Most hirtelen az endrebá által említett écsi baleseten kívül két ilyen esemény jut eszembe. Az 1948.08.26-án történt balatonberényi ütközés, itt a 411,306 és a 411,235 volt az áldozat, bár a feltehetően selejtezett gépek helyett a tartalékból üzembe állított két másik gép kapta meg ezt a pályaszámot. Érdekességként jegyzem meg, hogy a 411,306 másodszor is egy szembeütközéses balesetben pusztult el, de akkor már végleg. (1969.10.14. Moha, a másik fél az M62 101 volt.) Szintén mindkét gép elpusztult az 1995.09.15-én az ausztriai Müllendorf és Neufeld an der Leitha közötti szembe ütközésben, itt a GySEV V43 331 és az ÖBB 5047 047, illetve az ÖBB-s motorvezető és a GySEV forgalmi osztályának egyik dolgozója volt az áldozat.
Ezen kívül a Mendénél, pontosabban Pustaszentistvánnál összeütközött 424,141 - M62 056 párosból egyes pletykák szerint a gőzösön kívül a Szergejt is selejtezték M62 238. számon, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az M62 056 talpra állt, a 138-as a saját, pilisi balesete miatt került a lángvágó alá. Az 1969-es herendi balesetben viszont az M40 217 főkeretcserével éledt újjá, így nem sokon múlt, hogy ez is ellenfele, az 520 041 sorsára jusson.
Az anyagi kár értékét a balesetes iratok általában tartalmazzák, de ezt az összeget mindíg az adott időszakban a forint vásárlóértékének függvényében kell értelmezni. Pl.: az 1948-ban a Déliben leesett Truman baleseténél az összkár 34 000 Ft, de a balesetet okozó mozdonyvezető havi keresete 393 Ft volt. Mai szemmel a sérülési kár nem nagy összeg, de ha viszonyítjuk az akkor valószínüleg nem is rosszul kereső mozdonyvezető havi ellátmányához, mindjárt más szemmel nézhetünk a kárösszegre. Másik példa talán éppen az écsi baleset lehet, ahol a vasút a baleset után nyilatkozó egyik illetékesének sajtóban tett nyilatkozata szerint az anyagi kár nem túl jelentős, mert bár a két mozdonyt a helyszínen összevágták, azok már régen amortizálódtak, így pénzügyi értékük gyakorlatilag 0 volt. )Megjegyzem, még jó, hogy azt nem tette hozzá, tulajdonképpen még nyertek is a baleseten, hiszen a balesetben elhunyt mozdonyvezetőnek 3 hónapja volt nyugdíjig, így pedig már neki sem kell nyugdíjat fizetni!) A nyilatkozat akkor - értehtően - igen nagy felháborodást váltott ki a vasutasok között.
Néhány éve amikor a 188- as Szergej volt az egyik a szembemenesztett Szergejek közül... (Nem emléxem a másikra, a száznyolcvannyócas is csak az ifjúkori szépemlékek miatt kapott gyászoló sóhajokat, meg félóra emlékidézgetést a beíróban...)
De hát ez biztos a gázolajtakarékosság jegyében történt...
TALÁN OFF Néhány nap alatt végigrágva magam a teljes topikon azt mondom, hogy "kívülállóként" igen sok információt gyűjtöttem össze a vasút működésével és mindennapjaival kapcsolatosan. Csak gratulálni tudok a sok lelkes vasútrajongónak. ON
Egyébként a kérdésem az lenne a hozzáértők felé, hogy ANYAGI SZEMPONTBÓL melyek voltak a legjelentősebb ismert hazai balesetek? (Amennyiben ilyen szemszögből egyáltalán lehet "rangsorolni".) Illetve volt(ak)-e olyan mozdonyos ütközés(ek), ahol a balesetet szenvedett mozdonyok közül mindkettőt selejtezni kellett?
Nem túl pontos a cikk, az 1997. július 27-i baleset igazából augusztus 27-én történt, de tévednek az 1999. március 13-i lakitelki balesetnél is, a szerintük mikrobusz valójában egy Skoda Forman típusu személygépkocsi volt. Több helyet hibáztak a sérültek és a halottak számában is.
1992. január 7. - Atkár és Csány között egy Volán autóbusz a vasúti átjáróban összeütközött egy tehervonattal, amely kisiklott, és ebbe belerohant egy gyorsvonat. A fénysorompó nem működött, sűrű köd és jeges út volt.
A 11207-es hsz-ban linkelt szövegben már másodszor találkozom azzal, hogy ennél a balesetnél rossz volt a fénysorompó. Én nem így emlékszem.
Az adó jogszabályok betartásában honfitársainkat ki vagy mi akadályoza meg? Sorolhatnám még a példákat amiért azt mondom mindne szabály annyit ér amennyit be lehet belőle tartatni.
Engem semmi nem akadályoz meg abban, hogy betartsam őket.
Valszeg igazad van,mert én a vonatszám váltás idejében kerrültem a vasútra,de vasútforgalmisokkal voltam egy kóterszobában.A szomszédom is masiniszta volt,jó pár úton volta vele"feketén"így volt némi lövésem a számokhoz.[akkoriban valahogy jobban érdekelt az egész...]
Bocs, de "Osztott vonat"-ként akkor már csak II. (római kettes számú...) élt. Az általad emlitett I, és II. valamikor az 50-es években volt. De jó volt a tehervonati vonatszám a gépmenetnek mert jó volt a menettartama, ami után járt a dijazás.
Akkor tényleg félre értettem, mert azt hittem a siófoki mv. tavaly, a szárazréti pedig éppen mostanában ment nyugdíjba. Mentségemre szolgáljon, hogy Pista telefonjára az ágyból ugrottam ki, némileg már álmosan. Persze ezt nem mondtam neki!:))
"Ezen kívül azt is megerősítette, hogy a két balesetben (Siófok, 1980 és Szárazrét, 1982) érintett mozdonyvezetők valóban rokonok. (Nem lehettek egy szerencsés család ilyen tekintetben.) Ma már mindketten nyugdíjasok."
Félreértetted M62-238-at vagy ő fogalmazott félreérthetően! A szárazréti balesetben érintett kollégánk valóban nyugdíjas tavaly óta, másik kollégánk viszont még legalább 3-4 évet le kell hogy húzzon köztünk. Mint korábban említetted ő a baleset idején 22 éves volt, most "még csak" 51!
Sajnos a magyar közúti járművek állapota siralmas. Különösen igaz a teherforgalomra, így ez is előfordulhatott. Nekem egy volt osztálytársam apja még a régi időkben amikor a maszek még ritka volt mint a fehér holló már ötödmagával így fuvarozott. Az akkor még szigorúbb ellenőrzés és feltételek alól mindig megpróbáltak kibújni. Ahogy elmaszekodosodott az egész és kialakult a verseny egyre több kihágás történt. Sőt nem ritka a feláldozás sem! Akikor egy kirívó esettel lefoglalják a hatóság erőit, viszont a többiek így is nyernek. Leamortizál, túlrakott, mindenben szabálytalan fuvarozók mehetnek tovább. De nekik megéri a rizikó mert kevesebb a lebukás szansza mondják ők. Ha mindent betartanának akkor ennyiért nem tudnának dolgozni. No ezért sem jó összehasonlótani a közúti meg a vasúti közlekedést. Mert a vasútnál sokkal nagyobb a szigor!
Például egy hírtelen fellépett fékhiba. Elfogadom, hogy kicsi az esélye az ilyennek, de tudok olyan balesetről Isazsegnél, ahol az IFA rendesen megállt a pirosan villogó fénysorompó előtt, ám az elég szerencsétlen kialakítású "kísérleti átjáró" tél lévén lejegesedett, a kocsi pedig becsúszott a vonat elé. Vezetője szerencsére ki tudott ugrani. Most biztosan nem fagyott le az átjáró, de műszaki hiba előfordulhatott.
fatar37: teljesen egyetértek a levezetéseddel. Sőt, én azt hiszem, hogy a vizsgálatnak teljesen csak mellékszála kellene, hogy legyen annak megállapítása, hogy miért volt ott a jegyvizsgáló. Végső soron ugyanis a jegyvágó ott léte nincs okozati összefüggésben a balesettel. És azt sem tartom célravezetőnek, hogy ezekután most az elől utazó jegyvágókra fognak vadászni ellenőrzésekkor...
Tauruslokomotive: azt hiszem valahol (talán szon.hu) az szerepelt, hogy ez nem az első baleset ebben az átjáróban, rosszul belátható és nincs is biztosítva... Tehát, én a gkv-ra se húznám rá rögvest a vizes lepedőt. :) És azt, hogy mikortól utazás az utazás pont azért tettem fel én is, mert érdekes kérdésnek gondolom és mert lövésem sincs, hogy mi lehetne rá a korrekt válasz. Abban is igazad van, hogy a "szándék" tévútra vezethet, de épp a nyelvtani elemzéssel "buktunk el" itt, mert tudnunk kéne, hogy mi az "utazás".
Úgy hallottam, nem biztosított útátjáró (vasúti átjáró) volt. Eleve körül kellett volna nézni a nagy, magas kamionból. Ott aztán nem kellett semminek villognia.
Ha nem vesz észre egy Bz-t, hogy fog észrevenni egy kerékpárost, egy gyalogost, vagy egy személygépkocsit? Én azt sem venném be, hogy táblát és vágányt sem látott.
Félreértettél! Én abszolút nem a vétkes tehergépkocsi vezető enyítését akarom, csupán leírtam hivatoznak mindenféle indokra egyesek. De ahogy A-dani is leírta volt már rá más esetben is példa. A KRESZ minden körülmények között azonos, de tapasztalhatod vannak akik abban bíznak sztrájk van meg ismerik a menetrendet és úgysem jön semmi ebben az időben.
Kíváncsi lennék mit talál kia kamionos, ami menthetné . Nem működött a fénysorompó? Akkor sem mehetett volna át körülnézés nélkül? Körülnézett, de nem látta a vonatot? Jogsit elvenni tőle majd szemorvoshoz küldeni, hiszen, aki egy vonatot nem vesz észre az nem kaphat jogsit. Fehéret mutatott? Körülnézni akkor is kell, egyébként ez szinte lehetetlen, ha így történt annak nyoma marad.
Mi lehet az a tény, ami miatt a kamionos nem bűnös? Ha vonat közúti járművel közlekedik akkor ott a közúti jármű vezetője mindig bűnös hiszen neki nem szabad felhajtani a sínre ha vonat jön. Az, h a vasúton is lehet bűnös a mozdonyvezető ha pl. gyorsabban megy mint lehetne vagy mondjuk nem dudál az más, de akkor is mindig a közúton közlekedő a felelős a balesetért hiszen minek megy fel a sínre ha vonat jön?
Az ártatlanság vélelme azt jelenti, hogy senkit nem lehet egy bizonyos pontig bűnösnek tekinteni. Ez viszont szerintem nem jelenti egyben azt is, hogy valakit ártatlannak kell tekinteni. Ártatlannak senkit nem kell tekinteni, csak bűnösnek tilos. Azt nem is merem mondani, hogy a teherautósofőr bűnös. Ennek vizsgálata a bíróság feladata lesz. Viszont, ha megengeditek, nem tekinteném ártatlannak sem. Lehet, hogy a tényeket ehhez nem is ismerem kellő mélységben. Itt nem arra gondolok, hogy kiderülhet, hogy azért siklott a Bz, mert direkt üldözőbe vett egy szabályosan áthaladt gépjárművet és úgy ütköztek. Tényleg kitalálhat a gépkocsivezető valami érdekeset. Csalódnék, ha nem lenne ötlete.
Persze, lehet jönni azzal is, hogy akkor szépen mondjam a mozdonyvezetőre is azt, hogy bűnösnek nem tekinthetem, de ártatlannak sem kell tekintenem. Őt viszont már tekinteném ártatlannak, mert azt nem tiltja jogszabály. Ne értsetek félre, ha mozdonyvezető nagyot hibázik, annak is kell, hogy legyen következménye. Szerintetek nem szokott lenni?
A mozdonyvezetők szerintem maradéktalanul betartják a vezetőálláson utazás szabályait. A jövőben sem lesz másképp. Mindenki tudja, hogy erre is vadásznak. Lassan már utazási engedéllyel sem jöhetnek vasútbarátok? Van egy-kettő, aki tényleg sokat tud a vasútról és érzelmileg is azonosul vele, még talán a vasutasokat is szereti. Ezt nem kéne letörni.
Tudomásom szerint soha nem derült ki, mit csinált a Bz űrszelvényében. De ott van a pár évvel ezelőtti szőnyi utolérés is. Pontosan tudják, mit csinált a személyvonat vezetője, de az sosem fog kiderülni, miért is cselekedett úgy, ahogy. Ezt csak Ő tudná megmondani - vagy talán ő sem - ha életben maradt volna.
Teljesen egyet értek az általad írottakkal, és az utolsó bekezdéshez hadd mondjak egy példát. Nagyon régen, 1966-ban volt egy szembe ütközés a 142. vonalon, Pestimre állomás és Gyál felső mh. között. Nem volt egy egyszerű eset, az iratok szerint a személyvonat menesztés nélkül indult el Pestimréről, a szájhagyomány azonban úgy tartja, hogy menesztve lettek, csak éppen a hibázó szolgálattevőt bizonyos okok folytán kimosták az ügyből. (Az anyag és az akkori viszonyok ismeretében mindkét változat elképzelhető!) De most nem ez a lényeg. Akár hibázott a személyvonat vezetője, akár nem, a Kőbánya teherről történő indulás előtt "néhány szót váltott vonatvezetőjével, aki elkérte a vonat okmányait és a mozdonylapot. Beszélgetés közben tőle tudta meg, hogy másnap lesz annak a vonatvezetőnek a temetése, akit mozdonyvezetőnk két nappal korábban Vecsés állomáson áthaladás közben, az áldozat figyelmetlensége miatt halálra gázolt. Bár az elhunytat nem ismerte személyesen és a balesetrıl sem tehetett, az esemény igen rossz hatással volt rá, amit közölt is a vonatvezetıvel." Bár a vizsgálat során ezzel nem foglalkoztak, bennem a mai napig motoszkál az a gondolat, hogy talán ez is közre játszhatott a baleset kialakulásában. Talán a mozdonyvezető elgondolkozott a vonatvezetőtől hallottakon és nem figyelt oda kellően a munkájára, ami okozhatta azt, hogy ott is látott menesztést, ahol nem is volt. Egyszerüen csak azért, mert nem egy gép, hanem egy ember volt, akinek gondolatai is vannak.
Az alkalmatlanság alapvetően (orvos) szakértői kérdés, de ebbe bizonyos "hozzáállás"-beli kérdések is beletartoznak - pl. egyre erősödő bírósági gyakorlat, hogy a harmadik-negyedik alkalommal ittas vezetésért elítélt személyt végleges hatállyal eltiltják a járművezetéstől, mondván, hogy aki nem bírja megállni, hogy ne igyon vezetés előtt...
Az persze megint nagyon más kérdés, hogy mindenki tudja, hogy az autó nem jogosítvánnyal, hanem benzinnel megy, és nálunk az engedély nélküli, vagy eltiltás hatálya alatti vezetés egyszerű közlekedési szabálysértés, nem bűncselekmény...
Az analógia főleg a polgári jogban nagyon szükséges és hasznos. Egyszerűen nem lehet minden élethelyzetre szabályt alkotni - kipróbálták, és nem működött, ez az ún. kazuisztikus szabályozás (minden esetre van egy szabály). A 18. században a németek csináltak egy polgári törvénykönyvet, ami - ha jól emlékszem - több, mint 20000 §-t tartalmazott, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy minden lehetséges élethelyzetet felölel... a szabályozás látványos csődje volt.
Büntetőjogban valóban nem szabad pl. felelősséget analógia alapján megállapítani.
További jogelméleti vitákat szerintem ugyanakkor inkább privátban, még mielőtt tunikán billent az állomásfőnök... :)
Ezek szerint a Btk.-t nem ismertem. Sikamlós kifejezés az, hogy "alkalmatlan". Azt is meghatározza jogszabály, hogy ki tekintendő (akár kötelezően) annak? Mert lehet, hogy azt fogja mondani a sofőr, hogy ő még alkalmasabb is az átlagnál, mert már tudja, hova vezet a figyelmetlenség és milyen érzés az neki.
A jogértelmezés kapcsán írtakat így már értem és majdnem el is fogadom az álláspontodat. Az analógia létjogosultságát azonban ilyen mértékben nem ismerem el. Szerintem a büntetőjogban egyenesen tiltott. Azzal sem büszkélkednék, ha a polgári jog területén alkalmaztam volna egyszer-kétszer analógiát. Az már rég rossz, ha egy életviszonyra nincs egyértelmű szabály. Mondjuk, a jogalkotó sem mindig tökéletes, dönteni viszont olyankor is kell, ha nincs kifejezett szabály.
Szerintem meg teljesen mindegy miért volt ott, ott volt és ez lett a veszte. Nem lehet, h az történt, h bement, mert bent felejtett valamit ( pl. az innivalóját ahogy írtátok) bement érte és 2mp-el később csattantak? Nem mindegy már miért volt ott?
Asszem itt is volt linkelve egy film állnak a vasak mehettek címmel, ahol egy rossz irányba álló váltó miatt beleszaladt egy Szergej a vakvágányon álló Bzmotba és ott is meghalt valaki, aki a pótkocsi alá került, a filmben is elhangzik, h nem tudják mit keresett ott, hiszen semmi dolga nem volt ott és egyszerűen nincs is rá logikus érv, h minek ment oda, mégis ott volt. Kiderült azóta, h mit keresett ott? Valószínűleg csak ő tudta volna megmondani, h miért ment oda, de őt már nem lehet megkérdezni.
