Hát ha debreceni volt... Volt egy ilyen vezetéknevű általános iskolai osztálytársam Debrecenben, az iwiwen láttam, hogy a középiskolát Izraelben végezte. Meglepne, ha nem lennének rokonok. Ha konkrét kérdéseid vannak, írd meg, és továbbítom. (Vagy keresd meg az iwiwen, a testvéred ismerősei között megtalálsz, ott vagyok két sorral feletted.:))
Fóhn László (1924-1992) 1948-ig a DMTE játékosa, utána kivándorolt Izraelbe ahol válogatott is volt. 1962-ben tért haza. edzősködött Tégláson (1965-1967), aztán Hajdúböszörményben (1968), majd a Debreceni Elektromosnál (1973/74), Hajdúnánáson (1983/84) végül a Hajdú Volán ifjúsági csapatának edzője volt (1985-1990). TITÁSZ-tól ment nyugdíjba.
A kép nem a döntős csapat, hanem a közvélemény által legjobbnak tartott 11. A hiányzó játékosokból némelyik megvan, némelyiket még meg kell csinálnom.
Egyébként szeretném összeszedni az összes játékost, aki valaha szerepelt a magyar válogatottban (pokoli nehéz !) valamilyen archívum formájában. Sok országnak van ilyen, sajnos nekünk nincs.
Nem ennyire egyszerű a dolog, ahhoz képek kellenének ! Jelen pillantban talán a Ferencváros látszik összehozhatónak 1926-ból, a többi csapatból csak néhány játékos.
Egy megjegyzés azért ide kívánkozik. Nemcsak ők 11-en voltak akik elérték ezt a remek eredményt, ráadásul, ha emlékezetem nem csal nem ez a 11 játszott a döntőben. Érdemes lenne kiegészíteni a tablót a többiekkel.
A teljes névsor, akik 38-ban pályára léptek a VB-n: Háda József, Korányi I. Lajos, Bíró Sándor, Lázár Gyula, Turay József, Balogh I István, Sas Ferenc, Zsengellér Gyula, Sárosi György dr, Toldi Géza, Kohut Vilmos, Szabó Antal, Szalay Antal, Vincze Jenő, Titkos Pál, Polgár Gyula, Szücs György.
A FIFA csapatból meg Novák Dezső hiányzik, ő kezdő volt..., viszont a Ladislav Novak nem volt ott.
A múltkoriban többször szó esett arról, mennyire nem ismerjük a 38-as válogatottat. Talán ez a kép kicsit hozzájárul, hogy rögzüljenek a nevek. Megérdemlik... Mint ahogyan a 68-as FIFA válogatottban szereplő magyar játékosok is.
Yolland Arthúr nagybecsben álló angoltanár volt belbudán, állandó óráit a Margit körúti leánylíceumban tartotta. Mellette allround-sportember és játékvezető. Labdarúgó ismeretét és angoltudását nem nélkülözték a MASz-nál, amikor először fordítottak magyarra játékszabályokat (az MLSz végül a fradista Horváth-féle fordítást tette magáévá).
Már csak az maradt nyitott kérdésnek, hogy Rejtő Jenő valóban erről a figuráról mintázta-e az ugyanezen néven futó bolond grófot, aki láthatatlan légiója élén Afrikába indul petróleumot bányászni? :)
Mintha valahol egyszer azt olvastam volna, hogy a Slovan Wient bécsi csehek alapították (mint Pesten a Svrnostot). Az osztrák futballisták között egyébként is sok cseh volt. Ráadásul Ausztria, Csehország... tulajdonképpen egy országról beszélünk.
Ha már a gólkirályok gólátlagánál tartunk, az első gólkirály Manno Miltiades 8 mérkőzésen szerzett 17 góljával lett első.
Valójában csak 7 meccset játszott a BTC, mert a visszalépett MAFC ellen játék nélkül igazolták a javukra a mérkőzést, értelemszerűen nem volt góllövő, ráadásul Manno csak 6 mérkőzésen szerepelt a bajnokság során. Vagyis, ha más szemszögből nézzük a gólátlagot, akkor Mannó átlaga 6 ból 17, ami 2,833333...-as átlag.
Sporthírlap 1926. 12. 13., 16. A Sabaria két bécsi játékost szerződtetett. Ottokar Burescht, illetve Viktor Blicenezt, az Amateure válogatott hátvédjét. (Ebből nem derül ki semmi a nemzetiségükre vonatkozóan. Egyébként az Austria Wiennek nem volt Blicenez nevű osztrák válogatott játékosa.)
***
Sporthírlap 1926. 12. 23. A Bástya a Wiener SC-ből leszerződtette Hösst, a válogatott centerét. (Végleg csak január közepén sikerült, mert az osztrák csapat nem akarta elengedni.)
***
Itt meg ilyeneket írnak: Sporthírlap 1927. 12. 15. Magyarországon játszó külföldiek Schneider (MTK) 24-szeres osztrák válogatott Ottokar Buresch (Sabaria) előtte Slovan Wien Höss (Bástya) előtte Wiener SC Weiglhoffer (Bástya) előtte DFC Praha Otto Powolny (Attila) osztrák (Blicenezről elfeledkeztek.)
***
Sporthírlap 1935. 03. 16. Külföldiek Magyarországon 1914 előtt BTC: Yolland, Thomson, Ashton (angolok) a BTC alapító tagjai voltak, „ha nem is futballozni jöttek”. Wagner, Wachuda (osztrákok) MTK: Shires (Anglia --> Bécs --> Budapest), Lane, Owen. Little (WAC, osztrák???) MAC: Hedinger (angol) 33FC: Watkins MUE: Hoffmann (bécsi), Hanna (angol) FTC: Hoffmann (bécsi), csak egy mérkőzésen az Oxford ellen A profizmus után: Schneider, Müller (Hungária); Buresch (Sabaria), Powolny (Sabaria és Attila); Blizenec (Vienna); Höss (WSC, Bástya), Weiglhoffer (DFC, Szeged); Maznikoff (kapus III.ker.), Wudi Müller 15-szörös osztrák válogatott.
(Blizenecből Viennást csináltak.)
***
Buresch tuti, hogy cseh: Nemzeti Sport 1925. 08. 09. Osztrák egyesületek sok cseh játékost igazoltak. Az egyik prágai lap szerint akár egy cseh válogatottat is össze lehetne állítani a bécsi cseh játékosokból: Kaliba (Wacker) – Zenisek (Hertha), Reichard (Slovan) – Suchi (Hertha), Kičperá (WAC), Stepan (Slovan) – Wimmer (Hertha), Bejbl (Wacker), Koželuh (WAC), Čapek (Amateure), Buresch (Wacker)
Az 1938/39-es abszolút csúcsát hagyták ki, ugyanis Zsengellér 26 meccsen lőtte az 56 gólját, ami 2,15-ös meccsenkénti gólátlag. Deák Ferenc (SZAC) rekordévében 36 meccsen lőtte a 66 gólt, ami 1,83-as gólátlag.
Zsengellér Gyuláról, aki 93 éves lenne, ma több helyen írták :
"Az Újpest színeiben ötször lett gólkirály (1938-ban 56, 1943-ban 26, 1944-ben 33, 1945-ben 36, 1946-ban pedig 51 góllal - ezzel ő a magyar csúcstartó). "
Máshol viszont : 1945-46-ban a gólkirály Deák Ferenc volt 44 mérközésen lött 66 góllal, ezzel az abszolút magyar csúcstartó.
Gondolom, a második állítás helyes, az első téves.
Az ünnepek alatt azt nézegettem, hogy a budapesten kívülre nyitás előtt kik voltak válogatottal vidékről. Magam is meglepődtem, hogy voltak néhányan, pl. Pozsonyból, békéscsabáról.
És azt se felejtsük el, hogy elfogyott a terület Budapesten, főleg a város akkori területén. Új pályák már csak a városhatáron kívül épültek szinte (érdekes, hogy a Fradi- és MTK-pálya is majdnem városhatár volt 20 évvel korábban). Sőt! ez az a korszak, ahol már találkoztam (de jó lenne tudni, hogy hol) olyan hírrel, hogy bezártak egy focipályát és az értékes telken lakóház épült. Belvárosi grundpályákat (foghíjtelkeken) korábban is beépítettek, de nagypályát ekkor érintett először az építési láz. Ha nincs pálya - ingyen, vagy nagyon olcsón -, akkor nincs amatőrfoci sem.
jók ezek az álprofik, esetleg érdekelne a teljes cikk is, ha megvan :D (e-mailben)
Ami érdekes, az egy 1926 őszi okfejtés arról, hogy "hol jött be" a profifoci: vidéken, illetve Budapesten ott, ahol egy klubnak helyi / széles társadalmi bázisa van. A múlt, és támogatottság nélküli csapatok ugyanis remekül működtek az amatőrizmus évei alatt. Gyakorlatilag ha valaki akart, csinált magának egy klubot. De miután kialakult a profizmus, ez megszűnt, hiszen nem volt pálya, nem volt néző, nem volt bevétel. Pedig sok klub azzal próbálkozott, hogy úgy tartja meg a játékosait, hogy profi csapatot alakít. Így nem igazolnak majd a többi profi egylethez a játékosok. Persze ez a módszer is befuccsolt. Innentől nem volt olyan, hogy egy jó képességű játékos évtizedeket húzzon le egy gyenge játékerőt képviselő klubban, akármilyen módszererl is próbálkoztak a kisklubok "megmenteni" az értékeiket.
