Nem volt más szellőztetésünk, csupán az ablak nyitogatás, de most már nem is ajánlom senkinek, hogy csak simán egy szellőztetőgépben gondolkodjon. Mondom is hogy mért: egy hagyományos szellőztetőgép a mai éjszakát figyelembe véve beszívja a -10 fokos levegőt és azt továbbítja is a lakásba, igaz elszívja a szagokat is ill.a párát. A hővisszanyerős lakásszellőztető most nálam konkrétan/közbe megnéztem/ beszívja a -10 fokos levegőt a talajregiszter felmelegítette + 4 fokra és a lakásba /mivel 22 fokos levegőt szív el / a hővisszanyerőn keresztül 20 fokos friss levegőt fúj be.
Szia Zoli! Ahogy olvastam elkészültél, kíváncsian várom a fogyasztási adatokat. A celullóz szigeteléssel kapcsolatban érdekel leginkább a tapasztalataid. Üdv: Csongor Veszprémből
Az Ytongban sem 5, sem tíz cm EPS szigetelésnél nem lesz harmatpont, a harmatpont ugyanis az a hőmérséklet, melyre az adott levegőt hűtve a légkör vízgőzzel telítetté válna, vagyis a páratartalma 100% lenne. Pl. homogén falban sincs harmatpont. A 0 fok 5 cm szigetelés setén, -13 fok külső hőmérsékletnél valóban a falba kerül. De ez miért baj? Vigyázni kell viszont pl. a 38 cm vastag Poothermmel, mert abban 5-8 cm EPS esetén valóban kialakulhat harmatpont, és a pára kicsapódhat.
szia, a hővisszanyerős lakásszellőztetésről tudnál esetleg információ forrást adni ? Más szellőztető megoldás nem volt korábban beépítve (pl. Aereco ) ?
A "darált" papír hőszigetelés talán valóban drágább egy kicsit viszont a hőszigetelő képessége nem csak télen, hanem nyáron is kimagaslóan tökéletes. A másik nagy előnye azon kívül hogy nem vakarózol egy hétig mint a szálas anyagoknál, minden pici rést eltömít, mindenhova bejut.
Ha összejön a keret, akkor idén szeretnénk megcsinálni az aljzatszigetelést a konyhában és az előszobában. 2*4 vagy 2*5 cm vastagságra gondoltam. Jelenleg csak a döngölt földre van lerakva a járólap, és mezítláb jéghideg. Tapintós hőmérővel mérve a bejárati ajtótól kb 20 centire 7, a fal mentén 15, középen 16.5 fokos, a levegő 17°C. A bejárat előtt van egy kb 2*3 méteres terasz, így az ajtó alá kellene valami extra szigetelés, hogy ne legyen hőhidas. Én arra gondoltam, hogy a lábazatra belülről tennék ide valami szigetelést, mivel a teraszt elég macerás lenne szétbarmolni. Jó ez a megoldás? Ja és tud valaki hozzávetőlegesen EPS 100-ra árat mondani?
Biztos nem fogod megbánni. Az biztos, hogy a darált papír megoldásról úgy hallottam, hogy fajlagosan drágább, mint másik megoldások (üveggyapot pl.). Mekkora hőmérsékletet tartasz a házban?
Szívesen számolgatok. Mint már beszéltünk róla, a talajon fekvő padlóban többdimeziós hőáramok alakulnak ki, a külső-belső hőmérséklet pontról pontra változik, számítani csak számítógépes szimulációval lehet. A vonalmenti hőveszteségbe bele van kalkulálva a padló átlagos hővesztesége is. Hogy nem felület, hanem kerületarányosan számolunk, nem nagyobb elhanyagolás, mint egyenletes hőáramot feltételezni a felületen. A szabvány figyelembe veszi a padló magasságát, mert nem mindegy, hogy -2 m-en van (pince), vagy +1.5 m-en. A te példádban feltételezett 126 m2-es ház vonalmenti hővesztesége (mondjuk a kerület legyen 45 m), R=2.05-3.00 m2K/W hővezetési ellenállású padló esetében (k=0.48-0.33 W/m2K): Pincepadlónál 45m*0.4W/mK=18W/K; 1,5m magasságban levő padlónál 45m*1.1W/mK=49.5W/K. A te példádban 50,4W/K. Tehát kiemelt padlónál már eléri a szabvány szerinti számítási mód szerint a te táblázatod szerinti értéket. Üdv. Vanek
az olvasottakat ugy ertelmeztem, hogy 10-15 cm EPS+ kozetgyapot adja ki a 0.04-es lambda erteket, mig multiporbol a 8 cm. Termszetesen ha ez nem igy van, akkor mar mas a leanyzo fekvese, es ujra kell gondolni a terveket. A futendo belter 560 m3, mig a hulo felulet kb 400 m2, amiben benne van a haz felulete+3x az alapterulet (labazat, szint, fodem).
EPS rogzitese koporos vakolatra siman dubellel, vagy ragaszto+dubel parositassal tortenik?
Nyilaszarocserenel erdemes kibontatni a vasidom athidalokat es kicserelni modernebbre?
Egyik kereskedésben amikor kérdeztem, lett volna, de akkor éppen nem volt 18 Ft-ért 15cm hosszú műanyagbeütős dübel. De amikor megláttam és kézbevettem egy rövidebb fajtát, majdnem sírva elszaladtam. Azt az undormányos gagyi vackot még vakolat alá se tenném be. Szóval nem vettem belőle. Kínos lett volna lemondani, mivel úgy állítottam be, hogy kéne X darab (csak ezután láttam meg a portékát).
Ami már tuti, azt 36Ft-ért vettem, egyelőre csak próbához. De majd remélem találok olcsóbbat és jót.
Ez a Multipor ilyen áron nagyon nem éri meg. A hövezetési tényezője alapján nem értem miért lenne elég belőle fele vastagság? Feltételezem, hogy az EPS-sel vetetted össze. 0,045 kontra 0,04 W/mK, tehát az EPS még jobb is.
Köszi szépen, hogy összehasonlítottad a két számítás szerinti eredményt.
Az csak jó, ha gyakorlatban kevesebb a gázfogyasztásod, mint ami kijött a táblázatom alapján :)
Ahogy memorix is írta, ez egy egyszerű számítás lenne és még a pontossága is elfogadható szerintem. Én is írtam korábban, hogy bonyolultabb ennél a kép a különböző hőáramsűrűségek miatt. Őszintén szólva a bonyolult dolgokat nem szeretem, mint amilyen a "belsőudvaros" számítás, elriaszt a bonyolultsága, hogy nekiálljak átrágni magam és kitölteni, hiába ez a rendelet. De majd azért megpróbálom. Viszont továbbra is az a véleményem, hogy torz eredményre vezet, ha a padlón csak a vonalmenti hőátbocsátással kell számolni, ez alapján a sávon belül nem számol hőátbocsátással, pedig van ott hőátbocsátás.
A táblázatomban a havi bontásnál a delta T-re csak kb értékeket írtam, de átírható ízlés szerint.
Én sk csináltam az előző házunkon áthengerelhető színt. HASIT "rusztikál" volt a cucc, vödrös, glettvassal kellett felhordani, 1mm-es volt a szemcseméret és szivacshengerrel kellett áthengerelni, érdesíteni a felületet. A végére egész jól belejöttem. A lényeg az volt, hogy a 8m magas oromfalat is állvány nélkül egyedül tudtam megcsinálni létráról, mert a dörzsölés elmaradt. Volt olyan rész is amit levakartam és újracsináltam, de összességében jól jött ki a dolog.
A hozzászólásokból látom, hogy sok kérdés felmerül de kevés a konkrét válasz a megvalósítás hiányában. Talán tudok pár dologban segíteni.
Én egy 3 éve épült /saját építés/ nettó 207nm-es mediterrán jellegű családi ház boldog tulajdonosa vagyok. Házunkat 38cm-es ytong és annak rendszerelemeiből építettük. A lábazati részt/ami nem kapott semilyen szigetelést/ feltöltöttük,berézsüztük körbe járdát kapott azaz egy szintbe hoztuk a beltér padlószintjével. A nyílászárók minőségi fa k 1.1-es üvegezésü ablakok-ajtók voltak. A zárófödémekre 40cm isover hőszigetelés került. A padló alatt 5cm /sajnos!/ lépésálló hőszigetelés került, igaz beborítottuk hőtükörrel. A lakás fűtése padló és falfűtés kondenzációs gázkazánnal és egy külső hőmérséklet érzékelős /professzionális/szabályzóval. Szóval ez így önmagában hazai viszonylatban nagyon élhető ház volt egy problémával. A párával nem tudtam igazán mit kezdeni. Hiába volt szellőztetve meleg ki, hideg be, reggelre az ablakok alja ismét párás, vizes volt. Így én is hozzátok hasonlóan belevetettem magam a témába így a kivitelezőimmel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a passzívház elméletet átvinni a gyakorlatba. Azt már az elején tudtuk, hogy 100%-ban ez nem megvalósítható, de próba szerencse.
Szóval: feltörtük a ház körül az összes járdát leástunk a lábazat és az alap találkozásáig. A lábazatra felragasztottunk 3x10cm-es dau szigetelést dűbel nélkül, /mert ugye a dűbel is egy hőhid/ visszatemettük a lábazatot és újra megcsináltuk a járdákat. Ezt követte az ablakcsere. Az új abalakok 3 rétegü üvegezésű kívül pórszort alumínium, belül műanyag nyílászárók lettek. A nyílászárók nem a régi helyükre /falközép/ hanem a fal síkjára lettek kitéve így elkerültük , hogy legyen ablakspaletta, ami szintén egy hőhid lenne mert arra max. egy 2-3cm-es hőszigetelést lehetne tenni. A falazat hőszigetelését a lábazat fölé engedett dau-tól folytatódott 2x10cm-es dryvit ez átdűbelezve, majd erre egy 3cm-es dau teljes felületen, hogy a dűbelek is takarva legyenek. A háztetőre felszereltünk 10nm vákumcsöves napkollektort illetve egy talajregiszteres hővisszanyerős lakásszellőztetőgépet is beépítettünk. A födémekről leszedtük az isover szigetelést, és befujtunk egy isocell nevű szigetelőanyagot / darált papír/ 50cm vastagságban.
Mivel még csak pár hete készültünk el sok adatom még nincs, ezért csak január első hetére tudokok pontos infóval szolgálni.
2008 január első hete/ 7nap/ 186 köbm. gáz fogyott éjjel -2,-1 nappal +2,+3 fok volt
2009 január első hete/6nap/ 37,8 köbm. 1nap mivel egésznap napsütés volt 3,3 köbm. összesen 41,1 köbm. éjjel -6,-10 nappal -3,-2 fok volt. Ebben a köbm.-ben a használati melegvíz is benne van kb: 0.7köbm
A lakásszellőztetőnek hála a páratartalom teljesen ideális és mindíg friss levegő van a házban.
Mindezt fokozni lehetett volna ha a padló alatt legalább 20cm nikecell lenne, de azt már tényleg nem akartam megbontani.
Tudom most sokan azt mondják ,mert mondják, hogy ez aztán nem térül meg, de ha
valaki vesz pl. egy autót pláne drágát az se fog. Ezt szoktam mondani.
