ibela: "Persze, mondhatja valaki, hullamcsomag igy meg ugy, de az elektron olyan fotont sugaroz ki, ami a ket palya energiajanak a kulombsege."
A kutyafülét a két pálya energiakülönbsége a 'foton'! Nem 'ugri-bugrál' az elektron egyik pályáról a másikra. Az elektromágneses mezö egy nem-konzervatív mezö, az atom gerjesztett állapota meg nem egy bizonyos fix energiát képviselö állapot.
Einstein elcseszte a fénykvantum hipotézissel, E = hv, az atomok fénykibocsátása leírását. A Planck állandó h csak az elektron mozgását szabályozza az atomhéjban, nem kvantál a h semmit. A h egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be a véges Minkowski-térben.
A multivilagokat, a kesleltetett valasztasos kiserleteket el lehet felejteni. A foton es az elektron mindket resen atmegy. Ha nem is maga az eszlelheto hullamcsomag, de az oket felepito sikhullamok mindenkeppen. Es nem valamifele nemletezo vilagban, hanem a mi vilagunkban, csak epp kioltjak egymast. Nincs olyan, hogy hol reszecske hol hullam. Mindig hullam es mindig van egy reszecskeszeru nagyobb amplitudoju resze a terben. Ha a forras eleg monokromatikus valamilyen okbol, pl rogzitett vagy alacsony a homerseklete, akkor a hullamtulajdonsag fog dominalni, nem fog tudni kialakulni egy terben jol behatarolhato centrum, lasd Selenyi interferencia-kiserlete. Ilyesmi tortenik az elektronokkal is szupravezeteskor.
A program n=500 fele frekvenciaju hullamot ad ossze ami hullamcsomagot alkot. A hullamhossz 200 tol 250 igy megy az alabbi sor szerint a=sin((float)(x-5000)*M_PI*2.0/(200.0+(float)i*50/(float)n));
A vegen egy ellenorzes van, ez kiszamolja, hogy ha van egy 200 es 250 hullamhosszu rezgesunk, akkor mennyi a ket rezges frekvenciajanak kulombsegebol szamolhato hullamhossz.
ami 1.00e3 vagyis 1000. A kepen a vilagoszold osztasok 1000 egysegenkent vannak. Lathato, hogy a modulacio csucsai pont itt vannak. Ez a foton, a ket palya kozt letezo osszes utvonalon mozgo elektron-hullamcsomag altal sugarzott elektromagneses sikhullamok osszegekent letrejovo hullamcsomag. De alapjaban egy hagyomanyos elektromagneses hullam.
Es hiaba tudom iszugyi, hogy a sikhullamok a valosabbak, azokat merni soha nem fogjuk tudni, hiszen a legtobb helyen kioltjak egymast. A hullamcsomag centrumat viszont barmikor merhetjuk, Tetszik vagy nem, a foton szamunkra a valosag.
Persze, mondhatja valaki, hullamcsomag igy meg ugy, de az elektron olyan fotont sugaroz ki, ami a ket palya energiajanak a kulombsege. Es az hogy lehet?
A foton egy hullamcsomag, amit elektromagneses sikhullamok epitenek fel, amiket viszont a Maxwell-egyeneletek irnak le. Ez ujra csak hagyomanyos newtoni fizika. A fotonkep, mint reszecskekep csak masodlagos, ahogy azt az elozo szazad elejen eleg sok vezeto gondolkodo is sejtette. Az elsodleges a hullam tulajdonsag, mint ahogy iszugyi is allitja. A Feynman-fele palyaintegral ezekre a sikhullamokra probal ravezetni minket, nem sok sikerrel. Az atom a fotont olyan modon sugarozza ki, hogy a ket palya kozott az osszes lehetseges utvonalon mozog, mivel az elektron maga is egy hullamcsomag. Nem is maga a hullamcsomag mozgasa amirol beszelek, hanem az azt felepito elemi hullamokrol. Ezek a palyaintegralnak megfeleloen az osszes lehetseges uton haladnak. Sok helyen kioltjak egymast, es igazabol nagy amplitudot csak a ter egy kis reszeben adnak. Ez a mi reszecskenk. Ez detektalhato. Ahol a hullamok kioltottak egymast, azon a helyen soha es senki nem fog tudni merni semmit. Ez azt jelentene, hogy az elemi hullamok nem is leteznek, csupan matematikai segedletek? Ha nem hinnem. Ugyanis egy hullamcsomagot sehogy mashogy nem lehet leirni, csakis elemi sikhullamok osszeadasaval.
Igazan szanalmas ahogy nemelyek ragaszkodnak a foton-kephez, mikozben semmi elkepzelesuk nincs arrol, mifele modszerrel lehetne leirni a fotonkisugarzast.
Ha a világ összes államának felajánlanám, hogy fizessenek nekem egy százalékot a tudmányosan esztelen fizikai kísérletek kimutatásával megtakarított büdzséböl, nem sokára Euró-milliárdos lennék.
A NASA/ESA 150 millió Eurót kifizetett a kísérletezni ügyetlen Dittuséknak, már csak megéri az UFF cáfolásom ennek az összegnek az egy százalékát, vagy nem?
A 2012-re tervezett STEP-projektból a SQUID-del nem lesz semmi sem!
Kvantummechanika az Új Fizika tükrében, azt jelenti, hogy a kvantált töltések segítségével minden kvantumos jelenséget (és makroszkópikus jelenséget) le tud írni öt természeti állandóval (c, q, m(e), m(P) és G(grav.) = g^2/4pi).
Megmagyarázza, miért lép fel a h az elektronok mozgásegyenletében az atomhéjban és miért NEM LÉP FEL a két mezök mozgásegyenletében (miért nem kvantált az elektromágneses és a gravitációs mezö).
Továbbá megmagyarázza , miért lép fel a h(0)= h/387 a protonok, elektronok és pozitronok mozgásában az atommagban és a neutrínókban.
Megmagyarázza, miért nem érvényes a részecske-hullám dualizmus felfogás sem a mezöknél, sem a részecskéknél.
Arilou: "Tud valamit mondani Szász elmélete a kvantumos jelenségről azon kívül, hogy "a töltések kvantáltak", vagy ennyiben kimerül a tudása?"
A mellett, hogy a kvantált töltésekböl c-vel terjedö nem-konzervatív mezök kiindulnak, a kétféle kvantált töltés létezése feltevése aranyat ért.
Azon további feltevés mellett, hogy a kétféle kvantált töltéssel ellátott elemirészecskéknek sem a helye, sem a sebessége pontosan sohasem meghatározható, felállítottam a mezök és a részecskék mozgásegyenletét, ami minden kvantumjelenséget megmagyaráz (további ad hoc feltevés nélkül).
Mit jössz megint a szabadeséseddel, ez a kvantummechanika topic, itt azt kéne tárgyalnod, tudtommal annak semmi köze a szabadesésedhez. Tud valamit mondani Szász elmélete a kvantumos jelenségről azon kívül, hogy "a töltések kvantáltak", vagy ennyiben kimerül a tudása?
