"Kún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)"
Akkor mondanám a kérdésemet, ill. mondanám a már meglévő adataimat, forrásaimat:
"1. Szluha Márton - Bács - Bodrog Vármegye nemes családjai:
Kún-Szabó: Szabolcs vármegyei eredetű család, melyből Gergely a XVII. sz. végén Heves vármegyébe költözik és ott Ferenc fia 1754-ben szerepel a nemesi összeírásban. Nemesmilitics betelepítésekor megyénkbe költözik egy ága, melyből Ferenc, József, János és György Szabolcs vármegye bizonyítványa alapján 1773-ban kihirdetik nemességüket megyénkben. Mihály és István 1798-ban nemesi bizonyítványt nyernek megyénktől. 1841. évi megyei összeíráskor Bajsán Pál (iater mondja: ő a feleségem őse, idáig eljutottunk családfakutatással), Mihály, Imre özvegye Mária és fia János, Nemesmiliticsen pedig József és fia Pál, István és fia József és Mihály szerepelnek."
A fenti könyv említ még négy forrást: Dudás 95, Bács m 587, Kemepelen VI. 298, Orosz 165.
Akiknek a fentiekből van valami be tudná nekem ide írni-linkelni?
A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám én ezen adatok alapján megtudni, hogy ki és mikor volt a családból a nemességszerző? Illetve ezzel együtt milyen adatokhoz juthatok még. Egyszóval: segítsetek! :)
Sajnos minden levéltár igazgató kakas a saját szemétdombján vagy annak érzi magát.(A szemétdomb néha szó szerint értendő) Ez ellen csak azt tehetjük meg, hogy minden lehetséges fórumon szót emelünk ellene (így például levéltári nyílt napokon vagy az előbbi hozzászólások egyikében említett MOL-os "dzsemborin". Persze várhatóan az érintettek ott sem jelennek meg, de talán eljut hozzájuk. Nem ártana ha ők is tudnák, hogy ők a kutatókért vannak és a mi adónkból kapják a fizetésüket.
Érdekes, gyakorlatilag mindegyik másik levéltárban kutathatóak a hatvan évnél korábban kötött házasságok.... Legalábbis Fejér megyében, Pest megyében biztosan.
Nem akarok okoskodni, de van egy kis probléma a lottószámokkal.
.....a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől, és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.....
A 30, meg a 90 jó. A gond a 60-al van. Bizonyos NAGYEMBEREK ÁLLÁSFOGLALÁSA szerint ez a szám nem állandó. A Fővárosi Levéltár mostani vezére szerint most épp 75 év.
Eleinte igen bosszantott, de már beletörődtem. (véletlenül én is Soroksárt meg Kispestet kerestem). Azóta sem hallottam érdemleges változást.
Bővebben, ha érdekel olvashatod itt lentebb a 6079-es, meg talán a 6139-es írásomat erről.
Hát bocsánat az igazításért. Mi a véleményed?
Aztán hátha valaki tud még valamit amit én még nem.
A gesztelyi és a hernádkaki Bata (Batta, Battha) nemesi családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
A rokonságomba Bata Borbála tartozott, aki 1801-ben született Gesztelyen. Apja Bata József, anyja Gyulai Julianna volt.
Érdeklődnék, hogy ezen nemesi család mikor kapta a nemesi levelet, és hogy milyen előnévvel (esetleg vattai) rendelkeztek. A családdal kapcsolatos családfa is nagyon érdekelne.
Ha a listában nem szerepelnek a katolikusok, akkor - mint a topiktársak már említették - valószínűsíthető hogy egy közeli falu fíliája volt, de rosszabb esetben az sem kizárt hogy az eredeti anyakönyvek elvesztek, megsemmisültek. A területileg illetékes (jelen esetben Pest Megyei) levéltárban meg kell lennie a róm. kath. anyakönyvek másodpéldányainak, kb. 1827-től kezdődően, 1895. szept. 30-ig. Előfordulhat azonban hogy némelyik év hiányzik, vagy nem másolták le maradéktalanul a bejegyzéseket.
Ezek nem a jövő heti lottószámok: a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.
Tudomásom szerint a fővárosi kerületek (és a Nagy-Budapesthez 1950- ben újabb kerületként csatolt települések) állami anyakönyveinek másolatai a Fővárosi levéltárban kutathatók.
Purceld Ferenc 1902. évi születésének állami anyakönyvekben való kutatása semmiféle akadályba nem ütközik, bizonyos, hogy a soroksári anyakönyv (vagy annak másolata, amennyiben megvan) tartalmazza PF szüleinek nevét is.
Azt is valószínűnek tartom, hogy a soroksári rk plébánia 1902 évi keresztelések anyakönyvében is megtalálható az adat, vagy a plébánián, vagy a területileg illetékes egyházi levéltárban. Ez utóbbi akár telefonon is megtudakolható.
Újabb kéréssel fordulok Önhöz, egy másik, engem izgató kérdésben.
Szeretném kideríteni rokonságomat Puskás Ferenccel, aki mint köztudomású Purczeldnek született. Ők Józsefvárosból költöztek Kispestre. Persze a család alapvetően soroksári sváb família, de több Purczeld költözött Ferenc-és Józsefvárosba. Mindannyian egy "törzsből" származnak. Az én ükanyám is Purczeld, a Ferencvárosban lakott, de persze Soroksáron született.
Azt tudom, hogy idősebb Purczeld Ferenc, Puskás Öcsi édesapja 1902-ben született. Persze ez 1895-ös bűvös határ utáni adat, ezért nem a mikrofilmen kutakodnék, de nem vagyok közvetlen rokon, nem tudom hozzáférhetnék- e az adatokhoz? Nekem mindössze Puskás Öcsi nagyszüleinek a neve kellene, mert ha azt tudom, már össze tudnám kötni a Purczeld adatokkal (megvan József-és Ferencváros németjeinek családkönyve).
Köszönöm a segítséget! Pedagógusként csak nyáron van lehetőségem a Lángliliom utcába menni, s mivel ezzel a problémával szeretnék keezdeni, így e-mail-ban már ki tudom kérni előre Alsónémedi filmjeit.
Egyébként amennyiben módod van ellátogatni a Lángliliom utcába, az okoskönyvek elárulják (ki vannak rakva a pult baloldali végére) hogy Ócsa volt- e valamelyik környező rk plébánia filiája?
1234: már létezett, Jászó filiáj. Későbbi monostorjegyzékek szerint Váradelőhegy filiája, saját filiái →Körösmonostora és →Gédermonostora. 1454: elöljáróját apátnak nevezték. 1516: a nagykáptalan, amikor kijelölte a 21 m. prépság paternitását és felügyeletét, nem említette. 1541 k. a tör. pusztította. - A 13. sz. első felében épült, keletelt, 3 hajós tp. jeles románkori műemlék. Plébtp. is volt. A tp-ot 1560: a ref-ok vették birtokba, jelenleg is ők használják. 2. plébánia a váci egyhm. örkényi esp. ker-ében. 1921- ben alapították. Mai Szentháromság-tp-át 1774: építették. Org-ját (1/7 m/r, op. 340.) 1901: az →Angster gyár építette. Harangjait 1858: 57,3 cm átm. Schaudt András, 1921: 77,1 cm átm. Szlezák László, (é.n.) 39,5 cm átm. ismeretlen mester öntötte. Anyakönyvei 1916-tól. -
Esetleg próbálkozz Alsónémedi filmjeivel (A 5042, 5043, 5044) a környéken itt van a legrégebbről (1720) anyakönyv.
Segítene nekem valaki abban, hogy megtudjam, a Pest megyei Ócsa római katolikus híveit hol keresztelték 1895 előtt. Kerestem a Levéltár anyakönyvi számkeresőjében, de csak a reformátusok szerepelnek. Pedig biztosan voltak katolikusok is, de lehet, hogy máshol volt a plébánia (egyébként váci egyházmegye).
Én már olyan korban vagyok, hogy ez a tíz év (nekem konkrétan csak 5) nem is látszik rajtam. Meg a gyerek még felnéz rám, majd várjunk még ötöt, tizet! :)
Te viszont közben legényből ember lettél (s maholnap "apuka":)
De beszéljünk másokról is [most többen magukba révednek, s átgondolják az itt töltött éveket]. Öregít ez a családfakutatásosdi, ha mással nem, az elmúlás állandó 'jelenlétével', no meg persze fiatalit is (mert élvezzük, mindig, "újságos ízével a vágynak" ezt a sok időutazást)
Javasolom, hogy Kocs Jánossal (Sepsiszentgyörgy) az Erdélyi Genealógiai Társaság vezetőjével vedd fel a kapcsolatot emailben (kocs@rdsbv.ro). Nagyon segítőkész, nekem az emailemre az elküldést követően kb. 20 perc múlva válaszolt. Amennyiben van tagtársuk Marosvásárhelyen, akkor biztosan tud segíteni. Egyébként én a Szatmár Megyei Állami Levéltár munkatársával beszéltem magyar nyelven, az első benyomásaim a levéltárral kapcsolatban nagyon pozitívak voltak. Telefonon nem adnak ki konkrét, személyes adatot tartalmazó anyakönyvi és egyéb információt, arra azonban telefonon is válaszoltak, hogy megtalálható -e az általam keresett anyakönyv a levéltárban, továbbá ígéretet tettek arra, hogy írásbeli megkeresésemre választ fognak adni.
Amennyiben Kocs János nem tud segíteni, úgy javasolom, hogy hívd fel az alábbi számok egyikét, vagy küldj emailt a Levéltárnak.
Maros Megyei Állami Levéltár titkársági telefonszáma: 00-40- 265-202372; Igazgató elérhetősége: 00-40-265-202371; email.: djanmures@gmail.com
A romániai kutatásban még én is gyerekcipőben járok, azonban remélem valamelyest tudtam segíteni.
Kedves Kollégák! Járt-e valaki a közelmúltban a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban? Meg lehet-e ott élni a román nyelv ismerete nélkül? Netán tud-e valaki ottani magyar levéltári dolgozóról? Segitségeteket előre is köszönöm.
