Remelem, nem leszunk sokan!! Ez a topic arrol szolna, hogy mik azok a nehezsegek, amikkel az egyedulallo anyaknak meginkabb nehez megkuzdeniuk es mik azok a csapdak, amik csak menet kozben derulnek ki. Arrol nem is szolva, hogy miert lettunk egyedulallo anyak?
Egyszoval, aki hasonlo cipoben jar, az ne habozzon csatlakozni sorstarsaihoz.
Szerintem is, mind a kettőben igazad van. De okozhatja az is, hogy egy pici idegfonat, ami a bőrt ellátja, megsérült. De akkoris regenerálódnia kell pár nap alatt. Ha nem, akkor irány a neurológia.
Szerintetek melyik doki tudja megmondani, hogy mitől van az, hogy már második napja nem érzem a jobb lábamon a térdem fölötti, 2 tenyérnyi részt? Teljesen olyan, mintha nem az én bőröm lenne. Reumatológus? ideg? Nem bőrgyógyász, az biztos....
na jó, lenne több kifogásom is, de az igazság az, hogy most egészen egyszerűen más érdekel, nem az úszás. legjobban a tollasozás hiányzik, de nagyon klasszul átmozgat a spinning is, és tavasszal pedig nordic walking-ozni vagy csak sima túrázásra készülök.
egyébként nálam a délutánok/kora esték nem működnének így, mint nálad. a nagy most elsős, vele még befejezzük a leckét sokszor és utána meg játszunk. mind a hármónknak nagyon kell este ez a kis együttlét. ezen a ponton nekem sokkal inkább erre van szükségem, mint sportra vagy színházra.
(nekem amúgy majd 3 évembe telt míg a saját kifogásaimat legyőztem, eleinte az időre fogtam, meg a fürdőruhára, meg a bőrömre, aztán szépen meggyőztem magam, most ott tartok, hogy ezt könnyebb szervezni mint afutást, mert azt sötétben és esős időben nem lehet megoldani)
hehe, simán lehetne olyat csinálni, hogy vesz valaki x jegyet egy előadásra és az megy vele, aki éppen meg tudja oldani a gyerekfelügyeletet :-)
az uszoda nekem rettentő macerás. imádok úszni, de vakegér vagyok és megint hosszú a hajam. basszus, hogy ismerkedjek úgy, hogy még a papucsomig is alig látok?! arra sem bírtak rádumálni, hogy a gyerekkel családi váltót ússzunk a versenyén a múltkor, pedig a kölkökért (szinte) mindent. :-)
Cöge, és mi van akkor, ha csak január első hetében lesz szerződésed? Azért drukkolok, hogy esetleg sikerüljön betolni még az idén.
Neem, L. egész nap otthon van, a M. meg 5-kor ér haza az oviból.
Úgy értettem, hogy én amúgy is 8 körül értem haza (egy nap kivételével hetente, amikor korán hazamegyek és otthonról dolgozom), azzal a különbséggel, hogy normál esetben 6-8 között szenvelgek meg lassú vagyok vagy eszek az irodában, így meg lelépek onnan 1/2 7kor, lezavarom az uszodát, majd ha hazaérek, lefektetem őket, és ha kell még dolgozom utána. Jobb lett így a napirend.
Cöge! Én ugyanígy voltam a színházzal is és welnessel is, épp azért írtam be, mert egy féléve, éve nem gondoltam volna, hogy fogom tudni ezeket egyedül is élvezni de sikerül. Az opera meg a hangverseny volt a legnagyobb flash. Nlha bemagyarázom magamnak, hogy még jobb is egyedül :) Ez persze tudom, hogy nem igaz, de egyáltalán nem rossz, és attól, minthogy kelletlenül ott legyen valaki (aki nem számít, vagy nem élvezi), attól sokkal-sokkal jobb.
Az uszoda meg tele van csoffadt magányos negyvenes pasikkal, és nem nagyon tudnak zsákbamacskát árulni :) Általában jó állapotúak és szívesen beszélgetnek, versenyeznek. Ez is nagy meglepetés volt nekem. Kicsit mintha magányosok klubja lenne, mondjuk péntek estéken...
Színházasdiban én is benne lennék, ugyanis 1 valamire képtelen vagyok rávenni magamat, hogy egyedül járjak moziba/színházba/wellness-elni.
(Nekem úgy tűnik, hogy még az év hátralévő 2,5 napja is tartogat negatív dolgokat, ma már úgy volt, hogy ténylegbiztosantutifix aláírom a hitelszerződést...szerintetek? Innentől azt hiszem el is temethetem a dolgot - márha reálisan nézem - 31-én egy fűszálat nem fognak keresztbetenni sehol, főleg nem soron kívül...
Úgyhogy én továbbra is azt mondom, hogy legyen már vége ennek a sz@r évnek, de nagyongyorsan)
Viszont tegnap megnéztük az Auszráliát, látta valaki?
Nekem nagyon tetszett, mondjuk utána jó sokat agyaltam rajta (kicsit túl sok volt a párhuzam benne ;-), de helyre is tett néhány dolgot...
Zárás előtt 3/4 órával szeretek menni, de nem lövök be semmit, van hogy reggel munka előtt. Legtöbbször munka után, fél 7-re érek oda, onnan egyenesen haza (jó időben már 8kor otthon is vagyok, szinte semmit nem vesznek észre).
Januártól hétvégente a fiúkkal együtt megyek majd, és megbezéltem a énivel, hogy simán lehet úgy csinálni, hogy ők a tanfolyamon vannak, én meg azalatt leúszom a saját távomat.
De a legtöbb helyen van külön játszó lehetőség a gyerekeknek. Túlképp itt is, ahova járok, de még nem próbáltam, mert van a jközelben egy jó kis játszóház és eddig oda adtam be őket.
Én most úgy egy fél éve majd mindennap úszni megyek, és ez nagyon bejön. Amikor a legutóbbi kapcsolatom (nem is lehet annak nevezni, inkább úgy fogalmaznék, amikro az utolsó ember is elveszítette irántam az érdeklődését), akkor eléggé lesüppedtem és nem törődtem magammal. Nem érdekelt hogy nézek ki, nem csináltam semmit, nem zavart, ha befőttes gumival a hajamban sápadtan agyondolgoztam magam. Azért változtattam. Az uszoda erre tökéletes, mert így legalább a szőrtelenítés, barnítás fésülködés tutira megvan. A többi meg jön majd :)
Nekem egy hónapra előre van beosztásom, olyan 17-18-a körül tudom már a következőt. Szóval ha az megvan, akkor tudunk már egyeztetni. (Az nagyon nehezen megy, hogy a különprogrmomhoz egyeztessem a bentit, mert kevesen vagyunk...)
Tudom, hogy neked objektív okokból nehezebb mint nekem szervezni (a munka jellegére gondolok), de hátha bejön neke is az én módszerem: előre megveszek mindent, és beírogatom a naptárba, és úgy kezelem mint rém fontos dolgot. Eleinte nehéz volt, meg lelkiismeretfurdallásom volt, -mert ezek mind olyanok, hogy a fiúktól is veszem el az időt- de egy év alatt belejöttem, nagyon jólműködik.
Jahogy, a büfében pasizás? Azt lehet a bábszínházban is :) legalább nem kell magyarázkodni.
De vicc nélkül, persze, gyerekmentes az igazi. Főleg ha lehet utána beszélgetni egy kicsit. Az egyedül színházbajárásban nagyon rossz, hogy (ha ébred valami) nincs kivel kibeszélni.
A rém-karácsony versenybe én is beszállhattam volna, nekem még 23-án beesett egy váratlan meló (hajnal 3-kor jött a megbízás déli határidővel), miközben az egész társasház össze volt csődítetve (az én kezdeményezésemre) közös fa díszítésre a kertbe délelőtt 10-re, és nem tudtam már lemondani, meg nem is akartam -a fiúk miatt-, az anyukák így is kinéznek maguk közül. Mondjuk, ígysem tett jót az imagemnek, hogy lap toppal ültem a játszótéren és húzgáltam a számat minden kérdésre, de azért próbálkozok. Ideges voltam, reszkettem meg izzadtam, és megbeszélésről megbeszélésre estem. Semmit nem tudtam vásárolni (24-én reggel nyitásra interspaar, ket gyerekkel, ezt nem részletezném, rémálom), estére mindkettő belázasodott és felváltva nyígtak éjszaka, én meg kábé 3 napja nem aludtam és körülbelül 3 hete vártam, hogy megigyam a karácsonyi vörösboromat (2004-es nagyon tuti), és nem mertem, mert nem tudtam, hogy kell-e ügyelet. A DVD kölcsönzőről is lemaradtam, és semmi nem volt a tvben.
Azóta viszont már a bort is megittam, sokat aludtam, a fiúk meggyógyultak és indulunk reggel a hegyekbe ahonnan le sem jövünk január 4ig. Szóval azt hiszem jó lesz ez még.
És az évem is nagyon nagyon jó volt, épp néztem egy képet magamról, egy évvel ezelőttről, hihetetlenül sok dolog történt, és nagyon szépen alakult minden téren. Ma már el sem hiszem, hogy miket gondoltam meg éreztem. A legnagyobb flash, hogy bár semmi nem változott, nem érzem magam magányosnak. Átdimenzionálódott bennem minden, már nem akarok görcsösen kapcsolatot, elengedtem akiket el kellett, és rájöttem, hogy egész sok minden lehet jó férfi nélkül is. Kb. egy éve volt, hogy ráeröltettem magam hogy eljárjak színházba (elkezdtem jegyeket vásárolni ipari mennyidségben, és szinte mindenre el is megyek), ezt a projektet sikerült annyira tökéletesíteni, hogy elmúlt minden frusztrációm és már operába is elmegyek egyedül, és rájöttem, hogy nemcsak élvezem, de nem is kellene oda dísznek valaki aki unja, meg beleköhög a jó részekbe, és akitől nem lehet a büfében pasizni :) :) Azthiszem megtaláltam magamat. Vagy az idő segített.
Igazad van, annyira nem volt rossz ez az év, de valahogy mégsem jó a szájízem... de mindegy.
A mai nap elég viccesre sikeredett.
A gyerekek a családtagoktól kaptak: egy dobkészletet. Két gitárt. Egy szaxofont. Egy szintetizátort.
Szeretni fognak a leendő szomszédaim :) A többi játékhoz kellett volna 18 db bébielem, 12 db ceruzaelem, 5 db laposelem. Összesen volt itthon 4 db bébi :)
A fényképezőgépem aksija az első kép után elhunyt.
Pp, innen szép nyerni! :-))) ezek csak a külsőségek, és persze mindannyian törekszünk rá, hogy ennek is megfeleljünk, de nem ez a lényeg.
Pipacs, na igen, de velünk a "főszerepben" ez azért nem lenne giccses, mert kinek-kinek ott van a puttonyában a múlja, ami ugye messze van attól, amit mondjuk idillinek neveznek. Cöge is megérdemli, hogy gömbölyű legyen körülötte minden.
Cöge, drukkolok a MÁK-hoz és a pasihoz is!
BK, szerintem összességében neked sem volt rossz éved. Ott az új üzlet, nagyobb lakás a horizonton. Erről az oldalról nézd és akkor mindjárt van minek örülni :-)
Én most örülök, mert amit tavaly karácsonykor kívántam, megvalósult.
(pedig azt még nem is írtam, hogy penészedik a zsír új lakásom :-(, főleg Csibe szobája, aki ráadásul penészallergiás...)
Úgyhogy neked sokszorosan kívánom azt, amit magamnak (és még mindenkinek, aki így érzi), hogy Boldog Ünnepeket és a 2009 legyen SOKKAL-SOKKAL JOBB, mint ez az év...
Mi anyukáméknál vagyunk Csibével, de ez a karácsony bolondokháza, most jön ki először ez az "ünnepek másnapja apukáé", hogy ez milyen nagy...khm...
25-én este kocsiba kell ülnünk, hogy 26-án reggel prezentálhassam a lányt Pesten (mert ugye lakóhely, bla, bla) én meg otthon ülhetnék Karácsony másnapján egyedül...(nade ugye nem úgy ismertek :-), elmegyünk 48 órára wellness-elni (ex)pasival., kiengedni a gőzt...nameghogy feltöltődve kezdhessem a hétfő reggelt, a hivatalokban...amúgy elértem a MÁK-ot, hétfő-kedd nyitva vannak, úgyhogy néminemű remény még van...de tegnap végül nem írtam alá, bíráló még kicsit húzza az idegeimat, majd hétfő de....talán)
Mindenkinek jó készülődést, nyugodt, szép estét kívánunk!
Észrevettétek, hogy minden évben azt mondjuk (legalábbis már amióta én követem az eseményeket) hogy jajj, ez a karácsony, meg az évvége, majd jövőre jobb lesz :) Ámen
