Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Nem sajnos az olajból nem tud felvenni,amúgy is a hagyományos hütöközeg minden esetben a víz volt, és jól írtad,hogy megfelelö höfokkal.A kérdésedre visszatérve a kovácsolásnál a faszénben vagyis (a Co2gázzal) lehet lassitani a kiégést,De nagyobb mértékben távozik az.Ha bövebben érdekel a táma a gugliba írd be légyszives,hogy cementálás,vagy hogy betétedzés.
A sanmai pengénéknél középen mindig van kemény acél, a honsanmai esetében ezt lefedik egy rugalmasabb lágy acéllal, de ez nem változtat a tényen. A sanmai pengéknél úgy alakítják ki a kedvező élhatást és rugalmasságot, hogy az él kemény acélját két oldalról támogatják rugalmasabb, lágyabb acéllal. A mai modern kovácsvilágban ezt szendvicsacélnak hívják. Egyébként régen mind a shingane mind a kawagane hajtogatott acélból készült, mivel nem állt rendelkezésre a megfelelően beállított C tartalmú alapanyag.
Jigane volt a felszíni, látszódó acél elnevezése, mindegy milyen is volt.
De azért valami az eszembe jutott,lehet hogy rosszul todom javitsanak ki ha esteleg tévednék,de ha szén kiég az acélból a folymatos hajtogatás és hevítés közben akkor ha olajban hűtjük a fémet vagyis edzük az olajbol fell kellene venni szén atomot az acélnak.
Sajnos a történelmi hátterét nem ismerem,hogy hogyan alakultak ki az eltérö fajta szerkezetü kardok,de ahogy Masahiro sama képén is látható 1,2,vagy 3féle széntartalmú acélból kovácsolták,és ezek nagyon eltérö tulajdonságuk indokolhatja a sokféle kialakitást.Persze a pénz is, a legtöbb szamurájnak nem hiszem hogy,hogy a legextrább kard jutott.A kicsi C-tartalmú lágy acél nagyon szívós,rugalmas,a nagy pedig rideg kemény éltartó,a közepes a kettö között.
Irtad ezt a 100 hajtógatást egy kardon(tudom nem kell szó szerint venni),szóval korlátlanul nem lehet hajtogatni az acélt mert kiégbelöle a szén ami a szilárdságát adja.Pl.a lassú égésnél mikor a rozsda kialakul,vagy a nagyon gyorsnál pl.amit a lángvágó kifúj ott már nincs szén a vasban és olyan az anyag,hogy azt kezeddel összetudod morzsolni.Azon a höfokon ahol összekovácsolják az acélt nagyon intnziv a szénkiégés ezért sok hajtogatásnál nagyon magas C tartalmú anyaggal kelett dolgozniuk,de az is csak max.15-20 lehetett.A 20 már lehet,hogy sok is,de egy Japán kovácstöl nem lepödnék meg.
Magam nevében szeretném megköszönni a hozzászólásokat Baggins,Kenshiro,Masahiro sama-nak!
Nagyon érdekes ez kép amit Masahiro sama feltett a régetegek kialakitása. MAsahiro samalehet tudni azt,hogy ezek hogy alakultak ki? gondolok arra minden kovács család féltve őrizte a titkát csak apárol fiura szállt a tudás,akkor feltételezhető,hogy ezek igy jöttek létre minden család esetleg kitalált egy verziot? Abbol indulok ki némelyik könyv megemlit egy történetet amikor az inas legény lelemárotta a kezét a hűtő vizbe a mestere le is vágta csuklóból a kezet mert még a hűtőviz hömérsékletét is nagy titok övezte a profi kardkészitő családoknál.
Azt hiszem én voltam figyelmetlen pár dologgal kapcsolatban, így elnézést kérek Kenshiro samától. Nem állt szándékomban megbántani. Én csak a sanmai pengére koncentráltam ugyanis.
Tiszteletem Kenshiro sama. Mindenek előtt elnézést kell kérnem a modortalanságomért, hogy nem megalapozott tudás birtokában félreinformáltam az itt jelenlevőket. Ez is bizonyítja, hogy igaz a mondás, miszerint: Geiko, geiko, geiko, azaz tanulni.
Mentségemre szolgáljon, hogy ahonnan az én információim származnak, ott úgy áll, ahogy alább én írtam a dolgokat. Azok egymástól függetlenül állítják, hogy a kawagane a külső héj, és a shingane a mag. De amint alább is írtam, nem vagyok kovács.
Néhány képpel szeretném alátámasztani korábbi állításaimat. Angolul kevésbé tudóak számára: Skin steel=Héj, bőr acél, core steel=mag acél. Uhyanezt írja magyarul a Sey Gábor által írt Japán kard című könyv is, amiből beszkenneltem az idevonatkozó lapot. Természetesen lehet, hogy a beemelt források mind tévednek, és Kenshiro sama állításai a helyesek. Én soha sem tartottam tévedhetetlennek magamat.
Ezt azért írom mert érzek némi cinizmust az írásaidban.Gúnyolódást ami leminősíti a hozzászólásokat.Baggins sama tesztelése szerintem nem a te dolgod.Nem vonom kétségbe a tudásod ,sőt elismerem azt.Csak nem értem a hozzászólásaid lényegét és ezen szeretnék váltotztatni hogy miért érzed úgy hogy itt nem adnak kellő tájékoztatást a katana készítéséről?
Baggins sama elnézésedet kérem, de ki kell hogy egészítselek.
San mai - három réteget jelent A san mai tipusnál a középső réteg a kawagane és a külső két szendvics réteg a shingane Amikor kawaganeval ölelik körül a shinganet, azt kobuse kitaenak vagy makuri kitaenak hívják.
A japán toshinnak sok készítési módja létezett. Maru kitaenak hívták a teljes egészében egy fajta acélból készítettet. A sanmai tipust és kobuse tipusokat fent említettem. Wariha tetsu kitae az volt amikor shingane toshinhoz kawagane élt kovácsoltak. Gomainál 5 réteg volt egymás mellett
Még így január 1vel szeretnék mindenkinek Boldog Új Évet Kívánni!!!!
Domo arigato Baggins sama ,ismét kielégitő volt a válasza ahogy ön is irta nem kovács de azért elég ismerettel rendelkezik-e téren mint ez a hozzászolás is mutatja:)
Mindenek előtt engedje meg, hogy Önnek, és a Fórum minden tagjának eredményekben gazdag Boldog Újévet kívánjak.
Megpróbálok a kérdésére válaszolni, bár én nem vagyok kovács. A sanmai egy gyűjtőfogalom. Lényegében egy laminált pengét takar, ahol van a külső héj (kawagane), ami magasabb széntartalmú acélból van, és a mag (shingane), amely alacsonyabb széntartalmú acélból készül. Különféle kombinációi vannak annak, hogyan burkolja be a kawagane a shingane-t, erre nem térnék ki.
A két alkotó lehet hajtogatott, és lehet monoacél, valamint ezek kombinációi. Az én antik pengém ilyen sanmai konstrukciójú penge. Mind a mag, mind a héj hajtogatott, és utána van egybekovácsolva.
A rétegek (hada) láthatósága a csiszolás fázisaiban más, és más. Egészen finom polírral el is tüntethető. A láthatóság a rétegek számától is függ. Minél nagyobb a rétegszám, annál kevésbé látható a hada. A sanmai penge is edzhető differenciáltan, és telibe.
A T10 kard nem laminált penge, hanem monoacél, és differenciáltan edzett. Amíg a laminált penge esetében a kawagane alól kibukkanó shingane ad egy hamonvonalszerű hatást, addig a differenciáltan edzett penge esetében a kétféle széntartalommal bíró acél, illetve a közte kialakuló ausztenit réteg rajzolata.
A mellékelt képeken az antik katanám restaurálása közben készült képeimen jól nyomon követhető, hogyan változik a hada láthatósága.
Remélem, sikerült valamelyest segítenem a válasszal.
Akkor azt árulja el valaki mi a pontos tradicos kard készités menete. Onnan hogy a tamahagne összetörik kis karabokra és utánna egy fém tömböt hosznak létre amit összekövácsolnak,hogy egy tömör fém tömböt kapjunk És utánna????
Nem hajtogatják százszor azokat! :) Ha csak három rétegből indulunk ki, akkor 13 hajtogatás után több, mint egymillió rétegből áll az anyag. Azaz 10 mm vastagság esetén századmiliméter a rétegvastagság, amit szabad szemmel már nehéz érzékelni. ;)
A T10-es katana monoacél ami differenciáltan van edzve.
Ha 100-szor lenne egy acél összehajtva és abból készítenének katanát akkor az több millió rétegű lenne.Ha 10milliót írok akkor nagyon keveset írtam.Inkább több 10 millió réteget jelent mindez.De jó is lenne ha létezne ilyen mert az a csodák csodája lenne :)
Forumhoz hiven a témával kapcsolatba szeretnék feldobni egy kérdést!Kard kovácsolással kapcsolatban. Békéscsabai üzletben találunk egy ugynevezett San mai nevű kardot ami a tradiciókhoz megfelelően belül egy rugalamasabb fém és köré pedig egy keményebb fémet kovácsolnak(Valójában igy csinálták a tradicios kardokat).Na most ezen az oldalon ugy e a damaszkolt katananáknál irják az hogy ezek hajtogatott pengék. A kardkészitéssel kapcsolatos filmeken és leirásokban mindig emlitik azt,hogy hajtogatják a fémet hosszanti és kerszt iirányban,ekkor jönnek létre a damaszkolásos vonalak. ha most az előbb emlitett san mai katanánál mielőtt öszekovácsoljáka két fémet előtte hajtogatták mint a tradicios kardokat? Baggins sama maga ugye togoshi csiszolo is,hajtogatás után csiszolási eljárással el lehet tünteti a damaszkolást,hogy fényes felületet kapjunk? vagy pl vegyük az ön T10 katanáját ok hogy kézzel kovácsolják de akkor beszerzik ez a fémet ami gyárilag ötvözve van wolframmal tulajdonságában ugyan olyan rugalmas lesz mint a san mai katana,de ezek szerint ezeket a kardokat nem hajtogatják 100x vagy többször hanem a fémtömből kialakitják a katana formát hamont hökezeléssel megcsinálják és kész.
