Amíg kölcsön nem kéri valaki, és oda is adom neki. :-)))))))) De nem adom senkinek, mert már a könyvtáramból kikölcsönzött valaki örökre egy ritka könyvet.
Az lehet, mert a pályaszámok nem mindig egyértelműek.
V100 ügyben alapok:
A DR-nek kellett egy dízelmozdony, univerzális vonali szolgálatra, ami erősebb, mint a V60, de nem olyan nehéz, és nagy, mint a V180. Vagyis a kettő között van, és nagyjából 1000LE-s, leváltani a BR86, BR64, és egyéb hasonló gőzösöket. Ez lett a V100. Vigyázat, az NDK mozdonyairól beszélek!!!
Mellékszál, a DB-nek is kellett egy ilyen mozdony, de ők egy erősebb V80-at akartak. Ott is V100 lett tipus, de a két gép nem azonos!!!
A V100 egy általánosan elterjedt DR dízelgép lett. A IV. korszakban lett belőle BR110. Már ebben a korban, vagyis 1970 után kapott erősebb motort, és hosszabb is lett, ez a tipus lett a BR112 (lásd a két Tillig modellnek is eltér a hossza!). Készült belőle nehéz tolató gép is, sárga festéssel, ez volt a BR111. Néhány darab még tovább izmosodott, BR114 lett. Az egyesített DB AG is átvette a tipust, de innen teljes a kavarodás a két ex V100, és alváltozataik között.
Mellékszálat tovább folytatva, a DB-nél is kapott erősebb motort, ez lett a V100.20. Az eredeti V100.10 1100LE-s motorja helyett a V100.20 1350LE-s volt. 1968 után a V100.10 lett a BR211, és a V100.20 a BR212.
Utóéletek: mindkét tipus tovább él magánvasutaknál, és mindekettőből van Győrben is, az Audinak tologatnak.
Lehet, hogy onnan van a félreértésed, hogy kevered az egykori DR és DB V100-asait. A DR V100 (később BR110, 111, 112, 114) kockább, és hosszabb mozdony.
A Ludmillákkal kapcsolatban pár megjegyzés. Az Indóház 2007.júliusi számában megjelent gépbemutató rovat a Ludmillákkal foglalkozik. Szerintem nagyon jó a cikk, nagyon sok hasznos információval.
Örülök,hogy a fantázia festésű gépemet publikáltam ezen a topicon. Igy sok topictárs jutoot hasznos információkhoz az eredeti gépekkel kapcsolatban.
Töröm a fejem, hogy milyen modellt rakjak fel legközelebb. Talán akkor is ilyen kulturált eszmecsere fakad belőle.
"Az említett két géposztály homlokfala betűre megegyezik ezeken a fotókon. (szivesen elviszem a talira - ha megvártok)"
Én biztos, csak az nem, hogyha jössz, akkor ezzel a könyvvel is mész majd haza!:-)))
Új kapaszkodókat szerintem is csak valamikor a '90-es években kapott.
Most nincs hozzá időm, de a www.bahnbilder.de weblapon biztos, hogy ez ellenőrizhető, mert a fotók mellett azok készítésének dátuma is nyomon követhető.
Valószínűleg a hazai üzlet honlapszerkesztőjének, vagy éppen a magyarított, tavalyi újdonságfüzet fordítójának hanyagsága, hogy a német Frontgriffstangen kifejezést leegyszerűsítve homlokfalnak nevezte el, holott ez a homlokfali kapaszkodókat jelöli pontosan.
A korábbi modelleknél (pl 36205) három részből áll a kapszkodó. Az újaknál (pl 36220) pontosan olyan vasat kapott, mint a sokat szidott Tillig szergej.
Az egész változtatási ügy kizárólag erre a műanyag alkatrészre vonatkozik.
Az alsó szerelvényezés mind felrakható kiegészítők.
Egyébként iTT van előttem a Lokomotiven Der Deutchen Reichsbahn c., 1986-ban kiadott Transpress könyv, amiben eredeti, gyári, ill. üzemi fotók vannak a 130, 131, 132, 142-es gépekről. Az említett két géposztály homlokfala betűre megegyezik ezeken a fotókon. (szivesen elviszem a talira - ha megvártok)
Szerintem bármilyen kapaszkodó változtatás már az újraegyesítés utáni időkből származhat.
Amúgy jelentős formakülönbség a 130 vs. 132 sorozatoknál volt felfedezhető, ugyanis utóbbiak 20 cm-rel voltak hosszabbak az elődeiknél. És ez a méretnövelés a géptérben történt, hiszen a forgóváz-csap távolság is ennyivel nőtt.
Bár tegyük hozzá, hogy nem ez a méretváltozás okozza a Bttb - Roco különbséget.
BR130: max sebesség 140km/h, vonatfűtés nincs (mint a Szergej esetében)
BR131: max sebesség 100km/h, vonatfűtés nincs
BR132: max sebesség 120km/h, elektromos vonatfűtéssel.
1977-ban 6 mozdonyt erősebb, 4000LE-s motorral szereltek fel. Ezek a BR142-esek lettek a DR legerősebb dízel gépei.
Az egyesített DB AG is állományba vette a Ludmilla-kat, BR232 sorozatjelzéssel. Szinte azonnal ki is írtak egy pályázatot a gépek új motorral történő ellátására, amit az eredeti gyártó nyert meg. Tudomásom szerint ezek lettek a BR234-esek, de ebben lehet, hogy tévedek. Néhány gép azóta magánvasutaknál szolgál, illetve a DB AG leányvállalata, a Railion is használ ilyeneket.
Érdekesség, hogy az egykori CSD is beszerzett a tipusból két darabot. Ezek azonban rövid időn belül a BDZs-hez kerültek, vagyis a bolgár vasúthoz.
Maga a tipus a létrejöttét szerintem két dolognak köszönhette:
1: A (nyugat)német BR218-as nagyszámú forgalomba állítása után a béketábor sem maradhatott meg a csupán 2000LE-s dízeleknél. Ha meg építünk, akkor 2700LE-nél erősebbet kell csinálni!
2: Egy esetleges háború esetén a villamosított vasutak nagyon sérülékenyek, ellentétben a gőz, vagy dízel vontatással. Ez utóbbiaknak nem kell felsővezeték, meg erőmű, csak sín. Az egykori NDK meg ugye "frontvonalban" volt, igény meg volt egy legalább 3000LE-s mozdonyra...
DR BR 130-131-132 3000LE; DR BR 142 4000LE; Mindkettőt Ludmillának becézik. 36203-36204 között csak a pályaszám eltérés a különbség; Homlokfal eltérés: Nézd meg jobban alul a szerelvényeket a 142-esnél.
Így is megközelíthető! Csak hogyan jutsz hozzá a meghajtáshoz külön? A 103-asért kár, a 250-es meg kompromisszum az ismert összes hibájával együtt, olcsóbban.
Szerintem is a tengelyerendezés miatt, a 250-es a befutó. Habár az elsők még szimmetrikus elrendezésű forgóval jöttek.Mielőtt a szántás még beindulna, jelzem, hogy ez saját kép!
A hozzászólás tartalmazott képhivatkozásokat, lehet, hogy ezzel volt valamilyen jogi probléma. Ha így halad valóban egyre kevesebben leszünk...
FÉLON
A lényeg az volt, hogy a Ganz saját forgóvázát a V63 prototípusába és nullszériájába építették, valamint az M63-asokba. A Gigantok később Krupp (liszensz) forgóvázat kaptak. (Ez utóbbi azért kellemes, mert a BTTB Ludmilla forgóváza nagyon hasonló.)
Ha jól emlékszem, az M63-asok forgóvázával kapcsolatban fejtette ki, hogy a 007-nek volt az utolsó olyan, ami megegyezett a V63-al. Utána átálltak valami licencre.
Én is csak a nálamnál okosabbak által leírt információkra támaszkodhatom M63 ügyben. Szerencsére széles irodalma van a magyar mozdonygyártásnak.
De a fantáziamodell szempontjából teljesen mindegy, hogy mikor, kik és miért nem csináltak mit...:-)
Azt meg végképp nem értem, hogy miért kellett egy hozzászólást kiszántani ebből a topicból!
Homályosítsatok fel legyetek szívesek, hogy mi volt a kedves olvtárs reakciója!
Egyébként az osztrák "bezzeg" példával tökéletesen egyet értek. Nem bonyolódnék bele, mert számos más topik ad ilyen eszmefuttatásoknak táptalajt, de az valóban igaz, hogy nálunk az a buli, ha 10-20 db-nál megáll a kontinges. Az ok kézenfekvő: mire megérkezik a megrendelt (és jó esetben kifizetett) tétel, addigra más "garnitúra" lesz a döntési helyeken... öööö, nem folytatom.
