Remélem, benne lesz ifjúkorom kedvenc története, hogy amikor Spéci valahol külföldön edző lett, így mutatkozott be a játékosoknak : a sétapálcáját felakasztotta a kapufa felső lécére és aztán a középponttól tízből nemtudomhányszor, de nagyon sokszor (9 ? 8? ) eltalálta a labdával. Aztán a játékosok is próbálkoztak, az ügyesebbeknek 1-2x sikerült...
Most gondolkodom, Plattkó nem is biztos, hogy a primadonna tipikus esete volt. Kicsit zűrös volt a pályafutása 19 után pár évig, volt néhány furcsa nyilatkozata, de nem igazán lehet egy lapon említeni Spécivel. Érik egy Schaffer-cikk...
Emlékszem, ez vezető hír volt a sajtóban (az elit kedvenc sportegyesületéről volt szó). (Azt hogy "emlékszem", természetesen nem szó szerint kell érteni.:)) Egyébként Dietz Károly is MAC-os volt, a dédunokája barátom, sokat mesélt az öregről. Persze nem futballsztorikat, hanem személyes élményeket. Írt naplót is. A kedvenc történetem Dietzről: gyakorlatilag minden rendszerváltást megszívott. Az ötvenes évek elején kitelepítették a családot egy faluba (ha jól emlékszem a Zemplénbe), ahol átvette a helyi csapat edzését, persze rögtön meg is nyerték a bajnokságot.:)
Erről nem tudtam, de én nem is ilyenekről akarok írni. Ezért Primadonnák a címe. Olyan játékosokról szól (akik közül kiemelek kettőt), akik, hogy finoman fogalmazzak, igen messze kerültek az amatőr sport ideáljaitól. A nyughatatlan Schaffer, aki állandóan változtatta a csapatait és állítólag napi több órát töltött biliárdozással, vagy Plattkó, aki Barcelona elitnegyedében lakott, és Studebaker sportkocsiján autózgatott...
Épp most írok Plattkóról (és Schafferről) cikket, Primadonnák címmel.:-) Bár a jelző Schafferre jobban illik, lehet hogy inkább rá fogom kihegyezni az írást, de Plattkónak is voltak bőven "nagyvilági" allűrjei.
Off Amikor kitört az első világháború, a debreceni lapok közölték a halottak, sőt még a sebesültek névsorát is. Így találtam meg pl. dédapámat is a Debreczeni Újságban. Aztán amikor sorra haltak meg az emberek (köztük Isonzónál a korábban megsebesült dédapám), akkor már nem győzték közölni a névsorokat. Aztán hogy fel van-e jegyezve Balmazújvárosban a dédapám neve, azt nem tudom. On
Ha esetleg megtalálod Vidor gyászjelentését, elküldenéd a dátumát?
Egyébként ez a II. világháború egész Magyarországon "gond" ilyen szempontból. Az I. világháborús hősi halottak nevei minden magyar faluban fel vannak jegyezve emléktáblákra. A II. világégés hősei és áldozatai viszont "fekete bárányok" voltak évtizedeken keresztül. Nekik nincs emlékoszlopuk, rájuk nem emlékszik senki...
Nem tudtok véletlenül az NS egy olyan számáról, ahol összegzik a II. világháborúban, a fronton elhunyt futballistákat? Úgy 1943. májusában látnék rá esélyt...
