Hasonlókat akartam én is kérdezni, annyi kiegészítéssel, hogy a padló alját lekezelted valamivel? Milyen hajópadlót vettél? Egyébként, nagyon szép munkát végeztél, gratula.
Nem akartam márkát írni, de ha már így rákérdeztél én Biopin (német) olajjal ill. viasszal kezeltem. Kezdésnek béreltem egy parkettacsiszoló gépet és szépen sorjában 60, 80 ill. 100-as papírral felcsiszoltam. Ez elmaradhattalan ha egyenletes padlót akarsz.
Ezután érdemes feltörölni vizes szivaccsal, ez felhozza a roncsolt rostokat és mégegyszer ajánlatos átcsiszolni a legfinomabb papírral. Ja a sarkokban pedig kézi kis csiszolóval tudod egybecsiszolni, ide ugyanis nem fér be a parketta csiszoló.
Az olajozás rajta van a dobozon is, de röviden annyi, hogy szivaccsal felhordod majd negyed óra múlva, jól beledörzsölöd mondjuk fugázó nyeles szivaccsal. Én a felhordást is ezzel végeztem. Ezt érdemes még kétszer eljátszani a nyers fa ugyanis rohadt szomjas..:) és ha nem telited a pórusokat teljesen, akkor utána elnyeli a rákent viaszt is. Szóval ha telitésig van a fa akkor 24-48 óra múlva lehet viaszolni, majd pár óra múlva felpolírozni.
A hajópadló olajjal, viasszal kezeléséről írnál kicsit? Olyanokra gondolok, hogy milyen olaj, meddig hagytad száradni, hígítotottad e, a viasz gyári, vagy házi mix, márkája, kell e utána valamit csinálni még? stb.
Én az aljától kezdtem a problémát kiküszöbölni. Tehát: -Mindenütt kihordtam 1 ásónyom mélyen a régi padlót (föld) majd sóderágyat csináltam kb. 15-20 cm mélységben. -Újravakolás minden helyiségben, az alsó 1 méteren Renovex adalékos vakolattal, e fölött nyugodtan mehet a hagyományos javított (tehát van benne némi cement) mészhabarcs vakolat, a lentről jövő kipárolgás ugyis lezajlik az alsó 1 méteren. -Fedésnek az említett meszelés
Padló folyt. -Ezután a szobákban lenolajjal kezelt 10x10-es párnafákra fektettem a hajópadlót olajjal, viasszal kezelve. Szigetelést nem tettem sehová, mivel a falaim alatt sincsenek. Sőt nálam még alap sincs.
Fszoba, konyha: itt is sóderágy, de erre már tettem aljzatbetont, ugyanis másra burkolni nem nagyon szokás..:)) és nyugodt lelkiismerettel leburkoltam. A fszobát csempéztem oly 1,6-as magasságig, felette meszelés. de a falak a másik oldalon ki tudnak szellőzni. Hozzáteszem az én házam földrajzilag igen előnyos helyen van, mélyen van a talajviz, gondolom ez egy kis ajándék a természet részéről..:)
Olyan épületekben, ahol nincs se falszigetelés se padlószigetelés, egyedüli megoldás a hajópadlós megoldás lehet? (kivéve fürdôszoba persze) Esetleg homokba rakott burkoló? Te hogyan oldottad meg a többi helységben a pára problémát?
Viszont had említsem meg, hogy pont egy éve lett a házam belülről bevakolva Renovex-es vakolattal ami azóta remekül helyt áll. Sehol, de sehol egy gramm vizesedés pedig a házat még nem lakjuk. Télen csak temperáló konvektoros fűtés ment, a szobákban a padló és fal alatt nincs szigetelés. Csak sóderágy, párnafa, hajópadló. És olajozva viaszolva lett. Szóval eddig bevált amit itt tanultam. Ja és a legfontosabb a festés mindenütt zsákos oltott mésszel történt meszelés!! Köszönet érte mindenkinek!
Ui: Írod hogy palló/lécváz. Csak a pallóváz jöhet szóba. 5/10 vagy ha még merevebbet akarsz 5/15 -ös palló. Én a műhelyemet nemrég rántottam fel 5/10-es pallókból 2 hét alatt alapozással együtt, szóval a szárazépítésnek is megvannak az előnyei.:)
Mostanság már remek égéskésleltető anyagokat árulnak az ilyen építőfák kezelésére. Úgy tudom előírás is. Statikailag a mérleg a fémszerkezet felé hajlik. Viszont a fa könnyebben megmunkálható, természetesebb anyag és hidd el, neked ez is jó lesz ide, csak arra ügyelj, hogy mivel 4 méter a hossz a teteje legyen rögzítve a födémhez is a teljes hosszban az esetleges elhajlások végett a közepe táján. A közöket meg kirakod kőzetgyapottal és meg van oldva a hanggátlás és tüz terjedése is.
Beírtam a gugliba poénból, hogy "tűzálló gipszkarton", és lám 883 találat. Kicsit körbejárom a témát, de nem azért, hogy a tettet meggyilkoljam okoskodással :-)
inkább azért, mert az alapozáshoz nem fűlik fogam (micsoda kifejezés ez).
Azt is jó lenne tudni, hogy a pallóváz/lécváz megfelelő e az adott körülmények között, vagy inkább a gyári fémet kellene használni. Magam inkább fatermészetű vagyok, és feltételezem, hogy ahhoz, hogy gipszkarton mögött a fa meggyulladjon, kellene vagy 300 C fok a falon kívül, de az is lehet, hogy sokkal több. Ha meg ennyi van akkor már úgyis mindegy.
Az az érzésem, hogy a huszonkettes csapdájában vergődsz...
Ugyanis vagy csinálsz alapot (itt nem kell fagyhatárig menned) és 10-es válaszfalat, vagy pallóvázas, könnyűszerkezetes falat gipszkartonnal. De amíg az egyikből nem engedsz addig ott fal nem lesz..:) Amúgy a tett halála az okoskodás..mert ez a művelet, kb 2 nap nettó munka falazással egyűtt. Igaz az alap szilárdulása és a falazás között illik várni egy kicsit.
Szerintem a 6 cm-es beton eléggé necces... Ha közte hőszigetelés van, ez azt jelenti, hogy a teherátadás szempontjából csak a felső betonlemez hordja a terhet - tehát nem számolhatsz 12 centivel. ami egyébként úgy nagyjából már majdnem jó is lenne vasalva. Sajnos nagyon sokszor - nem csak napjainkban, de már évtizedekkel ezelőtt is - nem vették figyelembe, hogy a válaszfalnak is kell alapozás. Megcsinálták az aljzatbetont, arra rátették a szigetelést, majd a padlóbetont, kiegyenlítőréteget - és erre rá a válaszfalat. A fal pedig a pengehatás miatt összetörte a betont, vele együtt a szigetelést - és kezdődött a hozavona a vizesedés miatt. A legnagyobb gond ezzel az, hogy igen nehéz rájönni a hib aokára - csak vagy teljes bontással (értsd válaszfal és padló botnás) lehet felderíteni, vagy ha komolyan dokumentálva lett az építési folyamat. De mondok cifrábbat is.
Évtizedeken át problémát okozott (és okoz) az alábbi hiba: Az emeletes házak köztes födémjein két emelet között nem vízszigetelés, hanem az általad is leírt hőszigetelés vagy hangszigetelés van (mikor mi). Erre ugyanúgy felteszik a válaszfalat, mintha annak nem lenne súlya. Ez is hiba, de a másik hiba, hogy még jól be is feszítik a mennyezet alá (ami egyébként nem lenne hiba, sőt, így kell csinálni - ha van megfelelő alapozása nekije...). A padlózat nem bírja ezt a terhet (a súlyt és a feszítést), egész egyszerűen eltörik a válaszfal alatt - bizony láttam már olyan lengő válaszfalat, hogy nem mertem megállni mellette, a szakik is félve bontották le...
(A válaszfalak alatti szigetelés megoldásáról a vályogos honlapon találsz rajzot.)
Szóval komoly hibák forrása lehet a nem megfelelő válaszfal-építés...
(Ippeg most próbálok összerakni egy anyagot az építési hubákról.)
A szélesítés szerintem jó megoldás, nem szép, de ellenben jó randa... viszont hasznos.
Azt hiszem (ez rosszul kezdődik) 2 x kb.: 6 cm a beton, közte hőszigetelés van. Vasalás biztos nincs benne. A beton minősége, szerintem elfogadható, persze arra, amire való.
Olyan verzió nincs, hogy a betonra szélesebb valamit (pl.: 20cm es ytong-ot) teszek, (mondjuk két sort,) és arról indul a keskenyebb fal. Így alul lesz egy padka, de csak az egyik oldalon, esetleg mindkettőn az egyenletes tehelés érdekében, de az esztétikailag kicsit gáz.
Ha készítenék alapot a falnak, mi lenne a vízszigeteléssel?
A számítás majdnem jó...:-))) Az a 120 kg mekkora felületen is adódik át? 10 cm x 1,0 méter, azaz 0,1 m2. Ha jól számolom - matekból soha nem voltam jó - akkor ez azt jelenti, a felületre jutó nyomás: 1200 kg/m2. Ha meg még keskenyebb a zytong, akkor az még kisebb felületen nyom (ezt úgy nevezik: "pecsétnyomás"), feltételezve, hogy ugyanakkora a magassága, az egységnyi felületre eső nyomása akkor is ugyanaz...
Tudod-e vajh' mekkora a betonaljzatod nyomószilárdsága? Azaz milyen vastag, milyen minőségű a beton ... milyen szép szavakat használok...:-)))
Én csináltam boldogult ifjú koromban éltéglafalat betonaljzatra, tanultam is belőle (jobbára mindent a magam hülyeségén tanultam meg, ah' régi szép idők): az aljzat heteken belül 3D-es bemutatót tartott a Kárpát-medence domborzati viszonyaiból. De nem volt gond a bontásával...
Bár kicsit off, de nálunk a lakásban a (nem teherviselő) válaszfalak 10 cm-es ytong-ból vannak, és gyakorlatilag oda rakták, ahova akartuk (kicsit átvariáltuk az eredeti tervet).sőt, az egyikre még a kombikazán is felkerült ami lehet vagy 80 kg vízzel együtt
Az én gondolatom szerint: ha 10 cm -es Ytong válaszfal elemet használnék, akkor 2,4 m belmagassággal, 4 m hosszal, 500 kg/m3 térfogattömeggel számolva az egész fal 480 kg. Egy méterre 120 kg jutna.
Ha a szobába beállna egy sorba 4 kövér ember, (legyen 5) akik 120 kg -osak, (legyen 130) úgy érzem, nem süllyedne meg a beton. Vagy ez azért nem stimmel, mert az 5 koma csak rövid ideig áll ott, a fal meg sokáig? Vagy a teher eloszlás nem egyező?
És (amivel nem kezdünk mondatot) még mindíg lehet 7,5 cm -es fal, amivel csak 380 kg, vagy 5 cm -es, (ami már majdnem vékonyka) amivel 240 kg a teljes fal. Ehhez még mindíg alap kellene?
Hááát, ennyi mindennek nem lehet megfelelnie egy ilyen projektnek... Szóval a gipszkarton szerintem se jó, nem biztos, hogy a tűzoltóknak megfelelne. Az ytong-ot össze lehet rakni sima habarccsal is (én még nem hallottam műgyantás izémizéről) - ez szerintem jó lenne. De... Ez alá is kell alap, ehhez viszont az aljzatot ill. a padlót bontani - mert hidd el, alap nélkül nem áll meg. A porothem, a vályog alá szintén kell alap - ezt szerintem nem úszod meg. Viszont nem kell külön hőszigetelés hozzá... Na, építő a javaslat...? :-)))
Van egy szobám, amiből le szeretnék választani egy kazánháznak való helyiséget. Nem tudom, hogy miből kellene falat készíteni. Aljzatbeton van a szobában, amit vályogfallal, vagy téglafallal nem szeretnék terhelni. Az aljzatbetont nem kívánom szétverni. Gipszkartont sokan nem szeretik itt, továbbá a tűzállósági besorolása (vagy mi) sem igazán kedvező, de állítólag van tűzálló is. További bajom vele, hogy hőszogetelőanyag (ásványgyapot, nikecell) sem ártana hozzá, amit szintén nem szeretnék a lakásba. Van még az Ytong, 5, 7,5 és 10 cm -es verziója, melyet műgyantás szutyival kell összerakni, amitől megint nem érzem jól magam.
Misikt! Mikor mi vettünk ezer éve páratartalommérõt, a használati utasításában volt, hogy rakjuk bele egy nedves törülközõbe, és kb. fél óra múlva 98%-ot kell mutatnia. Valahol lehetett rajta kalibrálni.
Hátha valakit érdekel (nem hinném, de azért... :) ), úgy érdekességképpen megemlíteném...
A múlt héten segítettem egy régi vályogházat elbontani (csak a vályogtégla miatt segédkeztem - mert köll és kész). Mielőtt valaki megszól, többe került volna a megmentése, mint amennyibe az új falazat és társai kerülnek majd a közeljövőben. :( A ház tönkremeneteléért csak egy dolog volt felelős: a víz.
A tető éveken keresztül beázott, a fiókgerendák nagy része egy 'picikét' elkorhadt, a fal meg egy kissé porhanyós lett itt-ott. Ez még esetleg orvosolható lett volna, de az ami a 'szakszerűen' kivitelezett vízszigetelésnek, aláfalazásnak és betonozásnak köszönhető, az már nem annyira. A mostani tulaj mondhatni hogy már ilyen állapotban kapta kézhez a házat. A tetőn lévő látható hubákat kijavította, de a fal hibáit... Hát izé. A vakolat ápol és eltakar(t). Sajnos mire eszembe jutott az hogy készítsek egypár fotót a dolgokról, addigra elfogyott az ominózus falszakasz.
Az utcáról szemlélve rendben volt a fal, alul téglaalap, felette vízszigetelés, s mindezek felett szép új vakolat. Bentről nézve siralmasabb látványt nyújtott az egész. A fal alja kidőlőfélben, kb. egy méter magasságig szörcsögött a víztől az egész. Ahol csempézve volt, ott inkább a két méterhez közelített a vizes falszakasz, mint a méterhez. Itt-ott elnyíltak egymástól a falak (jó helyen, jó időben a beázás és a vizesedés), mondhatni hogy kezdett életveszélyes látványt nyújtani az összhatás, pláne annak fényében hogy volt olyan hely, ahol a tetőt csak a szentlélek tartotta, s nem az erre a célra szentesített gerenda. De mivel a tulaj a meglévő tetőt ki szeretné foldoztatni - mert olcsóbb mint egy újat hegesztetni, így egy kissé macerásabb volt a bontásosdi. Most úgy néz ki a ház, mint a Mekk-mester nevezetű bábfilm egyik epizódjában. A tető már áll valami oszloperdőn, de a falak jó része már|még nincs meg...
A vízszigetelés úgy volt mesgoldva, hogy az alapként funkcionáló téglákra rá volt terítve a kátránypapír, s erre kisméretű téglából egy sor rá volt gyógyítva, és fel volt hajtva mögé a kátrányos papiros. Utána 15-20 centi szünet következett, majd pediglen egy sor nagyméretű tégla élére állítva. Na, ez volt az aláfalazás és a vízszigetelés. Persze az aljzatbeton alatt sem volt vízszigetelés, ez annak függvényében már nem is furcsállandó, hogy nem lett volna mivel összekötni...
Így az egész fal megroskadt, amely vályogtéglák nem futóra voltak rakva, azoknak a nagyrésze félbetört (vcolt olyan amelyik többe). A cementes (ala' majdnem fekete) vakolat csont száraz volt, de az alatta lévő vályogról ezt nem lehetett elmondani. De legalább raktak rabicot a vakolat alá. A drótozás alsó másfél métere csak rozsdából állt. A bent meglévő csempézést és vakolatot egy-két négyzetméterenként lehetett szállítani. Csak tiplik meg csavarok kellettek volna és mehetett volna fel akárhová is.
Ez van. A srácnak több mint egy millába kerül majd az hogy újra lakhatóvá váljon ez az épület. No comment.
Szia! Semmiképpen ne legyen humusz, mert abban lehetnek szerves anyagok (növényi maradványok, giliszták, stb. A rozsdafarkúra vigyázzatok, nálunk egy egész csapat szokott röpködni... üdv mzm
A tél közepén vettem páratartalommérőt a kíváncsiságom kielégítése miatt, és olyan 55 - 65 % -okat mérek vele azóta is. Az 55 inkább télen volt, most a 65 -höz áll közelebb, de kellene egy kontroll páratartalommérő, mert ki tudja, hogy ez mennyire van jól beállítva. (Germán, és új.)
Azt nem tudom, hogy mennyinek kellene lennie, vályogban, de a szervezetnek ha jól todom 40-60(65) között ideális, a hőmérséklettől is függően.
Egy helyiség páratartalma száz dologtól függ - és semmilyen útmutatást nem ad a falaid nedvességére. Inkább egy falnedvességérő műszert szerezz be, ha kíváncsi vagy a falad állapotára...
Illetve még egy valamit csinálhatsz - de ehhez is le kell szedni a födémről: visszarakás előtt disznópörzsölővel átégeted a vékonyan szétterített agyagot, azaz hőkezeled. De mondom, ezt ne a fafödémen tedd...
Tovább olvasva a fórumot részben találtam megoldást: beszerzek egy páratartalommérő-t. Azzal is figyelhetném a vizesedést, illetve nálam a szárazságot. (Lehet, hogy csak én érzem úgy, hogy száraz a levegő..., a mérő mutathat mást is.) Egyébként vályogház, vályogtéglaház esetében milyen értékekre számíthatok, mi mondható megfelelő értéknek (tól-ig gondolnám)? Van ilyen tapasztalatotok?
