1922-ben, amikor az Ó-magyar Mária Siralom előkerült, arra gondoltak, hogy valamelyik jámbor szerzetes, aki a magyar nyelvet nem ismerte, valami barbár írásnak nézte és hithű jámborsággal kivakarta a szent könyvből.
A BŰNÖS HALLGAT
Móricz János számtalan sajtókonferencián nyilvánosságra hozta azokat a történelmi hamisításokat, melyeket a spanyol-osztrák ház elkövetett a magyarsággal és a világtörténelemmel szemben. A bűnösök azonban hallgatnak, és eddig meg sem kísérelték, hogy az ellenük szóló hatalmas bizonyítékanyaggal szembenézzenek. Móricz többször követelte, hogy Spanyolország közölje azokat a magyar őstörténeti adatokat, amelyeket a legtitkosabb levéltáraiban őriz, mert ellenkező esetben a nem közlés a további hamisítások tényét bizonyítja. Hallgatnak, de titokban mindent elkövetnek, hogy Móricz kutató munkáját lehetetlenné tegyék.
Az a nagy baj, hogy a hozzád hasonló gondolkozású emberek juttatták abba a stúdiómba történelmünket amelyben jelen esetben stagnál. Még van arcod megkérdezni, hogy kik használtak hamis forrásokat és idézeteket? Ha most kívánságom teljesülne akkor többet nem nagyon írogatnál ekkora ba...ságokat. Hát igen: Vannak emberek akiknek rinocérosz vastagságú bőr van a képükön.
Ezek mind a finnugor-magyar nyelvrokonságot kutatják. A finn-magyar rokonságot a genetikusok kutathatnák, de az nemigen szükséges, mivel már kiderítették, hogy genetikailag nem vagyunk rokonok.
Hát nem... A politikai motiváció azokra jellemző, akik hamis idézetekkel, hamis forrásokkal, hamis képet festenek egy korról. Vajon kik használtak eddig hamis forrásokat, és hamis idézeteket? :)
"...20 éves múltra visszatekintő Finnugor Szemináriumvolt, amelyet az idén a Debreceni Egyetem Finnugor Tanszéke rendezett."
"2008-ban: januárban a Budapesti Uráli Mőhely nemzetközi konferenciájára került sor azMTA Nyelvtudományi Intézetében; márciusban az ELTE Finnugor Tanszéke szervezettnemzetközi konferenciát a finn szak 25 éves fennállása alkalmából;"
"A munkabizottság figyelemmel kíséri a 2011-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezésre kerülő nemzetközi finnugor konferencia, a CIFU szervezési munkálatait is. ... . A Nemzeti Bizottságok, illetve a jelenlévők javaslatai alapján döntöttek a plenáris előadások címéről és az előadók személyéről is.
A finnugrisztika esetében a laikusok körében megjelenő tudománytalan elképzelések miatt különösen fontos, hogy közvetlen tudománynépszerősítő fórumai legyenek a nyitott, mővelődni kész nagyközönség számára.
Az idén több olyan alkalom volt, ahol az uralisztika / finnugrisztika megismertethette az érdeklődőkkel kutatási tárgyát, módszereit, eredményeit, illetve bepillantást engedett a nyelvrokonok irodalmába, kultúrájába. Ilyen alkalom volt a 2008. szeptember 26-án, a Kutatók éjszakáján az
ELTE Finnugor Tanszéke által szervezett sikeres rendezvénysorozat, ahol a nyelvleckéktől a fotókiállításig rendkívül változatos programok szerepeltek, többek között a terepmunkákkal való ismerkedés is (http://www.kutatokejszakaja.hu/index.php?page=3&aloldal=5). Hasonló szerepe volt a 2008 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az ELTÉ-n a nagyközönség számára megrendezett kerekasztal-beszélgetésnek (http://mnyfi.elte.hu/finnugor/hirek.htm), illetve az ugyanezen ünnepségsorozat részeként a MTA Nyelvtudományi Intézete Finnugor és Nyelvtörténeti Osztályának szervezésében megvalósult kerekasztal-beszélgetés a veszélyeztetett nyelvekről, népekről és kultúrákról (http://fgroszt.nytud.hu/rendezvenyek/mtu-2008.htm). Ebbe a sorba illeszkedik rendkívül változatos tematikájával a 2008 márciusában Szegeden megrendezett „Észt hét” is. Az Uráli Nyelvészeti Munkabizottságban is megtörtént a bizottság újjáalakulása és a tisztújítás. A munkabizottság elnöke továbbra is Csepregi Márta (PhD, ELTE Finnugor Tanszék), titkára Sipos Mária (PhD, MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály) maradt."
Budapest, 2008. november 24.
Szeged - Budapest, SZTE Finnugor Tanszék - MTA Nyelvtudományi Intézet, http://www.arts.u-szeged.hu/finnugor/szevers-publ.htm
ELTE Finnugor Tanszék (1975–77); MTA Nyelvtudományi Intézet (1977–78); http://finnugor.elte.hu/fgrtszhnlp/csm/csmelet.htm
1998–1999 DAAD-ösztöndíj / Hamburgi Egyetem Finnugor Tanszék http://fgroszt.nytud.hu/wnb.htm
" Ennek a nézetrendszernek azonban nagyon is anyagi, és politikai motivációja van, amennyiben az igazság egyedüli letéteményesének vallja magát, és történeti alapon kíván fellépni az ellenségnek bélyegzett emberek ellen."
Ezzel is sikerült öngólt lőnöd, mert ez éppen a FU-grálokra jellemző
Mennyit kap szerinted a jelenlegi állami költségvetésből bármilyen olyan szervezet, vagy személy, amely a finnugor rokonságot kutatja? Gyanítom, hogy megközelítőleg nulla forintot fordítanak erre a célra, de ha gondolod, mutasd ki, hogy nem így van.
"még nem hallottam olyan nyilatkozni, hogy aki nem fogadja el a finnugor rokonságot, az szükségképpen magyarellenes, és a nemzet megrontója stb."
Rosszul hallgatózol :) Úgy kell érteni, hogy "aki nem fogadja el a finnugor rokonságot" , az nem kap egy kanyi fillért sem tanulásra, kutatásra stb. Mint a tanszékek, MTA osztályok, oktatásunk, nyelvi támogatások szépen mutatják. Próbáld megcáfolni.
Ez némileg demagóg megközelítés szerintem... Valóban vérlázító dolog egy gazdasági válságban semmitmon politikai alapítványokra költeni. Azonban ne felejtsük el, hogy azt a pénzt nem az "alternatív" kutatástól vették el, hanem mondjuk az egészségügytől, a közoktatástól, bíróságoktól, felsőoktatástól, esetleg éppen a finnugor tanszékektől, (noha ebben kételkedem, ugyanis azok többnyire rendkívül alacsonyan dotáltak).
Ismét csak két ágra bontanám a kérdést: a szomszéd országok történetírását rengeteg kritika érte a magyar kutatás részéről. Vékony Gábor pl. külön könyvet szentelt a dákoromán rokonságnak Rómaiak, dákok, románok címmel. Emlékezz vissza arra is, hogy a Magyarországon megjelentetett Erdély történetét Romániában egy időben be akarták tiltatni, és bezúzatni az ottani példányokat, (még Csau idején), mert az Erdély történetében Bóna István karakteresen tagadta a régészeti bizonyítékok hiányában a dák-román kontinuitást. Ezek nagy visszhangot kiváltó ügyek voltak. (Az Erdély történetével kapcsolatos polémia pl. a sokat emlegetett, Glatz Ferenc által szerkesztett Magyarok krónikája c. könyvben is benne van, mint történeti esemény). Tehát a magyar történészek, és a magyar szakemberek igenis küzdenek a szomszédok szamárságai ellen is.
A másik kérdéskörben valószínűleg nem fogunk egyetérteni. A finnugor rokonság egy tudományos alapokon álló bebizonyított tézis, amelyet nyelvészeti oldalról állított föl a szakma, mindenféle politikai motiváció nélkül. Vele szemben azonban áll egy sokszínű, olykor önmagával is vitatkozó, hamis idézetekre, és hamis forrásokra építő rendszer, amelyet jobb híján alternatívnak kezdtek el nevezni. Ennek a nézetrendszernek azonban nagyon is anyagi, és politikai motivációja van, amennyiben az igazság egyedüli letéteményesének vallja magát, és történeti alapon kíván fellépni az ellenségnek bélyegzett emberek ellen.
Itt szerintem leginkább az a gond, hogy az a nemzetfogalom, amivel operálsz, és amivel időnként itt mások is operálnak, véleményem szerint kirekesztő jellegű. Itt most nem a szokásos szdsz-es értelemben értem, hanem úgy, hogy ezen nézetek képviselői kizárólagos jogot formálnak arra, hogy meghatározzák azt, hogy ki lehet magyar, ki a magyar, miről gondolkodik az "igazi" magyar stb. Olvastam itt olyan véleményt is, hogy aki nem fogadja el a hun, sumér, stb. rokonságot, az már nem is "igazi" magyar.
Pl. a finnugor rokonságot kutató tudósok közül én még nem hallottam olyan nyilatkozni, hogy aki nem fogadja el a finnugor rokonságot, az szükségképpen magyarellenes, és a nemzet megrontója stb.
Szamárság Vatikánról beszélni a negyedik században, tekintve, hogy a pápai lakhely az 1929-es lateráni egyezmény óta a Vatikán. (Ha esetleg tévednék, akkor valaki javítson).
Ráadásul a Nicea idején még a kereszténység egyáltalán nem volt központosított, ott voltak a nagy keresztény patriarchátusok (pl. Antiochia, Alexandria) , amelyek közül Róma csak az egyik volt, és nem is a legfontosabb.
Volt szerencsém átfutni őket, de tekintve, hogy 50 ezer éve nem hogy írás, de valószínűleg a magyar nyelv sem létezett, ezért nem tudom komolyan venni ezeket a rovatokat. (Összehasonlításképpen: a neandervölgyi ősember tudtommal 30-40 ezer éve halt ki).
Ezt nem gondolom helyesnek, de azt igen, hogy Tom Lantos Alapítvány 3 milliárdjával egyező összeget legalább!!!, ha nem többet lehetne fordítani ezekre a témákra a magyar költségvetésből.
Simqa Qian: „A hunok legkorábbi története” című munkájának magyarra fordítását Du Yaxiong 1997. július 14-én fejezte be, s akkor írta le a következőket: „Tíz évvel ezelőtt, mikor a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében dolgoztam, mint vendégkutató, sajnálattal állapítottam meg, hogy nincs magyar nyelvű fordítása a Shi Jin, A hunok legkorábbi története című kötetének. Sajnáltam azt is, hogy akkor nem volt lehetőségem lefordítani.
Ezért fontos, hogy a magyarok megismerjék a Shi Ji 110. kötetének tartalmát, ezt a nagyon korai, ázsiai hunokról szóló történeti feljegyzést. (…) Mert a Shi Ji a kínai kultúrában a legfontosabb munkák közé tartozik, a X. század negyvenes évei óta- mikor elterjedt a könyvnyomtatás technikája- folytatólagosan nyomtatták, és nyomtatják mind a mai napig.
Minden könyvesboltban megtalálhatjuk, még a kis utcai kioszkokban is.” A 110. kötetet, a hunokról szólót is tanítják az iskolákban, s úgy, ahogy több mint kétezer éve megírták. A 130 kötetes Történelmi Feljegyzésekben, az évezredek során nem változott egyetlen betű, egyetlen, szó és egyetlen mondat sem. A történelmet nem a mindenkori politikai akaratnak megfelelően változtatják. Nálunk, ha a magyarság pusztításának sanda szándéka úgy kívánta, akkor, akár még őshazát és nyelveredetet is cseréltettek velünk. S erre mindig akadt rangért, pénzért megkapható író, történész. Mit is várunk el a távoli múltunktól, amikor a közvetlen múltat, a „rendszerváltozást” is hamisítják, a politikai „elit” szándékai szerint.
"Im August 2005 wurde von schiitischen Gruppierungen vorgeschlagen, den Südirak zu einer autonomen Region eines föderalen Irak zu machen. Als Name für diese zu bildende autonome Region wurde Sumer vorgeschlagen. Der Vorschlag ist jedoch insbesondere unter den irakischen Sunniten hochumstritten."
2005 Augusztusában a schiita csoport felvetette, hogy dél Irak tartományában egy autonóm területet hozzanak létre Iraki felügyelet alatt. Ennek a területnek a nevét sumir néven szerették volna beiktatni. Ez a felvetés az Iraki szunniták miatt meghiúsult.( tőlem kiegészités) A sunniták nem képviselik ezt a nézetet.
Nem én találtam ki, tehát biztosan van. Mikor az utóbbi iraki háború kezdődött Szaddam ellen, akkor olvastam valahol, nem emlékszem hol, talán HVG? De nem biztos, majd rákeresgélek, mert nagyon megjegyeztem!!!
Az ugariti írás i. e. 1400 táján jelenik meg, a későbbi föníciai-héber írás ősének a megjelenése után nem sokkal, és közös bennük, hogy mindkettő – először az írás történetében – nem szavakat vagy hangcsoportokat jelöl, hanem egyes hangokat, fonémákat. Utóbbival ellentétben azonban az ugariti írás nem a hieroglifákra emlékeztető piktogramokból fejlődött ki, hanem az ékírásból. A 30 jelből 27 mássalhangzót jelöl, míg a három magánhangzójelet (pontosabban szólva, gégezárhang [alef] + magánhangzó-kombinációt) csupán bizonyos pozíciókban tették ki. A különálló betűvel jelzett fonémák nagy száma is jelzi, hogy az ugariti nyelv még megőrizte a legtöbb protosémi mássalhangzót.
Az ugariti ábécé megtekinthető például itt: http://www.theology.edu/ugaritic/ugar.gif, vagy itt: http://www.krysstal.com/images/writing_ugaritic.gif, vagy itt: http://www.ancientscripts.com/ugaritic.html. Ugariti betűkészlet letölthető például innen: http://phoenicia.org/imgs/UGARIT.TTF.zip.
Úgy tűnik, hogy Ugaritban már a betűk sorrendjének is jelentősége volt. Fennmaradt ugyanis egy olyan tábla, amely az ugariti ábécé betűit tartalmazza (http://visindavefur.hi.is/myndir/abecediary-ugaritcao256.jpg). Sőt, a sorrend hasonlít ahhoz a sorrendhez, amely a Héber Biblia alfabetikus költeményeiben is megjelenik (például a Siralmak könyvében, a 34. vagy a 119. zsoltárban), és amely a mai napig fennmaradt a héber (alef, bet, gimel...), a görög (alfa, béta, gamma...), a latin (a, b, c...), a cirill, az arab és más írásrendszerekben is.
Magára az ugariti nyelvre rátérve, a nyelv a sémi nyelvek északnyugati csoportjába sorolható, a hébernek és az aráminak közeli rokona, de a sémi nyelvek fejlődésének egy korábbi, i. e. II. évezredi állapotát tükrözi. Az írásrendszer sajátosságainak megfelelően elsősorban a mássalhangzókat ismerjük, sok pozícióban a magánhangzókat csak kikövetkeztethetjük a sémi összehasonlító adatok alapján. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a kánaáni hangeltolódás ([ā] > [ō]) nem zajlott le benne, és bizonyos szóvégi magánhangzók sem koptak még le: igék végén az imperfectumot a jussivustól megkülönböztető , főnevek végén pedig az esetragok.
Paszírozzák, maszírozzák e nyelv felszínét, s ő biz engedelmesen "hasonul" simul, ha épp arra gyúrnak, gyűjtenek majd mindegyikhez. (több mint 60 rokonyítási kísérlet)
"A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."
"...zöngétlen bilabiális plozíva előbb bilabiális frikatívává, majd zöngétlen labiodentális frikatívává válik... (két db. időben is elváló hangváltozás: (1) plozívából frikatíva, (2) bilabiálisból labiodentális)." ---------------------- Hogy miért nem becsülik a MAGYAR nyelvészeket?....
