Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
A nagyanyamnak 45 elott volt egy boltja Karcagon. Ezt a kommunistak elvettek, es termeszetesen nem adtak vissza neki 89 utan. Ismerek olyan embereket akiknek a milliardos vagyonat nem adtak vissza. Ezzel akkor legitimizaltak az elkobzast ? Mi tortent volna ha az Egyesult Allamokban szokasos modon pereltek volna a magyar allamot azok akiket torvenytelensegek ertek , 38-ban, 44-ben, 56-ban ? Azzal, hogy a Magyar Koztarsasag nem vallalta a teljes felelosseget az elodeiert egyben legitimizalta az elodei altal elkovetett bunoket ? En nem hiszem. Azzal, hogy elmaradt a lusztracio, nem legitimizaltak a Kadar-rezsimet, hanem a kisebb, sokkal kisebb rosszat valasztottak.
En a sajat kornyezetemben kontraszelekciot nem tapasztalok. Van egy altalanos szerkezeti problema, a felsooktatas es az akademia meglehetosen merev szetvalasztasa, ami szimultan mukodik a felsooktatas alulfinanszirozasaval es kapacitashianyaval, de az nem kontraszelekcios jellegu.
Ez a fajta belenyugvó hozzállás pontosan ugyanakkora, ha nem nagyobb veszélyeket hordoz, mint amiket másik kapcsán említesz. Mert egyrészt legitimál igazságtalanságokat, ami morálisan nagyobb kárt okoz, mintha valami legalább megpróbált volna történni. Másrészt naivitás azt hinni, hogy nem a kontraszelekciót erősíted azzal, hogy a régi bútorokat a helyén hagyod. Ők is emberek, érthető, hogy gondoskodnak az utánpótlásukról, és a hasonló hasonlót fog utódnak választani.
Ugyanakkor elment a hajó, valóban, úgy 20 évvel ezelőtt. Most már nagyon sokáig így marad minden.
Van aki szamara mar az is ordito visszassag, hogy Kapolyi parlamenti kepviselo lehet, Horn Gyula pedig miniszterelnok lehetett. Masok szamara meg nem. Van aki meg hezital.
Az nem kerdes, hogy Kapolyi Laszlo nem erdemelte meg, hogy akademikus legyen. A kerdes az, hogy egy olyan rendszer ami ezt a meltanytalansagot rendezi, nem fog-e mas sokkal nagyobb meltanytalansagot okozni. Az emberek ugyanis gyarlok. Pelda: A szolasszabadsagi eszme hivei nem azert tartjak fontosnak bizonyos eleg necces szovegek vedelmet mert egyetertenek ezen necces szovekkel, nem, ok is a falramasznak toluk, hanem azert, mert ugy velik, hogy az allam a necces szovegek tiltasa kozben elkezd kevesbe necces, majd egyaltalan nem necces szovegeket is tiltani. Magyarorszagon az un. lottyos indulat a nemzeti karakter resze, es garantalhato lenne, hogyha lusztraciot csinalnanak az MTA-n akkor eleg hamar jutnank el a leggusztustalanabb dolgokig. Kapolyi es tarsai bekenhagyasa egyfajta onkorlatozas volt es en helyeslem ezt a dontest.
A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztere a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás, tudományos kutatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért
KÁRMÁN TÓDOR-DÍJAT
adományoz:
Kapolyi László akadémikusnak, a System Consulting Rt. elnök-vezérigazgatójának
Kapolyi László hosszú évek óta kiemelkedő és szerteágazó támogatást nyújt számos felsőoktatási intézménynek az oktatási, kutatási feltételek javítására, hallgatóik, oktatóik, kutatóik sikeres munkájának elősegítésére, mindenekelőtt az energetika területén. Az általa alapított SIF alapítvány a BME és más egyetemek számos hallgatójának teremtette meg a sikeres munka feltételeit (elsősorban ösztöndíjak, TDK és diplomaterv díjak, konferenciákon részvétel, külföldi részképzés finanszírozása) területén. SIF alapítvány feladatát döntően a Kapolyi László akadémikus által évente befizetett 20-30 millió Ft támogatás révén tudja ellátni. Kapolyi László a SIF Alapítványon kívül még számos csatornán keresztül segíti az oktatási intézményeket, illetve a tanulókat és oktatókat. A budapesti Corvinus Egyetemen 2005-ben szponzori támogatással segítette a Vállalati Professzori Státusz Program beindítását, a Pécsi Tudományegyetemen az Informatikai Laboratórium létrehozását. Félévente 750.000 forinttal támogatja az idegen nyelvi képzést a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolában és a Móricz Zsigmond Szakképző és Szakiskolában.
Mik azok a "magyar történelmi hagyományok" amelyekre tekintettel jo dontesrol beszelsz? Es miert irnak ezek felul minden egyeb szempontot? Peldaul azt hogy Kapolyi es masok elfoglaljak a helyet arra tudomanyosan nagysagrendekkel alkalmasabbak elol, akik foglalkoznak tudomannyal. Akik akademikuskent valoban tudnanak tenni a magyar tudomany jovojeert. Ez igy celszeru, hatekony, elorevivo?
"Azt hiszem fel sem veszi az akadémikusi illetményét sokszoros milliárdos." Aha, "hiszem"... Tudsz arrol esetleg hogy Kapolyi felajanlotta az illetmenyet valami mas celra, pl. egy-egy doktorandusz/posztdok fizeteskiegeszitesere?
egyébként lehetne ezer hivatkozása Kapolyinak ezekre a cikkekre, ez nem rajta múlt. sok kárt egészen biztosan nem tett ezekben a kutatásokban. ember.... hallottál te már az ún. szocializmusról, Havasi elvtársról, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottságáról, útjánrólvivmányrólkrumplilevesről ? :))
Volt egy döntés, hogy senki emberfiától nem veszik el az akadémikusi címet. A magyar történelmi hagyományokat figyelembe véve úgy gondolom, hogy ez egy jó döntés volt.
Én legutoljára, hmm, tegnap délután három órakor hallgattam meg Kapolyi László akadémikus előadását és lett róla véleményem, de inkább megtartom magamnak.
Kapolyi ipari miniszter volt az átkosban aki jelenleg energetikai nagyvállalkozó és nem foglalkozik tudománnyal. Azt hiszem fel sem veszi az akadémikusi illetményét sokszoros milliárdos. Nem oszt nem szoroz. Ha tudományoskodna egy nagyot és akadémikusi címe miatt elkezdenének hallgatni rá, na az egy másik helyzet lenne. De ez nincs így. Azért hallgatnak rá, ha hallgatnak mert az MSZDP nevű párt elnöke.
Szóval lehet itt lászló ervinezni persze, csak emellett azt is észre kellenne ám venni hogy az MTA kosárkájában is büdösödik pár tojás. Különös hogy ezeknek a szaga nem zavarja a tudományos hitelességre/igényességre máskor annyira kényes orrokat.
Nézzük csak meg Kapolyit ha már előkerült itt a neve. Az MTA tagja, levelező tag: 1979, rendes tag: 1985. http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=349 Milyen tudományos teljesítmény áll emögött? Íme a Web of Science keresés eredménye.
1. Title: Eastern and western European policy on electricity infrastructure, interconnections and electricity exchanges Author(s): Hammons TJ, Bicki Z, Djangirov VA, et al. Source: IEEE Transactions on Energy Conversion Volume: 15 Issue: 3 Pages: 328-341 Published: SEP 2000 Times Cited: 0
2. Title: Current tasks and perspective for energy economy Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 37 Issue: 10 Pages: 435-444 Published: 1984 Times Cited: 0
3. Title: Present strategy of energy-policy for Hungary Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 37 Issue: 6 Pages: 256-262 Published: 1984 Times Cited: 0
4. Title: Present period of development in electric energy supply industry of Hungary Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 36 Issue: 10 Pages: 453-459 Published: 1983 Times Cited: 0
5. Title: Technical systems of long-distance heat-supply and their fuel structure Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 36 Issue: 8-9 Pages: 425-430 Published: 1983 Times Cited: 0
6. Title: The tapes of our energetics was held Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 35 Issue: 7-8 Pages: 291-297 Published: 1982 Times Cited: 0
7. Title: Tasks of research and development in coal utilization in Hungary Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 35 Issue: 5 Pages: 191-198 Published: 1982 Times Cited: 0
8. Title: 2nd Symposiun on nuclear techniques, Paks September 10-12th 1981 Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 34 Issue: 12 Pages: 521-521 Published: 1981 Times Cited: 0
9. Title: Getting ready for commissioning the 1st 440 mw unit at paks nuclear-power plant Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 34 Issue: 12 Pages: 522-538 Published: 1981 Times Cited: 0
10. Title: Intentions of energy economy with special concern about the 6th 5-year plan Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 34 Issue: 6 Pages: 234-244 Published: 1981 Times Cited: 0
11. Title: Connections of heat-supply and energy-source production in Hungary Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 33 Issue: 2-3 Pages: 152-155 Published: 1980 Times Cited: 0
12. Title: Importance and role of lignite as solid energy-source in the energy balances of both the world and Hungary Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 32 Issue: 7 Pages: 302-311 Published: 1979 Times Cited: 0
13. Title: Role of Hungarys energy-sources in our energy economy Author(s): Kapolyi L Source: Energia és Atomtechnika Volume: 31 Issue: 10 Pages: 401-411 Published: 1978 Times Cited: 0
13 cikk, ebből 12 magyar nyelven az Energia és Atomtechnika című lapban, idézet egy szál sem. De ne legyünk szűkmarkúak, nézzük meg a Scopus-t is (itt csak azokat a rekordokat szerepeltetem amelyek a Web of Science-ből hiányoznak).
Kapolyi, L. Theoretical issues and the application of geostatistical methods in Hungary. (1987) Improvement of mine productivity and overall economy by modern technology. 13th world mining congress. Vol. 1, pp. 13-17.
Kapolyi, Laszlo Situation and outlook of mining technology development in the hungarian mining of solid minerals. (1984) 4, 21 p. DOCUMENT TYPE: Conference Paper
Kapolyi, L., Reczey, G., Szentgyorgyi, G. Systematic analysis of home produced coal in Hungary. (1979) Future coal supply for the world energy balance. Third IIASA conference on energy resources, Nov 28 - Dec 2, 1977, pp. 462-472.
Kapolyi, Laszlo, Toth, Miklos Social appraisement of the utilization of mineral resources and its effect upon the structure of people's economy. (1979) Light Metal Age, 4, 18 p.
Asszonyi, C., Kapolyi, L., Richter, R. Laboratory determination of rock characteristics. I. Uniaxial compression tests. (1979) Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica, 14 (3), pp. 313-340.
Asszonyi, C., Huszar, I., Kapolyi, L. IV. Triaxial fracture tests. (1979) Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica, 14 (3), pp. 379-402.
Asszonyi, C., Kapolyi, L., Huszar, I. II. Determination of rock characteristics using rheological creep investigation. (1979) Acta Geodaectica, Geophysica et Montanistica, 14 (3), pp. 341-359.
Kapolyi, L., Schmieder, A., Kesseru, Zs. Forecasting the hazard of water inrush and new possibilities of fighting against them in constructing tunnels. (1979) Electric Power Research Institute (Report) EPRI EL, pp. 125-135.
Kapolyi, L. Some problems on the rock mechanics of future underground mining. (1973) 27 p.
Asszonyi, C., Kapolyi, L., Kantas, C., Meggyes, T., Novak, P., Nalluri, C., Sirin, S., Kawashima, T., Noda, K., Masuyama, T., Wiedenroth, W., Kirchner, H., Wilson, K.C., Stevens, Geoffrey S., Charles, Michael E. Hydrotransport 2: International Conference on the Hydraulic Transport of Solids in Pipes, 2nd, Proceedings, 1972. (1973) 1972 p.
Hivatkozások ezeknél sincsenek. Mindez magáért beszél, ahogyan az is hogy Kapolyi jó 25 éve húzza már az akadémikusi címe után járó apanázst. A nagy büdös semmiért. És akkor még a sok marha nem győz örömködni már évek óta hogy Kosáry MTA elnök korában milyen nagyszerűen "Megakadályozta az Akadémián belüli boszorkányüldözést, és elérte, hogy politikamentesen - de a politikától több oldalról is megtámadtatva -, kizárólag a szakmai szempontok érvényesülhessenek". Persze, kizárólag a szakmai szempontok. Akadémikusi cím for nothing. Hány ilyen lehet még?
„Ugyanezzel párhuzamosan meg kellett akadályozni, hogy az átmenet jelszavával, a jogos sérelmeket megtorlandó, olyan tisztogatás, „boszorkányüldözés”, leépítés induljon az Akadémián, mely elfecsérelné az itt felhalmozott szellemi tőkét, és maradandó károkat okozna a magyar szellemi életnek. Kosáry olyan szenvedéllyel vetette magát ebbe a küzdelembe, olyan kristálytiszta ítélőképességgel, méltósággal, diplomáciai érzékkel, kitartással, nemes indulattal és a végiggondolt, kifejtett érvek szellemi fölényével lépett fel, hogy ez kiváltotta mind a tudományos élet, mind a politika szereplőinek őszinte csodálatát.” Kapolyi mint felhalmozott szellemi tőke! Tőke, csak nem szellemi. Súlyos hibának tartom a pártállami időkben szerzett akadémikusi címek szakmai (és nem politikai, mint ahogy ezt állandóan láttatni igyekeznek!!) revíziójának elmaradását.
Ebben az esetben szerintem a személyiségükben keresendő a válasz. Az egyikük például Illinoist azért hagyta ott, mert "kultúrsokkot" kapott., amit egy év alatt hevert ki.
OK, van ilyen.
Ami engem felbosszantott, az az idológiai maszlag, ami átüt a cikken ("függetlenség", meg hasonlók), mert ez tényleg csak puszta racionalizálgatás.
Egyébként én kívánom, hogy ez a két kutató találja meg itthon a számításait... Majd az idő megmondja, sikerült-e, hiszen 3-4 éve vannak csak itthon. Ők azonban eleve sajátos kivételek, a kinti többség beállítódását a cikk végén levő keretes szöveg jellemzi.
"A magyar tudományos élet költségvetési függése folyamatosan bizonytalanságban tartja az intézeteket és velük a kutatókat is. Ám cserébe olyan közvetlen anyagi hasznot nem hajtó alapkutatásokkal foglalkozhatnak, amelyekre csak kevés külföldi intézetben lenne módjuk."
Szerintem az első mondat nagyon is kórképe a mai állapotnak. Sajnálatos azonban a második mondata, ahol szembe állította az alapkutatást az alkalmazott kutatással. Gondolom az alapkutatással foglalkozó érzékenysége szólalt meg belőled.
A szembeállítás nem az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között van, hanem magán az alapkutatáson belüli. Az alapkutatásnál ketté kellene választani a műveszetet a gazdasági hasznot hozó alapkutatástól. Be kell látnunk, hogy az átlagosan kiváló művészeknek mindig is sanyarú sorsuk volt, hasonlóan az átlagosan kiváló sportolóékkal. Csak a zseniket díjazták mindig is, sajnos. Más a helyzet a póriasan anyagi hasznot hozó alapkutatásban. Ez már nem művészet, hanem szakma, és a szakmában már az átlagos teljesítményt is egész jól díjazzák. Azazhogy díjazni kellene. Nálunk? Szét sem tudják választani az Eu-pénzeket az alapkutatásban "művészire" és "haszonlesőre". Amíg itt nincs meg a vezérlev, addig mindig is zavaros lesz a kép. Vagy esetleg éppen ez a cél? Gondolni sem merem.
Ez megint az újságírás egy gyöngyszeme (Szalai Anna). Így jár, aki a lakáspiacról szóló cikkek után átnyergel a tudományra.
"A magyar tudományos élet költségvetési függése folyamatosan bizonytalanságban tartja az intézeteket és velük a kutatókat is. Ám cserébe olyan közvetlen anyagi hasznot nem hajtó alapkutatásokkal foglalkozhatnak, amelyekre csak kevés külföldi intézetben lenne módjuk."
Micsoda logika! A költségvetés egyre kevésbé tartja el az intézeteket, mivel sok dolognak, ami ott zajlik, nem látja hasznát. Mivel aztán ez így már a hobbink, azt csinálunk, amit akarunk, és egyáltalán nem baj, ha köze nincs az alkalmazhatósághoz. Nem adtak, hát ne követeljenek.
De hát nem is a mocsokos anyagiak vannak a dolog mélyén, hanem a legnemesebb kutatói eszmék:
"A magyar tudományos műhelyek ugyanis ritkán adják fel szellemi függetlenségüket nagyobb cégek szponzorációjának reményében."
Ne is.
"Ám ennek ára van: a honi fizetések lényegesen alacsonyabbak a külföldön elnyerhetőnél. A szellemi függetlenségért az anyagi biztonsággal kell fizetni."
A zéró fejlődést nem lehet kikövetkeztetni a szofisztikából. Zéró fejlődést csak nagy átlagban kell érteni, és főleg azt, hogy forrásaink kihasználtsága ne növekedjen. A technikai fejlődésnek a kevésbé anyag-és energiaigényes ágazatok irányába kell jobban megnyilvánulni. Nemcsak arról van szó, hogy a szellemi fejlődés legyen a fő irány, hanem olyan technikai ágazatok is fejlődnének, amelyeknek fajlagosan kisebb a természet forrásigénye ott, ahol kimerülőben vannak a készletek. A forrásigényes iparágakat pedig nagyító alá kell venni, mivel helyettesíthetőek a termékeik. Természetesen, ha globális katasztrófát kell elhárítani, ott nincs mérlegelési lehetőség. De arra is kutatással lehet felkészülni, nem pedig azzal, hogy pl. benépesítjük a Holdat.
Dehát ezek most is illuzórikus elképzelések, amikor egy nyamvadt széndioxid-egyezményt sem tudunk tető alá hozni. Az egyetlen eredmény, amit globálisan elértünk, az ózon-egyezmény volt. Ez édeskevés a közelgő katasztrófák elhárításához.
Ebben termeszetesen igazad van. En inkabb ugy fogalmaznam: tudatosan kell olyan anyagokat hasznalni, kibocsatani, amelyek mennyisege mar planetaris meretekben is jelentos.
A zero fejlodes azonban nem jo otlet. Ugyanis vilagur-kornyezetunk viszonylag rovid ido alatt lenyegesen megvaltozhat. Par tizezer ev alatt katasztrofat kellhet elharitanunk, nehany millio ev alatt jelentos atalakitasra lehet szukseg. Mondjuk egy kisbolygo gyors felfedezese es megsemmisitese nemcsak komoly technikat, de nagy energiakat is igenyel. Zero novekedesnel ez nem fog soha a rendelkezesunkre allni.
A Romai Klubrol meg a feniek ertelmeben az a velemenyem, hogy elvben persze igazuk van, ilyen mennyisegben nem fogyaszthatjuk, mondjuk az olajat. De konkret szamokat mondani hulyeseg volt. Figyeld meg, hogy most is ez folyik, ropkodnek a joslatok a tengervizemelkedesre, stb stb.
Mellekesen egyebkent tenyleg alapito tagja volt L.E. a romai klubnak?
A zéró fejlődés csak azt jelenti, hogy ne éljük fel a forrásainkat, azonban az ismereteink fejlődésben nem állít akadályokat, sőt a társadalmat ezirányba szeretné orientálni.
Nem tudom, melyik korosztálynak vagy a tagja. Én közvetlenűl átéltem a Római Klub felkiáltását, és ez bennem nagy erővel csapódott le. Komolyan aggódni kezdtem az emberiség jövőjéért, és azt is láttam, hogy ha nem vagyunk képesek váltani, nincs tovább.
A zéró fejlődést még mindig egyetlen megoldásnak tartom. A "fenntartható fejlődést" tették meg helyette lózungnak, olyan látszatot keltve, mintha még mindig lenne időnk. Szóval még mindig nem lettünk eléggé okosak.
