Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
A kazánban -legalábbis ezt mondták- van olyan lehetőség,hogy a külső és a belső hőmérséklet figyelembe vételével állitja az előremenő viz hőfokát. A leirás szerint a beszabályzásnál kell megválasztani a jelleggörbét, amihez utána a kazán állitja saját maga.Amiből az egész kiindult az az volt,hogy a tervező szerint a pf teljesitménye nem elég és kiegészitő fűtésre van szükség. Ezen radiátorok nagyságát ő 70/50 lépcsőre számolta ki és én azt hittem, hogy ez akkor mindig ilyen hőfokon fog menni. Itt látszik, hogy nem értek hozzá....
Érdemes elolvasni, hogy muttymutty esetében _ezekre_az_értékekre_tervezték_a_rendszerét_, de azt nem írta le, hogy hány fokos külső hőmérsékletre. Ha pl -20°C-ra jöttek ki ezek az adatok és aránylag magas légcsereszám esetén, akkor várható, hogy a fűtési szezon elég nagy részében normális kondenzáció várható, elfogadható méretű radiátorokkal (árban és vizuálisan is), és megvalósítható kiosztású padlófűtés csövekkel. Nem hallottam még olyanról, hogy a padlófűtést 15-20°C visszatérőre terveznének. És itt a tervezésen van a hangsúly, nem a használati paraméterekről.
"1. 50 fokos visszatérőnél is kondenzál a kazán" Igen, de az egyáltalán nem mindegy hogy mennyire kondenzál! Sőt, még 55-57 fokos visszatérőnél is van kondenzáció. DE reálisan gondolkozva 30...57 fok között mozgatva a visszatérőt egy grafikonon, elég jól lehet látni a hatásfokváltozását az adott kazánnak. Na, tehát az lenne a jó, ha a visszatérőd úgy 25 és 40 fok között alakulna valahol (lehetőleg minél közelebb a 25-höz). Persze PF esetén 30 előremenő és 15-20 visszatérő. "2. 70 fokos előremenő az általában kevesebb lesz, így a visszatérő is, mivel szabályzás állítja az előremenő hőfokot." Igen, remélhetőleg kevesebb lesz, mondjuk szvsz kb. 40-50 körül legyen radiátoros esetben. PF-nél meg 25-30 előremenő. Az előremenő víz hőfokát milyen szabályozás fogja állítani?
Jobban átböngésztem a tervező által küldött táblázatot.A pf előremenő 40 fok, a visszatérő 34. Táblázatba foglalta az összes helység belső hőmérsékletét,felületét, a csövek távolságát (figyelembe véve a peremzónát, ahol sűrűbb), a letekerendő cső hosszát, a talaj hőmérsékletét és ahol hiányzik teljesitmény oda tervezte a radiátorokat az emlitett 70/50 lépcsővel. Az itt leirtakra ő azt mondta,hogy 1. 50 fokos visszatérőnél is kondenzál a kazán, 2. 70 fokos előremenő az általában kevesebb lesz, igy a visszatérő is, mivel szabályzás állitja az előremenő hőfokot. Én nem értek hozzá, mennyire mond valós dolgokat azért is irtam ide, mivel több hozzáértő talán jobban fel tud világositani.
"Az anyagok halmazállapotát és a szilárd szemcsék méreteit figyelembe véve a légszennyező anyagoknak három típusát különböztethetjük meg: por, korom, aeroszolok, gázok, gőzök.
A gáznemű közegben elosztott (diszpergált) részecskék ülepedés szempontjából a következőképpen csoportosíthatók:
- 1000-10 mM szemcseméretűek gyorsan ülepednek (pl. ülepedő porok);
- 10-0,1 mM szemcseméretű részecskék igen lassan ülepednek, stabil aeroszolt képeznek (pl. lebegő porok);
- 0,1-0,001 mM szemcseméretűek már nem ülepednek, hígulásuk a gázokéhoz hasonló."
" Az égéstermék elvezetés tervezési segédletében megtalálható, hogy a kondenzációs kazánok esetén az esővédő tárcsa nem lehet a füstcső fölött, a jégdugó keletkezése miatt. Ha ez fel van szerelve, le kell vetetni. A csöveken belül nem alakul ki jégképződés"
Kérlek, add meg a lakás légköbméterét, illetve a napi gázfogyasztás mondjuk az elmúlt hét/hetek hideg időszakára, valamint külön a pluszokra. Mint korábban írtam, nekem nagyon rosszak az ablakaim, és így a nagy hidegben napi 8 körül fogy, míg plusz fokokban 5 köbméter körül ingadozik. De kár is írnom, mert a 1205 hsz-emben jól látszik. :-)
Részben igazad van, de a kivétel erősíti a szabályt.
Azt nem mondtam, nálunk a falak U=0,27 W/m2K értéket tudnak. 1986-ban készült. Ma már 0,15 alá vinném.
A fűtés most éppen megy, kint -5, belül 25 fok van, és a padlót hüvösnek érzem. Hűti a talpamat. Ha 5-10mp állok egy helyen akkor érzem átmelegszik. Ez nem elmélet, hanem tapasztalat.
A külsö határoló falak és a tető felülete kb megegyezik a padló területével /sorház, 2szintes/ tehát a fűtés most dt*U=30*0,27=8,1W/m2 teljesítményű. Na jó, az ablakok miatt a kb. a 2-3-szorosa.
Ezt az értéket tényleg lehet néhány tizedfokkal produkálni
Én is voltam már olyan helyen ahol hiába sütött a padló, minden hő kiment a falakon és az ablakon. A jó padlófűtés alfája és omegája a jó hőszigetelés.
Ha kondis kazánod van és megfelelően használod illetve méretezett radiátoraid vannak akkor ott is lassabb áramlás jön létre a hűvösebb , de nagyobb radiátorfelületek miatt. Az igaz, hogy valszeg még mindig kisebb lesz a hőleadó felületed, mint a szoba alapterülete, tehát valamivel intenzívebb áramlás lesz, de kisebb, mint egy 80 fokos előremenővel működő radiátornál...:)
Csak néhány kérdés PF és por-lebegés témában: 1, Mekkora áramlási sebesség kell a por (milyen is a szemcseméret és a sűrűség) fluid állapotban - lebegésben - tartásához? És mindez a padlótól (hősugárzó felülettől) 30 - 50 cm-re?
2, A por lebegtetése egyenletes, egyirányú - alulról felfelé irányuló -, az előbb meghatározott :-) mértékű áramlási sebesség szükségeltetik. És akkor mi lesz a padló környékén? Vákuum? Vagy honnan kerül oda a levegő? Ha csak a fal mellől - ahol esetleg hamarabb lehül "felszállás" közben - akkor ott bizony érezhető áramlásnak kell kialakulni. Ha viszont a teljes keresztmetszeten van lefelé áramlás is, akkor nam lehet lebegés.
Szóval szeretném, ha valaki modellezné nekem ezt a lebegő port, mer nem értem, és - szerencsére - nem is tapasztalom. (A padló félreeső, nem használt része bizony éppen olyan poros a PF-es helységben, mint a radiátorral fűtötteknek az a része, ahova az áramlás nem "teszi le a hordalékát".)
Hát ne mondjuk hogy kavarja, minden esetre egy áramlási kör van, amit a levegő körbe áramlása határoz meg. A levegő áramlásával együtt áramlik a por is. De a por mozog mástól is, hiszen ha megyünk, akkor is 'kavarjuk'.
"Ha a levegő 22 fokos akkor a padló csak pár tizedfokkal melegebb, ha jól szigeteltek a falak. " Ebben biztos vagy ? Mármint a 22 + pár tized fokban ? Mert az padlótemperálás csak, nem padlófűtés. És mióta is van padlófűtés ? 1-2 évtizede. Hol voltak még akkor a mai értelemben vett jól szigetelt házak, alacsony hőveszteséggel !
"Az is igaz, hogy radiátoros fűtésnél alulról felfelé elég erős áramlás van, ez kavarja a port."
Azért azt ne feledjük, hogy radiátor nem az egész szobában, van, hanem csak egy kis helyen. A levegőben lévő port magához szívja, felnyomja a mennyezetig és a szoba radiátortól távolabbi részében szépen leszáll a por, amit a radiátor már nem fog visszaszívni a keringésbe. Szal ez a "kavarja a port." szerintem nem igaz.
Ha csak PF van a szobában, akkor ilyen hidegben szerintem már melegebb padló hőmérséklet kell. Nem ritkán olvasni itt a fórumon 40C vagy a felett üzemelő PF rendszerekről. Ilyeneknél már eltudom képzelni, hogy a fekvő ember magasságában nagyobb a levegő portartalma, mint az átlag.
Ez egy szép elméleti megközelítés, csakhogy a gyakorlatban (manapság Magyarországon 100 padlófűtéses lakásból 101-nél) nem lenne elegendő egy 22.5 fokos padló a 22 fokos levegőhöz - tisztán padlófűtéssel meghajtott lakás esetén. :-(
A "horror vacuui" elve már Arisztotelész óta ismert. A meleg levegő felszáll, a helyére hidegebb áramlik. Egy zárt térben a konvekció kialakul, csak de nem egy nagy örvény lesz, mint a radiátornál, hanem sok kicsi. A levegő sebessége is sokkal kisebb. Ha a levegő 22 fokos akkor a padló csak pár tizedfokkal melegebb, ha jól szigeteltek a falak.
Tényleg, érdemes végoggondolni, hogy ha a padlófűtés (max) 29 fokos, a levegő pedig 22, akkor hogy képes a por leszállni. Egy nyilvánvaló felfelé sugárzó felület van, ami átadja a hőt a levegőnek, ez kénytelen felfelé mozogni, mert a fizika ezt diktálja. Az is igaz, hogy radiátoros fűtésnél alulról felfelé elég erős áramlás van, ez kavarja a port. Talán legrosszabb a kettő együtt. Egyelőre legegészségesebb a sugárzó fűtés, mondjuk falfűtés, cserépkályha...
Az hogy nem mindenkinél okoz gondot, az világos, nem minden ember porallergiás ! Ha mindenkonél eü gondot okozna, akkor betiltanák.
Általában csak olvasó vagyok, de ha valami meghaladja az ingerküszöbömet, akkor szoktam belepofázni.
Régi, szinte kiirthatatlan hiedelem, hogy a padlófűtés lebegteti a port. Szerintem ez egyáltalán nem igaz. Általában azok terjesztik, akik soha nem éltek padlófűtéses lakásban, csak hallottak róla, de soha nem gondolták végig..
A baj az, hogy sok laikus elhiszi és emiatt más fűtési rendszert választ.
A radiátoros fűtésnél kialakuló nagyobb sebességü levegőáramlás jobban felkeveri a már lerakódott port. Nálunk 22 éve van padlófűtés, de soha nem tapasztaltam ezt. Szerintem a kondenzációs kazánnal párosítva az (egyik) legjobb fűtési mód.
A kedvetekért kimásztam a társasházunk tetejére, nem volt egyszerű, de legalább én is megláthattam, hogy ebben a jó kis hidegben milyen a kémény. Szerencsére minden OK. Ja a fekete magas a miénk. Kb. 12 méter a kéményünk nettó magassága.
Szilveszterkor nem voltunk itthon, ezért van egy kis mélyrepülés a görbén.
A kedvetekért kimásztam a társasházunk tetejére, nem volt egyszerű, de legalább én is megláthattam, hogy ebben a jó kis hidegben milyen a kémény. Szerencsére minden OK. Ja a fekete magas a miénk. Kb. 12 méter a kéményünk nettó magassága.