a talajnedv. elleni szigetelést (pl Gv4) fel kell hajtani kívűl a téglára? ha igen mi értelme van? van aki felhajtja van aki nem-ezért kérdezem. köszönöm a válaszokat előre is.
A födémgerendák közé hogyan rögzítjük az üveggyapot, ha a a gerendák felett deszkázat van. Az üveggyapot és a gipszkarton közé párazáró fóliát szeretnék. Ennek a rögzítési módjában is segítsetek. Köszi
ez a két lehetőség lenne, a kép észak-déli. a lenti telek majdnem északi, annyi a baj vele, hogy a telek végéhez kapcsolódó telekhatáron bokrok és fák vannak, ami szerintem beárnyékol majd ha jobban megnőnek.
Gondolom MTH 38NF téglát vásároltál 295,2 bruttóért Az PTH most 360 bruttó.
Félmillió külömbséghez 7700 téglát kell venni! Mit építesz te??? :)
Én is töröm a fejem, de nálam csak 133 ezer a külömbség. Ez sem kevés, és később költhetem szigetelésre. Neked van valami tapasztalatod vagy információd a két tégla közti minőségi külömbségről? Ha jól tudom a leiernek két gyára van az egyesben a régi gépsór a kettesben az új modernebb.
Igen, a MTH gyártója a Leier. Én arra jutottam, hogy inkább teszek 1-2 cm-vel vastagabb EPS-t és veszem az olcsóbb téglát. A héten rendeltem a Norman-tól, 246 Ft / db. A PTH-hoz képest nálam majdem félmillió a különbség.
Az EPS-en nem lesz mészvakolat, csak vékonyvakolat. Amúgy stimmelhet, hogy a Mátrathermre nem ua az értéket kapod! papíron valoban egyezik a PTH-val, de csak ott! Esetleg nézd meg a Leiert, ilyenkor már lehet kapni és a Mátránál (de időnként a PTH-nál is) sokkal jobb.
Az akcióval vigyázz! Én is ilyenkor vettem és olyan pocsék kidolgozású 38-asokat kaptam, hogy sírni lett volna kedvem.
ez a baj hogy 18 fok van akkor már kötelező fázni mi meg kiskorunkba olyan hideg víben voltunk fürdetve hogy a jégdarabokkal játszottunk hajócsatát ... de hát kell a társadalomnak a tápos generáció az asztmájával allergiájával meg minden nyavajájával és akkor csodálkozunk hogy a kissebbség száma nő a mienk meg csökken vajon miért ? most is úgy kellett letörölni a párát a monitorról hogy lássam mit írok :DDD
Nem a puhányság a kérdés, hanem pl. a hideg kerámia (ami a padlófűtés miatt van), a sok eső miatt magas páratartalom, a nem száradó ruhák, no meg a baby szoba fűtése. Pici lánynal nem mondhatom, hogy legyen viking és szokja a 18 fokot! :)
Azt hiszem 2 vagy 3 éve volt az, hogy egészen júniusig fűteni kellett, mert nappal sem volt 15-16 foknál több. Én most azért vagyok ideges, mert itthon áll hegyekben a szigetelés, és nem lehet csinálni, mert esik az eső.
Ha rendes átfedéssel/ragasztva raktad a fóliát nem kerülhet oda fel a pára és a monoliton keresztül sem fog semmi felmenni (a beton zabálja a nedvességet).
A padlásfeljáró sansosabb. Ha oda vizes/havas kocsival beállsz az rengeteg párát termel. A másik, hogy ha nyáron (a munkák után) nem lett tisztességesen kiszárítva a padlás akkor az okozhat ilyet. Ezekkel a fóliákkal burkolva nem sok pára tud eltávozni a fóliák résein. A harmadik, hogy a talpszelemen környékén elméletileg a talpszelemen szigeteléséig kellene vinni a fóliát, de ezt tisztességesen senki nem csinálja meg (nálam is kimaradt :( ). Igazán sok pára ott sem jut fel.
Szeintem nyisd ki a tetőablakokat, ha nem esik! Előbb-utóbb kiszárad.
Ja, én is ezt mondom... Igaz még csak 2 órát ment, de ma is folytatni kell :(
Valahol abnormális, hogy május elején még volt egy-két nap amikor fűteni kellett, most meg megint kezdődik. Ehhez képest alig van szigetelszt ház az országban.
párazáró fólia van, én magam raktam le. gyakorlatilag a födémdeszkák széléig (a betűrt szigetelésig) van kifuttatva. nem lett "behajtogatva" a koszorú feletti "ficakba". itt viszont a téglán/talpszelemenen és szigetelésen keresztül kellene a párának átmásznia, hogy aztán a padlástérbe kerüljön. ez lehetséges hibaforrás? (aránylag könnyen javítható (még))
van két kis helyiség, meg egy nagy garázs, ami felett monolit a födém, itt még nincs semmiféle szigetelés kialakítva. a gariból nyíló padlásfeljáró is egyelőre csak egy nyílás. szerintem innen nem megy annyi pára fel. (bár az is igaz, nem vödörszám kell elképzelni, épp annyi volt, mint mikor egy ablakot úgy rendesen belehelünk)
a munkák során keletkezett nedvességnek meg szerintem illett volna a tetőfólia átfedéseinél távozni, annak ellenére, hogy sokat szellőztetve nem volt fenn.
ha a szerkezet teljes elkészülte után is megmarad ill. súlyosbodik a helyzet, érdemes a kritikus részen a tetőfóliát "megritkítani", hogy inkább a cserépen csapódjon le a nedvesség?
annak idején visszabontottam néhány helyen a szigetelést, és az üveggyapot mögötti tetőfólia, valamint maga a szigetelés is végig (alul, oldalt is) csontszáraznak tűnt.
itt a fólia :-)
ezeknél (és az ilyen) szarufaközöknél történt az esemény ;-)
Ez ugye csak attól alakulhat ki, hogy oda pára jut: no de honnan? Nyilván a lakásból, ebből viszont az következik, hogy nincs párazáró fólia a fafödémen.
Ha ez valóban így van, akkor egyszerűen nem oldható meg, hszen a páranyomást fel fogja oda kényszeríteni a párát, a kondenzáció a hideg felületeken pedig megindul. Erre nem hiszem, hogy a "hőhíd" lenne a megoldás (fűtött padlás?). Először is leverni a kivitelező/építész kezét, aztán meg behajtani rajta a számlát vagyis csinálja meg rendesen.
Ha saját kivitelezés (vagy nincs számla és egyéb huncutságok) akkor sajna szívás :( Elméletileg tehetnél oda páraáteresztő fóliát, aminek a tetején megállhat a lecsöpögő víz, de az igazán jó fóliák drágák. Másodsorban nem oldanál meg semmit, mert nem az a probléma ami látsz, hanem az amit nem!
Vagyis: az eddig látottakkal ellentétben valószínű az OSB lap alatt is van/volt párakicsapódásod! Amikor fent megfagyott a pára, akkor az OSB alatt még valószínűleg nem, de már kicsapódva, víz formájában ott volt és áztatta a szigetelést (aminek így csökkent a szigetelőképessége) és a fafödémet. Ez az igazi problémád! De erre csak a megfelelő párazáró fólia telepítése a megoldás.
Megnéztem, úgy néz ki a tető "szerkezete" kívülről befelé: - zsindely - colos deszka, amelyikre a zsindely fel van erősítve - kigurítós üveggyapot (?) önkirugós (?) - hőtükör fólia (?) - lambéria
Ezt lehet úgy módosítani, h jobb hőszigetelésű legyen? (lambériára rakjak még fel pár centit keresztléccel, esetleg csak a lambéria alá, szedjem le az egészet csináljak újat, stb?)
nálam a következő kérdés merült fel a hideg közeledtével:
tárolásra használt padlásom van, a lakótértől 20cm üveggyapot választja el, no meg a fafödém többi része ;-)
múlt télen, amikor még nem volt egyáltalán fűtve a ház, a páraáteresztő tetőfólia belső, padlástér felőli oldalán az alsó kb fél méteres sávban páralecsapódást, a minuszokban pedig ebből kifolyólag vékony jégréteget találtam. amikor aztán jön a meleg, ez a jég megolvad, és szépen lecsurog a víz a fólia belső oldalán, rá a szigetelés feletti osb lapra, ill. mellette a szigelelésre is. nem nagy vízmennyiség, de ha tartósan ott marad, akkor félek, bepenészedhet az a rész, ami ráadásul a legmacerásabban ellenőrizhető.
így készen már nehéz lenne oda mindenféle kiszellőztetést kialakítani. van valakinek tippje, hogyan oldható ez meg egyszerűen, vagy a fűtés indításával lesz ott akkora hőhíd úgyis, hogy nem fog ott kicsapódni a pára?
a padlás egyébként keresztbe átszellőztethető, van 4 irányban ablak, de ezeket a hidegben nem hagynám nyitva feltétlenül.
itt egy móricka-rajz is, ha nem lettem volna teljesen érthető, a lila rész az, ahol nedvességet tapasztaltam.
"Álítolag az osztrákoknál már szedik le a polisztirolt. Akkor ez is kamu? Vagy ők is fölöslegessen paráznak?"
Hagyjuk már ezt a "párazárnak" kérdést! Ez egy baromság! Falazatnál legfeljebb légtömörségről beszélünk, a párazáráshoz semmi köze! .... Igaz, hogy amikor a párazáró festékeket, szigeteléseket, vakolatokat elkezdték gyártani ebbe az irányba is történtek mérések, de ezek vakolatlan - de előírásszerűen megépített (1 cm-es fúga teljesen kitöltve nem hőszigetelő habarccsal) - falra vonatkoztak és a jelzett max 3%-os páraáteresztést mutattak. De ha már diszperziós belső festéket használsz a fele sem igaz!
Szóval: való igaz, hogy osztrákiában sok helyen a felújítások során akár 8 cm EPS is leszedtek (tegyük hozzá ez nem tegnap volt, hanem néhány éve) és aztán felraktak 20-25-öt. Az ok pedig a "rendszergarancia". Azt már ne is emlegessük, hogy ott akkor kapsz támogatást ilyen beruházásra, hogy ha vastagon szigetelsz. Sőt, van ahol annál nagyobb a támogatás, minél vastagabb a szigetelésed!
A Rockwoolnak nem a páraáteresztő képesség a fő vonzereje, hanem az, hogy gyakorlatilag "éghetetlen", míg az EPS megfelelő magas hőmérséklet esetén magas hőfejlesztés mellett szinte szublimál (bár a szabályoknak megfelelően "nem éghető" besorolású!).
A harmatpont nem "talán azt jelenti", hanem az a hőmérséklet, ahol az adott hőmérsékletű, adott páratartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. Magyarán, amikor a hőmérséklet csökkenésével a levegő páratartóképessége eléri a 100%-ot és a párából víz lesz. EPS-sel szigetelt fal esetében azért nem lehet a méretezett hőmérséklet esetén a harmatpont a szigetelésen belül, mert a keletkezett víz nem tud kijutni ami egészségelen. Ha a harmatpont a szigetelőanyaban van - ahová a pára nem tud eljutni - akkor nyilván nincs kondenzáció! A 44-es téglák esetében - kiemelten igaz ez a HS-re - ez azért nagyon fontos, mert a tégla hőátbocsátása eleve kicsi, így "túlszigetelés" híján jó esélyed van a rossz helyen kialakuló kondenzációra.
Mit is jelent a "túlszigetelés"? A PTH44NF esetében alig volt különbség a hőszigetelő habarccsal vagy a nélkül történő falazás között, gyári falazás esetén 0,35-0,37 közötti "U" értékkel lehetett számolni. Ha erre akár 3 cm EPS-t raksz, már elérted a javasolt 0,3-as értéket, de a harmatpont miatt a 7 cm a javasolt, ami 0,23 alá hozta a hőátbocsátási tényezőt. A PTH44HS esetén a gyártó célja a - Magyarországon javasolt, máshol előírt - 0,3-as hőűtbocsátási tényező elérése volt. Elméletileg hőszigetelő habarccsal a tégla ezt teljesíti, de normál habarccsal majd 20%-kal rosszabb a "teljesítménye". Ezért kell(ene) EPS-ből a HS-re min 8 cm szigetelés ha már szigetelsz.
Faltömeg: ebből a szempontból a 44 HS nagyon rossz: alig éri el a PTH38NF tömegét! Vagyis a falvastagság/szigetelés párosítása okán a 30-as tégla és vastag szigetelés az optimális.
Annál is inkább, mert ha 44 HS-sel építkezel biztos, hogy nem fogsz a VB elemekre 10 cm extra szigetelést rakni (szabályszerűen a VB elemek mellett 50 cm-rel túlengedve). Már pedig kb. ennyi lenne szükséges, hogy ne alakuljon ki hőhíd a beton elemeknél (koszorú, áthidaló, etc).
