annak ellenére, hogy térben többszáz km. választotta el az eseménytől. Vagyis a papíruszon lévő történetben szereplő (korábbi) első katasztrófának ez lehetett az alapja.
Yonagunin nicnsenek nagyon formázott kőtömbök, csak az alapokat adó teraszok vannak meg. MÁshol vannak formázott kőtömbök, igen nagyok, mert pl az áthidalók, egyéb teherhordó szerkezetek igenycsak vastag tömbökből lettek kifaragva, ahol a voltívet nem használták.... Egyébként meg mint mondttam, nem lépcsők, hanem teraszok. Dél-amerikai, közelkeleti, mediterrán városromoknál is ilyen alapszerkezet figylehető meg. Most újból megnézegettem a képeket, vannak újak is; meglehetősen nevetséges természetes képződménynek tartani ezeket. Bár matematikai esélye megvan annak, hogy egy szeméttelep felett elhúzó tornádó összerak egy boeing737-t, ilyen véletlenekben hinni eléggé fundamentalista dolog.
Stories From The Stone Age is a three-part documentary that attempts to explain why and how humans abandoned the nomadic hunting and gathering existence they had known for millennia to take up a completely new way of life - the decisive move to farming.
The programs also look at the beginning of the domestication of animals, permanent settlements and the discovery of metals - setting the stage for the arrival of the world's first civilisation. Based on extensive research, Stories From The Stone Age takes us on a journey where we get to live alongside our ancestors as they cross between the Old and the New Worlds and into civilisation.
Hát ebből a sárkányos meséből ezt levezetni nem semmi :DDD
A sárkányos mese, csak támogatása a platoni mesének. Az egyezés kapcsán nem lenne logikus ignorálni ha egy régi, "elsűllyedt" társadalmat keresünk.
Elég valószínűtlen, hogy egy felboruló folyami hajóból mindenki meghal, csak egy mber menekülne meg, és az is pont egy szigetre és nem a folyópartra úszna ki. No meg nem ártana 10.000 éves sárkánycsontokat sem talalálni a térségben. :) De legalább egy fejlettebb civlizáció nyomait.
Én csak történet alapjait veszem figyelembe. Úgy gondolom, hogy azok lehetnek a tények. Ezek tehát a papírusz kapcsán. Egy korábbi meteorbecsapódás során egy társadalom jelentős része elpusztult. Egy áradás során pedig napokon belül megsemmisült az ami maradt belőle. Mivel a pusztító áradás olyan vizen történt ahol is hajós a fáraó aranybányájába igyekezett így ez nagy valószínűséggel a Nílus folyam. Az áradás hirtelen jött és olyan nagy volt, hogy az addig nyugodtan hajózó hajó megsemmisült. Ilyen folyami áradás pedig csak akkor lehetséges, ha az nem közönséges áradás volt, hanem folyami tsunami. Folyami tsunami pedig csak úgy jöhet létre, ha egy kellően nagy plusz víztömeg kerül a folyómederbe. Ez pedig akkoriban csak 1 természetes víztározóból, nevezetesen tóból kerülhet oda. Innen már egyenes út vezet oda, hogy megnézzük a nílus 2 forrástavát. A tanaka tó környéke ma, és persze akkoriban is az volt, a világ egyik legaktívabb szeizmikus területe.
Még senkit nem hallottam, aki nem a tengerbe tette volna Atlantiszt.
Még én sem. De évek óta ezügyben irogatok, miszerint az én mesém alapján ha létezett atlantisz, akkor az nem lehetett máshol mint Egyiptomban, amelyet szinte teljesen megsemmisített egy korabeli folyami tsunami. :) Az egész nílusvölgyi társadalom ráment. mert mit se tudtak róla, 99%-uk abban a nílusvölgyben élt, amely teljesen megsemmisült pár nap leforgása alatt. Esélyük sem volt a menekülésre, így számomra is hihető, hogy nem maradt annyi tőlélő akik képesek lettek volna pár nemzedék alatt újraépíteni mindent. Minden más jelenleg ismert lehetőséget elvetek, mert nemn hiszem el, hogy bármilyen más földtani eseményt ne tudtak volna (komoly hajózási ismeretek birtokában) pld. tömeges meneküléssel kompenzálni.
" na de ha a meteor okozta a hullamzast, akkor annak mar el kellett mulnia addigra, mig a hajotorott odaert. Ha nem, akkor milyen mas hullmazas pusztithat el egy szigetet, ami raadasul napokig tart?"
Vegyük sorra, mert a papiruszon nem egy, hanem 2 kataklizma van leírva.
Az első az volt, amikor is a meteor bevágott. A sárkány csak azért maradt életben, mert ő éppen távol volt. Vagyis volt egy meteoros katasztrófa ami olyan jelentős pusztítást végzett, hogy csak az a "sárkány" (túlélő) maradt életbe aki a katasztrófa idején távol volt otthonától.
Azt persze nem tudjuk, hogy a második katasztrófa mennyivel később történt, mint az első. Egy ilyen példamese szerű történetben ez akár egy egész társadalomra vonatkozhat. Pld a sárkány jelképezi az elpusztult társadalmat, a korábbiban elpusztult többi pedig a környékbeli korábbi királyságokat.
A második katasztrófa (Áradás, vagy jobb szóval folyami tsunami) azért tartott tarthatott napokig, mert ahhoz kell ennyi idő, amíg egy víztározó vízszintje az új szintre beáll. Képzeljük el azt pld, hogy egy nagyobb sima víztározónak mondjuk a felső része megsérül olymódon, hogy annak következtében a felgyülemlett víztömeg felső 10%-a szabadon átbukik a gáton. Ilyenkor a tárolt víztömegtől függően Órákig, napokig tart a lefolyás, mert az új nulla pont fölötti vízmennyiségnek egy átfolyási keresztmetszet azért gátat képez. A Tanaka tó esetében akár egy néhány méteres átbukás is több balatonnyi plusz víztömeget produkálhatott csak az első 24 órában. ... és az egész plusz vízhozam lefolyás nem tarthatott tovább mint 2, - 3 nap.
A szigete, szigeteket (nevezetesen a nylusdelta akkori szigeteit) nem a hullámzás egymaga pusztította el, hanem az áradás óriási energiája. jelen esetünkben ez a víz által magávalsodort iszap, kő, és mindenféle egyébb hordalékot kell érteni. Ez a meder alján valami olyasmi lehetett, mint a híg beton. semmi nem volt képes ennek ellenállni. Így az akkori Nílusdelta lakott szárazulatai sem lehettek képesek. Az adott korban a delta jellege, mérete is teljesen más volt. Csak az anyaga volt hasonló mint a mai szárazulatnak. Homok, finom iszappal keverten. Az a mai térszín alatt található meg legalább 80 méterrel. Ezt onnan is lehet tudni, hogy kairói fúrások alapján a finom iszap egészen minusz 80 méterig tart, onnantól viszont érdekes mód, szó nincs normális lerakódásról mint amilyen a legutóbbi párezer évre jellemző. A minusz 80 méter egyébként passzol az akkori kor tudható tengerszintmagassághoz is, ami azért több mint érdekes lenne egy 5 milló évnél is régebben létező deltánál, mert hogy akkor már miért nem -120 méter az finom iszap, hiszen állítólag kb az akkori tengerszinttnél idult újra a kéknílus.. ;)
" Platonról is csak azt lehet elmondani, hogy az ő korában ez az eszménykép létezett. Nem tény, csak eszménykép, amit le is írt, és a később élők már nem tudják meghatározni, hogy mennyire igaz az, amit ő annak vélt. "
Én pont ezért gondolom, hogy platon az ismert történet helyszínét megváltoztatta. A példameséje szempontjából fontosnak tarthatta, hogy ne egy ősi Egyiptom legyen a megnevezett ország. Az ősi, nagy kataklizmában eltünt, megsemmisült egyiptomi társadalomból tehát így lett Atlantisz, és valszeg ezért is helyezhette át a helyszínt is olyan helyre amit nem ismertek.
Pont azért nem stimmel, mert én úgy képzelem el, ahogyan a különböző más, ma is föllelhető vízfelszín fölötti városokat építették. Azokban nincsenek 1,5-2 méteres formázott kőtömbök, ha igen akkor meg tisztességesen formázták, tökéletesen illesztették.
LSD: indián, és egyiptomi piramisok, ma is ismert sziklafalvak-városok...
Egyáltalán nem ilyen véletlenszerűen összedobált valamik.
Bazaltot nehéz faragni. Így gondolom a természetes felszínt nagyolták, a közöket pedig téglával, fával pótolták. Ha volt eszük, persze. Úgy kell elképzelni, mint egy folyamatosan, lassan kialakított alapot. Meg kell nézni egy olasz vagy horvát városkát, hogyan alakították ki a folyamatosan az épületek helyét.
Csupán a képválogatás, és a hozzá fűzött szöveg félrevezető lehet.?!
Ugyan is nem mind 1, mi mekkora, milyen?
Szeretném tudni pölö, hogy azok az utcakövek mekkorák, valóban köve-e, vagy mélyen van a szikláknak folytatási is.
A japánnál talált terasz-lépcsőrendszerről is azonnal kiderül, hogy nem emberi alkotás, amint valaki megpróbál járni rajta, hisz a "lépcsőfokok aránytalanok, és írdatlanok, némelyik embernél jóval magasabb. Akkor pedig?
Így van ez azokkal a képekkel is. Mekkora darabjuk, mekkora a hézag közöttük, milyen vastagok azok a kövek?
Az a nehány, amin búvár is áll, eléggé méretes utcakőnek, és a többin meg nagyon fura a kiképzésük, és lerakásuk. Inkább tűnik töredezett bazaltnak, egyéb vulkanikus kőzetnek, mint emberkéz lerakta utcaköveknek.
Nézzük pölö ezt a két képet:
Ha az így megépített úton ókori emberek saruban, vagy mezítláb elsétálnak 1-2 kilométert igen sok bokaficamot-törést kell végén kezelni! Víz alatt könnyű ellebegni fölötte, de a levegőn 65-75 kg-s testtel már bonyolultabb a méretes domborulatok-mélyedések miatt! /Jármű biztosan nem közlekedett rajta!
Ha megnézzük a megmaradt valódi ókori építményeket, ennél precízebb a kidolgozásuk.
Láttad a legújabb Stonehenge verziót a NatGeón? Érdekes, és hihető. Különösen, hogy a föltárt archeológiai leletek igazolni látszanak a hipotézist.
/Én megszólítottalak?:o(
Egyébként nem vagyok előítéletes, csak figyelmes könyvolvasó./
Az érdekesség amit leirtá, amit pont az éjjel láttam, hogy a lelkeket, akik ide bgyünnek, azokat elktromos ketrecekbe...( lehetett hallani, hogy az alienek, kis cippekebe raktározzák őket, amiről többet tudok mondani... czagg irtó nejéz maga a gondolat, mert van gondolat gátló, meg most ténleg amit irtá...tá tá tá...) amit ugy gépzeljünk el, hogy valóban az egész földet, egy kis gömbözskébe, valaki ténleg, aki azon aszinteken van, a kezében tarthahahahahaaaa... mint most trudjátok, az a valaKi...
Hasi csakra!? A valóságban, a gondolatainkkal meg érzésvilágunkkal rendkivül vissza tudnak élni, mint az hogy féljed az istent... kés, meg ha ezekbe a rácsokba zárnak, ill. kalitkák, amikor tregyük fö, hogy a tudás... az utólsó időkbe kitudódhahahahahahaaaa.... nos, ketrecnek lehet venni a testet, meg egyre több kinzó ketreceket hoznak létre, ami bijja mint KATA LIZA torrok, torkok ami egy olyan sav (méregsav) tultermelés, ami valóban éhség, kieelégithetettlen, meg baszdüh... olyan őrület, amit senki kontrolálni, ha egyszer ez a plexus azaz pokol nedve elszabadult, vége, még Vig Andrisnak is?
A rémisztő, ha egyszer ezek a tudás meg technika az egekbe ciciwilizáczionok is hazavágták magukat, miért ne mi is?
Áltláttok, a függönön, falvédőn, meg a falazódon, kontra sok sokk ...motty?
Hancock szerinted másképp fényképez? Neki a fényképezőjébe is be van építve a hazugságmodul igaz? Szerinted ha elmegy Biminihez és lefényképezi azt, ami sok tízezer más ember is a bimini-i víz alatti utaknak tart (tehát nem a kisujjából szopta), akkor mi ebben a parádé? Nem vagy te pöttyet előítéletes és szemellenzős tesóm?
A mai emberiség a tudatlansága, a valódi önismeret hiánya miatt most már a végmásodperceit éli! Rosszabb helyzetben van mint a korábbi földtörténeti korszakokban, vagyis Atlantisz és Lemúria idején.
Azokban az időkben más volt az alapvető probléma: akkor, különösen Atlantiszban, az érzelmi élettel való visszaélések és bűnök domináltak, először az uralkodó mágus-papi kaszt részéről, majd később az egész nép részéről is.
Az a mérhetetlen HATALOMVÁGY, amely minden akkori vezető férfi solar plexus (hasi csakra)-rendszeréből feltört, halálos csapást mért az addig alapvetően NŐ-ELVŰ kultúrára.
A mérhetetlen hatalomvágyuk ösztönzésére az atlantiszi feketemágikus papi kaszt Kr.e. 13.000-ben megindította hódító háborúját a Föld leigázására. Ennek azonban csak egyetlen akadálya volt: Lemúria kontinense a Csendes-óceánban.
Lemúria spirituálisan jóval fejlettebb és jóval régebbi volt, mint Atlantisz, de mágikus fegyverek készítésében elmaradt mellette. Ennek ellenére mindkét fél készült a végső összecsapásra.
Az a terület, ahol aztán egymás ellen legtöbb NUKLEÁRIS FEGYVERT BEVETETTÉK, mai is látható: Arizona, Nevada és New Mexico sivataggá lett tájai!
Hát senkinek sem tűnt fel eddig, kedves Barátaim, hogy az ezen a tájon végtelen számban megjelenő ( és a vadnyugati filmeknek állandóan hátteret adó ) bizarr szikla- és hegyformák semmiképpen sem alakulhattak ki természetes körülmények között? Hogy csak egy rendkívül erős nukleáris robbanássorozat ( a hiroshimainak kb. az egymillószorosa )tudja csak ilyen csöpögősre olvasztani a kőzetet több tízezer négyzetkilométeres területen?
Az indiánok mindig ÉREZTÉK ezt. Azért tartották és tartják mai is szentnek ezt a tájat. Miért? Azért, mert itt tudnak TISZTÁN EMLÉKEZNI!
Az európai ember azonban már régen elvesztette a tiszta emlékezés képességét. Ő csak a rögeszmékkel tud kelni és feküdni. Csak a nagyagy asszociációs mezői által kialakított szürke, sivár teológiai vagy tudományos világképben érzi otthon magát: vagyis lelkileg teljesen halott lett!
na de ha a meteor okozta a hullamzast, akkor annak mar el kellett mulnia addigra, mig a hajotorott odaert. Ha nem, akkor milyen mas hullmazas pusztithat el egy szigetet, ami raadasul napokig tart?
Hát ebből a sárkányos meséből ezt levezetni nem semmi :DDD
Elég valószínűtlen, hogy egy felboruló folyami hajóból mindenki meghal, csak egy mber menekülne meg, és az is pont egy szigetre és nem a folyópartra úszna ki. No meg nem ártana 10.000 éves sárkánycsontokat sem talalálni a térségben. :) De legalább egy fejlettebb civlizáció nyomait.
Még senkit nem hallottam, aki nem a tengerbe tette volna Atlantiszt.
Platon nem történész és a rá való forráshivatkozásnál óvatosan kell bánni a hitelességgel.Nézzük csak Anonmus esetét, ő sem hitele s forrás a tekintetben, mit csináltak az őseink, abban viszoint tök jó, hogy meg lehet vizsgálni írásaiban a korának jellegzetességeit. Platonról is csak azt lehet elmondani, hogy az ő korában ez az eszménykép létezett. Nem tény, csak eszménykép, amit le is írt, és a később élők már nem tudják meghatározni, hogy mennyire igaz az, amit ő annak vélt.
csak 1 netes előfordulása valóban nagyon kevés lenne, de nem csak 1 van. Igazából millióféleképpen citálják már vagy 100 éve az eredeti dokumentumentumot ami Szentpéterváron van múzeumban, így szerintem a léte nem lehet kérdéses. Ami kérdés lehet az az, hogy a papíron leírtakat mely egyiptológus, hogyan fordítja. Valamint hogy az írásra hivatkozók a papiron leírtakat hogyan csoportosítja.
"...Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti – i. e. 1628, esetleg egy évvel később– hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy a szigeten kaldera (~üst) néven emlegetett belső tengert hozva létre..."
Ismerve a legendák keletkezésének módszertanát, precizitásukat, bőven megfeleltethető az időpont.
Egyébiránt, hiteles hírforrás, link az idézett írásról?
Atlantisz nem kitalált mese, lésd lentebb közel 4000 éves papírusz történetet. ami kitaláció, az mindössze annyi lehet, hogy Platón érthető okokból nem egyiptomra hivatkozott a példabeli országánál, hanem a történetet áthelyezte az atlanti óceánba. Persze ez sem biztos, hiszen nem tudjuk sajnos, hogy a helymeghatározásának módja mely földrajzi térséget jelöli.
Hát az így együtt nemigen oké. Csak 1 példát emelek ki belőle, a többi sajnos szót sem érdemel: "Egy papirusz, amely ma Szentpétervárott található, elbeszéli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor a hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és rajta kívül mindenki vízbe fúlt. Õ egy gerendába kapaszkodva partra evickélt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranysárkány lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de egy ujjal sem bántotta. Elmesélte vendégének, hogy a sziget a gazdagság és boldogság földje, régen 75 elégedett sárkány népesítette be, akik közül csak õ egyedül maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag pottyant a szigetre, és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó hamarosan megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy "soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik""
Ez a papírusz azért lényeges, mert jóval idősebb, mint Platón "története", és persze azért is, mert a benne leírtak alapján lehet tudni, hogy hol is lehetett valójában Atlantisz.
1, az utazó a hajóján a fáraó aranybányái felé tartott: Ebből az alábbiak állapíthatóak meg: A víz ahol egyszer csak a nagy hullámok felborították a hajót a Nílus lehetett, Valószínűleg a delta akkori kezdeténél, (lásd relatív nagy sziget) a fáraó aranybányái mélyen a szárazföld belsejében voltak, tehát a hajó a folyammal szemben haladt a nílusvölgy elején a szárazföld belseje felé.
2. Amikor a sárkány nem volt a szigeten, akkor csillag pottyant a szigetre, ezért van most egymaga. valaha 75 sárkány élt ott. A csillagpottyanás dátumát ismerük. kb ie. 8 - 10,000 körül csapott be az arab félszigetre. ez legalább 1500 km-es körzetben kiírtott anno minden élőlényt, így az akkori civilizációkat is az arab félszigeten, és még egyiptom keleti felét is. (a nílusvölggyel együtt.
3. A sárkány megjósolja, hogy az ő fenmaradt szigete is elfog tünni a hullámokban pár nap múlva, miután a hajótöröttet kimentik majd. Vagyis az a hullámzás ami hajótörést okozta, elpusztítja, elpusztította a szigetet is. A következő történt, történhetett a papirusz tanusága alapján: A meteorbecsapódás amit emlitettem, (majd később talán még kikeresem az adatbázisomból a pontos adatokat ehhez) és amiről a történetbeli sárkány is beszél, letarolta felső-Afrika észak-keleti részét, a körzetben szinte a teljes civilizációt elpusztítva. Valamennyi túlélő maradt, lásd pld. a sárkányt aki azért élte túl a csillag becsapódását mert éppen nem volt otthon. Azután a becsapódás hatására megváltozott légkörzés miatt megváltozott csapadékviszonyok kapcsán ismét beindult a kék-nílus, ami akkoriban éppen már vagy 15,000 éve nem működött. A kéknílus beindulása azonban nem normális ütemben történt, hanem egyszerre és nagyhirtelen egy jelentős függőleges irányú kéregmozgással járó földrengés keretében az addig csak Vizet gyűjtő Tanaka tóból egyszerre gigantikus nagyságú víztömeg került a kéknílus medencéjébe. Ezt úgy képzeljétek el, hogy Pld. ha a Tanaka tavat egy közel csordultig telt lavórral ábrázoljuk, akkor a lavor egyik oldala (a kifolyásnál) akár 5-25 métert is süllyedt, alig pár másodperc alatt. A Tanaka tónál ebben nincs semmi rendkívüli, az ma a föld egyik legszeizmikusabb területe, ugyanis épp ott van egy kéreghatár ahol is most épp egy új óceán születik, kettészakítva Afrikát. (pármillió év alatt ez meg is történik) A víztömeg napokon át gigászi áradást okozott a kéknílus illetve a nílus medencéjében, éppen olyasmit amit a cunami okoz sekély környezetben a partoknál. A felkavart és kimosott üledék, mint a híg beton mindent eltüntetett pár nap alatt, amit a nílus megakotott millió év alatt. Szigeteket, élőhelyeket, mindent.
Akkoriban, ie 8 - 10,000 körül a tengerszint kb 70 méterrel volt alacsonyabban mint amilyen ma. A Nílusdelta pedig annak ellenére, hogy kb akkora lehetett mint amekkora ma, ennyivel lejebb is volt. Sőt a delta szárazföldje a vízszinthez képest még valamivel magasabb is volt mint amekkora ma, mert az előző depozit időszak lényegesen hosszabb is volt, és azt az egyre emelkedő vízszint anno addigra még nem lephette be, mint amennyire aztán belepte úgy ie. 5000-re. Atlantisz pedig ott volt a Deltában. Hol máshol is lett volna, ha nem itt, ahol is a megelőző többtízezer évben az egész földön a legidálisabb volt az éghajlat és környezet is az élethez, s a civilizálódáshoz is, lévén minden de minden a rendelkezésre állt. jól és bőségesen termő talaj, sok vad, közeli kőbányászati lehetőség, és egyéb bányászati lehetőségek a níluson felhajózva, és persze a nyílt tenger felé a relatív védettség is a kijárási lehetőség mindemellé.
Tehát ma Atlantisz romjai közel 100 méter iszappal takartan Kairó térségében van.
Szantorini helyét a pont mutatja a Gugli térképén. Jól látszik hogy az Égei-tenger közepén egy szietrobbanás hatalmas pusztítást tudott végezni a görög szigetvilágban, és méga Földközi-tenger egykori magasabb civilizációjú keleti medencében is igen jelentős lehetett.
