Nézegettem a Seiko órákat, és néhány típusnál azt írják, hogy "zaflex". Sehol nem találtam róla érdemi információt (se itt, se magyar, se külföldi lapon) Valaki meg tudná mondani, hogy ez milyen üveget takar?
Ha megengeded válaszlonék - szokás szerint tényekkel és nem elképzelésekkel "megtisztelö" :) véleményedre miszerint:
"Ha ez szó szerint így lenne, Mechanikus mérései is COSC mérések lennének és nem kellett volna a múltkor részletesen leírnom, hogy miért is értelmetlenek a gyakorlatban.
A COSC ugyanis mind a hőmérsékletet mind a pozíciókat figyelembe veszi, egyedül a vibráció nincs a repertoárban a felvetett körülmények közül, amelyek hordás közben hatással vannak a járáspontosságra.
Egyébként lenne létjogosultsága annak is, vannak órák ugyanis sajnos, amelyek érzékenyek a lökdösésre-rázkódásra."
Az utolsó bekezdésben van valami.
Óráim statikus és szobahómérsékleten való újramérése közben kis feleségem a Helvetiát egy napra magához vette, pár órát viselte, majd a táskájába tette. A hömérsékletváltozást a kézmeleg jelentette kb. +14 fok,, viszont a mozgatás után a szobába való visszahelyezés után is megmaradt a napi járáseltérés eltolódott középértéke:
http://www.mechanikus.hu/sta_Hel_2.htm
Ennek alapján meg merem kockáztatnim hogy a mechanikus óra járáspontosságában mozgásnak legalább akkora szerepe van, mint a hömérsékletnek.
Most, hogy írod, tényleg! Buta hasonlat volt. És a Clement-járatról ráadásul pont a te tolladból olvastam először évekkel ezelőtt. :-) Most megint rémlik...
Egyébként a faliórám egy Hermle mezei rugóhajtású 8 napos negyedütős szerkezet hőkompenzált ingával, de kiegyenlítő csiga nélkül. Magam is meglepődtem, amikor az irományodat olvastam anno a Clement pontatlanságáról, hogy ez az óra annyira pontos, hogy nem igényel hetenkénti állítást, kb. kéthavonta kell állítani egy percet. Hétfőn reggeli felhúzással a teljes lejárás szerdán következik be estefelé, de az utolsó pár órában a nagyon szegényen lengedező ingával összehoz 15 perc sietést is. Tehát ez mégsem késik, bár gagyi járat, az tény. :-)
"Tehát akkor most késni fog az óra a nyomaték csökkenésével?"
A válasz: ez az óra minőségétől függ. Ha nagyon jó minőségű óra, akkor igen, viszont ez esetben olyan csekély mértékben, amit nem is fogsz észrevenni. Egy valóban minőségi járat egy valóban minőségi, lineáris hajtórugóval legfeljebb 1-2mp eltérést mutat a teljesen felhúzott és lejárt állapot között, ami nem észrevehető. A nagyon gagyi viszont mindenféle érdekességet produkálhat (szabad horgony-járat esetén legalábbis), akár olyat is, hogy a lejárat közben többször is megváltozik az eltérés iránya. De a gagyi járatok teljes lejárás előtt inkább sietnek (a nagy súrlódás hamar megfogja a billegőt, ami végül már csak "harangozik".
A Clement-járat viszont nem szabad horgonyjárat, ez a klasszikus visszavezető járatok egyike, tulajdonképpen az orsó-járat egy speciális tovább-fejlesztése, és ezekre abszolút jellemző az igen erős hajtónyomaték-függés, felhúzott rugóval sietnek, lejárat előtt késnek. Annyira, hogy rugóhajtású Clement-járatos óra nem is lehet "komoly", legalábbis kiegyenlítő csiga nélkül nem. Lehet azért ezzel a járattal is pontos ingás órát készíteni - súlyhajtással.
Hümhümm.. A billegő-hajszálrugó rendszer elvileg arról nevezetes, hogy a lengési állandója nem függ a lengés-szögtől. Elvileg egyáltalán nem, a gyakorlatban persze igen, de kis mértékben. Ugyanakkor a horgony-gátszerkezet sem teljesen szabad, van ugyebár a kiváltás-emelés, amely szakasz kicsike hányad a teljes lengés-időből, de erre a hányadra azért a változó hajtó-nyomaték elég jelentős hatással van. Ez a szakasz nagyobb nyomaték esetén rövidebb, tehát a rugó lejárásával valóban egy picikét - tényleg nem sokat - nő egy periódus ideje. A korszerű, nagy linearitású rugóknál az a különbség szinte kimutathatatlan. Ráadásul valamit a rendszer vissza is nyer ott, hogy kisebb nyomaték mellett a kiváltásnál (a horgony zárásból, a nyugvószög ellenében kihúzásakor) pedig kisebb a billegő energia-vesztesége. A lengésidőt a továbbiakban alapvetően a szabályozó minősége fogja meghatározni. Ha silány, rossz minőségű, gyenge csapágyak, durva csapok jellemzik (nagyon olcsó, hitvány óra, rézben csapágyazott billegő stb..), akkor ez jelentősen fékezi a billegő lengését, és ilyenkor az amplitúdó függvényében komoly eltérés mutatkozhat. És mivel ezek a veszteségek ráadásul sokszor nem is lineárisak, még csak törvényszerűség sem feltétlenül van ebben, előfordulhat, hogy a billegő egészen kis kilengéseknél a normálisnál, a tervezettnél kisebb időállandót mutat, majd ez fokozatosan nő a tervezett felé, de olyan is van, hogy egy adott lengésszög felett megint csökken. Mindenesetre a gagyi járat össze-vissza jár, ez biztos. :-))
Nomármostan ha a lengésszög csökken akkor siet. Mivel egy amplitudo nem addig,hanem kevesebb ideig fog tartani(nem tudom érthetöbben elmagyarázni:DD)
300valahányfok a billegő lengése,ha ez lecsökken mondjuk 250re,akkor egy teljes lengésiidö kevesebb idöt igényel, ezért lesz a sietés.
Egy órának a szervízérettségét így is le lehet mérni.Ha a lejárat előtt nem siet,hanem késik,akkor bizony szervizelni kell.Mivel a nyomaték csökken, a kenöanyag öregedésével nagyobb lesz a surlódás=nem tudnak a fogaskerekek olyan szabadon mozogni. (aztán persze jön a következö ciklus,h az ora járástartaláka lecsökken)
Igen.Egy erős ütés a billegő szabad lengését befolyásolhatja, és a horgonyt is kitérítheti.Ha egy ellenirányú lökést kap a horgony az emeléskor,akkor az óra siet,mivel az emelés szinte kimarad.Erre főleg az alacsonyabb lengésszámú órák érzékenyek,de egy 28800asat is ki lehet téríteni.
Nem lassul,mivel a nyomaték csökken, a billegő lengésszöge is csökken.Vagyis kisebb a billegő lengésszöge,emiatt a lengési idö is csökken vagyis siet.
Ha a rugót "túlhúzzák", akkor a meneteket összeszorító erőhatás következtében fellépő súrlódási erő nagyobb lesz, mint a rugó "forgató"ereje, miatt a rugó összetapad és ekkor az óra megáll, Ez ma már nem fordul elő.
Ha csökken a rugó nyomatéka, akkor kisebb nyomatékot ad át a horgony a billegőnek, aminek ettől kisebb lesz a kitérése, de hogy ebből miért következik a sietés, azt legyen szíves valaki elmagyarázni nekem is. (A rendszer sajátfrekvenciája függ az amplitúdótól? Szabadon hagyva a billegőt konstans frekvenciával és csökkenő amplitúdóval lecseng, nem?)
Az a szerkezet nem félkész, hanem rotor nélküli beszabályozott, kész, beépítésre váró szerkezet. Amelyik nem felel meg, azt nem is rakják össze. Olcsóbb, mintha utána kéne szétszedni a kész órákat.
Hát igen, sok pénzért meggondolandó egy olyan óra, amiről ez is meg az is kopik. Az üveget lehet cserélni potom 53000-ért, de a PVD szerintem nem pótolható. A vaterán lehet olcsón is fortist kapni, de nehezen mennek el.
GigiésZsolti
Szerintem fordulj vissza az acélosok felé, esetleg arany. Azokat szépen vissza lehet polírozni az újkori állapotukba.
(A tükrözésmentes bevonat kopása természetesen csak a külső rétegre vonatkozik. Más óráknál, ahol csak belső van, az nyilvánvalóan nem kopik)
ds3 Köszönöm, kezdem érteni. Az egész dolognak a lényege ott van az utolsó mondatodban. Szeretném az órámat a saját életvitelemhez igazítani, ezért próbálom kiismerni a működését. De eddig csak olyan változót találtam, amivel nő a sietése (hideg és aktívabb használat) :-)
> egy kuplungrendszer,ami nem engedi "teljesen"felhuzni Akkor aktívabb használat mellett nem a rugó túlhúzottsága miatt, hanem a nagyobb 'rázkódás' - az a billegőt zavarja? - miatt siet jobban?
> a nyomaték csökkenésével elkezd az óra sietni Sietni? Jól írtad? Azt hittem akkor lassulni kezd ...
> A COSCnál meg automatika nélkül nézik az órát,felesleges,h rajta legyen a rotor Szal még rajta sincs a rotor? B.szki, most kb leesett az állam. Szóval akkor csak egy félkész 'alkatrész-halmot' tesztelnek? ;-)
Ez egy darabig vicces, de szerintem hamar meg lehet unni és öltönyhöz?!... hmmm. A katalógusban benne van. Gondolom limitált kiadás. Szerintem a Fortisok drágák és a használattól megkopó tükrözésmentes bevonat elég csúnyán néz ki.
Hát ezt sosem értettem, hogy miért fáraszt valakit, ha egy nyílt fórumon olyan kérdés merül fel, ami őt nem érdekli. Én ennek a fórumnak a hatására kezdtem el közel tíz éve minőségibb órákkal foglalkozni és nagyon örülök, hogy a hobbimmá vált. Ma már számomra is értelmezhetetlen a kérdés, hogy melyik jobb egy ETA FC, vagy egy ETA Longines ugyanazzal a szerkezettel és paraméterekkel. Nekem ez a két óra egy és ugyanaz (saját szempontjaim szerint). DE! Kezdőként én sem tudtam, hogy van ETA, meg Swatch Group, hogy a swájci órák zöme csak a designban különbözik. Szerintem teljesen jogos, ha egy hozzá nem értő ember egy szakmai fórumon megkérdezi a különbséget, feltételezve a különböző gyártók saját gyártásúnak hitt termékei közötti vélt minőségbeli eltérést. (pláne, ha ennyi pénzről van szó)
Az, hogy a te órád különböző pozícióba letéve nem mutat számottevő eltérést, az csak annyit jelent, hogy kicsi a pozícionális hibája. Ez egy jó dolog, örülni kell neki, azonban nem jelenti azt, hogy ez minden óránál elhanyagolható. Van egy Tissot Seastar-om, ami jobb kézen hordva 30 mp-et siet, bal kézen hordva pedig csak 5-öt. A te órád viszont érzékenyebb a hőingadozásra, ebben teljesít gyengébben, ennek nem kell örülni. A COSC lényege, hogy a minősített szerkezetek ezt a két változót figyelembe véve egy bizonyos tűréshatáron belül teljesítenek, vagyis az óra statikus tulajdonságait vizsgálja. Normális, napi használat mellett sem az automata, sem a kézihúzós szerkezet nem jár le a motorrugó nemlineáris tartományáig. A COSC nyilván nem egy tökéletes, végtelen előfordulási helyzetre végzett mérés, de azért túlzás azt állítani, hogy rossz, vagy hogy ez így értelmetlen. Ha veszel egy COSC-os órát, az igen nagy valószínűséggel sokkal pontosabb lesz egy másik, nem kronométer óránál, és ez itt a lényeg, ez csak egy minőségi mutató bizonyos korlátokkal, de egy fokkal jobb minőséget képvisel. Az én SMP-met két hete állítottam be, azóta összevissza hordva, és letéve (más órát is hordok) 9 mp az eltérés, ami napi átlag 0,65 mp-et jelent. Ez olyan jó érték, hogy nem filozofálok a COSC és az automatika hibáin. A cél nem az, hogy mindenre kiterjedő, extrém hatásoknak is kitett atomóra pontosságú mechanikus szerkezetek szülessenek. Egy karóránál ez amúgy is lehetetlen a viselője által bevitt valószínűségi változók miatt. Ha még nagyobb pontosságot szeretnél elérni, akkor CoSC ide vagy oda, a te életviteledhez kell az órát beállítani egyedileg.
Azért sztem ne így vásárolj,mert a végén megbánod.Ajánlom,h menj be üzletekbe és probálj fel párat,majd alszol rá párat,és amelyik után a legjobban vágyódsz azt kell megvenni:-))!!!
Azért a dolog ennyire nem egyszerű:-). Az automata orákban a rugonál van egy kuplungrendszer,ami nem engedi "teljesen"felhuzni,vagyis felhuzza,de nem ugy akad meg,mint egy kézihuzos= a rugonyomaték optimális tartományában tartja a felhuzott állapotban.A lejáratnál meg ugyanaz a helyzet,mint egy kézihuzosnál, a nyomaték csökkenésével elkezd az óra sietni. Az automatika meg ha dolgozik,akkor nyogodt lehetsz,nem fog megállni 30ora alatt,ha leteszed. Nekem 3 automatám van jelenleg(meg volt is ezelőtt 1-2darab) és van 2 kizihuzosam(meg előtte jópár),de semmiért sem cserélném le az automatát.(régebben már kifejtettem,h miért) A Gubbal volt egyedül valami gond,h nem huzott,de valoszinű,h az órás nem szerelte tökéletesen össze,mert utánna akihez elvittem elhárította a gondot.
A COSCnál meg automatika nélkül nézik az órát,felesleges,h rajta legyen a rotor,mivel csak egy pozicioban van,24h alatt nem szedne ossze energiát:)).
Szép a Fortis,csak azzal számolnod kell,h nem egy alacsony épétésű.Nagyon vastag a tok. Én a helyedben a FCt nézném.Az a legjobb választás,sztem jobb,mint a Longines.
Magam példájával éltem. És tudom jól, hogy korábban már osztottam itt a véleményemet ("észt") épp eleget, meg bele is beszéltem sok mindenbe. Amúgy ennek során azt hiszem okosodhattam is az órák terén, nem is keveset, így érdemesnek tartottam az elmúlt éveim ezirányú eszmecseréit.
Így a fogalmazásom nem Téged minősített, hanem engem. Őszintén. Ugye nem baj ? ;-)
Azért az érdekes. hogy akkor ezek szerint a teszten egy automata órát kvázi kézi felhúzósként tesztelnek, ami - szerintem - megint egy elég nagy hibalehetőség, a valós használathoz képest egy erőteljes egyszerűsítés. (Mert magunk között szólva, ki az a marha, aki minden reggel kézzel felhúzza az automata óráját és utána 24 órán át meg sem mozdítja). De ha a gondolatmenet mögé nézek, akkor ezek szerint a COSC nagyobb szerepet tulajdonít a járáspontosságban a pozíciónak, mint pl. a rugó állapotának!? Ez persze egyáltalán nem mérvadó, de az én méréseim semmi értékelhető eredményt nem mutatnak az óra lerakott állapotában aszerint, hogy milyen pozícióban tettem le. A lényeg sokkal inkább, hogy kézen, vagy éjjeliszekrényen van.
Itt is volt róla 'vita', hogy kinek melyik a jobb, minden reggel felhúzni csutkára a gépet, és utána hagyni, hogy szép lassan adja le az energiáját, vagy egy olyan megoldás, amikor a rugó mindvégig valamifajta optimum közeli állapotban van (mármint felhúzottságilag :-). Tudatlan naivként élből automata párti voltam, de most már érzékelem ennek is a korlátait. Sohase tudom, hogy épp mennyi energia - értsd járástartalék - van benne. Persze nem az a lényeg, hogy pl 26 vagy 38 órát bír-e ki, sokkal inkább ennek a pontosságra gyakorolt hatása miatt. Míg egy machanikusnál, ha mindig kb azonos időben, kb ugyan úgy felhúzom, akkor ebből elvileg nem adódhat eltérés.
