Hiányoltam egy olyan topicot, ahol vasúti fényjelzőkről szerepelnek képek - ezért hát nyitottam egyet. :-) Jöhetnek ide fotók mindenféle elő- és fő-, ismétlő- és tolatójelzőről: a lényeg, hogy ne ábrák, hanem valódi képek legyenek, és minél több különféle jelzésképet láthassunk rajtuk. :-)
Egy rövidebb válasz: mert az üzemi-műszaki szabályzat ezt előírja, illetve a feltétfüzetek is így tartalmazzák.
Egy kicsit kevésbé semmitmondó: a fedezőjelzők általában teljesen függetlenítve vannak a térközi dolgoktól (áramellátás, stb.), így annak zavara esetén is be tudják tölteni forgalomszabályozó szerepüket. Az esetek többségében a fedezendő pont és ahhoz a fedezőjelző előbb létesült, mint a pálya önműködő térközösítése, ezért is van a kettő szétválasztva.
Egyébként valóban lehetne akár spórolni, például az olyan nem foglalt vágány kijárati jelzőit leoltva, amelyhez nincsen beállítva vágányút, stb-stb. De ezek anyira marginális költségek, hogy szerintem nem érdemes vele vacakolni.
Kicsit OFF, de pl. senki nem foglalkozik azzal, hogy a háztartásokhoz hasonlóan csúcsidőszakon kívül a MÁV is bagóért vásárolhatná a villamos energiát. Arra a felvetésre, hogy járjanak éjjel a tehervonatok, mert olcsóbb az energia az volt a válasz, hogy a mozdonyvezető éjszakai pótléka miatt nem éri meg. Nos, szeretnék én jól kereső mozdonyvezető lenni és a kb. 100eFt nagyságrendű megtakarított energiaköltségnek megfelelően éjszakai pótlékot kapni.
Amúgy ez azt is jelenti, hogy az útátjárót fedező jelzők előjelzője szinte mindig sárga (hiszen az nyilván messzebb van a jelzőtől, mint a sorompó behatási pontja)?
Nem. Például az útosrompót fedező jelző csak akkor szabad, ha az útsorompó e van zárva. De ez mindig bekövetkezik, függetlenül a forgalmi helyzettől, a menetirányítótól, menetrendtől, bármitől. Csak a fedezendő ponton és az esetleges térközi helyzeten múlik. Bejárati jelzőnél nem. Egy pályaelágazás bejárati jelzője akkor lesz szabad, ha lesz engedély a vonatnak, elszívta a bakter a cigijét és egyébként is mindenki már alig várja, hogy menjen az a vonat.
Ezzel szemben a bejárati jelző akkor ad szabadot, ha én azt akarom.
Node itt is feltétel, hogy ne legyen foglalt a vágány, fel legyen építve a vágányút (ehhez a váltók megfelelő állása és működőképessége is kell), vagy rosszul tudom?
Nem lenne sárga utáni sötét jelző, mert az eredeti kérdés az volt, hogy ha menetiránnyal szemben megyünk és minden jelző sötét, akkor miért nem sötétek a fedezőjelzők is?
Olvasgatom ezt a vörös helyett legyen sötét a jelző... csak azt felejti el mindenki, hogy előfordulhat vonatbefolyásolás nélküli mozdony a hálózaton és lehet vonalismeret nélkül is közlekedni... Szívesen megnézem, hogy valaki papírpilótával éjjel, még csak nem is annyira ködben örömmel keresgélné-e a sárga utáni sötét következő jelzőt...
A fedezett pontét. Ha jól értem - mert ez kicsit nekem is ködös -, akkor a fedezőjelző akkor szabad, ha a fedezett pont rendben van (a fénysorompó a megfelelő jelzést adja, a váltó a helyes állásban áll és használható, stb.) Ezzel szemben a bejárati jelző akkor ad szabadot, ha én azt akarom.
Legyen mondjuk Tata, ahol a fszt. kivezérelhet csökkentett sebességű jelzési képet, holott azt műszaki ok (kitérő irány, fékút) nem indokolja. Jársz befelé sárga-zölddel, a másik oldalon vigyorog az egy zöld a kijáraton. Lelassítottál 40-re és az egésznek semmi értelme nem volt, mert egyenesben jársz be-ki.
Azt viszont még mindig nem vágom, mi különböztet meg egy nyíltvonali bejárati jelőt egy nyíltvonali fedezőjelzőtől. Tudok olyan jelzőről, amit a hozzáértők nyíltvonali bejárati jelzőnek hívnak, mégis mindhárom érintett állomásnak vannak előjelzett bejárati jelzői. Akkor a nyíltvonali jelző minek a bejáratát jelöli pontosan?
Én a fedezőjelzőt és a bajárati jelző közötti különbséget akartam érzékeltetni egyszerű módón. Az irány kifejezést arra értettem,hogy az alsó sárga fény (vagy lámpasor,vagy külön kis jelzőlap) alapján tudjuk,hogy a jelző utáni váltókon kitérő vagy egyenes irányú valtók vannak. Természetesen azt is tudom,hogy nemcsak ezt fejezheti ki de Vasútőr konkrét kérdésre próbáltam nagyon leegyszerűsítve válaszolni. Ha ez félreérthető volt elnézést. Azt pedig fel sem tételeztem hogy Te csak bemagoltad és nem érted. Igen a főjezők és előjelzők sebességjelzést adnak.
Persze. "Személyvonat indul Villányon át Mohácsra az állomástól balra, Barcson át Gyékényesre az állomástól jobbra, az első vágányról. Kérjük, a vágány mellett vigyázzanak!"
ugye ismert az összefüggés a behaladás iránya és a behaladás sebessége között. :-P Még akkor is, ha már megszűntették az irányjelzési rendszert.
Nyilván én is tudom ezt a "szabályt". Csak az a gond, hogy annyi kivétel van, hogy az egésznek már semmi értelme.
De, jelzi a behaladás irányát. Csökkentettel kitérőbe mész, nem csökkentettel egyenesbe. :-)
Kivétel akkor van, ha nincs meg a fékút a kijárati (vagy következő) jelzőkig, de ezt elkerülendő szokták olyan messze tenni a bejárati jelzőket az állomás valódi kezdetétől.
Tudod szerintem a jelzésrendszert sokkal fontosabb megérteni,mint bemagolni legalábbis addig míg van benne logika.
Csakhogy amit eredetileg mondtál (a bejárati jelző jelzi a behaladás irányát), az úgy nem igaz. Akkor se, ha most azt sejtteted, hogy én bemagoltam, te pedig megértetted.
"Kelenföld páros oldalában a második vágányon áll már az új kijáratijelző."
Erről jut eszembe: ha már hozzányúlnak Kelenföld bizberéhez, kiszedik az elágazást Kelenföld-Déli között, vagy továbbra is a földet fogja fedezni pár fényjelző?
Én eddig azt hittem, hogy a továbbhaladás sebességét és azt jelzi, hogy milyen sebességgel lehet a következő jelzőhöz érkezni, nem pedig a behaladás irányát. Ezek szerint nem egyforma piros könyvecskékből dolgozunk.
Igen abból,de azt azért nem hiszem el,hogy nem értetted a gyakorlati különbséget a két jelzőtípust illetően. Tudod szerintem a jelzésrendszert sokkal fontosabb megérteni,mint bemagolni legalábbis addig míg van benne logika. Ettől függetlenül vizsgán én sem mondanék ilyet.
