A finnugrizmus egyik zsigeri hazugsága, hogy olyasmiket ad az ellene felszólalók szájába, amit azok nem mondtak. Majd "erélyesen tiltakozik". Röhej...(és lejárt ócska lemez...)
Ne magadból indulj ki.... Az igazság önmagában elég. Nincs szükség senki "elismerésére". Egyébként is...Hogy vette volna ki magát, ha mondjuk Iván és Fritz egymást emígyen dicsérték volna: - De fasza komcsi gyerek vagy! - De fasza náci gyerek vagy! (naa,....hagyjuk a hülyéskedést...)
"A mi mondanivalónk nem sok: értjük a magyar Athén fórumát, halljuk a szittya paripák prüszkölését. Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? Az Időre röhögtök, miért legyen másként, mint Szvatopluk után: szent Ázsia nevében törtetni fogtok előre.
Mi, fanyar igricek, azonban kiáltunk még egyet hozzátok. Omlásra készülő vérünket az egekig kiabáltatjuk föl: mit tettetek velünk? Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is. Meghurcolt benneteket ezer esztendő, át- és átitatta véreteket kun vérrel, tatár vérrel, szláv vérrel, örmény vérrel, görög vérrel, germán vérrel, oláh vérrel. Ti már nem lehettek Koppányok s Gyulák, s ti Koppányok s Gyulák vagytok mégis. (...)
Hiszen álljatok meg, mradjatok meg, tartsátok meg koponyáitok kerekségét és keménységét, éljetek a magyar glóbusz nagyszerűen ostoba hitében. De mit csináltok velünk, mi is magyarok vagyunk, és minket elbolondítottatok. (...)
Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. (...)
És látom az új áldozatot Hadúrnak, az új Gellért-papokat. Élén az új magyar társadalomnak állnak az ordító táltosok. Szomorú embereket vonultatnak el. Akinek a homlokán ott vigyázatlankodik a Gondolat, akinek a szemeiből új érzések máglyája világít, akire rábizonyul, hogy szívesen áldozott az Eszme idegen és ékes isteneinek: az elveszett. Azt besüllyesztik a mélységes, a piszkos, az örvénylő árba. Ave Caesar, morituri te salutant. De a halál előtt halgass meg bennünket, Hunyadi János fia."
Honti Làszlo, a Groningeni Egyetem finnugor professzora ezek ellen az érvek ellen [làssad 35082.hsz.] hàrom helyen reagàlt....
Erdemben a Magyar fordulatban felhozott egyetlenegy ellenérvre sem reagàlt. Nem hivatkozott azokra a tudomànyos kutatàsokra, melyek màr megcàfoltàk a finnugrisztika àllàspontjait. Nincsen hivatkozàs nem-finnugor magyar nyelvrokonsàgi kutatàsokra, mint pl. Götz Làszlo nagyszerû kétkötetes munkàjàra.
Honti amszterdami elôadàsàt azzal kezdte, hogy tudomànyossàgom a Hòcipôben megjelent cikk, a "Magyarul beszélnek a földônkivûliek?" szintjén àll, mely màsolatàt a közönség körében szétosztotta. Az amszterdami közönség elôtt kijelentette, hogy igazàbol nem vagyok nyelvész, a Magyar fordulatot nem szabadott volna kiadni, st.
Honti szerint azt àllitottam, hogy nincs kapcsolat a magyar és a finnugor nyelvek között (NRC Hanelsblad), s hogy a magyar-török nyelvrokonsàg hive vagyok (NRC Handerlsblad, UK? amszterdami elôadàsok). Leszögezem, hogy a Magyar fordulatban én EZT NEM ALLITOTTAM. A magyar és az un. finnugor nyelvek között valoban vannak pàrhuzamok, de ezek egyàltalàn nem kizàrolagosak, ahogyan a finnugristà)k àllitjàk. Megjegyzem, hogy a magyar-török nyelvrokonsàgrol soha sehol nem nyilatkoztam. Mindössze annyit, hogy vannak pàrhuzamok a magyar (nyelv) és török nyelvek között is. Honti taktika célja vilàgos: olyan dolgokat adni a szàmba, amit nem modtam, de amelyekkel szemben a finnugristàk szerint a finnugor elôbbség màr bizonyit.
A tudomànyban nincsenek örök igazsàgok, dogmàk. A tudomànyban elméletek léteznek, amelyeket uj tények felbukkanàsakor ezekkel a tényekkel szembesiteni kell. Honti szerint ez nem szükséges, mert szerinte a "magyar nyelv finnugor eredete a XVIII. sz. közepétöl ténynek tekinthetô"..Elôször is, egy tudomànyos tézis régisége nyilvàn nem minôsül érvnek a tézis helyessége mellett. Tovàbbà - mai szemmel - nem lehet komolyan venni a XVIII.szàzadi nyelvészet bizonyito erejét, hiszen a XVIII.szàzadi europai nyelvészetnek alig volt komoly grammatikai elmélete, legfeljebb szolistàk alapjàn dolgoztak. Errôl azonban Honti maga is érzi, hogy tul kevés, mert a nyelvrokonsàg nem csak közös lexikai elemekben nyilvànul meg. Ha az utobbi àllitàs igaz, akkor Sajnovics Jànos az 1770-ben Koppenhàgàban megjelent a magyar-lapp nyelvrokonsàgrol szolo könyvében a "Demonstratio idioma ungarorum et lapponum idem esse" cimmel tulajdonképpen mit bizonyit? A MODERN NYELVESZET SZERINT SEMMIT. Legfeljebb azt, hogy a magyar és a lapp nyelv között szopàrhuzamok àllnak fenn. Ezt a finnugristàk is elismerik. Idézet Lako Gyôrgy Sajnovics Jànosrol irt könyvecsékjéböl: "Sajnovics olyan magyar és lapp szavakban làtta az azonos eredet bizonyitékàt, amelyek a hangalakra nézve hasonlitanak egymàsra, jelentés tekintetében pedig teljesen..Az összehasonlito nyelvtudomàny viszont màr kb. 150 éve nem fogadja el a szavak etimologiai azonossàgànak bizonyitékàul az egyenlô jelentésû szavak hangalaki hasonlosàgàt.." Ebbôl kôvetkezik, hogy teljesen megalapozatlan Honti azon àllitàsa, hogy a finnugor nyelrokonsàgot màr a XVIII.sz-ban bebizonyitottàk. Harmadszorra, ha akkor màr bebizonyitott ténynek szàmitott volna a finnugorizmu, akkor a XIX.szàzad elsô felében Kôrösi Csoma Sàndor miért kezdett el Idiàban kutatni a magyar nyelv eredete irànt? O"t, mint göttingeni diàkot a finnugrizmus, az akkori és jelenlegi finnugrizmus német kôzpontjàban, a XVIII.sz. érvek nyilvànvaloan NEM GYÖZTEK MEG. Sôt az is dokumentàlt, hogy nem kevés nyelvet tudott.
Honti amszterdami elôadàsàn azt mondta, hogy a nyelvekrôl nem lehet azt àllitani, hogy nem rokonok, csak azt, hogy rokonsàgban àllnak-e egymàssal. Ha ez igaz, akor milyen alapon jelenti ki Honti, hogy a magyar és a török nem rokon nyelvek; minden nem finn-ugor rokonsàgot el kell vetni, s csakis a magyar és a finn nyelvrokonsàg a helyes?
Honti szerint àllitàsom, hogy "a magyar szaktudosok nincsenek tisztàban szàmos magyar szo közös eredetével" nem helytàllo (NRC Handelsblad). Ez az àllitàsom - sajnos - igenis igaz, mert a hivatalban lévô magyar nyelvészet a CsFo; nagyszotàr alapelveit elveti. Emiatt magyar nyelvészek nem irnak arrol, hogy pl. olyan szogyökök összetartoznak, mint öv, év, av-ul nap, nazp-a, nem, nem-z, nem-zet megy, màsz-ik, moz-og, moc-orog, mocc-an lity-eg, löty-ög, lotty-an, lötty-en, litty-lotty.....[stb. nem irom be az összeset]
A magyar szotàr összefüggésekben valo szervezése, az un. szobokrokban valo szervezés elméletére lentebb még visszatérek....Hontinak nincs igaza abban, hogy az etimologiai kutatàs alapelveit nem szabad megcàfolni, mert a "finnugor nyelvtudomàny etimologia vizsgàlata nagy multra tekint vissza". A paradigma régisége nem érv a helyesség mellett. Le kell szögezni, hogy a TESZ VAKVAGANYON JAR. .... A finnugrizmus akkor nyert teret, amikor Magyarorszàg nem volt független orszàg, a Bach korszakban,...De legyen itt grof Szécsenyi koronatanu, a Magyhar Tudomànyos Akedémia alapitoja, aki 1851-ben a következôket irja: "S most még talàn ezen utolso igazàn magyar intézet is ki legyen sarkàbol forgatva? Fàjdalom, igen! Mert hiszen az akadémiai alapszabàlyok minap leérkezett megvàltoztatàsa, legalàbb sajàt lelki szemem elôtt nem egyéb és nem kevesebb, mint döfés, mely könnyen halàlra vezet."
Ha vetted volna a fàradsàgot és visszanézel a hsz.-okban, észrevetted volna, hogy az amit reklamàlsz, megtörtént.
Làssad: 35082/83. hsz.
Mielôtt még ledilettànsoznàd ezt a fiatal nyelvészt...:
<<Nyelvészeti munkàssàgomrol csak néhàny adatot sorolok fel: Nyelvészeti tanulmànyaimat Hollandiàban végeztem a Groningeni Egyetemen. Kétszer töltöttem hosszabb idôt az USA-ban, a bostoni MTI vendégkutatojaként. Elsô nyelvészeti dolgozatom a Nyelvtudomànyi Közleményben jelent meg 1958-ben, amikor 25 éves voltam. (Maràcz K. Làszlo, Nyelvtudomànyi közlemények, 87.K. 1.szàm, Bp, 1985, A magyar névutos csoportrol, 173-186.old.) A Nyk. szerkesztôbizottsàg egyik tagja senki màs, mint Honti Làszlo, ua. a Honti Làszlo, aki 1996. februàrjàban azt àllitotta, hogy nem vagyok nyelvész. A doktori disszertàciomat a magyar mondattani szerkezetröl Asszimetriàk a magyarban cimmel védtem meg a Groningeni Egyetemen, 1989-ben. A baszk Tudomànyos Akadémia adta ki akadémiai sorozatàban 1991-ben (Laszlo K. Maracz Asymetries in Hungarian, Supplements of ASJU, International Journal of Basque Lingiustics and Pholology, XII, San Sebastian, 1991). A doktori munkàmat több helyen méltattàk. Csak két hires nyelvésznek a véleményét idézem a szerzônek irt levelembôl. Bernard Comrie, a Los Angeles-is USC professzora és szàmos nyelvtipologiai könyv szerzôje azt irja 1990. Jan. 24-én: "Thank you for a copy of your book' Asymetries in Hungarian', wich 1 just received. A quik look at the book shows that it is full of material that really interests me, and 1 look forward to studying it in detail"..Richard Kayne professzor, aki a New York City University-n tanit, 1989.nov.29-én kelt levelében azt irja, hogy "Many thanks for sending me your thesis, wich looks extremely interesting. 1 look forward to reading it soon." El is olvasta doktori munkàmat, mert az 1994-ben megjelent könyvében (The Antisymmetry of Syntax, MIT Press, Cambrige) a 140. oldalon utal a doktori munkàmra. Talàn nem lényegtelen megmeliteni, hogy Kayne professzor a vilàg egyik legfontosabb strukturalista-generativ nyelvésze, a romàn nyelvek szakértôje...>>
Ebbôl mindjàrt az is kiderül, hogy Maràcz a legujabb, modern nyelvtudomàny egyik képviselôje. " A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szoelemzési modszerét, mert a lexikai elemek belsô rekonstrukciòjàt tartja döntônek." (làssad listàja 9. pontjàban)
Egy szòval sem mondtam, hogy ne lenne a két hely egymàs közelében (valamit nagyon félreértettél!). Egyszerüen kiegészitettem a te àltalad irtakat. OFF!
Bölcsbaglyokat reptetünk itten össze-vissza, ide-oda, akik huhognak (uhu madarok) egymásnak, közben a verebek (vrb, vrb, vrp (repül)) meg csak csrp-cszirip csiripelnek ugyanúgy nekem fákról fákra szállva és azok mást csivitelnek csevegnek csattognak csetelnek nekem. Ők meg együtt rengetegen szavak fomájában maga a vizsgálat tárgya a magyar nyelv. Én rájuk hallgatok, és nem annyira érdekelnek a vakok (?? - vagy süketek is?) vezetnek világtalanokat (ide tartozok biz még én is :-(() nagy nevek. S pláne nem ennyi nagy név, mert még eltévednék az össze-visszaságban. Ki kiben (a mi már nem is fontos?) hisz. És folyamatosan kikicsoda kikickedünk nevek mögé rejtőzködünk, hogy aztán még az Ő heves vitáikat és személyeskedéseit is mi újramegszemélyeskedjük (ld. Hunfalvy példa).
Nyilván én is hiszek valaMIben. (Ettől a fertőzéstől indulhat csak ki valami új tudás) Ha valaki ugyanabban vagy annak csak elemeiben hisz az elemi iskolákban, vagy esetleg ugyanazt tanálja, tanálta aMIt én akkor örülök. Egy meghívott hívővel több.
De én értelek Téged Kedves Jakobi. És vettem az adást. (zárójelest!! - igazad van)
Hogy is mondjuk a nyelvben nem sajnálva rá az időt?
Zárójelben hozzátenném. Zárójelben jegyezném meg. Zárójelesen mondom csak.
Szánt-szándékkal (egy lóizét tudatalatti dolgok is ezek) kódolok így. (majd arról kódulok különben) A tört-tény-tenyészettől szeretném a lényegre vonzani a figyelmet.
Ha figyelnél ;-) (kacs-int-ek) a névtelen székelyasszonyt idéztem (a név (ki) baromira nem számít, hanem csak és csak is a gondolat (mi) - de ha abból sok-sok születik kikicsoda által a név is megragad, mint afféle a szellemi örök élethez vezető út titka)
~"A magyar nyelvbe elfér minden történelem magyarázat, a magyar nyelv nem fér el az embeiség megismerhető történelmébe"
Azt, hogy Schliemann miben hitt és miben nem,azt Tőle kellett volna kérdezni és nem tőlem. Továbbá, nagyra értékelem tudásod, mert egy könyv elolvasása nélkül megtudod állapítani, hogy milyen szellemben íródott.
Bagoly mondja verébnek, hogy figyeljen jobban:-)) Zoro uis nem azt írta, amit a szájába adsz.
(Privát: tudom, hogy a nyelvhasználat, a stílus nagyon személyes dolog, és kérlek, ne hidd azt, hogy sérteni akarlak, de ha egy picit visszafognád magad ebben a tobzódón kreatív nyelvhasználatban, amibe látható élvezettel merülsz bele, könnyebb lenne megérteni, mit is akarsz mondani. Mert néha már értelemzavaróan kreatív vagy. Nem csak a gorombaság, anyázás, ad hominem érvelés udvariatlanság a vitapartnerekkel szemben, hanem a túlzottan egyéni kód is, amellyel tán elkápráztatsz minket, de gondolom, nem ez az elsődleges célod.)
De Te csak fújd a saját dalod e nyelvről (turkológus). Én meghajlok ám, hogy legyen a sivár sivatagos ""termékeny"" félholdról e nyelv. És hasonlítgassunk. De a lényeg, hogy Te is Vámbéryre hivatkozol....
Kezdj el érvelni! Mit érsz vele, ha ugyanazokat az érveket hozod fel, mint a FUráliak. (Ugor-török háború lezajlott azzal a mószertannal és punktum) A különbség tán csak annyi, hogy.... (légyszi válaszolj) :::
Mikortól beszélhetünk török nyelvről eyáltalán? Mi az eredete? (Ne feledd a perzsák stipi-stop, ipi-apacs 1-2-3 alapon IEIÁBA lefoglaltattak, a sumereket lázas igyekezettel lefoglalgatják a FU eredet külföldi és hazai hívei.Jól el is foglalják magjukat ezzel. Te meg átvetett átvételezzél Turkiába! Szíved joga...... :-(((((((
1. A magyar igeszó gyökere a jelentő mód jelen ide- jének harmadik személye. A finn igék e személyt ragoz- zák, s a gyökér, a hajlításban tisztán nem található. A török-tatár nyelvek igegyökere a parancsoló mód egyes második személye.
2. Magyarban a cselekvő igehajlításnak határozott, és határozatlan formája van ; ami finn és törökben nincs. A mordvinról említtetik ilyesmi, de ez csak félszeg hasonlat, s tökéletlen magyar utánzás, mert nincs összekötve a ná- lunk nélkülözhetetlen névelővel.
3. A magyar, névelő által, igéjével össz. hangzólag a tárgyakat is meghatározza. Ezen nyelvtani eljárás kivétel nélküli. Nem mondatik soha magyar által: szeretek a jót, sem: szeretem jót; hanem, szeretek jót , szeretem a jót. Ezt a magyar nem Európában tanulta, mert nem volt, kitől tanulnia, mert a világ összes nyelveiben nincs példa, tárgy- és ige érteménynek ily szabályos összhang- zásáira. Van arabnak, görögnek, németnek, az újabb ro- mán nyelvi éknek névhatározó szócskájuk; van a mexi-kóinak három formáján igéje: határozatlan, ni-tla-pia őrizek (valamit); határozatlan szernél] tárgyú, ni-ic- pia őrizek (embert), határozott bármely) tárgya, ni-c-pia őrizem ([embert, vágj dolgot). De az előbbiek igéjével — az utóbbi tárgyát, nem képes egyúttal meghatározni ([őri- zem embert). Meg van a magyarnak e harmóniai nyelvsa- játossága ázsiában is ; s soha sem volt az a töröknek . s a fi ti ii ágnak.
Nem különösebben érdekes, és azt a rendőrviccet juttatja eszembe a múltból, amely azzal a kérdéssel kezdődik, hogy "miért kalimpál, hadonászik eszeveszetten a rendőr a háztetőn?...Válasz: így akarja zavarni a szabad európa rádió adását. Egyesek erőlködnek... Viszont a lényeges dolgok külföldi szervereken vannak.
Müller szerint a turáni nyelvek öt osztálynak : tunguz, mongol, török, szamojéd, és finn. Külön említtetnek e csa- lád elszórt nyelvei a Kaukázuson. A finn ismét négy ágra oszlik.
1) Ugri, melyet képez magyar, vogul, osztják. 2) Bulgár, melyhez cseremiszek és mordvinok. 3) Per-mi, melyhez permiek, sürjánek és votjákok. V) Csud, melyhez lappok, finnek és esztnek számíttatnak. Helytelen ezen osztályzat : mert a magyar nem vogu- lok és osztjákok közé való, s legalább is oly külön osztályt képez mint a török, vagy finn. Csak magyar- finni tőke ős- tévedése mutatkozik a különben jeles nyelvbúvárnál, midőn a magyart és (innét oly rokonokul tekinti, mini a hébert és arabot: .,E messze széledt nyelvek némelyikének kö-zös eredete be van bizonyítva, oly pontosan, mint szansz- krit- és -görögé, mint héber és arabé: — s oly távol eső nyelvek , mint magyar és finn , visz nyomozás útján, végleg egy közforrásra vannak vezetve." (') -^ rokon- sági kérdésben Gyarmataira utal.
A magyar az említtettek egyike alá sem sorozva, külön áll, mint Bunsennél a kliámi vagy egyiptomi. Szerinte ugyanis az összes nyelvet így osztályozzák : 1) Szervetlen gyökérnyelv, — kínai. Formátlan, min- den szótag szó, minden szó teljes értemény, mondat. 2) A legrégibb turáni képletek — Iliibe ti. Azon teljérte- ményü szóknak beszédrészekké alakult a hangsúly által. 3) A legrégibb sémi -iráni képletek — khámi. Elő és utóragok kezdete, végzetes gyökér, mely ekkor hangzó- ját változtatja. 4) A nyugati elő fok — sémi és a ke- leti — fejlett turáni képletek — finn. 3) A nyelvszer- vezet harmóniai képlete — iráni.
Ha az ó egyiptomi nyelv megérdemelte, hogy két ezer évvel kihalta után, egy nyelvre, vallásra, idegen s csak tudományos érdekek által indíttatott germán, kijelölje illető helyét a nyelvek sorában; ha a török, szamojéd és finn, idegenek állal, különböző szerkezetekhez képest, külön alosztályokra választatlak ; talán nem lesz egészen meg-rovandó törekvés, ha magyar ember, kiről fellelhetjük, hogy nyelve sajátságait épen úgy, vagy még jobban is- merheti, mint bármely tudós külföldi, azt nemcsak vogu-lok, osztjákok, — hanem az egész finn ágazattól legalább is oly különbözőnek mutatja ki, mint a török, vagy sza- mojéd a finntől.
Ahà, most màr én is értem, hogy a multkor, amikor rà akartam menni a: http://kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html -re, miért irta ki franciàul, hogy ez àrthat a szàmitogépemnek. Szerencsére valaki besegitett és igy megtalàltam egy màsik oldalon. ("az ördög nem alszik")
Màs az iràs és màs a beszéd. Iràsban az embernek van ideje gondolkodni mit ir, hogyan, szotàrat is hasznàlhat, ha valamiben nem biztos. Beszédben a kiejtés is fontos, az akcentus. Ezért lehet egybôl fölismerni pl. egy amerikait, ha franciàul beszél (még ha nyelvtanilag tökéletesen mond is mindent. De ne ràgodjunk màr ezen a "makogni"-n, mert szerintem ez csak egy "visszavàgàs" lehetett Bakaytòl is, a harag érzôdik benne.
Bakay listàjàn nemcsak Hunfalvy volt, hanem Gyarmathy Sàmuel, Sajnovits Jànos, Reguly Antal és Budenz is (akit egyedül lehet szakembernek nevezni a tàrsasàgbòl, viszont ö tényleg magyargyülölô volt és nem ismerte anyanyelvi szinten a magyar nyelvet). Lehet, hogy a szegény Hunfalvyval igazsàgtalan volt Bakay, de tudod ahogy a közmondàs mondja: ha valaki a korpàba keveredik, megeszik a disznòk.
Egyébként nagyon köszönöm neked, hogy fölhivtad a figyelmem erre a netes cikkre, amelyet nem tudni ki irt (csak pszödo-név van), de benne leltem Dr. Olàh Béla nevére, s kedvet adtàl, hogy ujraolvassam azt a bizonyos tanulmànyàt. (nem tartott sokàig, mert csak 46 oldal az egész ). Hàt sok adatot talàltam benne a magyar nyelvrôl, melyeket màr elfelejtettem. Pl. hogy mit mondott Jòkai Mòr mindezekkel kapcsolatban. Idézem Olàhot:
<< Jokai Mor...a" Levente - utohangok" c. müvében a magyar nyelvrokonsàg kérdésében ... " A magyar - mindig magyar (magyar nyelvû) volt!" Elutasitja azt az àllàspontot, hogy a honfoglalo Àrpàd magyarjai törökül beszéltek volna. Logikusan meg is indokolja, hiszen csak magyarul s latinul irott nyelvemlékeink maradtak fenn. Lehetetlen, hogy Àrpàdék elfelejtették volna ôsi közös nyelvüket. Vajon ki tanitotta volna meg ôket a magyar nyelvre, mely egy és ugyanaz volt a Duna-Tisza mentén és a Székelyföldön is?" A finnugor rokonsàggal kapcsolatban pedig leszögezi: hatàrozottan àllitom, hogy a magyar és finnugor nyelvek között azonos eredet nincs és nem is volt soha. Kijelenti, hogy a finn nép legnagyobb tiszteletének tàrgya...-de a finn nép nemzeti jellege, szokàsai, hajlamai annyira elütnek a magyarokétol, hogy ezt az eltérést csak nyelvének a különbsége mulja felül. Igy pl. a finn népnek - a vilàgirodalomban is szàmottevô - eposza, a Kalevala, a magyar népléleknek teljesen idegen, és azt àtérteni sem tudjuk! Felhozza Jokai a magyar nyelv különleges, egyedülàllo voltànak bizonyitàsàra többek között, hogy az egész vilàgon nincsen - a magyaron kivül - még egy nyelv, melyben az ékezet (accentus) elhelyezése vagy elhagyàsa a szò értelmét megvàltoztatnà. Pl. az "a r a t" ékezet nélkül - németül: er mäht; a màsodik hangzon ékezettel: "a r à t" = die Braut; az elsô szòtagon ékezettel (tàrgyeset): "à r a t"= den Preis; mindkettôn ékezettel" à r à t" = seinen Preis. Ezek a sajàtossàgok teszik a magyar nyelvet oly hajlékonnyà és idomithatovà, hogy idômértékes, metrikus versiràsban szabàlyszerû hexametert, a klasszikus ò-görög és latin nyelven kivül csak a magyar nyelven lehet irni....>>
Kedves Hypo, ezzel eddig is tisztában voltam. Mit gondolsz miért nem nevezem meg az utóbbi időben forrásaimat? A Ju...... organizáció nagyon jól működik és megsemmisíti, hozzáférhetetlenné teszi azon webhelyeket, ahol meggyőző bizonyítékok találhatók.
Légyszi, Te is legyél óvatosabb a jövőre nézve. Mi megnevezzük a címet, más meg hasznavehetetlenné teszi.
Az az állításod, hogy míg akasztották a forradalmárokat, Hunfalvy főkönyvtáros lett, egyszerűen nem igaz.
Hunfalvyt a nemzetgyűlés összes többi tagjával együtt azért nem tartóztatták le, mert ők is beleestek Haynau azon intézkedéseinek a sorába, amelyeket akkor hozott, amikor már értesült a bekövetkező leváltásáról, de még nem váltották le, és ezért mindenkit fölmentett.
A Wikipedia egyébként hibás, mert 1851-től nem főkönyvtárosa az Akadémiának, hanem csak sima könyvtárosa, (a tévedést egyébként ha jól emlékszem pont az Életrajzi Lexikonból emelték be a Wikibe), ezt a posztot csak később kapja meg. 1849-51 között viszont munkanélküli, és a feleségéhez is csak nagy nehezen engedik haza Késmárkra. Mint az 1848-49-es nemzetgyűlés tagja, nem hogy munkát nem kapott, hanem helyenként még éhezett is a családjával együtt, és végül az egykori képviselőtársai beajánlásával kerül az Akadémiára.
Én nem tagadom, hogy Budenz soha nem tudott olyan szinten magyarul, mint egy olyan ember, aki magyar földön született. Ez a probléma ekvivalens azzal,h ogy pl. én se fogok soha megtanulni úgy angolul, németül, vagy éppen olaszul úgy, mint ha az említett nációk otthonában láttam volna meg a napvilágot. Ennek ellenére az, hogy ki mennyire tud egy adott nyelvet, nem zárja ki, hogy a nyelvről alkotott tézisei attól még hitelesek. Mint látod, én főleg Hunfalvyval kapcsolatban írtam, Budenz életpályáját nem ismerem. Hunfalvyról pedig olyat leírni, hogy csak "makogott" magyarul, közönséges hazugság, és ezt sajnos nem menti az sem, ha Bakay Budenzről esetleg igazat is írt.
Az "ordas hazugságot" ott látom, hogy azt állította Bakay, hogy Hunfalvy csak makogott magyarul, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy Hunfalvy Pálnak nem lehetett kompetenciája foglalkozni a magyar nyelvvel, tehát a következtetései sem jók. Holott aki hiteles akar maradni, az nem épít egy hamis állításra egy eszmét. Ezért neveztem ordas hazugságnak a dolgot, hiszen Bakay felcsaphatta volna Hunfalvy naplóját, és elővehette volna az Országgyűlési Naplót is, (Hunfalvy Pál nem csak '48-49-ben, hanem a dualizmus alatt is volt képviselő), így meggyőződhetett volna arról, hogy hogyan beszélt magyarul.
