Előfordulhat, hogy az önellenörzőszám váltzozon. Konkrét magyar példa: 88-81-es bautzeni étkezőkocsi. Önellenörzőszám: 8 és 6 is volt már a vagonon. Pontosabban már két pályaszámot viselt a vagon: 51 55 88-81 029-8 és 61 55 88-81 029-6. A mozdonyoknál a pályaszám második tagja szokott változni bizonyos okok miatt, így viszont változik az önellenörzőszám is. A psz. második számjegye jelőli, hogy a jármű hol járhat( belföldi, nemzetközi, fix nyomtáv v. forgózs.csere.....). Vagyis, ha egy gépnél ezt a tulajdonságot módosítják, a pályaszám is változik.
Nos egyébként egy adalék a korábban TTomasztól elhangzott Ludmilla sebességkülönbség kérdéséhez: Hogy vajon a modellgyártók "modellezik-e" az eredeti gép(ek) eltérő sebességét.
Itt van pl. az új BR103-as kultuszvillany.
A Tillig és a Beckmann majdhogynem csak a megjelenéskor árulta el, hogy a BR103 118-as mozdonyt építik meg. Erről a gépről azt kell tudni, hogy a széria egyetlen olyan darabja volt, ami elérte a 252,9 km/h-ás csúcssebességet. Persze csak mérőmenetben. Alapban a sorozat a 200km/h-ás TEE, IC szolgálatra volt rendszeresítve.
Namost a modell 8,8 V-nál éri el a 200 km/h-ás modelltempót és a teljes 12 V-os feszültségen átszámítva 284 km/h a sebesség. Tehát ha a mozdony szériasebességét nézzük, akkor csaknem 50%-os eltérést mutat a modell. (szerintem kicsit sok egy 130 eurós mozdonynál).
Viszont a ~253 km/h-hoz mérten csupán 10% a difi, ami meg belefér(het).
Hol iTT az igazság? Netán a gyártó(k) belekalkulálták a mozdony egyedi különlegességét...?
A pontos választ talán a MMS által piacra dobott BR103 101-es Lufthansa Express mozdonya adhatná meg, de őszintén megmondom, hogy kételkedem...
A Beckmann korábbi 103-asai sem tudnak egzakt képet adni, hiszen az eredeti Beckmann-mechanikás modell (hajtásban hasonló, mint az új) talán egy kicsivel lassabb, mint a Tillig, de a BR250-es aljával bíró darabok meg csak úgy döcögnek, mint a béna kacsa.
Végül csak egy kérdés: vajon mi szerepe volt az új konstrukcióban a KRES-nek?
Elméletileg igen, ugyanaz az elv kell hogy legyen.
Keresem a modellt pl. a TT-board adatbázisában, de nem találom. :-/ A spieleMAxnak volt egy 110 156-7 (500608 cikkszámon 2007 ősze), de annak olyan magyarosan sárga az eleje. A BTTB-nek is volt egy 110 156-7 (2545 cikkszám), de az meg teljesen NDK tolatósárga...
1969.11.19. átvétel 1969.11.24. szolgálatba áll 1970.06.01. átszámozás 110 152-6 1988.02.29. átépítve 112 152-4 1992.01.01. átszámozás 202 152-2 1994.01.01. átveszi a DB AG Traktion 1998.01.01. átveszi a DB AG Nahverkehr 1998.02.27. leállítva 1998.02.28. selejtezve
1999 szétbontva Chemnitzben.
Vagyis a mozdony 17 éven át futott a DR-nél 110 152-6 pályaszámon.
Úgyhogy alaposan bevadásztad magad a dzsindzsásba :-)
Amíg kölcsön nem kéri valaki, és oda is adom neki. :-)))))))) De nem adom senkinek, mert már a könyvtáramból kikölcsönzött valaki örökre egy ritka könyvet.
Az lehet, mert a pályaszámok nem mindig egyértelműek.
V100 ügyben alapok:
A DR-nek kellett egy dízelmozdony, univerzális vonali szolgálatra, ami erősebb, mint a V60, de nem olyan nehéz, és nagy, mint a V180. Vagyis a kettő között van, és nagyjából 1000LE-s, leváltani a BR86, BR64, és egyéb hasonló gőzösöket. Ez lett a V100. Vigyázat, az NDK mozdonyairól beszélek!!!
Mellékszál, a DB-nek is kellett egy ilyen mozdony, de ők egy erősebb V80-at akartak. Ott is V100 lett tipus, de a két gép nem azonos!!!
A V100 egy általánosan elterjedt DR dízelgép lett. A IV. korszakban lett belőle BR110. Már ebben a korban, vagyis 1970 után kapott erősebb motort, és hosszabb is lett, ez a tipus lett a BR112 (lásd a két Tillig modellnek is eltér a hossza!). Készült belőle nehéz tolató gép is, sárga festéssel, ez volt a BR111. Néhány darab még tovább izmosodott, BR114 lett. Az egyesített DB AG is átvette a tipust, de innen teljes a kavarodás a két ex V100, és alváltozataik között.
Mellékszálat tovább folytatva, a DB-nél is kapott erősebb motort, ez lett a V100.20. Az eredeti V100.10 1100LE-s motorja helyett a V100.20 1350LE-s volt. 1968 után a V100.10 lett a BR211, és a V100.20 a BR212.
Utóéletek: mindkét tipus tovább él magánvasutaknál, és mindekettőből van Győrben is, az Audinak tologatnak.
Lehet, hogy onnan van a félreértésed, hogy kevered az egykori DR és DB V100-asait. A DR V100 (később BR110, 111, 112, 114) kockább, és hosszabb mozdony.
A Ludmillákkal kapcsolatban pár megjegyzés. Az Indóház 2007.júliusi számában megjelent gépbemutató rovat a Ludmillákkal foglalkozik. Szerintem nagyon jó a cikk, nagyon sok hasznos információval.
Örülök,hogy a fantázia festésű gépemet publikáltam ezen a topicon. Igy sok topictárs jutoot hasznos információkhoz az eredeti gépekkel kapcsolatban.
Töröm a fejem, hogy milyen modellt rakjak fel legközelebb. Talán akkor is ilyen kulturált eszmecsere fakad belőle.
"Az említett két géposztály homlokfala betűre megegyezik ezeken a fotókon. (szivesen elviszem a talira - ha megvártok)"
Én biztos, csak az nem, hogyha jössz, akkor ezzel a könyvvel is mész majd haza!:-)))
Új kapaszkodókat szerintem is csak valamikor a '90-es években kapott.
Most nincs hozzá időm, de a www.bahnbilder.de weblapon biztos, hogy ez ellenőrizhető, mert a fotók mellett azok készítésének dátuma is nyomon követhető.
A készülő TT MÁV Nohab.Minden tükör és minden korlát meglesz rajta,kürtök,szerelvények stb.
