De ne így búcsúzzunk el az egykori pompázatos vadászkastélytól!
A felvidéki Árva várában akad egy helyiség, amit a hagyomány jó Mátyás királyunk törvénytelen fia, Corvin János liptói herceg vadásztermének tart. Mert a falát remekbe készült vadászjelenetek díszitik:
Az egykori hatalmas vadászatok, mulatságok és napokig tartó dínom-dánomok között meglapulnak tragikus sorsok is. Hiszen a feltáró régészek keze nyomán a kastély mögötti emésztőgödörből egy fiatal női csontváz került napvilágra. Ki lehetett ő? Kinek buja vágyául szolgált, aki kiélve rajta szadista ösztöneit, meggyilkolta és az undok árnyékszék mélyére vetette. Örökre titok marad már...
Tehát a XX. századot csak kisebb részletei érték meg.Maradványait több ízben is kutatták, így 1931 -- 33 és 1938 - 42 között. Aztán sokáig elfeledték, de sajnos a terjeszkedő Budapest lakóházai addigra teljesen körbefogták a múlt titkait magában rejtő földterületet. 1992 - 93 között ismét kutatták a még kutatható részleteit.
Jártam ott a Castrum Bene 2002-es tanulmányi útján. Kinyitották az alapfalainak maradékát védőtetővel lefedő épület ajtaját, de nehezemre esett elképzelni uralkodóink egykori rezidenciáját a szomorú falak láttán. Így múlik el a világ dicsősége! -- gondoltam magamban.
A királyi vadászkastély káét nagyméretű épületből tevődött össze:
A keleti oldalt egy 35 x 21 méter, míg tőle nyugatra a 59 x 17 méter nagyságú objektum emelkedett. Bár a szakemberek vitáiból még nem bontakozott ki a teljes egyetértés velük kapcsolatban, de azért elmondható, hogy az első tisztán reneszánsz építészeti stílusú épületnek tartható a Magyar királyságban. Példaképét az itáliai főnemesi rezidenciákban kereshetjük. Igazán fényes, reprezentatív célokra készült. Elég csak azt megemlíteni, hogy tetőzetét aranyozott cserepek fedték.
A nyéki királyi vadászkastély történetének összefoglalásához segítségül hívtam Zolnay László -- Az elátkozott Buda {1982} című könyvét valamint a Castrum Bene 2002-es Hírlevelét.
-- Az eddig végzett régészeti kutatások szerint a Buda királyi székvárosától alig 5 kilométerre elterülő Nyék falu területén valamikor a XV. század második felében emelték az első vadászkastélyt. A hozzá tartozó vadaskert területe kb. 500 magyar holdat tett ki. Itt a királyi vadászmesterek gondozták, etették a nagyvadakat {vaddisznó, szarvas, őz... stb.}
Az első épületek lebontására valószínűleg II. Ulászló király {1490 után} adott utasítást, hogy még díszesebb objektumokat emeljenek. Ezen két épület szolgált a Mohács előtti királyaink és az udvarbeli főnemesség mulatozásainak színteréül. 1526-ban II. Szulejmán szultán foglalta le magának, aki a korabeli leírások szerint vadászpárducokkal űzte a vadat. A török hódoltság alatt fokozatosan elpusztult, amit betetőztek a Buda 1686-os visszafoglalása után érkező sváb lakosság nagyarányú bontásai.
Mivel a szerencsésebb Topiklakók már valahová {remélhetőleg várakba!} elindultak kirándulni, úgy számítom, hogy ismét magam üldögélek itt, a törzskocsma kecskelábú asztalánál.
Mi, nagy várrajongók, azt hisszük, hogy az egykori várbeliek minden álma az lehetett, hogy várakban éljenek. Tévedés ám a javából! Hiszen a várbeli épületek télen hidegek, befűthetetlenek voltak. A középkori ember élete java részét a szabadban töltötte. Ha sorsa jobbágynak rendelte, akkor a földeken dolgozott, ha pedig nemesnek, akkor pl. vadászott napszámra. Úri sport volt már akkoriban is, de a konyhára is meghozta a jóféle betevő falatot.
Jó is, hogy a nyéki vadászkastély tegnap szóba került. Ismerkedjünk meg hát egykori uralkodóink annyira kedvelt mulatóhelyével!
Hol található? Budán, induljunk el a Hűvösvölgyi úton egészen addig, ahol balról a Fekete István út leágazik. Itt, ebben a saroktelken búsulnak az egykor oly sok vigasságot látott épület alapfalai:
Amennyire én látom az útifilmekből, arrafelé, az arab világban sokkal lassabban változnak az épületek. Hagyománytisztelet vagy csak a szegénység miatt? Ki tudja? De félelmetesen régi házakban is élnek emberek. Nemrég, a keresztes háborúk históriájába belevágva, meglepődve olvastam, hogy pl. Margat várából úgy kellett kitelepíteni a lakosságot, hogy megkezdhessék a régészek a kutatómunkájukat.
Felidézik a középkor távolba vesző épületeit, amelyeket annyira megtépázott, sok esetben megsemmisített a háborúk vihara majd az új telepesek mindent lebontó közönye! :-(((
Ami a nyírbátori castellum {várkastély} ügyét illeti, a váras újságban leadott cikk szerint Szekér György tervező a nyéki vadászkastélyra hasonlító objektumnak gondolta, annak XVI. századi utódjaként.
Kíváncsi vagyok, a középkori damaszkusz tényleg így nézhetett ki?
Mindenesetre a látvány szép, így bele tudom élni magamat a keresztes háborúk korába. Csak kár, hogy nincsen ilyen az akkori Európáról. Hazánkat már említeni sem merem.
Talán a határ közelsége miatt, hiszen a Szalamandra-ház eredetileg határőr bázisként szolgált. Nem tudom, de Szádvár -- szerencséjére -- így megmenekült a Velencei Charta bebetonozós korszakától. Hatalmas romjai Csipkerózsika álomba szenderegtek... egészen 2000-ig, amikor tudomásom szerint barlangászok próbálkoztak megtisztítani a területét.
Erről a geoládások oldalán is akad egy megjegyzés:
Valamely formában később is látogathatták a várromot, hiszen pl. a miskolci pedagógusok 1976 után helyezték el az öntöttvas táblájukat a belsővár kaputornyának maradék falán:
Nos több helyen is látni a várromban hatalmas gyámköveket, de a közölt fotó -- szerintem -- a déli vároldal lakóépületének falára mutat. Oda, ahol egy árnyékszék romlott ajtaja tátong. Bár az 1963-as fotó rossz minőségű, de az egyezőségek kisértetiesen pontosak:
