Keresés

Részletes keresés

monaa74 Creative Commons License 2015.12.01 -1 0 95

Nem olvastam el az összes kommentet, de amelyeket elolvastam, nem voltak meggyőzőek.

 

Nos:

Emberiség - sok ember, embertömeg

Emberiség elleni bűntett: sok ember, embertömeg elleni bűntett.

 

Emberiesség - ez egy viselkedésforma, csakúgy, mint: fukarság, falánkság...

Egy viselkedésforma ellen nem lehetséges bűntettet végrehajtani. Sem 'fukarság elleni bűntett", sem "falánkság elleni bűntett", így "emberiesség elleni bűntett" nem létezik.

Tehát az, hogy "emberiesség ellen elkövetett bűntett" NEM értelmezhető.

 

Igen..., a média tele van - elvileg - magasiskolát végzett szakemberekkel, de sajnos - épp az előbb hallottam megint a helytelen verziót egy hírcsatornán.

 

 

monen Creative Commons License 2012.05.08 0 0 94

Hoppá. Sorry. Sebaj, szerencsére máris találtam egy releváns online cikket a http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200801/5_santha.pdf URL alatt. Sántha Imre 'Emberiesség elleni bűntettek".  Pá. 

Előzmény: NevemTeve (93)
NevemTeve Creative Commons License 2012.05.08 0 0 93

Szerintem ez itt off-topik. Próbáld meg itt: http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9123826

Előzmény: monen (92)
monen Creative Commons License 2012.05.08 0 0 92

Sziasztok! Nekem lenne egy konkrét példám erre az emberiség versus emberiesség problémára: 

 

Tételezzük fel, hogy béke időben -akár ma- a kormányunk egy olyan tevékenységet folytat, amelynek célja ártatlan civilek kiirtása és kifosztása.  Az áldozatokat NEM etnikai, vallási, nyelvi, nemi vagy hasonló, hagyományosan diszkriminációs alapnak minősített tulajdonságok miatt ítélik kiirtásra, hanem azért mert bizonyos kombinált PSZICHOGENETIKAI tulajdonságokkal bírnak (átlagosnál magasabb intelligencia vagy szépség, ami párosul átlagosnál magasabb erkölcsiséggel, kreativitással, gazdag lelkiséggel, illetve öntudatossággal, önálló gondolkozásra és cselekvésre való képességgel), és ezeket a kombinált pszichogenetikai tulajdonságokat vagyon, szellemi tulajdon vagy befolyásos munkakör kíséri. 

 

Az áldozatok kiirtását a polgári és katonai titkosszolgálatok vezénylik le a háttérből, a rendőrség és bíróságok feladata pedig a bejelentések/felejlentések LEPLEZÉSE. Magát a kiirtást civilek bevonásával valósítják meg, akik megkísérlik öngyilkosságba kényszeríteni az áldozatokat egy sor előre megtervezett és az áldozat pszichológia profiljára szabott katonai pszichikai hadviselési taktikázással (pszichoszomatikus kínzás), amiket az elkövetők ÖSSZEHANGOLTAN ÉS RÉSZFELADATOKRA LEOSZTOTTAN VALÓSÍTANAK MEG. A taktikázások főként pszichoszomatikus kínzás taktikázások, de a terrorholokauszt csoportok/közösségek alkalmaznak nemi erőszakot, szexuális szadizmust, életveszélyes fenyegetéseket, kifosztást, gyilkossági kisérleteket (pl. fék megbuherálása, mérgezés, közútról való leszorítás kísérlete stb.), társadalmi izolálást, de facto gazdasági szegregációt, gyermekek elszakítását, más országokból való kitiltást, hivatalos ügyek szabotálását és beleegyezés nélküli terhesség megszakítást vagy meddővétételt stb. is.    A taktikázások ÉVEKEN ÁT folynak, vagy mindameddig a célszemélyeket öngyilkosságba nem kényszerítették vagy más módon meg nem gyilkolták.  

 

Lényegében államilag folytatott szisztematikus erőszakról, egy leplezetten végrehajtott holokausztról és vagyoni kifosztásról beszélünk. 

 

Egy ilyen esetben emberiség elleni vagy emberiesség elleni bűnről lenne szó?  Én összezavarodtam a terminológiát illetően, mert az angolnyelvben a "humanity" kifejezést emberiségre (az emberiség mint egész) és emberiességre (emberséges bánásmód) is alkalmazzák.  

 

Üdv. 

 

 

 

ZsB Creative Commons License 2011.11.07 0 0 90

Akkor rágjuk szájba ezredszer is: az emberiség elleni bűntett és az emberiesség elleni bűntett két különböző fogalom, két különböző jogi tényállás. Ez egy. A kettő, meg hogy nyelvi ügyekben akkor kezdődik, ha nem is a bölcsesség, de egy bizonyos szintű értelem, amikor az ember fölismeri, hogy a szavak jelentését nem ő definiálja, hanem a beszélő közösség egésze. Akár tetszik, akár nem.

Előzmény: Tiborcsik (89)
Tiborcsik Creative Commons License 2011.11.06 0 0 89

Már megint az "emberiességet" mantrázzák, éppen a Hírtévé Civil Kaszinóban, amivel kiakasztanak engem, de máshol is hallottam a napokban, pl. az ATV-n is. Na szóval, szerintem:

emberiség = az emberek összessége itt a Földön

emberség = normális, humánus viselkedés más embertársainkkal szemben

emberiesség = emberi viselkedés nem emberekkel (állatokkal) szemben

ez utóbbi meghatározás egyéni, nem kiforrott véleményem, inkább csak kérdezem a többiektől, szerinttetek is lehet-e helytálló?

Mindesntre szerintem egyértelműen a médiában rossz a szóhasználat, és kifejezetten csakis EMBERISÉG elleni búntettekről kéne beszélni, bár ez kissé anakronisztikus pártnyugdíjasok kapcsán emlegetni, bár persze, ki húzza meg a határt, hány ember elpusztí(tta)tásától számít emberiség elleni bűntettnek. 1 milliótól? 100 ezertől? 10 ezertől? ezertől, száztól?

Törölt nick Creative Commons License 2011.06.04 0 0 89

Na majd pont az Országh-szótártól fogok hasra esni... Hát akkor már inkább Karl Jasperstől és Hannah Arendttől, akik szerint a humanity "emberiesség"-ként való értelmezése, amely a német törvényben szerepel ("Verbrechen gegen die Menschlichkeit", a "Verbrechen gegen die Menschheit" helyett) eufemisztikus, mert a nácik milliók megsemmisítésével igenis az egész emberiség elleni bűncselekményeket követtek el, nem pedig csupán az emberiesség követelményét sértették meg.

(ld. http://de.wikipedia.org/wiki/Verbrechen_gegen_die_Menschlichkeit#Entwicklung_des_v.C3.B6lkerrechtlichen_Begriffs)

 

Mindazonáltal ez sem teljesen meggyőző álláspont. Ha ugyanis ez így is lenne, akkor eufemizmus ide vagy oda, "emberiség elleni" bűncselekmények címén kevesebb háborús bűnöst lehetne üldözni, mint az emberiesség megsértése alapján, tehát csak az igazi tömeggyilkosokat, az egyéb extrém elkövetőket viszont már nem. Ekként nem biztos, hogy eufemizmusról van szó, hanem inkább a crimes against humanity kiterjesztő értelmezésének terminológiai megtámogatásáról.

Előzmény: Törölt nick (88)
Törölt nick Creative Commons License 2011.06.01 0 0 87

Attól tartok, kétszeresen is félreértésben vagy. Először is itt nem preskriptív, hanem deskriptív jellegű diskurzus folyt. Másodszor szvsz az emberség szigorúbb etikai normáknak való megfelelést (pl. segíts a rászorulónak), egyfajta altruizmust jelent, ehhez képest viszont az emberiesség a minimális, elemi szintű etikai elvárások, egyszersmind nemzetközi jogszabályok  tekintetében értelmezhető (pl. ne tömeggyilkolj).

Előzmény: fautas (86)
fautas Creative Commons License 2011.06.01 0 0 86

Van emberség szavunk is, az 'emberiesség'-hez közeli jelentéssel, de ezt ebben a topikban még nem írta le senki.

 

Egyszerűsége miatt hivatalos szövegbe nem illik?

 

nyúz Creative Commons License 2008.12.10 0 0 83

És egy "embertelen" cselekedetnél mi "sérül"? Mi "vész el"? Az emberiség vagy az emberiesség?

 

 

Helyes a logika!
Egy embertelen cselekedetnél valóban az emberiesség sérül, csakhogy a hatályos magyar büntetőjog nem nagyon szankcionálja az embertelen cselekedeteket.

Ezzel szemben felsorol olyan megnyilvánulásokat, amit valami spéci fokozás következtében az egész emberiség elleniség szintjére emel.

 

Embertelen dolog például télvíz idején, szakadó esőben utcára tenni egy sokgyermekes családot, még akkor is, ha jogszerűtlenül tartózkodtak az adott ingatlanban, a cselekmény meg nemhogy büntetendő, hanem kifejezetten jogszabályok alapján hajtják végre, mondjuk egy önkormányzat, rendőri segédlettel.
Ez pl. szerintem kifejezetten az emberiesség elleni cselelkmény, de nem bűncselekmény.

Előzmény: Pusztai Telivér (25)
nyúz Creative Commons License 2008.12.10 0 0 82

mitől "emberiség elleni büntett" egy (1 darab) ember meggyilkolása?

Emberiség elleni bűntett a népirtás.
Amikor a származásuk alapján gyilkolásszák az embereket.

Aki ebben részt vesz. akár csak egyetlen ember meggyilkolásával, az ugyanúgy az emberiség ellen vét, mint aki kitalálja a megsemmisítő táborokat.

Előzmény: halinorbi (18)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.05.26 0 0 81
Nekem is ez lenne a logikus. Emberiség elleni bűncseleménynek meg az számítana, ha valaki addig robbantgatna atomtölteteket, amíg az egész légkör el nem szennyeződik, vagy kiirtaná pl. az összes elefántot. (Az egész emberiséget megfosztva ezzel e faj tanulmányozásától, szeretetétől, hasznaitól.)
Előzmény: sierra (80)
sierra Creative Commons License 2008.05.26 0 0 80
Nekem anno az emberiesség verzió mellett érvelő előadóm volt.

Szerinte ha jobban meggondoljuk, akkor az egész emberiség ellen meglehetősen nehéz lenne bűncselekményt elkövetni (mert hát hogyan?), így ez az értelmezés pongyola.
Létezik azonban egy emberiességi követelmény, amelyet kirívóan embertelen cselekedetek megsértenek, s ezzel az emberiességet alacsonyabb nívóra süllyesztik, az egyetemes emberi erkölcsi szintet csökkentik, a benne való hitet rongálják, a rá való támaszkodás esélyét eljátsszák, s ezzel emberietlen cselekedetek elkövetésére ösztönöznek másokat is (pl. a károsultakat (hja, ilyet lehet? akkor majd én is, nesze nektek!).
Például emberies cselekedet, ha egy amúgy elkerülni nem sikerült háborúban az ellenség harci erejének megtörésére koncentrálunk és nem pedig a civilek közt vérengzünk, aminek a háború kimenetele eldöntéséhez nincs köze; ennek megszegése pedig embertelen. Ez olyan bűn, ami ellen fel kell lépni, ha azt várjuk el, hogy az emberek emberies, nem pedig állatias módra cselekedjenek.
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.03 0 0 79

1961 (pontosabban 1962. július 1., ha jól emlékszem) előtt elvileg a Csemegi-kódex, tehát az 1878. évi V. törvénycikkel kihirdetett első magyar Btk. volt hatályban módosításokkal, de valamikor az 1950-es évek elején a Csemegi-kódex általános részének helyébe egy új törvény lépett, így az 1961-es Btk. hatályba lépését megelőző kb. 10 évben a Csemegi-kódexnek csak a különös része (amely az egyes konkrét bűncselekmények tényállásait és büntetési tételeit taglalta) volt módosításokkal hatályban.

 

A háborús bűncselekmények üldözéséről már 1945 januárjában miniszterelnöki rendeletet adtak ki, amely azonnal hatályba lépett, és amelyet 1945 szeptemberében az ún. népbírósági törvény (1945. évi VII. törvény) törvényerőre emelt.

Előzmény: Yogi (77)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.03 0 0 78

Na elkezdtük gombolyítani a harmadik (vagy többedik) vitaszálat. Nem hiszem, hogy bárki, aki tisztességes ember, könnyeket hullajtana a kivégzett vagy börtönbüntetésre ítélt háborús főbűnösökért. Szvsz két szkeptikus kérdés merülhet fel az ő felelősségre vonásukkal kapcsolatban.

1) Nem lett volna-e jobb felakasztani őket, csak úgy, és akkor nem sérült volna a nullum crimen sine lege, ill. a nulla poena sine lege elve? Ez az opció tudtommal akkoriban felmerült, épp a súlyos jogi aggályok alapján.

2) Miért nem vonták felelősségre pl. a szovjet oldalon is a háborús bűnösöket. E tekintetben valóban a vae victis elve érvényesült. Abba a vitába azonban nem akarok belemenni, hogy vajon jobb lett volna-e, ha az USA a sorsára hagyja a Szovjetuniót (szerintem nem).

Előzmény: Pusztai Telivér (72)
Yogi Creative Commons License 2008.05.03 0 0 77
Minden vágyam ilyen gyorsan teljesüljön: részben meg is válaszoltad a kérdést, hogy mi volt a mai Btk. előtt. Azért részben, mert még mindig érdekelne az 1947 és 1961 közötti törvényre. de ez csak kíváncsiság.
Előzmény: Törölt nick (74)
Yogi Creative Commons License 2008.05.03 0 0 76
sem a párizsi békeszerződés nem mérvadó
Pontosítsunk: szerintem nem az, és csak a crimes against humanity kifejezés fordítása tekintetében.

mi a fenéből induljunk ki.
Fogalmam nincs, de tényleg. Szívem szerint azt mondanám, hogy a tényleges használatból. Ezel csak az a baj, hogy valószínűleg nem igazol engem, a gugli szerint az "emberiség elleni" vs. "emberiesség elleni" aránya 26 800/11 000, vagyis 70,9%/29,1%, a majd harminc százalék pedig sokkal több annál, amit még hibának mernék nevezni.

Egyébként nem értem, mi az a 30 éves magyar szöveg? 30 évvel ezelőtt még nem volt emb. elleni bűcselekmény?
Úgy értem, hogy a Btk. 30 éves. Arra én is kíváncsi lennék, hogy előtte mi volt, illetve a „jogelőd” törvényben hogyan szerepelt a kérdéses bűncselekmény-csoport.
Előzmény: Pusztai Telivér (71)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.05.03 0 0 75

Jó a párhuzam! Azon is jól el lehet vitázni, mit értsünk pontosan azon, hogy ne paráználkodj... :)

 

Vissza a jogi szövegezéshez: Állítólag Napóleon mondta, hogy a jó alkotmány tömör és homályos. Tanításait - mint látjuk - később is alkalmazták. Viszont őt eszükbe se jutott kivégezni ez ellenfeleinek.

Előzmény: Yogi (73)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.03 0 0 74

A hatályos magyar jogi terminológia megítélésére nézve természetesen mérvadó a párizsi békeszerződés és a hatályos Btk. szövege is. Mi azonban nem jogalkalmazó jogászként, hanem kritikailag elmélkedünk a jogi terminológia bizonyos konkrét problémáiról. Ez két különböző tevékenység. A jogászok ezt a kritikai hozzáállást általában nem szokták gyakorolni, mert ők, hogy úgy mondjam, nem elméledni, hanem dolgozni akarnak, és munkájuk során a rendelkezésre álló szabályokból kell kiindulniuk. Mi viszont itt kötetlenül elmélkedünk, ehhez is jogunk van.

 

Ami a 30 évvel ezelőtti törvényt illeti: az 1978. évi IV. törvénnyel született meg a módosításokkal ma is hatályos Btk., amelynek itt tárgyalt megoldását Yogival egyetértve én is vitathatónak tartom.

 

A korábbi Btk., az 1961. évi V. törvény X. fejezete még "A béke és az emberiség elleni bűncselekmények" címet viselte. Ez a korábbi cím tehát teljesebb volt, de a háborús bűncselekményekre ez a teljesebb cím sem utalt. Érdekes lenne tudni, mi volt az indokolás annak idején, tehát 1978-ban az 1961-es fejezetcím megváltoztatásához, de a DVD-jogtárban pillanatnyilag nem találom az 1978-as törvényjavaslat indokolását (pedig valszeg benne van).

Előzmény: Pusztai Telivér (71)
Yogi Creative Commons License 2008.05.03 0 0 73
nem tudom, hogy miért állítod azt, hogy a párizsi békeszerződés 6. cikkében trehány lenne a megfogalmazás
Nem állítom, inkább csak hangot adok az érzésemnek. Azért, mert csak megnevezi a bűncselekményeket, de az azokra vonatkozó törvényeket vagy az illetékes hatóságot nem nevezi meg, egyáltalán, a bűncselekményeket nem definiálja. Körülbelül annyira részletezi a dolgot, mint a Tízparancsolat (igaz, hogy az a maga helyén hibátlan fogalmazás, mindenesetre hasonlóan tömör).
Előzmény: Törölt nick (69)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.05.03 0 0 72
Meg praktikusan is vitatható, hogy ezek általánosan érvényes szabályok lennének személytől, helytől és időponttól függetlenül, mivel érdekes módon csak a vesztesekre alkalmazzák, nem hallottam még ilyen eljárásról Drezda, Nagaszaki, indián rezervátumok, búr koncentrációs táborok, az ukrajnai mesterséges éhínség, a katyni mészárlás vagy Guantanamo kapcsán. (Tudom, ezek mind vitatható esetek.) Ez inkább az íratlan "jaj a legyőzöttnek" paragrafusba foglalása.
Előzmény: Törölt nick (70)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.05.03 0 0 71

Most már csak az a kérdés, hogyha sem a párizsi békeszerződés nem mérvadó, sem a Btk nem megbízható, akkor mi a fenéből induljunk ki. Az első nemzetközi szinten, a második pedig Magyarországon szülte meg ezt az izét. Kicsit olyan érzésem van, mintha a szülőktől el akarnánk venni a jogot, hogy nevet adjanak a gyereknek...

 

Egyébként nem értem, mi az a 30 éves magyar szöveg? 30 évvel ezelőtt még nem volt emb. elleni bűcselekmény?

Előzmény: Yogi (66)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.03 0 0 70
A jogfilozófusok a visszaható hatályú nürnbergi és tokiói törvénykezést azzal igyekeztek indokolni, hogy vannak bizonyos elemi, íratlan természetjogi normák, amelyek alapján a háborús bűntettek nem maradhattak megtorlás nélkül. Ezek a természetjogi normák mindenkor, tehát 1945 előtt is léteztek, 1945-ben ezeket nem megalkották, hanem csak konstatálták és írásba foglalták. Ilyen értelemben a nemzetközi katonai törvényszékek eljárása nem jelentett visszaható hatályú törvénykezést. Természetesen ez a természetjogi érvelés pozitivista jogászi nézőpontból vitatható.
Előzmény: NevemTeve (67)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.03 0 0 69
A Btk. rendszerére vonatkozó diagnózist illetően igazad van. Köszönöm ezt a megvilágosító észrevételedet. Miután azonban elismered, hogy a nemzetközi jogban három csoportba sorolják ezeket az krudélis tetteket, nem tudom, hogy miért állítod azt, hogy a párizsi békeszerződés 6. cikkében trehány lenne a megfogalmazás: szerintem inkább azt lehet mondani, hogy az említett trichotómia már ott, már akkor szabatosan jelentkezik.
Előzmény: Yogi (66)
Yogi Creative Commons License 2008.05.03 0 0 68
Vagyis ha jól értem, legalább abban egyetértünk, hogy nem feltétlenül szerencsés a Btk.-ban főcímként alkalmazni, idevonva minden bűncselekményt, ami fegyveres konfliktusok alkalmával előfordulhat.
Előzmény: Törölt nick (64)
NevemTeve Creative Commons License 2008.05.03 0 0 67
Nem nyelvészeti, hanem jogelméleti probléma, hogy ezeket a bűncselekményeket a második vh után találták ki, és visszamenőleg alkalmazták őket.
Yogi Creative Commons License 2008.05.03 0 0 66
Szvsz az ang. humanity magyarul inkább 'emberiesség', semmint 'emberiség'.
Szerintem ebben az esetben inkább ’emberiség’, de ez most mellékes. Előbb azt vizsgáljuk meg, van-e két különböző fogalom.

A párizsi békeszerződés szöveg 6. cikkében az "emberiesség elleni bűncselekmények" mellett azokkal rendszertanilag azonos szintű kategóriaként említtetnek a háborús bűncselekmények és a béke elleni bűncselekmények.
A békeszerződés szövege nyilvánvalóan nem ezzel a kérdéssel foglalkozik, a hosszú dokumentumban csak néhány, inkább jelzésértékű sort szenteltek a témának. A három említett bűncselekményt nem definiálja, így egyikről sem lehet tudni, pontosan mit ért alattuk. Ráadásul nem is hivatkozik más jogszabályra, ehelyett a vitás kérdésekben a három hatalom nagyköveteit nevezi meg döntőbírákként. Ebből én csak azt a következtetést tudom levonni, hogy e pontban igen trehány a fogalmazás, vagyis nemigen törődhettek a kérdéssel. Mindezen okokból - most figyelmen kívül hagyva, hogy helyes-e a fordítás - én a békeszerződés szövegét nem érzem komolyan számba vehető forrásnak a tárgyban.

Ezeket foglalja a magyar Btk. az "emberiség elleni bűncselekmények" genusa alá
Csakhogy teljesen összekeverve. A három kategóriából a Btk. csak kettőt említ: a béke elleni bűncselekményeket és a háborús bűncselekményeket. Ha úgy lenne, ahogy állítod, akkor harmadik címként ott kéne találnunk az emberiesség elleni bűncselekményeket. De nem, úgy tűnik, a Btk. alkotói jól összekutyulták az egészet, a crimes against humanity fogalmát belapátolták a másik két bűncselekmény alá, és az egésznek valami rejtélyes okból Az emberiség elleni bűncselekmények címet adták. Ez semmiképpen nem egyezik a nemzetközi használattal, magad is említed, hogy a fogalom ilyetén kiterjesztése csak újabban, a nem szakmai, angol nyelvű szövegekben figyelhető meg, ez pedig egy harminc éves, magyar nyelvű szakmai szöveg.
Amit e tekintetben állítok tehát, hogy a Btk. fogalmazásakor a három szóban forgó bűncselekmény (war crimes, crimes against peace, crimes against humanity) közül az utóbbit megtették a fejezet főcímének, tartalmát pedig elosztották a másik két cím között. Fogalmazási hiba, vagy szerényebben mondva jelentős eltérés a nemzetközi definícióktól.
Előzmény: Törölt nick (59)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.03 0 0 65
Corrigendum: "de nem [ide beszúrandó: feltétlenül] az egész emberiséget mélységesen megrengetőnek". Az emberiességet sértő bűncselekmény éppen egy ilyen irányú pontosítással válhat magasabb rendszertani fogalommá, amely magában foglalja a legsúlyosabb, az egész emberiség elleni támadásnak tekinthető inhumánus magatartásokat is.
Előzmény: Törölt nick (64)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.03 0 0 64
Ha akarom, én is tudom tovább bonyolítani a dolgot, jogászi-fogalmi érvekkel. Az "emberiség elleni bűncselekmény" fogalma az elnevezése alapján valami nagyon durva dolog kellene hogy legyen (mondjuk egy falu teljes lakosságának kiirtása) és ezáltal tkp. egy speciálisabb fogalmat kellene hogy képezzen, mint az "emberiesség elleni bűncselekmény", amely utóbbi persze szintén brutális magatartásokat jelentőnek tűnik, de nem az egész emberiséget mélységesen megrengetőnek, mondjuk foglyok kínzását. Ehhez képest a (magyar) tételes jogi terminológiában fordított a helyzet, amennyiben az emberiség elleni bűncselekmény a generális fogalom, azon belül találhatóak az emberiesség elleni bűncselekmények. De ez csak egy végiggondolatlan ötlet, max. egy aspektus, amiből semmi messzemenőre nem akarok következtetni.
Előzmény: Taira (63)
Taira Creative Commons License 2008.05.03 0 0 63
Hogy bonyolódjék a helyzet, itt van Graham Greene egyik regényének híres mottója:

"One cannot love humanity; one can only love people." :-)

De az emberiségre első renden én is a mankindot használnám.
Előzmény: Törölt nick (62)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!