Régóta fontolgattuk többen, hogy szükség lenne olyan topicra, amelyik a nagyobbacska (kb. 6-10 éves) gyerekekről szól, mert sok "régi" fórumozó gyerekeivel együtt "kiöregedett" a várandós-szoptatós-babázós-kisgyermekes topicokról. Pedig ahogy nőnek a gyerkőcök, egyre tágul a világ, egyre több megbeszélnivaló merül fel az emberben. Úgy gondoltam, hogy itt mindenről essék szó, ami ezt a korosztályt és szüleit érinti, vagyis lehet az iskola, szabadidő, különóra, evés, játék és minden, ami belefér...
Csak "rokona" a tintaceruzának, az az volt, amit meg kellett nyalni és lilás színe volt. Betiltották, mert mérgező anyagokat tartalmazott. De igazad van, ugyanaz a célja: ne lehessen eltüntetni. Ez a postán meg hivatalos iratokon OK, de suliban??? :-))
Az tényleg lehetséges:) Amúgy a lányomék csak mindenféle betűelemeket írkálnak, igaz náluk 2-vel kevesebb magyar van, mert angol van helyette:) Angolból viszont félelmetes az iram, szerencsére.
A postairon nálunk is fogy, mint a cukor. Örök rejtély marad számomra, mi értelme van a használatának, egy biztos: lehetetlen kiradírozni. Lehet, hogy a radírgyártók forgalmazzák :-)
azon azért vigyorogtam egy jót, hogy éppen a betűrendbe sorolás leírásánál következik az e) pont a b) után :-DDD
egyébként nálunk a kisiskolás ügyesen nyomja a sulit. most kezdtek el betűket és számokat írni, már egy kék postairont elkoptattunk. rém büszke magára :-)
Akinek nincs kedve linkelni (a firefox szétcseszte a szövegformázást, elnézést): A magyar helyesírás szabályai (Bp., 1985. Akadémiai Kiadó) A betűrendbe sorolás
14. A betűrendbe sorolás az az eljárás, amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé, hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. A fontosabb általános szabályok, melyek a szótárakban, lexikonokban, névsorokban stb. való eligazodást segítik, a következők:
a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe, illetőleg keressük meg:
acél kettő remény cukor Nagy sokáig csók nyúl szabad gép olasz Tamás hideg öröm vásárol stb.
A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között.
Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb:
cudar dac Zoltán cukor domb zongora cuppant duzzog zúdul csalit dzsem zsalu csata Dzsungária zseni Csepel stb. Dzsungel stb. Zsigmond stb.
b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg:
lom pirinkó tükör lomb pirinyó Tünde lombik pirít tünemény Lontay pirkad tüntet lovagol stb. Piroska stb. tüzér stb.
e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől, tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. (Vagyis: bb = b + b; rr = r + r; stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk, s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. (Vagyis: ccs = cs + cs; ggy = gy + gy; ddzs = dzs + dzs; stb.)
kas mennek nagy Kasmír mennének naggyá Kassák menü nagygyakorlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybolt nagyol kaszt stb. mennyi stb. nagyoll stb.
d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút:
ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb.
A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik:
égbolt kerek szel Égei-tenger kerék szél Eger keres szelel egér kérés szeles éger koros szelés égés kóros széles egész stb. kórós stb. szelet stb.
e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.
Kis részben márvány tiszafa kissé márványkő Tiszahát Kiss Ernő márvány sírkő Tisza Kálmán kis sorozat Márvány-tenger Tisza menti kissorozat-gyártás márványtömb Tiszántúl kis számban Márvány Zsolt Tisza-part kistányér másféle tiszavirág kis virág stb. másol stb. tiszt stb.
f) Különleges célt szolgáló névsorokban, tárgymutatókban, kartotékokban stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat, vagy csak az első elem alapján szokás besorolni, ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401).
15. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben, valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar, illetőleg idegen betűket.
A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w; ch = c + h; cz = c + z; stb.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. (ch = c + h; oe = o + e; sch = s + c + h; stb.). – Az idegen betűk közül azok, amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek, az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal moshat Černý galamb mosna Champagne Gärtner Mošna Cholnoky gáz mosópor címez geodézia Møsstrand cukor Georges mostan Czuczor góc munka csapat stb. Goethe stb. Muñoz stb.
16. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok, enciklopédiák, atlaszok és térképek névmutatói stb.), amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással, rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z. Ebben a rendszerben mind a magyar, mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön, önálló egységnek számít, és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre, sem az idegen betűk mellékjeleire.
Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő, illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.
Szép dolog, hogy felnőtt fejjel tudod az ABC betűit szépen sorban ;-) ABC-be sorolásnál nem teszünk, és sosem is tettünk különbséget: http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_bet%C5%B1k#A_bet.C5.B1rendbe_sorol.C3.A1s
Olvasd el safit. És a kála előbb van, mint a karambol, hiába az utbbi a-s. Ez nem tudás kérdése, vagyis azé, ez szabály. A besorolásnál nimcs külömbség az a és az á között.
A páromnak most kezdtem magyarázni a "bálna" és a "barack" szón keresztül a változást, mire ő értetlenül rám néz: "Miért, már nem úgy van az ábc, hogy A, Á... ?"
Hát, szégyenlem magam, hogy ennyire rosszul emlékszem, pedig azt hittem, nem is vagyok rossz magyaros..... De Safinak elhiszem, hogy így van, így tanultuk.:-))
Én 84-ben voltam elsős, és másodikban értettem meg, hogy a Kállai miért van előbb a névsorban, mint a Karasszon. (én vagyok a Kállai :)) Úgyhogy akkor már tuti volt ez a szabály.
El kell keserítselek, de így volt. és ha mást nem, ezt elég biztosan elhiheted nekem. :-)))) Ha megnyugtat, ezen különben sokan el szoktak csodálkozni. Csak könyörgöm, ne hivatkozzunk arra, hogy ez nem így volt, amikor de, csak vagy nem tanultad, vagy rosszul tanították.
Ja és ez ügyben kérdezz nyuogdtan, mondatm már :)))
Egyébként mindezekhez (pontosítva a 8-al osztható maradék dolgot meg a betürendet) még csak annyit, hogy ezek alapján SZIGORÚAN TILTANI KÉNE azt, hogy a gyerek egyáltalán otthon a szülei jelenlétében gyakoroljon, mert csak mindenféle elavult félretájékoztatást tud kapni.
Én is így csináltam volna, ahogy Te. Mi még így tanultuk. Valami rémlik, hogy tavaly (mi tavaly voltunk harmadikosok), nekünk is volt valami hasonló házi feladatunk, ami úgy jött csak ki, ha az a és á betűt egyenrangúnak tekintettük.
En megnyugtatlak, ha ez szamit valamit azok utan, hogy szerintem a 0 az nem maradek, akkor sem ha igen :DDD Total biztos, hogy az e-t elorebb vennem mint az é-t. De ezek szerint en mar ven vagyok mint az orszagut es raadasul rugalmatlan is :)
Nem. A jelenlegi szabály szerint az a, á - e,é stb esetében nem számít melyik van előrébb. Tehát a barack és a bálna szónál a bálna kerül előre és a barack jön utána.
Na, akkor én is kérdeznék valamit házi feladat ügyben: ha neveket kell betűrendben sorba állítani, és történetesen az első betű azonos és a második az egyiknél "é", a másiknál "e", akkor ugye azt veszem előre, amelyikbe az "e" szerepel, mert az abc-ben úgy következnek, hogy a,á,b,c ...e,é... Na, ez rossz... Az e és az é egy betűnek tekintendő az új felfogás szerint és a harmadik betű szerint kell sorolni a szavakat. Jól megszégyenültem, mert amikor kijavította a tanító, még meg is üzentem a gyerekkel, hogy elnézte.... Csak én vagyok ilyen hüle, vagy ti is így csináltátok volna? Nyugtassatok meg légyszi, mindig kismelkedő voltam nyelvi dolgokból :-(((
Hat ezert nem jartam en soha matekszakra :DD Tuti soha meg nem gyoztek volna rola engem, de semmifele ervvel, hogy ha maradt a nulla akkor az maradekos :))
