Kb. 100 éves a fal. De a kritikus foltokról az eredeti vakolatot leverték, javították. Hogy alapozó volt-e vagy sem, nem tudom. De a fal úgyse maradhat nedvesen, és ha már nem lesz nedves, a meszelés sem pereg majd.
Tehát szigetelés.
A többi, száraz fal mellett vettem talajmintát, szép sárga homok. Ennél meg beton, s alatta? Titok. Remélem, hogy ha felszedem a betont, és kicserélem az alap mellet sávot kb 50 cm mélyen homokra/folyami homokra/sóderre (még nem tudom), legfelülre pedig szép nagy kavicsokat teszek, elégséges lesz, és nem kell költéges beruházáshoz folyamodni.
Kérdés, hogy 2 nyári hónap elég-e arra, hogy színt valljon ez a megoldás. Mert akkor várok addig, nem hőszigetelek, ha pedig még mindig nedves lenne, jöhetnek a krómacál lemezzel.
Az EPS pedig egy jó kis cementes lábazatra kerül, ami egyébként is párazáró, tehát nem ront a a helyzeten.
Ez a cikk egyre jobb.:) A Terranova leírja a régi dryvitok javításánál azt a technikát, amit mi is csináltunk a saját házunk esetében (régi átvág, új rendszer rá a régire) Nyugaton ebből már sok van, itt a Terranova szabadalmaztatta. Örülök, hogy a házunk "egyedi rétegrendje" pl. a Terranova szerint teljesen jó. :P
Csiha Andrásnak ez az ötlet már régebben megjelent az agyában, mert valahol olvastam még akkor, amikor még nem nagyon foglalkozott azzal, hogy porotherm vagy csiszolt vagy egyszerűen nagylyukú tégláról van szó, elintézte a nagylyukú tégla-habarcs összeállítást is azzal, hogy vannak benne járatok, mert a habarcs úgyis beleesik (hogy a lyukak milyen alapon futnának teljesen nyitottan végig függőlegesen, azt nem részletezte, én meg nem vagyok kőműves, de nekem kicsit necces volt. Ebben az előző változatban még nem tartozott az elképzeléshez ventilátor, csak hogy egyik oldalon befelé, másikon kifelé legyen nyitott az alsó ill. felső téglasor. Ez az elképzelés nekem azért volt nagyon kétes, mert a falat is energiával fűtjük, amivel ő felmelegíti a bejövő levegőt.... Ez a mostani, így első olvasatra a hővisszanyerős szellőztető rendszert próbálja leképezni.
a legkönnyebb az ásványgyapot + osb. Köszönet. Ásványgyapot alá be tudnak/szoktak fészkelni hangyák, egerek, effélék?
Bitumenes zsindely: maga a tető jó állapotban van, csak nem akarom megbontani, hogy fóliázzak, meg a gerendázat nem is birná meg a szigetelőanyagot. Elégséges vastagságban semmiképpen. Ezért gondolkodom inkább a födém szigetelésében. A tetőre meg 'majd' gondot viselünk, egyszercsak.
Ha véglegesben gondolkodom: az úgy esetleg működhet, hogy lerakok a salak helyére mondjuk tizes 'cellt, majd vékonyan lebetonozom? Az átlagsűrűség nagyjából hasonlóra jönne ki, mint a salakkal. Milyen vastag beton kellhet ilyenkor? Amikor meg elkészül a külső szigetelés, szépen beforditom a födémszigetelés fölé és zárt lesz a rendszer.
Vad ötlet: betont lehet kikönnyiteni mondjuk polisztirolgyöngy bekeverésével vagy effélével?
A fútóra rakott B30 elég karcsú:( a legkönnyebb az ásványgyapot + osb.
A lambda anyagjellemző, a hővezetési ellenállás d/lamda, ebből pedig ki lehet számolni a hővezetési tényzőt, mely külső térelhatároló falnál
U=1/(1,66+D1/lamda1+d2/lamda2.....) w/m2 K
A bitumenes szinellyel való burkolás megment a komplett fedés cseréjétől.
mcsaba111
Az általad említett oldalon a vályogra vonatkozó adat 80000 beqerel/m3-re jön ki szemben az Úniós 600 beq/m3-rel szemben:) ami 133 szoros határértéktúlépést jelent..... ergó az összes vályogházban nagyobb a háttérsugárzás, mint aPaksi Atomerőműben:)?) Természetesen ettől még nem fogok a primerkörben aludni:)))
A másik nagyon fontos adat, ami hiányzik az időegység alatt történő sugárzáskibocsájtás, az ott található értékek egy évre vagy percre vonatkoznak?
Van háttérsugárzás, de ennyire nem kell tartani tőle.
"... Tehát a pont- perem módszerrel kell ragasztani ez a lényeg. Ennek páratechnikailag is jelentősége van, mert a ragasztó óhatatlanul műgyantát tartalmaz a cementkötés mellett, és a műgyanta az mint tudjuk kevésbé vonzza a párát. Ha telibe kennénk ragasztóval akkor mindjárt ott egy párafékező réteget eredményezne már a ragasztásnál, és ráadásul több ragasztó is kellene hozzá. Ily módon viszont, hogy csak ilyen pontszerűen van és peremszerűen, még van lehetőség is arra, hogy a kisebb egyenlőtlenségek, amikor fölnyomják a lapokat kiegyenlítődjenek a felületen. "
Gazdasági számítások szerint a szigetelés mértéke kezdetben ugrásszerű, egyre növekvő megtérülést mutat. A megtérülés görbéje – hagyományos szigeteléssel számolva - a 14 cm-es és 25 cm-es vastagságtartományban ellaposodik, majd utána, ha csekély mértékben is, de hanyatlani kezd. Az optimum 0,17 W/(m2K) értéknél van. Ez mindenkit arra kellene, hogy sarkalljon, hogy 25 cm szigetelést alkalmazzon, hisz az a megtérülés szempontjából nem drágább, mint a 14 cm-es szigetelés, mégis jobb belső komfortot biztosít.
Az is lényeg lenne, hogy lehetőleg ne kelljen kidobni mindent, amikor végleges dolgok kerülnek bele... Sőt, lehetőleg úgy kéne megcsinálnom, hogy a későbbi véglegesítéssel illetve külső szigeteléssel kompatibilis legyen.
Ez az EPS+OSB jól hangzik, de pl. mivel oldom meg a rovartalanítást, teljes lezárást? Most a padlás egy részében EPS lapok vannak/voltak lerakva csak úgy lengőben, és a minap egy igen tekintélyes méretű hangyakolóniát kellett kiakolbólítanom az egyik alól. Az EPS+OSB kombót imádnák :-(
Ma jártam nálamnál okosabbaknál, megkérdeztem ezt a járdáról/talajról induló szigetelés dolgot. Amennyiben egy vízelvezető járda a ház fala mellett tisztességesen van megcsinálva és problémamentesen működik, annak nem nő télen a térfogata annyit, hogy emiatt feltolva a szigetelést megbomlassza azt (ezt alátámasztják a nálam lévő képek a járdáról indult szigetelésekről) Amennyiben egy járda ilyen számottevően emelkedik télen, ott más gond van: alámegy a víz vagy visszaszívja a levezetett vizet, mert az nem folyik el másfelé...stb. A dryvit tisztességes indítása járdáról: falon-járdán végigvitt hálóvisszahajtásra fektetett fagyálló lemezes első sor.
Szerintem, ha nem akar járhatót, csak valami legyen, salak ki, polisztirolgyöngy be, kb. vízszintre, üveggyapot két rétegben (innen már a szokásos). (Nem hivatalos javaslat, házinak javasolt barkács-megoldás) Polisztirolgyönygy helyett alternatív javaslatok jöhetnek.:)
Nekem többen mondták, hogy a salaknak lehet nagyon minimális radioaktív sugárzása, le is szedettem az összeset, lehet hogy feleslegesen, de nem baj. legalább elfér a szellőzőrendszer csövezése.
Rá is kerestem most, ha már eszembe jutott: http://www.muszakiak.com/munkavedelem/sugarzas.html
Így látatlanban sok mindentől lehet. Ha régi épületről van szó, akkor még nem ismerték a mosott homokot a vakoláshoz.Egy agyagos homokkal történ vakolatba az agyag idővel elporlassza a vakolatot,. Ha a vakolat jó, akkor a meszelés elötti aládolgozásban, (alapozás hiánya) stb. lehet a hiba.
haat, a falnak ennyi suly meg sem konnyanhat. inkabb a fodem a kerdeses, de valojaban annak sem.
ha tuti nem akarod lakhatova tenni a padlast egyhamar, es meg akarsz szabadulni a salaktol, akkor csinalhatsz uveggyapot/osb cuccot. egy honapja ki volt itt vesezve rendesen, sajna a vegere nem olcso. 10cm gyapot kb 550ft/m2, 15-os osb minimum 1300/m2, es kell meg valami tartoszerkezet. (a masik verzio az olcso vekony osb es eps szigeteles volt)
Nem tudtok valami jó falszárítási módszert? Pontosabban nem fal, hanem boros pince boltív, felette föld. A nedvesség forrása már meg lett szüntetve, csak életfogytiglan várhatok míg ez magától kiszárad. Kéne valami gyorsító :)
Szóval valami olyan irányban gondolkozom inkább, hogy leszedni a salakot, és csinálni a helyére valami tisztán tartható, jobbfajta hőszigetelést - de nem tudom sem azt, mi lenne jó, sem azt, érdemes-e. Illetve hogyan csináljam, ha azt akarom, hogy a majdani külső szigeteléssel kompatibilis legyen...
A salak lamdája 0,29-0,45 w/m2K, térfogatsúlya 800-1500 kg. Akisebb értékek a kazánsalakhoz a nagyobb értékek a kohósalakhoz tartoznak. Tegyél rá habarcs/tégla-terítést az meggátolja a porzást és járható felületet ad.
Ha bitumenes zsindellyel feded a palát, akkor nagyon figyelj a meglévő fa szerkezet szellőztetésére, mert ezt sokszor elfelejtik és a teljesen vízhatlan szigetelés bedohosíthatrja a padlásteret.
Igen, belső feljáró van, de az vakvágány: télire kap néhány ötös 'cell lapot lesúlyozva. Mellette levegőáramlás nincs, a lapok alja pedig melegebb, mint a plafon.
