Alapos gyanú esetén megcsinálják a vizsgálatot hamar, ha mégsem, akkor az halvány gyanú, és akik előtte állnak, épp annyira rászorulók, mint ő, persze tudom, őket félre kéne rúgni az útból, hiszen ők biztosan nem is betegek, szórakozásból várnak a vizsgálatra. Amúgy se értem, mi a fenének olyan fontos az a vizsgálat, megkampecolni meglehet szemét eüs segítség nélkül is, sőt, úgy lehet igazán. Legalább lennél konzekvens.
Én ilyet nem állítottam. A lehetőség ma a magánkórház (persze, nem mindenkinek). Egyébként ajánlom figyelmedbe a 1187. sz. hsz-omat. Ha rajtatok, eügyiseken múlik, akkor megkampecol az ember, TB ide vagy oda.
Megint más emberek pedig otthon a kis ultrahangjukkal megállapítják majd, hogy bizony epekövük van, amit az egészségügy leellenőriztet, és ugyanúgy várni kell majd sok időt, vagy magánorvoshoz menni, ráadásul ha elnézték, akkor elvették valakitől a lehetőséget, aki esetleg jobban rászorult volna. Kétségem nincs afelől, hogy eljön ez a világ.
Tőlem akár minden háztartásban lehet PET CT is, csak arra lennék kíváncsi, hogy mire jó mindez. Az emberek jó része azt se tudja megmutatni hol van a lépe, képzelem milyen hasznos lenne nekik egy ilyen készülék. A gyorstesztekig egyetértünk, ezeket nem bonyolult használni, igen-nem választ kapsz, amivel lehet továbblépni, de mire mégy egy ultrahangképpel, vagy egy ekg-val? Ma sok vérnyomásmérő rendelkezik aritmiát jelző funkcióval, ami elsőre hasznosnak tűnik, de amikor harmadjára rohansz el a kardiológushoz, ahol semmit nem találnak, akkor kezd kicsit felesleges dolognak tűnni.
Szóval amikor azt írta y*4, hogy "az oldahatatlan rostok -mivel nem szívnak magukba nedvességet- élesek, hegyesek maradnak", akkor fölkaptam a fejem (tényleg), de sajnos csak eddig jutottam, nem nyitottam ki a könyvem, hogy ellenőrizzem. Most néztem utána, és beigazolódott: a vízoldhatatlan rostok közül a hidrofilek igenis jó nedvszívó képességűek (ilyen pl. a cellulóz is, de a lignin nem). És rosszul írtam, a javasolt vízoldékony-vízoldhatatlan (tömeg)arány 1:3 (Tápanyagtáblázat).
"Szerintem pontosan efelé megyünk. 10 éven belül azoknak, akik törődni szeretnének az egészségükkel (és meg is engedhetik maguknak), vagy lesznek otthon hasonló készülékeik, vagy pedig magánrendelésen nézetik meg magukat rendszeresen."
Magánrendelés. Mivel szaktudást nem adnak a CT-vel.
Ezt egyébként épp egy konkrét példa kapcsán mondom: rákgyanús betegnek 1,5 hónapos előjegyzést adtak CT-re, és kórházba fektetésről szó sincs. Pedig ilyenkor nem az van, hogy napokon is múlhat a dolog, ha nem kezdik el időben a kezelést?
Szerintem pontosan efelé megyünk. 10 éven belül azoknak, akik törődni szeretnének az egészségükkel (és meg is engedhetik maguknak), vagy lesznek otthon hasonló készülékeik, vagy pedig magánrendelésen nézetik meg magukat rendszeresen. Ugyanis - mondjuk - a "normál", TB-s ultrahangra annyit kell (már most is) várni, hogy mire bármi kiderül, a páciens megkampecol, mielőtt még rájött volna, hogy baja van.:( Ezek az emberek azután a diagnózissal a kezükben mehetnek a háziorvosukhoz, vagy egyből maszek alapon oldják meg a problémájukat, mivel a kórházba befektetéshez is hónapokat/éveket kell majd várni. Akik pedig ezt nem engedhetik meg, azok jobb esetben túlélik a várakozási időt.:( Ez ma a realitás. (De ez itt nagyon off, bocs az offolásért!)
"Igazából lehet ez ellen kézzel-lábbal kapálózni, de amit leírtam, mint óhaj 10 év múlva realitás lesz."
Szerintem kizárt; a diagnosztikai rendszerek egy csoportját "laikusok" is tudják használni, pl. leolvasod a lázmérőt, vagy leolvasod a tesztcsíkot.
Az ultrahang, CT, MRI, stb. viszont nem egy adott paraméter (testhőmérs., vércukor, stb.) értékét adja meg, hanem csak szaktudással használható a kép, amit ad.
Csavarhúzónak helye van minden háztartásban, de revolveresztergának kevésbé.
Igazából minek? A szemed megnézegeted a tükörben, és borogathatod utána kamillával, vehetsz rá kenőcsöt, szemcseppet..., de mit csinálsz az epeköveiddel, vagy mit csinálsz otthon a pajzsmirigyhormon eltéréssel? A sarokcsiszoló használata nem egészen ekvivalens egy orvosi diagnózis felállításával, hozzáértés nélkül hiába nézegetsz egy ultrahang képet, pacnik és nagyobb pacnik váltakoznak csupán.
Némi iróniát érzek a szavaidban, de nyilván ezeket a készülékeket sem a hülyék vennék, mint ahogy egy sarokcsiszolót is azért csak olyanok vesznek, akik tudják kezelni. Amúgy meg, ha az ember megvizsgálhatja a szemeit a tükörben, vagy a pattanásait egy nagyítóval, miért ne nézhetné meg otthon az epeköveit?
Koleszterint, trigliceridet tudsz otthon mérni, kapható hozzá marokkészülék, igaz méregdrágán. Igazából nem rossz ötlet, hogy otthon lehessen detektálni bizonyos problémákat, hatalmas megtakarítást jelentene, ha megcsinálnád otthon az ultrahangot magadnak, a pajzsmirigyhormonokról, meg a többi nyavalyáról nem is szólva.
Engedd meg, hogy bár korábban is megtettem ebben a topikban, eszmét futtassak egy picit.
Egy ember ismeretanyaga annál pontosabb, minél szerteágazóbb, minél jobban át tudja fogni a kutatása tárgyát. A rossz hírem számodra az, hogy bár jó az irány amelyen mész te is, és általában a modern orvostudomány, de eljön az a kor - mit beszélek? már eljött - amikor az adatmennyiség olyan nagy, hogy az emberi agy már nem képes feldolgozni, számítógépesíteni kell. A számítógépesítés, konkrétan a virtuális emberi test megalkotása, és a különböző gyógyszerek tesztelése ezen a modellen, szépen halad előre, de még sok az ismeretlen, akár genetikai téren, akár a fehérjék stb. terén. Persze, ha meg is lesz ez a modell, az embernek az a képessége, hogy emlékekre, másoktól hallottakra, analógiákra támaszkodva irtózatos gyorsan rálel a kulcsfontosságú tényezőkre, még sokáig nagy szereppel fog bírni.
Én úgy vagyok ezzel, hogy annyira jól ismerem a testem, hogy nagyon apró jelekből már következtetni tudok a bajok gyökerére, és elég gyorsan tudok megelőző lépéseket tenni. Mindenesetre, sokkal könnyebb lenne nekem, ha az orvosdiagnosztikai eszközök, mint amilyen a vérnyomás- vagy a vércukorszintmérő elterjedtebbek, banálisabbak lennének.
Mondok egy konkrét példát:
A vérnyomásom meg tudom mérni itthon, így, amikor orvoshoz megyek ezzel nem kell sokat bíbelődni, mert szólok a dokinak, hogy nincs gond, 120/80, ne töltsük az időt ezzel.
Ami még fontos lenne, talán a legfontosabb, a koleszterinszint mérése otthon nincs még lehetővé téve. Vagy: ha az ember epekőre gyanakszik, 2 hetes sorbanállás után jut el az UH-ra. Hadd ne soroljam. Vagy ott van a pajzsmirigybetegek esetében a TSH mérésével járó cécó.
Szerintem a gyógyszerek és gyógyászati eszközök gyártói ezen a téren (diagnosztikai eszközök penetrációja a háztartásokba!) nagyok tudnának még szakítani.
A sildenafil eredetileg vérnyomáscsökkentőnek készült, aztán kiderült, hogy a mellékhatása kifizetődőbb. Most jelenik meg egy új gyógyszer, ami pulmonáris eredetű hipertóniára javallott, ugyanezzel a hatóanyaggal, képzelem hogy fogják kedvelni a pésöntök.
A Viagra (sildenafil) a PDE-5-öt gátolja (cGMP elbontás miatt magasabb cGMP-szint, a NO-szintáz aktivitása nem szűnik meg). A szívvel kapcsolatos mellékhatásokat pedig az okozza, hogy bár a PDE-5 főként a pénisz ereiben található meg, valamennyi az érrendszer más területén is van belőle, így ott is felléphet ez a hatás (vérnyomásesés). (De az is lehet, hogy nem elég szelektív a vegyület, esetleg mindkettő, erre már nem emlékszem, majd kikeresem.)
Az érrendszeri tünetek sokfélék, és sok különböző hatásmechanizmus (lipoproteinek, béta-stimuláció, Ca-csatorna stb.) útján jöhetnek létre.
Az omega-3-ról: az omega-3 zsírsavak a prosztaglandinképzésen keresztül váltják ki pl. az érfali simaizomellazító hatást vagy a trombuképződés gátlását, mely szerintem inkább hosszabb távon jelentkezik (tehát nem úgy, mint pl. a Viagra vagy a kapanyél). A prosztglandinok anyagcseréjét viszont sajnos nem ismerem, nem tudom, mi mennyire reális. A vér hígsága érdekes, hogy hogyan okozná azt, amiről írsz. Az oxigénszállító képesség ilyen összefüggéséről még nem hallottam.
"Az ujjaim végét, a körömágy körüli részt figyelem. Ha a bőr kezd kis csíkokban felhasadozni, akkor tudom, hogy be kell kapni egy multivitamin tablettát. A többi okoskodás." - na, akkor ezt a módszert terjeszd elő, mert a fizikális vizsgálat még a gyakorlott orvosok számára sem mindig könnyű.
Az biztos, hogy valahol a nitrózamint befolyásolja a fokhagyma is, mert nem tudom olvastad-e, hogy tesztoszteron- és potencianövelő hatása is van, amit én is tudok igazolni; és érdekes módon a Viagránál is előjönnek a szívvel kapcsolatos kockázatok.
Egy másik érdekesség, bocs, hogy ezzel csak tovább bonyolítom a problémát: én amikor a használati útmutatón leírt adagot szedem az omega-3 zsírsavakból, akkor is érzem, hogy a szívem nem tűri valami jól. Valamiért a túl híg sem tesz jót a szívnek, nem tudom miért (talán csökken az oxigénszállító képessége).
Én ezeket a drogokat saját magamon kitapasztaltam, és tudom, hogy a kb. 85 kg-os testsúlyomhoz bőven elég a gyártók által feltüntetett adag fele, úgy fokhagymából, mint omega-3 zsírsavakból, de akár a multivitamin csodákból is.
A patikában kapható multivitamin tablettákból is 2-3 naponta szedek be egyet, ami az orvosilag javallot mennyiség ugye 1/2-1/3-a, vagy a Lenkei-féle csodabogyók 1-5%-a.
Na még egyet: én baromi egyszerűen meg tudom állapítani, hogy van-e vitaminhiányom vagy sem.
Az ujjaim végét, a körömágy körüli részt figyelem. Ha a bőr kezd kis csíkokban felhasadozni, akkor tudom, hogy be kell kapni egy multivitamin tablettát. A többi okoskodás.
Igen, ez probléma lehet, és talán mondhatjuk is, hogy valószínűleg nem egészséges az ennyire aránytalan tápanyagbevitel, de úgy tűnik, biztosat nem mondhatunk.
Ez a víztartalma dolog nekem érdekesnek tűnik. Mellőzzük a vizet, mert az majdnem 100 %-ban víz?:-) Azt hiszem, ez abszurd. Van vízszükséglet, meg sószükséglet stb. Hogy te miből viszed be, az lényegileg mindegy, a fontos, hogy elégséges legyen, és persze pl. az élelmi rostok mellé jó, ha fogyasztunk vizet (pl. a gyümölcsöknél, zöldségeknél ez megoldot plusz folyadék bevitele nélkül is).
Közben kint voltam a konyhában, és lemértem a rizs (barna rizs) sűrűségét főtlen állapotban, ami 0,88 g/cm3 lett. Mi úgy főzzük a rizst, hogy kétszeres térfogatnyi vizet teszünk, azaz 1 kg rizshez ~ 2300 ml víz, ami így összesen - beleszámítva a rizs saját víztartalmát - kb. 2450 ml víz. Vagyis 3300 g kész rizsben lenne 2450 ml víz, de ebből még lejön az, ami elfő. Ez legyen mondjuk - nagyon hasraütés -, 3 deci. Akkor 3 kg kész rizs víztartalma 2150 ml (g), ez megfelel ~ 71 tömeg%-nak. Na?:-)
No, nekem erre egyre kevésbé van energiám, inkább az ízületeket megyek tanulni:-) Meg úgy egyáltalán nem látom értelmét annak, hogy kellő bizonyítékok híján próbáljunk meg bármit is indokolni.
Ez a baj ezzel a vitaminnal is, ami a topik tárgyát képezi. Annyira koncentrált, hogy teljesen felbillenti a tápanyag-egyensúlyt, mert csomó minden hiányzik belőle, ami a szerves, élő ételekben benne van, ~megfelelő egyensúlyban.
Az ember 70%-a víz, tehát nyilván olyan ételek a kedvezőek nekünk, aminek hasonló a víztartalma (pl gyümölcs). Ha mondjuk megeszünk fél kiló rizst egy nap, ahhoz még kell egy csomó vizet inni, ami nem könnyű feladat, csak erőlködés árán megy. Ugyan sokszor nem érezzük a hiányát, de mégis hiányzik. Aztán ott van pl. a só. Az meg annyira kívánja maga után a vizet, sőt, közvetetten megköti, hogy még több kell belőle. A gyümölcsben nincs ilyen tengeri só, így nem kell törődni azzal, hogy mennyit iszik meg hozzá az ember, mert a víztartalma pont jó.
Ez józan ésszel nézve olyan szélsőség, amivel felesleges foglalkozni (10l víz). Ha ez vkinek természetes, annak vmi gond van a fejében :-)
Napi 8 kiló gyümölcs szintén szélsőség, de napi 1-2 kg nem hinném, ennyit bárki megeszik (főleg pár hét elteltével, ha belejön), de 10l vízhez egy 60-70 kilós ember nem hinném, hogy hozzászokik, csak akkor tud ennyit meginni, ha magába erőszakolja (de ez nem normális). Ez a különbség.
Éppen ez a gond, hogy a természetes túl tág fogalom lett. Valakinek természetes ez, valakinek természetes az, ez nem pontos mérce, és tudományos szempontból is inkáb csak támpont, semmint bizonyíték. Feltételezzük, hogy napi 10 liter víz nem egészséges, mivel ennyit normálisan nem iszik meg az ember, de hogy tényleg káros-e, azt külön kell vizsgálni.
De ha igyekezni kell, az már kissé természetellenes. Ami jön természetesen, az nem lehet gond.
Bár... a hamburgerevés is néhányaknál természetesen jön, akár fél tucat is lecsúszik, de annak pár hét alatt láthatók, érezhetők a következményei (lásd suprise me c. film) :-)
Elég sokat meg lehet enni, ha igyekszik az ember. És hogy meg lehet-e enni annyit, az miként kapcsolódik ahhoz, hogy káros-e? Itt nem a napi 1 kiló gyümölcsről van szó, bár ki tudja...(Permetezés, műtrágya, mittudomén.)
A megközelítés a hozzászólásod második felében inkább romantikus, mint racionális, bár némi igazság lehet benne:-)
Csak az első cikket lehet elovasni, a következők abból vannak.
Az ok valószínűleg a máj enzimrendszerének (azon belül a CYP2E1-ének) gátlása.
Ez rengeteg vegyületet bont le, olyanokat is, amelyek a szervezetben keletkeznek. A cikk szerint a CYP2E1 gátlásán keresztül fejtheti ki a tumorellenes hatást, mert a CYP2E1 aktiválhat vegyületeket, rákkeltővé alakíthatja őket a lebontás során.
Az enzimrendszer gátlása persze már vegyületek lebontását is gátolja, ami nemkívánatos lehet (a cikk említ májmegnagyobbodást, epepangást). A szívelégtelenségről úgy tűnik, nem ír, hozzáteszem, csak átfutottam a cikket, lehet, elkerülte a figyelmemet.
A nitritnek ehhez úgy tűnik, olya módon van köze, hogy a nitritből és aminosavakból képződő nitrózaminok lebontását a CYP2E1 végzi, amely folyamat során rákkeltő ágensek keletkeznek. A nitrózaminképzés befolyásolásáról a cikk nem ír.
