A széttört szétfagyott járda nem való alapba. Egy rossz beton lehet nedvszívó, de ezzel inkább a téglára és a puha kőre gondoltam. Ha ráütsz kalapáccsal, a hangjából lehet következtetni a keménységére, de ehhez tapasztalat szükséges. Felhasználni csak tisztán lehet, de ha légüres tér marad a járdabeton és a kk ( képlékeny) beton között, akkor csak rontasz az alapon .
A keménységet gondolom elég nehéz megállapítani. Az, hogy ne legyen nedszívó, egy betonnál mit jelent? Elég sok és vastag járdád fel kell szednem, de nem akarnám elpazarolni, ha rizikós alapba tenni, akkor inkább félrerakom, és felhasználom másutt majd.
Rugd segbe a tervezodet mert mi a franc alapjan tervezett egy teto ablakot, normalis tervezo vagy gyartoi muszaki katalogus vagy a szabvany szerinti meretek alapjan dolgozik.
Elterhetsz a tervtol meretben bizonyos szazalekig, de vannak ertekek amiket kotelezo betartani (keritestol valo tavolsag, teljes magassag, terulet nagysaga). Anyagban annyi a kikotes az epitesi szabalyzatban hogy megegyezo szilardasgot ado szerkezeti elemek egymas kozt kivalthatok, de a hasznalatba veteli engedely kerelemben mar a tenyleges anyagnak kell szerepelni. Errol pontos infot a helyi epitesi hatosag tud adni felbilagositast (ne a tervezot es vagy a kivitelezot kerdezd meg).
Ablak, nezzel szet a gyartok kinalataban pld 170*85 koroli ablakoknak es ketot tegyel egymas melle pld.
Aki építkezett mostanában, mind a terv szerint csináltak mindent? Nálunk már az alap ásásánál centis eltérések voltak a tervhez képest. Egy akkora markoló lapáttal nem is lehet centiméter pontosan dolgozni. Igaz itt most 20 cm-ről beszélek az kicsit több, de nem hiszem el, hogy másoknál a tervhez képest a kivitelezés során nem merül fel, hogy ez mégsem úgy legyen ahogy terveztük, mert nem kapni olyat terméket, amit oda gondoltunk, vagy hogy lehet ugyan, de 2x annyiba kerül, mint a másik!
Pl. a terven berajzolt a tervező egy 170x170-es tetőablakot. Ilyet nem is lehet kapni!!! Most tényleg gyártassam le 2x-3x annyi pénzből, mint amiből tudnék venni egy standard méretet?!
Bár személyes tapasztalatom nincs ez ügyben, lehet meg kellene próbálni beszélni a helyi műszakissal aki majd át fogja venni az épületet és "kikérni a véleményét" felvázolva a te " nagy problémádat" , hogy erre szerinte mi lenne a megoldás. Ha sikerült körüllegyezgetni a hiúságát akkor szerintem nem fog akadékoskodni.
Elvileg a eng. terven a járólaptól mérte távolsága az ablakpárkánynal 88 cm.(p.m. 88cm) De mi ezt szeretnék kisebbre csökkenteni az egyik szobában. Úgy durván 20 cm-vel. Így a vége az lenne, hogy a járólaptól 68 cm magasan lenne az ablakpárkány
Tud nekem segíteni, tanácsot adni abban, hogy az építkezés során mennyire szabad a tervtől eltérni? Itt arra gondolok, hogy 2 ablakot szeretnék 20 cm lejjebb helyezni. Így a parapet magasság 68 lenne az eredeti 88 helyett. A tervezőnk azt mondta 2025 cm még belefér, de most az építésügyön azt mondták, hogy max. 5 cm fér bele. Most mi az igazság?
Ne érts félre, tényleg nem akarok vitatkozni, sőt szerintem a többi faktor, amiket leírtál, nagyon is jól hangzik. De ha visszatérhetek az eredeti kiinduláshoz, Te ezt kontráztad meg:
"Ahhoz ugyanis, hogy jól működjön, az égésterméknek megfelelő hőmérsékletűnek (azaz forrónak) kell lennie, ergo rengeteg energia megy el arra, hogy a gravitációs áramlás működjön."
Én nem írtam sehol, hogy más faktor nincsen, csak azt, hogy a JÓ működéshez kell a forró levegő. Egészen eddig erről beszéltem. Nyilván a huzat meg a szél meg a Bernoulli is belejátszik, de valószínűleg - legalábbis az általam talált infók alapján - a hőmérsékletkülönbség lehet a domináns.
Azért egy működő kazán égéstermék-áramlása és a nyáron tapasztalható automatikus kéményhuzat között nagyságrendi különbség van.
en probaltam mar nyaron begyujtani. ha jo regi hazad van nagy faltomeggel, es kint 35 fok van, bent meg 25, siman visszafele aramlik a levego a kemenyben, keptelenseg begyujtani!
papirt kell egetni a tisztitonyilasban, meg hasonlo trukkok, hogy egy kicsit felmelegedjen a kurtoben a levego, es elinduljon az aramlas a jo iranyba.
1. mindig van homerseklet kulonbseg az also csatlakozasi pont es a kemeny teteje kozott ami miatt legmozgas keletkezeik
2. legnyomas kulonbseg a helyseg es a kulso ter kozott
3. :-) mert a termeszet mukodik es mindig van legmozgas barmilyen ket vegen nyitott uregben, csoben es a termeszet nem tanulta a mai fizikat miszerint egyes esetekben neki ott nem szabadna levegot mozgatnia :-)
Kicsit gugliztam: "A friss levegõt szívó huzathatás a külsõ hideg levegõ és a meleg füstgázok közötti fajsúlykülönbség révén jön létre." (http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/epszerk/MASTER/Kemeny.htm)
"A kémény mûködése a huzat elvén alapszik. A meleg füstgáz-levegõ keverék könnyebb, mint a külsõ hõmérsékleten lévõ levegõ és ezért felfelé áramlik. Ezzel vákuumot, szívóhatást fejt ki, minél hosszabb a kémény annál nagyobbat." (http://www.kemenypro.hu/tech.html)
Nem akarok vitatkozni tudós elmékkel, de eddig azt hittem, a meleg levegő felfele száll és zömmel ez adja a kéményhuzatot. Különben mi értelme lenne drága hőszigetelt kéményt építeni, ha nem azért, hogy a kéményben haladva ne hűljön ki az égéstermék így csökkentve vagy leállítva a huzatot...
Barmilyen tuzelesi modhoz belelt kell, a beleles kialakitasa terel egymastol mas a gazosnal, mas a vegyesnel. De blesattyogsz a helyi kemenyseprokhoz es ok szepen elmondanak mindent.
elvileg tanultam is. de most nem elméletről van szó, hanem a kéményekről és azok méretezéséről. Vagy te hallottál már arról, hogy valakinek elfogadtak egy kéményt, ami nem sztenderd X átmérőjű, bélelt vagy béleletlen standard állandó keresztmetszetű, a készülékhez méretezett (adott átmérő, min ill max hossz, elhúzások maximálása), hanem változó átmérőjű, és az illető elétolta Bernoulli törvényét a kéményseprő orra alá, aki homlokráncolva ellenőrizte a számítást majd bólintott? Ugye milyen életszerűtlen... :)
Azt hallottam, most már mindenhova bélelt kéményt kérnek. Nézd meg a főkefe honlapján... Amúgy szerintem a kémény az egyik legelavultabb épületgépészeti elem. Ahhoz ugyanis, hogy jól működjön, az égésterméknek megfelelő hőmérsékletűnek (azaz forrónak) kell lennie, ergo rengeteg energia megy el arra, hogy a gravitációs áramlás működjön. Akkor már egy kényszerkeringetés + hővisszanyerés sokkal jobb lenne. A kondenzációs kazánok is ilyesmi elven működnek (ott még a kondenzációs hőt is visszanyerik). Nem vagyok szakember, de érdekelne, mennyiben kritikus a kémény méretezése egy kényszerkeringetett rendszernél, eltekintve most a szélsőségektől, ahol pl. egy szűk kémény lefojtja az áramlást.
Szeretnek egy szep nagy cserepkalyhat rakatni, ezert kellene egy uj kemeny, de tudtommal ahhoz hagyomanyos kemeny kell, nem belelt. (De lehet, hogy rosszul tudom, csak mintha ez remlene.)
Nem ertek hozza, de nem is ezzel kapcsolatos volt a kerdes, szerintem.:-)
(Termeszetesen szakemberrel terveztetnem es kiviteleztetnem, mert a kemeny, bar ha sokan ugy is gondoljak, nem jatek. A ra kotott keszulek hatasfoka semmi ahhoz kepest, hogy akar eletek is mulhatnak egy rosszul kivitelezett vagy helytelenul meretezett kemenyen.)
A kerdesem a papirmunka (engedely) koltsegere vonatkozott. Gondolom a hivatalok fele fizetendo sarc fuggetlen attol, hogy pl. 4 teglas, 5 teglas vagy epp 6 teglas kemenyt rakatok. Vagy nem? Ha igen, akkor is biztos van valami "-tol / -ig" osszeg, nem?
Vagy inkabb erdeklodjek a helyi epitesugyi hivatalnal, mert ez a koltseg helyfuggo?
Olyan is van, hogy kiadják a lakhatásit, de feltételekhez kötik. Mi esetünkben (társasház) a külső vakolat nem volt teljesen kész (egyik külső falrészen hiányzott) valamint az egyik lakáshoz tartozó erkély korlátja szabálytalan volt, igy ezt a két dolgot beirták a határozatba, de ettől még kiadták. Az előttem szólóval egyetértek, alapvetően hivatalos/banki dolgokhoz lehet szükséges a lakhatási, annyi megjegyzéssel, hogy szerintem állandó lakhelyed lehet anélkül is.
Ez a helyi önkormányzattól függ . A mi falunkban külső vakolat nem fontos a belső viszont mindenhol és az ereszcsatornának is meg kell lennie , egy városban lehet hogy mások a követelmények . Kérdezd meg a helyi építésügyi hatóságot ez legyen a mérvadó .
