Hiányoltam egy olyan topicot, ahol vasúti fényjelzőkről szerepelnek képek - ezért hát nyitottam egyet. :-) Jöhetnek ide fotók mindenféle elő- és fő-, ismétlő- és tolatójelzőről: a lényeg, hogy ne ábrák, hanem valódi képek legyenek, és minél több különféle jelzésképet láthassunk rajtuk. :-)
A http://www.rgsonline.co.uk/rule_modules.html oldalon található modulok segítségével végre sikerült kicsit érthető magyarázatra lelnek az Egyesült Királyságban alkalmazott vasúti jelzéseket, szabályokat illetően. Ajánlom mindenkinek.
A fényjelzős topikban eléggé OFF az elakadó előjelző, de közeledő vonat esetén az általad vázolt helyzetben én nem a rángatással szórakoznék, hanem a bejárati jelzőhöz rohannék leinteni a vonatot...
Világos, köszi. Utolsó kukacoskodás: ha egy ismétlőjelző (tehány fényjelző) ad kétes jelzést, akkor is meg kell állni a főjelző előtt? Csak mert ebben a konkrét esetben nem tudok elképzelni olyan szitut, hogy veszélyes lenne az egyébként szabad jelzést adó főjelző mellett elhaladni.
Akkor is meg kell állnod a főjelzőnél és nem haladhatsz tovább, amíg a helyzetet nem sikerül tisztáznod. Pl. alakjelzős állomás előjelzője félállásban fogad - felkészülsz a bejárati jelző előtti megállásra. A bejárati jelző viszont szabadot jelez egy karral - ha erre nyolcvanal berongylsz az állomásra, nagy baj lehet. Előfordulhat például, hogy egy megfutamodás vagy más baleset miatt vissza akarták venni a bejáratot, de az előjelző félállásban elakadt. Amíg az előjelző állítóemeltyűje nincs becsappantva, a főjelzőhöz hozzá sem tudnak nyúlni, tehát az továbbhaladást engedélyező állásban marad, pedig ők azt is megálljba akarják állítani a katasztrófa elkerülése végett. Ezért a kétes jelzést mindig tisztázni kell.
Mert a nem biztosított bejárati jelző nem utal a behaladás irányára,azt a szolgálati menetrendből tudja meg a mozdonyvezető. (Ha változik Írásbeli rendelkezésen.)
Mi a különbség?
Ennek bizber okai vannak.
Ha megfigyelted ezeken az állomásokon nincs kijárati jelző. Ez azért van,mert a berendezés (pl az úgynevezett kulcsazonosító) nem ismeri a menettervet,két dolgot tud csupán:
-lezárt vágányuton történő közlekedés
-csak az egyik bejárati jelzőt lehet kezelni.
Bizonyára meg lehetne oldani,hogy átalakítva a berendezést ki lehessen vezérelni a három fényt,(vagy a harmadik fogalmat az alakjelzőre),de akkor értelmét veszti az egész,hiszen az egyszerűsége miatt alkalmazták ezt a biztosítási módszert bizonyos (elsősorban mellékvonali) szolgálati helyeken.
Pl. kétes jelzésnél: Ha egy előjelzőn van kétes jelzés, vagy sötétség, akkor a hozzá tartozó főjelző előtt kell megállnod. Ha a főjelzőn van kétes jelzés, vagy az sötét, akkor azelőtt kell megállnod.
Ez mondjuk jogos, de csak a vörös fény esetén van különbség. Van esetleg másféle jelző/jelzési kép is, aminél van bármilyen különbség bármely két jelzőt összehasonlítva?
Mert az árbocszínezés határozza meg a jelző mozgást szabályozó szerepét. Pl. árbocszínezés nélkül bajosan lehetne megkülönböztetni az önműködő, biztosított térközjelzőt a bejárati jelzőtől. Pedig nem mindegy...
Köszönöm mindenkinek a választ (már régota érdekelt ez). A porpáci esetet ismerem (erre utaltam a kérdésemben), de ott a vonatok max. jelzés mellett robognak át kitérőbe. u.i.: cseh-szlovák verzióban nem ismersz ilyen adatokat?
A szajoli 1800-as, a porpáci 2200-as sugarú kitérő.
Mivel Porpácon 100-as lassújel van az adott helyen és egyébként is 120-as a pálya, ezért nem kell külön lámpasor (vö. Rákosheggyel, ahol az átépítésig a megelőző vágányokra is egy fénnyel jártál be).
Legfeljebb csak alkalmazták. A jelzőkön valóban rajta van a két vízszintes lámpasor, de nincs bekötve. Egyenesben vörös kijárati jelző esetén egy sárga jelenik meg rajta.
