Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Az ut szelen kaszalt szenat nem illik feletetni allatokkal, hiaba olommentes a benzin, iszonyuan szennyezett a fu pl. a dizelautok kormaval. Azt a fuvet, agnyesedeket ami az autopalyakon keletkezik (eszmeletlen mennyiseg) bizony lerakora szallitjak. Az egetes teljesen normalis es kornyezettudatos felhasznalas lenne. A szalma egy vicces dolog. Ha beszantjak, akkor a celluloztartalmat megeszik a bacik, amik ehhez nitrogent hasznalnak a talajbol, tehat ezt plusz mutragyaval kell potolni. Azaz a szalma beszantasa utan meg pluszkoltseg jelentkezik. Ha a szalmat elviszik, akkor a szalmahamuban levo K, P, nyomelemek hianyozni fognak a talajbol, de ezt sokkal olcsobban vissza lehet potolni, mint a N-t. (pl. a brikett hamujat szet lehet szorni a foldon). Regen azert egettek el a szalmat a foldon, mert igy a celluloz elegett, nem kellett N-nel zabaltatni a bacikat, a hamu meg maradt a foldon (meg csinaltak egy jo kis ragcsaloirtast is). Szerintem kukoricaszarat, napraforgo szarat ingyen, vagy pl. a brikett 10-20%-aert a legtobb gazda megengedi, hogy osszegyujtsd. Egy lerobbant traktor+hasznalt balazogep 2-3-4MHUFbol kijon. Aztan vannak olyan novenyek, amik hektaronkent akar evi 50 tonna biomasszat termelnek minimalis munkaigennyel, olyan foldeken, amik semmi masra nem lennek alkalmasak (energiafuz, csicsoka). 50 tonna biomasszabol pedig lesz 20-30t brikett. Veszel 10-15ha szar foldet, 2-3 ev alatt behozza az arat (ja igen, mezogazdasag, mindenfele kedvezmenyes hitelekkel), turhetoen megelsz, es evente 1 honapot dolgozol. Nekem ez oleg szimpatikus dolog.
Hát nem lucerna szénára gondoltam.Nézd meg mindenfelé nő a fű és annyi szénára nincs szükség valamint nem is alkamas az egyre kevesebb állatok etetésére.Előfordult ,hogy a szalma tönkre ment de nyugogtan mondhatom (nem kell nagy látnoknak lenni),hogy egyre kevesebbet fogsz látni rothadni.
A szalmát a mi környékünkön, javarészt elégetik még a mezőn, ami TILOS! A füvet (szénát) pedig lesem kaszálják, mert már lassan nincs álat a mezőgazdaságban ami azt megegye! Igyhát lekaszálatlan marad, ami igy nemhogy hasznot hoz hanem még allergiát is okoz!!! Mi pedig szivjuk a pollent és fizetjük a nemkevés pénzt a gázkitermelő országoknak! Pedighát ha egy kicsit okosabban gonlkozna az ember, akkor a brikettálással egyszerre két legyet lehet ütni egycsapásra! Tisztább környezet, és olcsóbb fűtési lehetőség! Ezért volna jó , ha sok házi brikettálógép működne! Csakhát a spekulánsok olyan árat kérnek a birk.gépért , hogy nehogy már megtudja venni az az egyszerű ember magának! Pedighát olcsóbban is előlehet állitani azt a gépet! Úgyhogy gyerünk emberek, mutasatok minnél több ötletet és képeket ezen a topikon! Zsozé
Jó,rendben kitárgyaltuk --egyetértünk.Hol van számomra a megoldás akkor?"Isteni szikra"-----(no nem most pattant ki,nehogy valamit felgyújtson )--az önkormányzat álltal fizetett emberekkel és gépekkel ,közterületen lekaszált ,ledarált és begyűjtött széna amit még ingyen a tlp.helyem mellé leszállítanakl INGYEN (nem tudnak vele mit kezdeni)--nekem csak szárítani és feldolgozni kell.Annyi ,hogy ezt rögtön szárítani kell mert összerothad---a feladat adott:egy jó nagy forgó ,napenergiával szárító dob elkészítés.Technikailag egyszerű feladat .inkább hely és pénz kérdésede megoldható.
igen, ez a motorteljesitmeny mellett a brikettalas masik problemaja: nagy a munkaero igeny, a gep etetese, a biomassza osszegyujtese, pakolas, etc. Ezt egy vallalkozas (plane amortizacioval, afaval, egyeb adokkal is szamolva) nem tudja kitermelni (ill. tonna/ora teljesitmenyig biztosan nem, akkor meg raktar, targonca, berszamfejtes, sehogyse megy). (egyebkent vannak bizonyos munkak, amiket a jelenlegi gazd-i helyzetben nem lehet megfinanszirozni, ilyen pl. az igazi asztalos.... Ez persze nagy baj) Masreszt a videki munkaero "haztajiban" nagyon olcso. Ezert is izgalmas szamomra ez a fejlesztesi irany. Ha 2-3-4 nap alatt 1-2 napszamos megtermeli az eves tuzelot a sajat szalmam felhasznalasaval az igencsak versenykepes. Persze ebbol nem lesz vallalkozas, mivel hirtelen az egekbe szoknenek a koltsegek, es kijonne a 30HUF/kilos ar. (es igen, munkalehetoseg a falusi segelybol elo alkeszeknek, csokkeno CO2 terheles, allambacsinak alacsonyabb adobevetel (nalam ez elony, hiaba, ilyen vagyok, partfuggetlenul), a lokalis megoldasok altalanos elonyei)
Sok mindenben egyetértek veled--azért az én szememen is van egy csepp" zöld hályog".De lehet hogy rosszul fogalmazok vagy nem érthetően --a csicsóka szár nekem nem olcsó hanem drága ! mivel nekem mindig számolnom kell a saját béremmel azaz ha lekaszálom a"csicsóka "szárát (nehogy azt hidd ,hogy még életemben nem láttam---csak itt ezt vegyük véletlenül) egy meredek domboldalon 3 négyzetméteren mejd máshol 5 négyzetméteren--ez így nekem nagyon drága.Olcsóbb ha traktoros "fűkaszával " 2 óra alatt végig megyek egy nagyobb területen mely traktor "csicsókával" van meghajtva.
"kistételben olcsó a fű,papír hulladék ,stb. darálék keverék de nagy tételben azért már kialakult árak vannak" Profi meretben, szabvanynak megfelelo brikettet gyartani, es kereskedelmi forgalomba hozni az komoly beruhazast igenyel, es nem is vagyok benne biztos, hogy ez a jovo. (Addig persze OK, hogy egy asztalosuzem, vagy fatelep a keletkezo (veszelyes)hulladekot feldolgozza brikettnek, hisz barmilyen mas artalmatlanitas tobbe kerulne.) Azt viszont nagy bajnak tartom, hogy sokan a kozep tavon sem tarthato 30-35-40HUF/kilos arral szamolva alapanyagbazis nelkul allnak neki nagy tetelben brikettet gyartani. Erzesem szerint a brikett hazi meretben jelenthet megoldast (4-5gep/falu, amit kolcsonadnak egymasnak).
szalmanal nem tudom, az energiafu-kazanoknal ez volt a nagy szopas, ezert is alltak le elegge vele. A magyar nemesitesu energiafu sok kovasavat (lenyegeben SiO2) tartalmaz, ami a kazan magas homersekleten (a kaliumsok miatt) megolvad, es egy uvegszeru mocsok rakodik belole a tuzter falara. Ez szopas egy eromunek (bar valszeg ilyen szintu problemak barminek a tuzelesenel adodnak), egy hazi kazannal nyilvan nem problema, max 5-10 evenkent le kell kalapalni. Futesre videken iszonyu pazarlas nem a helyi eroforrasokat hasznalni, hanem pl. foldgazt.
Nekem is van rengeteg fűrészporom és mivel száraz fát árulok nagyon sok a leperget fakéreg de nem hulladékként tekintek rá hanem teljes értékű anyagként .
Örülük neki hogy csinálod a géped --remélem közkincsé teszed.Engem is az zavar ,hogy Afganisztántól kezdve Venezueláig mindenki csinál bármilyen gépeket (youtube) csak mi magyarok vagyunk ilyen" gyengécskék"---úgyhogy HAJRÁ !Én azért másképp látom az alapanyagot---igen kistételben olcsó a fű,papír hulladék ,stb. darálék keverék de nagy tételben azért már kialakult árak vannak és mindennek annyi az ára amennyit halandóak érte adni.Már jelenleg is sok új brikettáló cég keres alapanyagot.
"...a szalmatüzelés problémás" miert? a tervezett eromu kapcsan nem emlegettek ilyesmit. Nehez elhinni, hogy problemasabb lenne, mint a foldgaz, vagy plane szentuzeles. (de utananezek...)
"Csak nem gépet akarsz teis csinálni ?" mar epul a beta-tesztes valtozat... "Az energia igény 0.12-0.15 KW/Kg" ebben az elektromos futes is benne van. Az irodalom alapjan van esely 20-30%-kal kevesebbre is. Amit mindenkeppen ki akarok probalni az az, hogy nem eleg-e alacsonyabb vegnyomas? Hazi hasznalatra nem baj, ha nem preselunk 1.3-as surusegig, ha eleg kemeny, hogy a sufniba be/kirakodast elviselje, akkor van lehetoseg jelentos sporolasra. (esetleg tud valaki adatot az energiaigeny-vegnyomas osszefuggesrol?) (ez foleg azert volna fontos, mert egy hazi keszulek aramfelvetele nem nagyon lehet 3x10-15A-nel nagyobb, hisz nem tudnad csatlakoztatni. Es ehhez az aramfelvetelhez azert normalis teljseitmeny kene hogy tarsuljon, 1-2-3 hosszu munkanap alatt el kene keszulnie az eves tuzelonek) "az alapanyagot is elő kell állítani " itt rengeteg lehetoseg van, amit nem hasznalunk ki. lomb, papirhulladek, napraforgoszar (csicsokaszar!), agnyesedek, energiafuz, szalma (utszelen kaszalt mergezo szena). Ezek mindegyike joval 10Ft/kg alatt van, epeszuen 3-4HUF/kg. OK, hogy ezekbol esetleg alacsonyabb futoerteku brikett lesz (meg szarabb mech-i tulajdonsagu), de hazi hasznalatra meg boven OK. "mindig azt kell gyártani" nem anyirra a gyartas erdekel, hanem egy "referencia design" elkeszitese. (kicsit zoldenergia manias vagyok) Ha be lehet bizonyitani, hogy a brikett olcsobb tud lenni a fanal (10-12 HUF/kilo afa nelkul, onkoltsegen), akkor van esely az elterjedesere. Ami most tortenik, az szvsz a piac lerablasa; akiket ma behulyitenek a ketszeres futoertekkel, es februarban fognak fa utan rohangalni, azok soha tobbe nem fognak hinni a brikettben (meg az ismeroseik sem). Jo lenne, ha addigra a gazdak komposztdombja mellett ott ketyegne egy brikkettalo is (amig a gep1.5MHUFba kerul erre szinten semmi esely). Ugyhogy az itt is emlegetett Vietnami design-t szeretnem kiprobalni/egyszerusiteni.
Széna vagy szalma ?Ez itt a fő kérdés.Mert szerintem szénára igaz amit írsz de szalmára MÁR nem !Csak az egyre nagyobb gazdaságoknak van szalmályuk azaz a kicsiknek nincs.A földbirtokok koncentrálódnak,ők pedig el tudják adni ---nem azért nagybirtokosok mert hülék,ha meg már sok van valamiből neki is megéri beruházni.De szénára nagyon igaz amit kilogikáztál.Ja és a szalmatüzelés problémás ,de szerintem ezt NAOX jobban tudja ,hogy miért (kémikus).
En neha azon agyalok, hogy mobil brikettalot kellene csinalni, kifejezetten szalmara. Ma mar nem hasznaljak a szalmat almozasra, egy csomo helyen semmit nem tudnak vele kezdeni. Viszont ahhoz draga a brikettalo, hogy egy evben egy par hetet legyen hasznalva. Egy mobil gep szepen elmehet sorban mindenkihez, es a semmire nemjo szalmajat atalakithatna teli tuzelove. Ha sok a szalma, akkor az illeto a felesleges brikettet eladhatna a szomszedainak, kornyekbelieknek.
Az mit jelent ,hogy kezdesz belelkesülni ?--Csak nem gépet akarsz teis csinálni ?(tudom a topic is erről szól).Az energia igény 0.12-0.15 KW/Kg alapból+++ a többi amit nem írnak le.Annak érdemes ezzel foglalkozni aki olcsón tud beszerezni alapanyagot és energiát (hogy fényezzem magam---mint pld. ÉN ).Azért figyelembe kell venni az alapanyagot is elő kell állítani mert a "világon "nincs annyi hull. fűrészpor amire szükség lenne a gyártásra így ennek is ára van -jelenleg 11-15 ezer HUF/ tonna.A fát is lehet szárítani-azaz HUF/MJ-ban kell számolni és beruházás igényt is figyelembe véve---remélem a"zöld emberkék" éppen a marson vannak és nem figyelnek ide.De he biznisz szempontjából nézed---mindig azt kell gyártani amire van kereslet.Na ezért akarok én is egy "gépecskét" --mégha nem is egyezik a véleményemmel.
kezdek belelkesulni a brikettgyartassal kapcsolatban, de valahogy van nehany dolog, ami szurja a szememet. Az egyik az energiaigeny dolog. A sajtolas ugy 3-4-5 HUF/kg-ba kerul, ettol meg messze van a 30HUF/kilos (akcios) ar. A szallitas energiaigenye ok (max 1-2HUF/kg), de a nyersanyag kozel ingyen van, a futeskoltseget pedig meg pakisztanban is a kesz brikett egetesevel valtjak ki. Es amit vegkepp nem ertek, az a doboz/zsugorfolia, cimkezes (es ennek a gepes munkaero igenye), etc. Hat a nyomorult fat is lehet omlesztve arulni, a jo minosegu brikett sem fog szetesni egy-ket atpakolas miatt. (a gep amortizacioja meg csak azert draga, mert nincs nagy piaca a termeknek.) Amig joval dragabb a brikett, mint a fa (pedig szemetbol keszul), addig nem is lesz senkinek sem biznisz. Plane ha a hirdetesekben ossze-vissza hazudozunk a ketszeres futoertekrol.
Ha magadnak tárolod 2 évig akkor is rágnak a kártevők---ez kemény tűzifa majd elégnek a kártevők a tűzön.Én befektetés céljából vettem meg akkor és nem érdekelt a "forgási sebesség".
A három éves vágású fát árusító kereskedő vagy erdészet azonban ritka, mert egyrészt nem forog a pénz, másrészt a rovarkártevők okozta veszteségek nagyok lehetnek.
Alavetően nincs is baj azzal, hogy friss fát árulnak, a gond az, hogy gyakran nem térfogatra megy az üzlet, hanem tömegre. Aki fával fűt, vegye meg két évvel előtte.
