Köszi a tájékoztatást! Néha tudnak olyanokat írni az iratokban, amin azután a szakemberek sem igazodnak el. Volt ilyenre példa az 1964-es herceghalmi baleset anyagában is, meg máshol is.
Érdekesek az ilyen, a baleset utáni vezetőállás-kezelőszervek állapotleírásai.
Persze! Ha 116 tonna vas gyűrődik, abszolut hiteltelen bármire is következtetni a kapcsolók állásából. Olyan butaság, mint balesetek után a törött kilométeróra cájgerének helyzetéből megállapítani az ütközéskori sebességet.
Zbr=Zusatzbremse, azaz kiegészítő fék. Hogy melyik szergejen milyen kieg.fék van, pláne milyen volt, azt nem tudom, de az irat készítője a mondattal utalhatott arra is, hogy a Zbr 3,7-es karja a fékezősávjának középső részén volt. Mint előbb látszik, nem ez lenne az egyetlen pontatlan megfogalmazás az oldalon.
Okoska!
Olvtársaink minősítését ehelyt kéretik mellőzni, mert egyrészt nem szép dolog, másrészt nem tudod, mikor kinek szólsz be!
Okoska! Már megint egy?Mindeki tudja hogy az un."magas psz-ú 62-140 "feletti gépeken a kieg.fék ZBR-3.7, jobb lett volna hallgatni nem,pedig hozzánemértően okoskodni.
Érdekesek az ilyen, a baleset utáni vezetőállás-kezelőszervek állapotleírásai. Ha a csattanásra a vezér beugrik a géptérbe, és ott, adja Isten, meg is ússza, a nyugi beálltával biztos visszamegy a vezetőállásra (ha még megvan, és nyílik az ajtó...), és ha észnél van, ott rendet csinál. Persze többmindennek nyoma marad, hogy mit mikor csinált, de mindennek nyilván nem.
Meg, persze, mindenki ezt csinálná.
(A másik: örökké megmarad bennem egy vezér elmondása, hogy ütközött a mozdonnyal, kiszállt rendőrség, határőrség, VBO, apeh meg a köfa, és vagy fél óra elmúltával valaki feladott neki egy szondát, hogy fújja meg. És ha megsérült volna, úgy, hogy nem tud szólni? Az nem érdekelt senkit.)
Egyébként nem lehet, hogy felakadt a műszer? Nem tudom, szokott-e ilyet csinálni, de mivel a vezetőasztal is elmozdult az ütközés következtében, talán nem kizárható a dolog. Ezenkívül - nekem legalább is úgy tűnik az iratból, aminek az elejét nem idéztem -, hogy a felsorolás a gép sérüléseiről a megállás helyén készült a helyszíni szemle során, ahol feltehetően nem méricskélték külön a fővezeték nyomást sem, hanem a gép megálláskori állapotát, a műszerek és kapcsolók állását rögzítették, ahogy ilyet már más balesetes iratokban is olvastam.
"Itt valami nagyon nem stimmel - gondolta Pelikán" :)
Nem mindig lehet hinni a balesetes iratokban leírtaknak sem. Ezért szoktam én szakmabeli barátaim (mozdonyvezetők, forgalmászok, pft-sek, stb.) segítségét kérni egy-egy probléma kibogozásához, mikor nekifogok egy baleset történetének részletes feldolgozásához.
Valószínűleg igen. :)) Éppen most hívott valaki telefonon, aki a helyszínen járt a balesetnél és elmondta, hogy a mozdony a jobb sínszálnál gyűrte maga alá az autóbusz motorját amiből az olaj kifolyhatott, és ezért találtak csak a jobb sínszálon olajnyomokat. Viszont a hosszú fékút tényleges oka nem az olajfolyás, hanem a letört fékhengerek voltak - ezt támasztja alá a tegnap este feltett anyag is a gép sérüléseiről - mert bár a mozdonyvezető az elütés előtti pillanatban gyorsfékezett és érezte is a kialakuló fékhatást, (az iratok szerint egy tanú látta is, amint a gép szikrázó kerekekkel csúszik) a fékhengerek sérülése folytán ez megszűnt, így csak a maga előtt-alatt tolt autóbuszroncs fékezte a mozdonyt.
Érdekes... Ha a D2 gyorsfék állásban volt, a fővezetékben mégis találtak 0,4 bar nyomást úgy, hogy a főlégtartó már üres volt, hát, vagy hülyeséget írtak ide, vagy valami nagyon nem stimmelt.
Ordas baromság. Összekeverték a telefonban a hetet a kettővel. Álló helyzetben a 330-as, a két kocsi, meg a 203-as gergő pár tíz méterre állt csak a kérdéses útátjárótól.
A buszokhoz nem értek túl sokat, mint az előbbiekből is látszik, de most, hogy mondod a 260-as tényleg nem csuklós! Az áldozatról ennyit tudok:
A félolaj nem, olyan nagy tévedés, mert a véleményes azt is megemlíti, hogy az x olaj homokkal volt szennyezett, ami a homokoló berendezés működtetését is igazolj, szóval csak félig volt olaj. :)) Persze tényleg véletlenül írtam jó, hogy szóltál! Köszönöm!
A busz roncsai a fékhengert a 146-on letörték,fékhatás így nem volt,az olaj a motorból folyt,a roncsok és a motor gyűrődése volt a fékezőerő.SAJNOS! ott -is ott voltam Sv.segélykocsit vittem a gép M40-007.
Igen, egy IK260-as volt az áldozat. Akár igaz is lehet a fékkel kapcsolatban, de az újságcikk már nincs meg, amiben olvastam. Viszont a véleményes jelentés és a rendőrség helyszíni szemle jegyzőkönyve megállapítja, hogy a "déli oldalon húzódó sínszál teteje és alja kevésbé olajtól szennyezett és ez az olajszennyeződés valószínűleg a sérült autóbuszból származik". Szóval az olajszennyezés igaz, max. nem félolaj volt.
"hogy az elgázolt autóbusz fékolaja a sínekre folyt,"
Motorolajat, hajtómű(váltó) olajat inkább el tudok képzelni. Majd kijavítanak ha rosszul tudom, de mintha a 200-as Ikarusok, amiből ott egy csuklóst ütöttek el, légfékesek lennének.
