Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Mikor drótolták fradit? Ez kicsivel előtte lehetett. A vágányhálózat is más jelenleg...gondolom a háborúban pusztulhatott el, én bár annyira nem értek hozzá mint ti, de szerintem ez a röviddel háború előtt lehetett...bár azt ügye tudjuk, hogy a 30-as évek elején villamosították a hegyeshalmi vonalat Kandóék és ügye a Keletiből, a Délit csak a 80-as években.
Hirtelen Lakitelek állomás ugrott be nekem, de azután megláttam az angolváltót...tehát nem Lakitelek. A datálást viszont elvégzem: az épületek stílusa és a sima felületű betonaljak (1948-tól 1963-ig gyártották) alapján 1955 körüli a felvétel.
"Én legkorábban 1924-re tudnám datálni az eredeti képet a 424-es miatt, de még az is túl korainak tűnik a gépről hiányzó MÁV szabványú, vízszintes tengelyű, cellás víztisztító miatt, amit később cseréltek le más fajtájúra."
Üdv!
A gyárilag felszerelt vízszintes, Pecz-Rejtő féle víztisztítót sem minden gépre szerelték fel gyárilag, mert több fajtát is kipróbáltak az első 26 mozdonynál, mire 1932-ben megjelent a 424.027, az 5000-ik mozdony, majd a II. világháború alatti és utáni gyártásoknál a további sorozatmozdonyok. Mellékelem a 424.005 gyári fotóját, szintén 1924-ből. Érdekessége még a sorozatmozdonyokkal szemben, hogy a három dóm közül az első volt a gőzdóm és a második a víztisztító. Ez később változott.
Engem nem hagyott nyugodni a kérdés, és kihasználva a mai (vasutas sztrájk miatt is meggyérült) foglaltságot, ellátogattam a felvétel feltételezett (megsaccolt) helyére. Sajnos a föld feletti mintegy 5-6 m-es magassághoz hiányzott pár méter. A következő fotót készítettem. (A könnyebb összehasonlítás kedvéért ide teszem a hkv 2083 sz. hozzászólásban közöltet is.)
Én legkorábban 1924-re tudnám datálni az eredeti képet a 424-es miatt, de még az is túl korainak tűnik a gépről hiányzó MÁV szabványú, vízszintes tengelyű, cellás víztisztító miatt, amit később cseréltek le más fajtájúra.
Az a kép szerintem is lehet Ferencváros, nekem a felsővezeték hiányzik, de lehet a kép a korai huszas évekbeli is.
Az előtérben látható híd a Mester-utca fölöti, úgy látszik, akkor még acélhíd volt, mára beton. Egyik likjában ment a vágány a Marhavásártér felé, ami a mai Praktiker íves, üveges, nem bejáratos homlokzata előtt volt, illetve kicsit lejjebb, a Ferenc körút irányába, néhány vágány. Azoktól a Duna felé volt a felvételi épülete.
Nem túl rég a fénykép előterében lévő híd mellett volt egy másik híd, a villamosé, mert volt egy lejtős pályája a vasúti sinekkel párhuzamosan, amin a Róbert Károly krt. és a Gubacsi út között jártak a villamosok, egész Erzsébetig.
A Marhavásártérre nem a Fc - Kelenföld vágányok mellől ment vágány, hanem ezek alatt, valahonnan Gubacsi út rendezőpályaudvarról, a Külső Mester utca mellett. A Dunapart teherpályaudvarra pedig a kelebiai vonal mellől fordult le jobbra. Emellett Dunapartról ment vágány Soroksár állomásra is.
Ha az a kép Fc, akkor a végpont felőli tornyot áttették a vágány másik oldalára... Onnan bontották el az új Fc biztber kiépülésekor. Nem hallottam ilyen áthelyezést máshol. De megtehették, mert a kezdőpont felé a torony az áthelyezettel szemben lévő oldalon volt, mondern formájú épület, nem a klasszikus MÁV klinkertéglás.
Ezt cáfolom, de könnyen utána járhatsz, bár valóban frissült szeptember óta, mert akkor még nem volt rajta a megyeri híd, de pl. kistarcsánál, pécelnél elégé hiányos még az m0-kelet, sőt a már 1 éve álló szomszéd ház (ami mellett lakom) még megkezdve sincs rajta, ellenben a megyeri híd komplett...tehát bizonyos részek relatíve frissek, bizonyos részek nem. Szeptemberben a mi 2 éve pült házunk sem volt rajta, és a Pap László aréna is csak épült az akkori térképen, tehát az 2003-4-es lehetett...Most már az is készen van.
Budapest-Dunaparta volt világkiálíltás területe miatt szünt meg, helyén ma irodaházak színház és művészeti palota van. Marha vásértelep helyén ma a Praktiker áruház lánc egyik áruháza található, Sertés vásártelep helye ma üresen áll. Miután felszámolták a volt teher pályaudvart dunapartot, a lejáró vágányát BKV Hév összekötő vágányként használták, majd egy idő után az összekötő hidat elbontották, így a Csepelre vezető út felett egy híddal kevesebb lett. Ez után már csak csonkaként használták a vágányt, és hosszú ideig egészen az OBI áruházig ki lehetett rajta menni. Dunapart megszűnése után sokáig a volt bekötő vágányán ott maradt a vágányzáró sorompó. A vágányzáró sorompó sokáig üzemelt, még egyszer egy tolatás következtében nekimentek,. E művelet után azonban ezt már nem állították helyre. Ha átmegyünk a könyves kálmán körúton és rátérünk a külső Mester utcára, láthatjuk a felüljáró híd előtt egy hídhely látható, és valószínűleg ez a híd látszik a kép bal szélén.
Nos a teherpáylaudvar nevét viseli a mai csona vágány mert az állomás neve Budapest- Dunapart volt!Nem feltétlenűl megy a képen a vonat Kelebia felé, mert a mai praktiker helyén ne feledkezzünk meg róla ált az egykori Marha vásártelep és a szélső vágány akár oda is vezethet. Ugyancsak Fradiból lehetett eljutni Budapest-Dunapartra is, és számtalan más kiszolgáló helyre is pl Sertés vásártelepre is!
Ránézésre ez a vonat nem Kelenföld, hanem a kelebiai vonal felé tart, és ha tényleg így van, akkor magyarázat a három vágányra a következő: a mai 150-es vonal jobb vágánya mellett van egy rövid csonka, ezt Dunaparti csonkának hívják. Régen ez a vágány vezetett le egy rendezőre. (az egykori állomás neve most nem ugrik be) Aztán ott megszűnt az elegyrendezés, így a vágány is feleslegessé vált, csonkaként viszont megmaradt.
Akkor ez megválaszolatlan maradt. Más.A távolban kb. 3-4 emeletes épületek látszanak.Keleti rendező kijáró vágányai mellett ma is állnak valamikori mini vasutas lakótelep házai.Akkor viszont lehet Fc.Vajon az általam említett ltp mikor épülhetett?
Próbálom magam elé képzelni, de nem nagyon megy. Biztosan a megnevezett helyen (Fc., a Mester utcai hidak közelében) készült a kép? Gondjaim: A képen nem látszik a felső vezeték, tehát - ha Fc - akkor a 30-as évek legelején, vagy még az előtt készülhetett a kép. A felvétel készítés magassága lehett vagy 5-6 m a sín korona felett. Vajon min állhatott a fotós? (Állványostól esetleg?) Épület azon a helyen nem fért volna el, olyan "híd" pedig, amin a kijárati jelzőket helyezték volna el, nem valószínű, hogy ott állt, mert a különálló kjárati jelző látható a képen. A távoli háttér is nagyon üresnek tűnik. De hát ha biztos a helyszín, akkor...