„Csak a kidolgozási metódust kellene megtalálnom, amivel a legjobb eredményt adják. Köszi az eddigi segítséget :) „
- A zónarendszer egy olyan módszer amivel meg lehet találni :-)
A Foma100 jó Xtol 1:1 ben, kékes alapfátyla van, az én hívásom mellett az alapfátyol denzitása 0,18 („N” hívás), az árához képest finom szemcsés és éles, már a kisfilmről is lehet szép 30x40 nagyítást csinálni.
A Zónarendszer folytatódik, most szombaton / 23án / találkozunk 9-kor a Közlekedési Múzeumnál / Városliget / a gőzösnél. Hozok néhány Nikon vázat amibe Ilford Pan100 filmeket fűzünk és michrofenben hívjuk majd. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Ki Ki megmutathatja mit lehet kihozni a Pan100 ból.
A foma 100 ar/ertek aranyban tenyleg jo, foleg hazai viszonylatok kozott... Az erzekenysege kb ISO 50 (nem mertem ki, ahhoz en nem ertek), de birja az N-3-at is (ha elhisszuk, hogy ISO 50) finomszemcses hivoban. En a 10x15-os verziot nyestem 4x5-re (mivel a soosnal nem volt akkor eppen inches film). Jelenleg adox CHS-re fotozok, szebb eredmennyel. Lehet, hogy azert, mert fejlodtem ez ido alatt, de lehet, hogy van koze ehhez a negativnak is...
Hivonak en a foma vegszerei kozul kettot hasznaltam (lqr talan), illetve excel-t (ez xtol kopia; stock), a chartdev-en talalt idoket figyelembe veve. Az utobbi jobban tetszik, kevesebb szemcse, elesebbnek tuno kep. Persze ez is sokvaltozos, nem vizsgaltam sosem ket ugyanolyan kepet kulon-kulon hivva...
Persze, nem titok :) Jobb szkennelni őket. Könnyebben kimérhető a legkisebb feketedés. Persze dobszkennerrel szépen lehet szkennelni az alapfátylas negákat is, ha kiszűröm az alapfátyolt, de van valami a fejemben, amihez ki kell sajtolnom a negából mindent, amit csak tudhat. Ezért variálok, hogy minél vonalélesebb, szemcsézettség-mentesebb és alapfátyol nélküli negákat hívjak. A DD-X jónak tűnik (habár még nem használtam), mert állítólag finomszemcsés hívó és szép árnyalatokat ad. Ja és 4x5-höz kell, úgyhogy a Fuji Across-t azt hiszem, hogy el kell felejtenem, mert Magyarországon nem találtam síkfilm formátumban. Egyenlőre az FP4 és a Foma 100-as között ingadozok. Főleg a Foma felé, mert sokkal olcsóbb és jókat írnak róla külföldi fórumokon is (habár személy szerint még nem próbáltam). Csak a kidolgozási metódust kellene megtalálnom, amivel a legjobb eredményt adják. Köszi az eddigi segítséget :)
Ok, én is erre gondoltam. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Melyek azok a filmek, hívók vagy ezek kombinációi, amiknek szürkül a széle és melyek, amik szép tiszták maradnak. Vagy másképp: szép tiszta, átlátszó filmeket szeretnék.
Üdv mesterek, Tud valaki nekem értékelhető információval szolgálni az ügyben, hogy a filmek széle (tehát az exponálatlan terület) minek függvényében vesz fel kékes-szürkés színt (vagy hívhatjuk alapfátyolnak)? Természetesen nem fényt kapott filmről van szó. Talán filmfajtákkal vagy hívófajtákkal esetleg ezek kombinációival lehet összefüggésben a dolog. Köszi!
Megvan még a Paterson? Az enyém is törötten került hozzám - az egész alja végig volt hasadva- , de a csodálatos Epokitt ragasztó tökéletesen helyre hozta! Persze ha apró darabokra és szilánkosra... Bár a kisebb lyukakat is pótolja az Epokitt.
Nem akarok mindenáron kevergetni, de ez a legegyszerűbb. Vidéken semmiféle vegyszer nincs, utazgatni meg ritkán van időm+kedvem. Az én igényeim sokkal -de sokkal - kisebbek, én csak kevesebb rossz papírt szeretnék látni. Igaz ritkán papíroztam - legutóbb tavaly nyáron vagy 25-30 db-ot :-( - mostanában, de egy ideje nem járhatok konditerembe, jöhet a fotólabor. Takarítok, rendezkedek. A 4-es pontot el fogom olvasni. A Krokust tegnap elővettem, egy ideig megy bele a film, aztán szorul. Van hozzá vagy 4-5 orsóm, minddel ez a helyzet. A film nem görbül, régóta kinn lakik az asztalon pont ilyen célokra. Egyébként igazad van, a Zorkijokból visszatekert filmet én is napokig a kaziban tartom, hogy visszaálljon az eredeti görbülési iránya. A filmes küldözgetőst/exponálóst köszönöm, nemsokára jelentkezem (az érettségik leadási határideje után, addig velük járok-kelek) . Üdv, Ihagee
Kedves Ihage !
Teszt:
Ha vissza olvasod ezen fórum 04 hsz. per pillanat szerintem az a legegyszerűbb. Elküldesz egy tekercs filmet, én beexponálom szenzitométerrel 200mm-enként (nem Te leszel az első :-), a perforációt bevágom ollóval így tudod hol kezdődik a csík, és ezeket előhívogatod klf. idővel (műterheléssel) a különböző csíkokat (előhívott száradt csíkokat :-) egyben elküldöd én megmérem és közelítő értéket kapsz az ISO-ra, pontosat a meredekségre. Ha megvan a normál hívás ideje azzal érdemes egy homogén felületes kalibrálást csinálni amit fénymérő mér annál 4el gyorsabbat majd ½ v. 1/3 lépésben hosszabbat. Ezzel összelőttük a fénymérődet hívásodat a szenzitométerrel, ezek után a tesztcsíkról pontosan látni mekkorát változik az ISO a klf. hívásoknál. És természetesen egy már ismert tesztcsíkról (amit Te hívtál így figyelembe vesszük a nega színét is ugye ami függ a hívótól is) egy tesztnagyítás a kedvenc papírhívóddal, papíroddal, a kedvenc méretedre.
A D-76 ról lebeszélnélek és ajánlanám inkább az Xtolt 1:1 hígításban („N-” hívásnál 1:2), élesebb, finomabb szemcséjű és jobban hozza az érzékenységet, minden szempontból jobb mint a D-76. Ha minden áron kevergetni szeretnél talán az FX-11 már ha az érzékenység a szempont.
Jobo 1540 tankot szeretem a legjobban, a 3as Patersont baleset érte :-(
Krókusz: ha a géped nem abba az irányba tekeri fel a filmet mint eredetileg fel volt tekerve a kaziba (pl. Minolta XD-7, Praktica), akkor ment nehezen, de ha vártam 1-2 napot a kaziba visszatekercselve nem volt gondom…
2x8-asat hívtam már egy tányéraknának látszó szovjet dobozban, de annak csak az alján volt spirál, felül sima volt ritka küllőkkel. no abban is bentről kifelé kellett "kifűzni" a filmet. Az alsó rész ment a spirálmenetben, a felső részt egy picit kifelé döntöttem, és nagyon szépen betekeredett. Az orsó alsó ill. felső részét viszont nem kellett mozgatnom egymáshoz képest. Kisfilmhez is van ehhez hasonlóm, egy régi magyar bakelit doboz, a középén a tengelyen van egy kis karomszerűség, abba kell beakasztani a kisfilm perforációját . Aztán villámgyorsan "ki"tekerem a filmet. Felül sima a tárcsa, és a legnagyobb baj az, hogy nem átfordíthatós.
Én legtöbbször cseh(szlovák) Plastimat dobozt használok ,mert annak nagyon jól zár a teteje, de Patterson orsóval. A rideg műanyag szorító helyett a keresztben átfúrt tengelyen átdugott "Babilon" építő pálcika tartja lenn az orsót. Másik kedvencem egyNDK gyártmányú doboz, azt hiszem "Universaltank" vagy hasonló van rajta, nagyon keskeny - talán Mikroma?- filmtől a rollig mindent lehetett hívni benne. Egy régi 4 cm széles roll hívásakor letört az orsó tetejét rögzítő pöcök, azóta csavarral van rögzítve és csak kisfilmhez jó. A spirál átlátszó, lekerekített végű negát szó szerint csak bele kell tolni. A tetejét nagyon rugalmas fehér műanyag zárja, soha nem szivárgott átbillentéskor. 280 ml lé elég bele egy tekercshez. Kár hogy Soósnál sem láttam még ilyet - igaz évi 2-3 alkalom nem elég gyakori a vadászathoz. No most megyek fizika érettségiket javítani :-( Üdv, Ihagee
„jó lenne az átlátszó spirál, mert néha fekete-fehér diát is hívok, és a 2. megvilágításhoz víz alatt átlátszó orsó kell. Szóval hogy fűzöd be? Lécci áruld el a titkot!! :-)) Üdv, Ihagee”
Nincs előttem, hogy a Krokusnak milyen spirálja van, de én - a S8 beli gyakorlatom alapján - úgy próbálkoznék, hogy az orsó közepéhez rögzítem a film elejét, és egy kicsit elcsavarva az orsó forgatásával húzom be a filmet. Nem tudom, érthető-e amit mondok, mutatni 1xűbb lenne. :)
Bizony, sajnos ez így van. Én ezért nem is erőltetem a forgatást, csak ha motorral hajtom folyamatosan. Ha fejtetőre állítva hívok, akkor inkább előveszem a Patterson tankot, az van, hogy nem folyik... :) Tényleg, Ti milyen tankot használtok előszeretettel, ami nem szivárog?
"Azért elég Leica formájúak azok a Kínai gépek vagy nem? :-) "
Hajaj, de még mennyire! Csodálkozom is, hogy ennyire szemérmetlenül koppintottak a kínai elvtársak :-) Ráadásul ez valami elég régi darab másolata lehet, mert a hosszú időket állítő tekertyű az előlapon van - bár nem vagyok távmérős szakértő.
Más. Mennyi időbe telik egy kisfilm tesztje? Pl az, hogy az én D76-os hívásidőm+hívóm mennyire hoz ki belőle valamilyen érzékenységet? Kell egy homogénen megvilágított felület, a filmen fényt nem kapott exponálatlan rész, aztán egy expósor az V. zónához képest így meg úgy alul/felül exponálva (no ezt a részt már nem jegyeztem meg, csak mintha az alapfátyol fölötti 0,1-es denzitást kéne a filmen megtalálni) Illetve elképzelhető-e olyan film - közlekedési rögzítő film - , aminek nincs antihalója a mai világban? Bármikor fényforrás kerül a képre, elkenődő folt lesz belőle :-(( Ihagee
Anno (80 évek közepe). mikor még forgattam valahol olvastam, hogy hirtelen meg kell állítani a forgatást, így tettem és az áramló vegyszer húzta ki a filmet :-(
"miféle vegyszer llehetett a Hypronal, amiben a 10 DIN érzékenységű - vagy inkább érzéketlenségű - filmet 16 DIN-esre exponálva lehetett finomszemcsésen hívni??? (1960/162. oldal, Agfa (Wolfen) közleményei ). Üdv, Ihagee"
Pont az általad említett cikk jutott eszembe („1960/256. oldal Berty Imre Forte Fotokémiai Ipari Kutató- Labóratórium Vác (szó és írás szerint ) válasza a tioszulfátos híváshoz. Különböző filmeknél 6 , 5 , ill. 4 DIN érzékenységcsökkenést mért.”) miközben Pémén olvtársal vitázom a szubjektív megítélésről, merthogy én is meg mertem volna esküdni (még vitatkoztam is Talajmente kartáccsal erről, Ő állította hogy az csak 400ASA), hogy a D3200 min 1600ASA tuti van, aztán mikor elkezdtem mérni mégsem érte el…
Azért elég Leica formájúak azok a Kínai gépek vagy nem? :-)
No most szószátyár leszek: 1960/256. oldal Berty Imre Forte Fotokémiai Ipari Kutató- Labóratórium Vác (szó és írás szerint ) válasza a tioszulfátos híváshoz. Különböző filmeknél 6 , 5 , ill. 4 DIN érzékenységcsökkenést mért. A szemcsézetre pedig 13-szoros nagyításnál kemény papírra szemrevételezéssel (!!) lényegéban egyforma finomságú szemcsézetet mond. Nem tudták akkor objektíven mérni a szemcsézetet a legnagyobb magyar fotográfiai üzemben? No most végeztem, megyek szundizni. Üdv, Ihagee
Rossz a szemed, nézd csak meg mi van a legalsó képhez írva : " 4. A gyár legújabb gyártmányai: a Sanghaj 58 II. típusú fényképezőgép, fénymérő és 35 mm-es fekete-fehér valamint színes film. " Bár így a setétben mintha a film dobozán Shanghai lenne :-)) No és a 152. oldalon lévő "finomszemcsés előhívási módszerem " című cikkhez mit szólsz? Valahol később van egy teszt is, ahol elég nagy érzékenység csökkenést mért ki a válaszoló ! Lám mennyire "jó" a szubjektivitás! Egy kérdés : miféle vegyszer llehetett a Hypronal, amiben a 10 DIN érzékenységű - vagy inkább érzéketlenségű - filmet 16 DIN-esre exponálva lehetett finomszemcsésen hívni??? (1960/162. oldal, Agfa (Wolfen) közleményei ). Üdv, Ihagee
Te be tudod fűzni/tekerni a negát az eredeti spirálba? Az enyémen apró dudorok vannak, amitől 30-40 cm után nem tud beljebb menni a film. Csak úgy tudom használni, hogy Patersonba való orsót rakok bele, és Babilon játék műanyag pálcikájával rögzítem az orsót a tengelyen . A tengely át van fúrva, a műanyag pálcika meg teljesen átéri a doboz átmérőjét. Talán némelyikből 4-5 mm-t le kellett csípnem. Pedig jó lenne az átlátszó spirál, mert néha fekete-fehér diát is hívok, és a 2. megvilágításhoz víz alatt átlátszó orsó kell. Szóval hogy fűzöd be? Lécci áruld el a titkot!! :-)) Üdv, Ihagee
Nekem is van Krokus tankom, és bizony ki tud csúszni a film az orsóból, ha forgatod. Én emiatt szoktattam rá magam, hogy mindig ugyanúgy teszem a tankba a spirált, és mindig úgy forgatom, hogy a film ne kifelé, hanem csak befelé tudjon mozogni.
Krokus tank. Mozgattam a tankot is, de van amikor teketgettem. Sztem a tekergetéskor csúszott ki. Megmutatnám hogy milyen lett a nega, de szkennelés után már mégsem ugyanaz.
