Igen, ez probléma lehet, és talán mondhatjuk is, hogy valószínűleg nem egészséges az ennyire aránytalan tápanyagbevitel, de úgy tűnik, biztosat nem mondhatunk.
Ez a víztartalma dolog nekem érdekesnek tűnik. Mellőzzük a vizet, mert az majdnem 100 %-ban víz?:-) Azt hiszem, ez abszurd. Van vízszükséglet, meg sószükséglet stb. Hogy te miből viszed be, az lényegileg mindegy, a fontos, hogy elégséges legyen, és persze pl. az élelmi rostok mellé jó, ha fogyasztunk vizet (pl. a gyümölcsöknél, zöldségeknél ez megoldot plusz folyadék bevitele nélkül is).
Közben kint voltam a konyhában, és lemértem a rizs (barna rizs) sűrűségét főtlen állapotban, ami 0,88 g/cm3 lett. Mi úgy főzzük a rizst, hogy kétszeres térfogatnyi vizet teszünk, azaz 1 kg rizshez ~ 2300 ml víz, ami így összesen - beleszámítva a rizs saját víztartalmát - kb. 2450 ml víz. Vagyis 3300 g kész rizsben lenne 2450 ml víz, de ebből még lejön az, ami elfő. Ez legyen mondjuk - nagyon hasraütés -, 3 deci. Akkor 3 kg kész rizs víztartalma 2150 ml (g), ez megfelel ~ 71 tömeg%-nak. Na?:-)
No, nekem erre egyre kevésbé van energiám, inkább az ízületeket megyek tanulni:-) Meg úgy egyáltalán nem látom értelmét annak, hogy kellő bizonyítékok híján próbáljunk meg bármit is indokolni.
Ez a baj ezzel a vitaminnal is, ami a topik tárgyát képezi. Annyira koncentrált, hogy teljesen felbillenti a tápanyag-egyensúlyt, mert csomó minden hiányzik belőle, ami a szerves, élő ételekben benne van, ~megfelelő egyensúlyban.
Az ember 70%-a víz, tehát nyilván olyan ételek a kedvezőek nekünk, aminek hasonló a víztartalma (pl gyümölcs). Ha mondjuk megeszünk fél kiló rizst egy nap, ahhoz még kell egy csomó vizet inni, ami nem könnyű feladat, csak erőlködés árán megy. Ugyan sokszor nem érezzük a hiányát, de mégis hiányzik. Aztán ott van pl. a só. Az meg annyira kívánja maga után a vizet, sőt, közvetetten megköti, hogy még több kell belőle. A gyümölcsben nincs ilyen tengeri só, így nem kell törődni azzal, hogy mennyit iszik meg hozzá az ember, mert a víztartalma pont jó.
Ez józan ésszel nézve olyan szélsőség, amivel felesleges foglalkozni (10l víz). Ha ez vkinek természetes, annak vmi gond van a fejében :-)
Napi 8 kiló gyümölcs szintén szélsőség, de napi 1-2 kg nem hinném, ennyit bárki megeszik (főleg pár hét elteltével, ha belejön), de 10l vízhez egy 60-70 kilós ember nem hinném, hogy hozzászokik, csak akkor tud ennyit meginni, ha magába erőszakolja (de ez nem normális). Ez a különbség.
Éppen ez a gond, hogy a természetes túl tág fogalom lett. Valakinek természetes ez, valakinek természetes az, ez nem pontos mérce, és tudományos szempontból is inkáb csak támpont, semmint bizonyíték. Feltételezzük, hogy napi 10 liter víz nem egészséges, mivel ennyit normálisan nem iszik meg az ember, de hogy tényleg káros-e, azt külön kell vizsgálni.
De ha igyekezni kell, az már kissé természetellenes. Ami jön természetesen, az nem lehet gond.
Bár... a hamburgerevés is néhányaknál természetesen jön, akár fél tucat is lecsúszik, de annak pár hét alatt láthatók, érezhetők a következményei (lásd suprise me c. film) :-)
Elég sokat meg lehet enni, ha igyekszik az ember. És hogy meg lehet-e enni annyit, az miként kapcsolódik ahhoz, hogy káros-e? Itt nem a napi 1 kiló gyümölcsről van szó, bár ki tudja...(Permetezés, műtrágya, mittudomén.)
A megközelítés a hozzászólásod második felében inkább romantikus, mint racionális, bár némi igazság lehet benne:-)
Csak az első cikket lehet elovasni, a következők abból vannak.
Az ok valószínűleg a máj enzimrendszerének (azon belül a CYP2E1-ének) gátlása.
Ez rengeteg vegyületet bont le, olyanokat is, amelyek a szervezetben keletkeznek. A cikk szerint a CYP2E1 gátlásán keresztül fejtheti ki a tumorellenes hatást, mert a CYP2E1 aktiválhat vegyületeket, rákkeltővé alakíthatja őket a lebontás során.
Az enzimrendszer gátlása persze már vegyületek lebontását is gátolja, ami nemkívánatos lehet (a cikk említ májmegnagyobbodást, epepangást). A szívelégtelenségről úgy tűnik, nem ír, hozzáteszem, csak átfutottam a cikket, lehet, elkerülte a figyelmemet.
A nitritnek ehhez úgy tűnik, olya módon van köze, hogy a nitritből és aminosavakból képződő nitrózaminok lebontását a CYP2E1 végzi, amely folyamat során rákkeltő ágensek keletkeznek. A nitrózaminképzés befolyásolásáról a cikk nem ír.
Nos, egy átlagos ember napi 2200Kcal-al számolva nem hinném, hogy meg tud enni több kilónyi gyümölcsöt. 2200Kcal kb. egy kiló szőlő és egy kiló banán naponta, plussz egy kis olajos mag, gabona, zöldség, vagy akármi.
Nem olyan könnyű megenni egszerre egy kiló gyümölcsöt, ezt bárki tapasztalhatja, aki kipróbálja, legfeljebb annak tűnik gondolatban. A szokásos főtt kaják marha nagy sűrűségűek a gyümölcshöz képest, sokkal kevesebbel jól lehet lakni. Emiatt aztán ha valaki meg akar enni napi 2 kiló gyümölcsöt, előbb alaposan ki kell tágítania a gyomrát, ami legalább pár hetes folyamat... ezt saját tapasztalatból mondom, de persze ezzel nem csak én vagyok így. Az első hetekben nekem is voltak bélmozgások, fura tetségérzet, stb, de ez egyrészt a méregtelenítés miatt van, másrészt hozzá kell szoktatni a szervezetet. De ez nem azt jelenti, hogy természetellenes. A napi fél kiló fokhagyma viszont az... ezt bárki beláthatja, aki nem kényszeríti magába ezt a fűszernövényt, hiszen ez természetes érzékeink ellen való. A meglátunk egy fokhagymát, nem indul be a nyálelválasztásunk tőle, a gyümölcstől viszont igen...ha ez ilyen természetes reakció, akkor rossz nem lehet, nem árthat... a vitaminkapszulától sem hinném, hogy beindulna, mint ahogy a rothadó gyümölcstől sem :-D
De ismét eltértem a topik témájától, elnézést! :-)
Sulinet: "Azért nem szabad azonban nagy mennyiségben fogyasztani, mert nemcsak a káros anyagot csökkenti a vérben, de egy olyat is, mely szívelégtelenséghez vezethet."
"Fokhagyma mint rákgyógyszer? Michael Wargovich professzor a Texas Egyetem kutatója kimutatta, hogy a fokhagyma egyik alkotórészét (diallil-diszulfid és a fokhagyma felvágásakor keletkezik) közvetlenül a tumorba juttatva, a daganat mérete felére csökkent. Ugyanakkor egy másik alkotóelem (S-Alilcisztein) megakadályozza a rákos sejtek burjánzását a légzőrendszerben. A kutatások szerint a fokhagyma antikarcinogén hatását nem csak a megelőzésben, hanem a kezelésben is hatásosan fejtheti ki. Kimutaták például, hogy gasztronómiai alkalmazásakor csökkenti a szervezet nitrit tartalmát és ezzel jelentősen csökkenti a gyomorák valószínűségét is. Pontos hatásmechanizmusa egyelőre ismeretlen, de a kutatók szerint a fokhagyma összetevői blokkolják a káros sejtek anyagcseréjét, így megakadályozzák növekedésüket és további fejlődésüket. Ráadásul a fokhagyma immunerősítő hatása miatt segíti a szervezet küzdelmét a rosszindulatú sejtburjánzás elleni küzdelemben.
Fokhagyma (Allium sativum) A tavaszi fokhagymát tavasszal ültetjük s az egész évre termeljük, mert eláll. Az őszi fokhagyma gerezdjei jóval nagyobbak, de ha melegben tároljuk, hamarosan megapad, kihajt. Baktériumölő hatása hasonló az őrölt paprikához, ami miatt a házikolbász megtartja jellegzetes izét. Impotencia ellen: Fokozza a vérkeringést, így serkenti a barlangos test működését. Továbbá hatással van a nitrogénoxid szintézisre. Ez az enzim felelős az erekció működéséért. Vírusos agyhártyagyulladás ellen: Egyelőre az egyetlen hatásos ellenszer. Ajánlott a fokhagymalét vöröshagyma-lével keverni, és óvakodni az édességtől. Legjobb ha a hagymalét petrezselyem-lével ízesítjük. Koleszterin-csökkentő: Megakadályozza a koleszterin illetve a zsír lerakodását a vérben. Vigyázat! Nagy mennyiségben szívelégtelenséget okoz, a kén hatására beindul a szélképződés a belekben. Baktérium és vírusölő: Az antibiotikum megjelenése előtt a tífusz és a kolera hatásos ellenszere volt. "(Szabad Újság)
Na de ki arar ebből sokat enni? Vna olyan ember, aki fél kiló fokhagymát eszik? Naná, hogy nincs. Vagy aki megiszik egyszerre 10 liter vizet? Ugyanmár. Van olyan, aki természetes ételekkel megezsik naponta egy lenkei-multi mennyiségű vitamint? Nincs, tehát szükségtelen.
A víz is igen természetesnek mondható, aztán mégis meghalsz, ha egyszerre megiszol pár litert. A növényi olajok is természetesek, mégis meghízol, ha többet fogyasztasz belőlük, mint kellene. És még rengeteg, ehhez hasonló példát lehetne említeni. Önmagában a természetesség nem véd meg a túlfogyasztás negatív hatásaitól.
Csökkent savtermelődés esetén mindenféle étel emésztése romlik, lassul, ez panaszt is okozhat. És sav hatására minden étel emészthetősége javul tudtommal (a fehérjék főként). A gyomorban ható pepszin gyakorlatilag kihagyható az emésztésből (a tripszin vagy a kimotripszin gyakorlatilag azonos funkciójú).
"Ha valaki a gyümölcsöt károsnak találja..." - nem találjuk károsnak, bizonyos mennyiségben semmiképp (egészségesek számára), viszont nagyobb mennyiségekről ez nem biztos, hogy elmondható.
Érdekes, amit írsz, érdekelne, mi van mögötte. Orvost kérdeztél már? Ha ez gyakori, valószínűleg találkozott ő is vele. Nem biztos, hogy az élelmi rostok vannak emögött, sok más alkotóelem is lehet, ami ilyen fogyasztásnál bajt okoz.
"Hogy hiába eszem 100g rostot naponta, az (egyelőre) nem hogy nem rontja az emésztésem, hanem javítja is." - ez a gondolat kicsit más tartalmú, mint az előző (amire rákérdeztem), így nem értem, mire gondolsz. Addig sok élelmi rostot ettél, de kevés gyümölcsöt, és emésztési panaszaid voltak, ha jól veszem ki?
"Sok esetről derült már ki a közelmúltban, hogy rosszul tudták és állapították meg a zseni orvosok, meg kutatók." - és még sokról ki fog, ez nem hivatkozási alap. A rostok tekintetében volt egy nagy melléfogás, de ez ritka. Nem bírálhatjuk fölül a tudományos eredményeket, amíg nem tudunk jobbat bizonyítani. Lehet azt mondani, hogy "szerintem", de óvatosabban kellene bánni a konklúzió levonásával. Az ember hajlamos gyorsan és alaptalanul ítélni, anélkül, hogy a dolgok mögé látna.
"Ennek a legfőbb oka, hogy ezek a tudósfejek annyira specializálódnak egy-egy részletre, hogy már réges-rgéen nem látják egyben az embert..." - nem, szerintem ennek nem ez az oka, és szerintem nem is igaz ez a kutatókra.
"De minden normális gondolkodású ember tudja, hogy a c-vitamin kapszula meg sem közelíti a természetes gyümölcsben megtalálható c-vitamin hatékonyságát..." - a C-vitamin egy adott vegyület (annak is csak egy izomere), ne keverjük ide a többi hasonlót (bioflavonoidok, vagy micsodák). Hogy így van-e, ahogy mondod, nem tudom, annyi biztos, hogy önmagukban a vitaminok nem elégségesek, azaz hogy elégségesek, csupán jó, ha más is van mellettük. Hogy kölcsönhatásról (az antioxidánsok alapvető kölcsönhatásán kívül) van-e szó a C-vitamin és a bioflavonoidok között, azt nem tudom, minden bizonnyal ezt is vizsgálják a kutatók.
És természetesen a természetes közeget nem nagyon lehet rekontruálni mesterségesen (pl. kapszulázott formában), viszont a gyümölcsfogyasztás hatását már lehet vizsgálni. Ne gondold már olyan korlátoltnak a tudósokat!:-) Náluk általában okosabbak:-)
nem volt elég világos a túlzott fokhagymafogyasztás negatív hatása: bél- és gyomorbántalmak + szívelégtelenség. A koleszterint sajnos nem csökkenti le a negatív hatásokkal arányosan, de ennek ellenére néha lehet fogyasztani.
Na, épp erről mesélek neked, de az istennek sme akar átjönni: a gyümölcsök között vannak olyan ízletesek, amelyek szószerint etetik magukat: szőlő, alma, barack, de a legtöbb gyümölcs ilyen. Nekem önuralomra van szükségem, hogy ne egyek sok gyümölcsöt. Pár éve, amikor rettentő hőség volt nyáron, nem ebédeltem, hanem többféle gyümölcsöt ettem, gondolva, hogy ez a jó. A francot volt jó, az eredményt alább leírtam.
A fokhagymáról szólnék még pár szót. Sok fokhagyma kapszula van forgalomban, és az adagolásuk szerintem kizárólag a kereskedelmi forgalomnövelés céljából van felsrófolva. Amikor én kipróbáltam, akkor voltak emiatt gyomorproblémáim, és nemrég nővérem is ugyanazokról a tünetekről számolt be. A megadott adag negyede is elég koleszterincsökkentésre, mert a sok fokhagyma, főleg a pirulás, mert érdekes módon a természetes fokhagyma, főleg főtt ételben nem annyira veszélyes, szívelégtelenséget okozhat.
Ezt bezzeg a gyártók sehol nem tüntetik fel, csak hosszas nyomozás után lehet kideríteni, már ha valaki, aki ilyent használt, nem jön rá magától is.
Nos, sok ilyen apróság van még, ezeket sajnos csak élő emberektől lehet eltanulni, marketinges szövegekből nem.
Ja és a fokhagyma meg a csípős cuccok tényleg nem jók nagy mennyiségben (sok méreganyag, alkaloidák), de ki az, aki napota fél kilót megeszik ezekből?...
Épp ez a jó a gyümölcsben, zöldségben: csak annyit tudunk belőle megenni, ami még nem gáz. Ehhez a szervezetünk nagyon jól illeszkedik, pont tudja, mennyi kell neki, néha még jelez is, mire van szüksége.
Nem gondolod, hogy az lehetett a baj, hogy nem adtál időt az "átállásra"? Ha a rengeteg főtt, feldolgozott, átalakított, kivont kaja után egyből ráugrasz 4 kiló gyümölcsre, talán érthető, hogy a szervezeted nem úgy fog reagálni, ahogy te szeretnéd...
" sok megemésztetlen növényi rostot látok a nagyító alatt"
És? Hidd el, sokan a főtt kajákat tudják nehezen megemészteni (ez elég gyakori eset, úgy tudom- csökkent gyomorsavtermelődéssel van összefüggésben). Ez megint csak amiatt lehet, hoyg egyből nekirontottál a szervezetednek, nem hagytál elég időt, hogy megszokja.
Ha józan ésszel gondolkodunk, badarság olyat állítani, hogy a gyümölcsök, zöldségek, amik az ember legtermészetesebb ételei, különösebb mértékben is károsak lennének ránk nézve. Biztos vannak helyzetek, mikor kerülni kell pár ételfajtát, de összességében ha mindenki legalább napi fél-egy kilót megenne ezekből, nem tartanánk ott egészségügyi szempontból, mint ma. Ellenére annak a sok milliárd dolláros kutatásnak, amiket ma az orvoskutatók végeznek (a nagy fejlődés eredménye az egyre romó statisztikák)
Na, részemről befejeztem az offolást itt, mindenki döntsön belátása szerint.
Ha valaki a gyümölcsöt károsnak találja, akkor nyomja magába a táplálékkiegészítőket, a feldolgozott kajákat, hátha attól jobb lesz neki, végülis az sokkal egyszerűbb út...
Mit vonok le? Hogy hiába eszem 100g rostot naponta, az (egyelőre) nem hogy nem rontja az emésztésem, hanem javítja is.
Nem biztos, hogy minden esetben jó az a nagyon tudományos hivatkozás. Sok esetről derült már ki a közelmúltban, hogy rosszul tudták és állapították meg a zseni orvosok, meg kutatók. Sőt, szinte minden elmélet megdőlt az elmúlt 200 évben.
Ennek a legfőbb oka, hogy ezek a tudósfejek annyira specializálódnak egy-egy részletre, hogy már réges-rgéen nem látják egyben az embert, ill. az emberi szervezetet. Lehet, hogy jónak tűnik valami mondjuk a hasnyálmirigynek ilyen, vagy olyan helyzetben, de a többi szerv meg lehet, hogy kárát látja, tehát összességében mégsem olan jó.
Hogy ne off legyen: próbálgatják bizonygatni ezek a tudósok manapság is, hogy pl. a c-vitamin kapszula mennyi betegséget megelőz, mert így támogatja az immunrendszert, meg amúgy, de tudjuk, hogy ez mégsem egészen így van. Kivonták a szerves gyümölcs egyetlen alkotóelemét, és azt vizsgálták úgy, hogy csak a szervezet egyetlen funkciójára vetítették ki (amihez az aktuális kutató épp értett). De minden normális gondolkodású ember tudja, hogy a c-vitamin kapszula meg sem közelíti a természetes gyümölcsben megtalálható c-vitamin hatékonyságát, mert egymagában ez a vegyület sosem fog úgy működni, mint eredeti, természetes közegében a többi tápanyaggal való kölcsönhatásában; hiába is kísérletezgetnek rajta a tudósok. A természetet sosem fogják tudni leutánozni, vagy felülmúlni...
Túlzott mennyiségben minden lehet káros. Ebben egyetértünk. Ugyanakkor szerintem azért rendkívül ritka extremitás, amikor valaki olyan mennyiségű gyümölcsöt (pláne nyers zöldséget) eszik meg, hogy az már az egészsége rovására menjen. Még egyszer mondom, hogy nem ez a véglet a jellemző, hanem a másik: az, hogy a többség egyáltalán nem, vagy minimális (= 1 alma) mennyiséget vesz magához. A legrosszabbnak pedig azt tartom, amikor valaki egyik végletből a másikba esik: egyszer kilószámra, aztán meg teljesen leáll. Pedig a rendszeresség az egyik legfontosabb dolog: az ember kitapasztalja, milyen mennyiségnél tökéletes az emésztése (ez nem nehéz dolog), a nyers adagot pedig a normális határon belül, óvatosan lehet növelni. Aztán erre beáll. Ez nálam (és számos más embernél, akiket ismerek) bevált. Roppant módon csodálkoznék, ha ettől feldobnám a talpamat...:)
Nekem nyáron rendszeresen előfordul, hogy emésztési problémáim vannak a sok gyümölcs miatt. Ugyanis én nagyon szeretem a gyümölcsöket, naponta akár 4 kilót is meg tudnék enni. Emiatt már előfordult párszor, hogy annyira tönkretettem a bélrendszerem, hogy problémát okozott olyan élelmiszerek megemésztése is, mint pld. a paradicsom héja, vagy a TV-paprika. Tudod, néha (azért annyira nem gyakran, 3-4 havonta) meg szoktam nézni a székletem, és eléggé meglepett, amikor azt tapasztaltam, hogy sok megemésztetlen növényi rostot látok a nagyító alatt. Ilyenkor már csak az segített, hogy kb. 2 hétig teljesen kiiktattam az étrendemből a nyers gyümölcsöt és zöldséget, hogy a bélrendszer regenerálódni tudjon. A nyombél és a vastagbél voltak azok, amelyek elsősorban sérültek. Tapasztalatból írom, hogy a barack a legveszélyesebb, és persze a finom íze miatt ezt nem vesszük észre, de a torma és a csípős paprika a fokhagymával együtt szintén nagyon veszélyesek tudnak lenni. Ilyenkor, mármint a nyers gyümölcsök kihagyása esetén a szervezet főtt ételből kap elég rostot, de a vitaminokat pótolni kell.
Amúgy, csak azért írom le ezeket, hogy akinek esze van, az tanuljon belőle. Leszarom a te véleményed, meg a más idiótákét, akik mindenre hivatkozást kérnek. Én a saját tapasztalataimnak hiszek (persze azért elolvasok sok mindent én is), és abban, hogy a szervezet, ha békén hagyják, képes jelezni, hogy mire van szüksége.
"Egy ismerősömnek az orvosa javasolta, hogy ne egyen túl sok gyümölcsöt. Ez hülye? Ki ne találják már, hogy káros a gyümölcs, jajj..." - te rendelkezel annyi ismerettel, hogy ezt nagy biztonsággal meg tudd ítélni?
"Az a lényege, hogy ezek az oldahatatlan rostok -mivel nem szívnak magukba nedvességet- élesek, hegyesek maradnak, és végigkarcolják a belek falát. Ezért képződik ilyen nyákréteg, hogy megóvja a bélt." - Érdekes, erről még nem olvastam, azért lenne jó egy korrekt hivatkozás (mondjuk egy egyetemi tankönyvre vagy tudományos folyóirat cikkére). Nyákréteg egyébként mindig képződik (a bélsejtek termelik).
Nem megfelelő mennyiségben bármi, szinte bármi lehet ártalmas. A gyümölcsökben is rengeteg olyan dolog van, ami nagy(obb) mennyiségben káros lehet. Az élelmi rostok is lehetnek károsak.
"nem elmúltak?..." - és ebből milyen következtetést vonsz le?:-) (A kérdés komoly.)
Elődeink hogyan oldották meg a vitaminbevitelt? Biztos ők is szigorúan ügyeltek arra, nehogy 25g rostnál többet egyenek és inkább bekaptak egy multitabit ;-)
Hú, de szeretem én az ilyen okos, bölcs embereket! :-) Tehát napi egy almánál nem szabad több gyümölcsöt enni, mert veszélyes! Ezt feltétlenül felírom! Köszi, hogy mondtad, még a végén az életemet kockáztattam volna, ha túllépem a rosthatárt...
Olvass kicsit utána, itt a neten is ha megenézel 10 oldalt, minimum 30 g-ot javasolnak... bár sztem a gyümölcsökben lévő rostok tripla mennyiségben sem okoznak semmiféle gondot. Egy ismerősömnek az orvosa javasolta, hogy ne egyen túl sok gyümölcsöt. Ez hülye? Ki ne találják már, hogy káros a gyümölcs, jajj...
