WWII kapcsán olvastam elég sokat szovjet gazdaságtörténetről. Kitalált számokat a szovjetek soha nem tettek közzé. A módszertant sokszor alakítgatták kicsit kedvezőbbre, de volt, hogy a módszertanuk alábecsülte a fejlődést (a második világháborús haditermelésükben az ipari termelésüket jelentősen alulbecsülték), szóval a tévedések jelentős része "őszinte" volt, annál is inkább, mert a sokszor torzított adatokat használták a titkos gazdasági tervezésben is. Ha valamilyen adatot nem akartak megmutatni, akkor inkább nem hozták nyilvánosságra, de nem írták át soha.
Ha a szovjet gyakorlat valami kiindulópontot nyújt a mostani kínai gyakorlathoz, akkor sokkal hihetőbb, hogy a kínai módszertannal vannak gondok, mint hogy direktbe hamisítanak.
Gondolom itt a kointegraciora gondolsz... Ebben a nekrologban talalsz egy szemleletes es intuitiv leirast rola, ennel jobban en nem lennek kepes elmagyarazni, de ha erdekelnek technikai reszletek, szivesen segitek. Szoval a link: http://www.telegraph.co.uk/news/obituaries/finance-obituaries/5407598/Professor-Sir-Clive-Granger.html
Pedig nem éppen arról híres a kínai kormány, hogy ne módosítsa az adatokat, ha érdeke úgy kívánja. Lásd még az oroszokat, akiknél folyamatosan van az olajkitermelésben egy rés, amit nem lehet hová tenni (export-belső fogyasztás-hivatalos kitermelési adatok). Ez itt off, csak példaként mondom.
Engem Lemmiwinks 20-as postja eléggé meggyőzött arról, hogy valami sumákolnak a kínaiak.
Bakker, beletelt egy kis idobe, mig megtalaltam a topicot:) Bocs, ha nagyon elutok a tematol, de egy sajnalatos esemeny: RIP Clive Granger, 2003-as kozgaz Nobel dijas. Nagyon nagy tudos volt, es nagyon jo arc...
Erről mi a véleményetek? A Tartalékalap elkezdett visszatöltődni, az eddig rendben, de miből finanszírozzák a nagy akvizícióikat, amiket pl. a Sberbank vagy a Gazprom hajt végre mostanság? Mármint: keményen deficites a költségvetés. Rendben, hogy van még egy óriási tartalék, de miből gondolják, hogy a jelenlegi emelkedő trend kitart az exportpiacaikon? Pont most fejtettem ki az olajos topikban, hogy semmi nem garantálja, hogy nem dől megint be az olaj ára. A gázé pedig most nevetséges szinten van..
És itt van szerintem elásva az a súlyos egyensúlytalanság, amire nem figyel senki. Ugye mindenki csak a nyomott árfolyam okozta magas net export egyensúlytalanságra figyel. De a hátérben szerintem a lényeg ott van, hogy az igen magas vállalati profitokat nem engedik szétterülni a társadalomban a bérek, az osztalékok, vagy kormányzati újraelosztás által, igy az kényszerüen a net exportot és a FAIt finanszirozza.
Szóval úgy érzem van egy beruházási kaszkád, amely ráépül az exportra és a kormányzati kiadásokra, egységnyi exportbevétel vagy kormányzati kiadás, kb egységnyi beruházást generál. Tehát itt van egy multiplikátor effektus, azaz, az export visszaesését azonnal ki kell pótolni kormányzati kiadással, hogy az investment dinamika megmaradjon.
Megpróbálom rekonstruálni a kinai GDPt bevételi oldalról. A production oldal ismert: FAI: 17.2 bill yuan Consumption: 10.8 bill yuan Net export: 2 bill yuan ez összes 30 bill yuan
Bevételi oldal Bérek (fogyasztás+háztartási betétek) 15.3 bill yuan Adók: 6 bill yuan Vállalati profit: 3 bill yuan ???? 5.7 billió yuan Öszesen 30 bull yuan
Na de mi az a 5.7 bill yuan? Szerintem nem lehet más, mint rejtett vállalati profit, ami valszeg FAIba megy, de költségként számolják el, pl adózási okokból, vagy mert a kormányzat igy akarja stimulálni a beruházásokat.
Ha jól tudom, a kínaiak nagy részének nincs nagyon más lehetősége a megtakarításra, mint hogy beteszi állami bankba potom kamatra vagy 'eltőzsdézi' a pénzt. Utóbbi nem lehet annak a 10%-nak egy jelentős része?
Az FDI 100 mrd dollár =0.7 billió jüan. Vállalati profitok novemberik 2.4 billió jüan 5 millió yüan bevétel fölötti vállalkozásoknál, legyen 3 billió. Nettó hitelállomány növekedés 2.8 billió
Ez 6,7 billió. Mi a szarból finanszirozzák a fennmaradó 10 billió yüannyi beruházást? A teljes állami és provinciális költségvetés összesen 6 billió...
Még egy érdekes bázishatást találtam. 2008ban 17,2 billió yüan fixed asset investment valósult meg Kinában. Ebből Q1ben csak 2. valamennyi billió és H1ben is csak 6.8 billió valósult mefg. Tehát a beruházási tevékenyésg, vagy annak elszámolása valamilyen okból a második félévre tolódik, az első félévben nagyon alacsony bázisról történt növekedés brutál állami pénzfelhasználással.
Itt még mocsok nagy meglepetések jöhetnek.
Továbbra is keresem mi lehet a forrása a 17.2 billió jüanos éves beruházásnak 2008ban,ha a hitelek összege ennek csak töredéke volt...
Mivel a beruházási tevékenység amúgy is 50% körül mozog, és valszeg nem fogyaszt túl sok áramot, szerintem simán offsetelni tudja az ipar áramfogyasztását.
Az export 25%ot esett ez simán magyarázza az áramfogyasztás esését, de az import még többet, tehát a GDP nőtt.
Mondjuk szerintem néha van, hogy tényleg sok oka van valaminek. Végülis a világ nem mindig olyan egyszerű, mint ahogy a főnököm elképzeli, hogy minden jelenségnek pontosan egy oka van, amit nekem kell megtalálnom. :)
total retail sales : 10.8 billió yüan. Tehát a lakosság fogyasztott 10.8 billió yüant és megtakaritott 4.5 billiót. Ezfaszán 29 %os megtakaritási ráta. Ejha.
Aha, tehát azt mondod, hogy az ipari hozzáadott-terméken (IVA) belül nagyon megnőtt az építőipar (aszfaltozás, gyárépítés, ilyesmi) és hasonlók súlya, akik kevesebb áramot fogyasztanak?
Igen az áramfelhasználás esik és azért. De én elhiszem a statisztikákat. A fixed asset investment 30%ot nőtt Q1ben és ez hihető, mert 4.9 billió jüan hitelt nyomtak ki az első negyedévben (többet, mint tavaly egész évben) Különösen az infrastruktúrába vertek sokat. A lakosság fogyasztás kb 13%ot nőtt, ez is hihető. A nettó export is nőtt, elsősorban bázishatás miatt - a csökkenő olajárak miatt, tavaly Q1ben az olaj 30 mrd dollárral többe került nekik, mint 09Q1ben.
Ez érdekes dolog, de most hirtelen nem tudok mit mondani erre.
Viszont: Kínával kapcsolatban olvastad (én Krugman blogján olvastam, de egy sajnos előfizetős WSJ-cikkre hozott linket), hogy a kínai ipari termelési adatokat elképzelhető, hogy hamisítják? Tehát hogy a kínai GDP valójában lehet, hogy csökken?
Mondjuk azt nem egészen értem, hogyan valósitottak meg 17.2 billió jüannyi fixed asset investmentet, 4.8 billiónyi hitelből, úgy, hogy közben a vállalatok betéte még 2 billióval nőtt....
Benne van, hogy a lakossági bankbetétek állománya 2008 végén 22.1 billió yüan, a vállalati bankbetéteké 16.4 billió yüan. A lakossági bankbetétek 25%kal nőttek 2008ban, tehát 4.5 billió yüant. A vállalati betétek 13.5%ot nőttek, tehát kb 2 billió yüant.
Mindez idő alatt a hitelállomány 4.8 billió jüant ment.
Az import export különbözete 290 mrd dollár x 6.8 = 2 billió yüan.
Tehát elég szépen kijön hogy összmegtakaritás-összhitel kb egyenlő a fizetési mérleggel.
Az is látszik, hogyha a vállalatok nem lennének megtakaritók, mint ahogy az egy piacgazdaságban elvárható, akkor a külkerdeficit el is tünne!
Michael Pettis irt egy újabb cikket, arról miért takaritanak meg annyit a KInaiak: Why do Chinese save?
Felhoz egy csomó indokot, ami már önmagában gyanut kelt, sok indokot akkor hoznak fel, ha nincs igazán magyarázat. A komment szekcióban jól megkritizálták, miszerint nem is a kinai lakosság takarit meg sokat, a megtakaritási ráta alacsonyabb, mint Indiában, hanem a vállalatok, meg a kormány.
Ugye kifelé, Kina kb a GDPje 10%nak megfelelő megtakaritást dob a világ pénzpiacaira (300 mrd dollár fizetési mérleg többlet). Ez jórészt úgy jön össze, hogy a jegybank folyamatosan intervenciózik, hogy a jüant az exportálók számára megfelelő szinten tartsa. Tehát megvásárolja az exportőrök dollárját friss jüanért, és a dollárt Treasurykre költi. Végülis az érdekelne, hogy reálgazdaságilag az a megtakaritás, amit Kina kifelé ad, az honnan jön akkor mégis.
VMT Karzat és Global Economic Trends, összevonva, klubbolva, trolltalanítva.
Bízom benne, hogy a pénzügyi szakik, akik eltűntek, miután ellepték a persona non grata-k a régi és bevált topikjaikat, visszatérnek és tanúi lehetünk újra egy korrekt makroökonómiai, pénzügyi és gazdasági diskurzusnak.
Laikusok is vannak természetesen, sőt, határozott ellen oldal is, de itt nyugodt mederben ki lehet beszélni pl. a makroökonómia válságát, többek közt. A hangsúly a szakmaiságon és a vitakultúrán van, lehetőleg napi politikát kizárva.
