Vegyes tüzelés esetén az általad említett külföldi nagy kazángyártók sem ajánlanak füstcsőazonos méretű kéményeket, max pellet kazánokhoz ahol az égési levegő hozzávezetést és égéstermék elvezetést is ventilátoros rásegítéssel oldják meg. Mellesleg itt is 6-9 méteres acélbélelt kéményeket írnak elő. Ezek a magassági adatok viszont tuti, hogy az EN 13348-1 alapján a bekötéstől a kitorkolláűsig szólnak, ezen magasságok felett viszont valóban előrják a huzathatároló (mondjuk inkább hogy szabályzó) beépítését. A hájper vegyes kazánoknál a hasonló nagy múltú gyártók (azért nem pelletkazán tele kütyüvel), 20kW névleges teljesítmény felett DN150 fcscsonkkal DN180 kéménytől indul 6-9m magassággal.
Ez a huzathatároló, hogyha túl nagy a huzat a kéményben, akkor folyamatosan nyitva van és engedi be a fals levegőt? Na, akkor ez vágja igazán haza a kéményt!
Azért az általad leírtakkal nem egészen értenék egyet. Azért ajánlott egy mérettel nagyobb kémény, hogy ha esetlegesen koromlerakódás van a kéményben az ne szűkítse a keresztmetszetet.
Hiába adnak meg különféle Pascal értékeket, egy kandallónak -20 fokban és +10 fokban is működnie kell. A megadott huzatigény hány fokos külső hőmérsékletre ervényes? Ez nem nagyon szokott leírva lenni a kandalló tájékoztatójában. Mert ugye, mint ezt Te is tudod a huzat elsősorban a külső levegő és a füstcsonkban mért hőmérsékletek miatt kialakult sűrűségkülönbségből, valamint a kémény magasságától függ, tehát nem mindegy, hogy kint hány fok van.
Ha így lefojtod a kandallót, akkor úgyis lesz kicsapódás, de az kit érdekel egy bélelt kéménynél. Ha erre méretezed a kandallódat, akkor mi történik, ha teszel rá fát?? Valószínűleg igencsak vissza fog pofázni. Szerintem ezért vannak a füstcsövön, csappantyúk, és ezért lehet a levegőoldalon szabályozni az égési levegő mennyiségét.
Lehet, hogy van igazság abban amit leírtál, de Pascal-okkal nem lehet egy laikusnak dobálózni!
Ja, és nem a korszerű tűzterekről beszéltem!
Én amit leírtam, az biztos, hogy működik, minden körülmények között.
Meg persze vesz valaki egy kandallót, és szűkítési engedélyért fog járkálni.
Sziasztok! Zárt égésterű kazánt rakok a régi nyitott helyére. Veszprém környékén keresnék valakit, aki a kémény bélelést megcsinálná. A friss levegő oldalról jönne, a füstgáz menne kb 10méteren. Köszönöm.
25ezer az nem keves, plane ha a kemenybe kell betenni, azaz a kemenyt meg kell bontani miatta...
Merhetek is pontos mereteket, de emlekeim szerint 30kW koruli lemez vegyeskazan, 170-es fustcso, marha nagy keresztmetszetu, nemtulhosszu kemeny. Na igen, muszaj lesz merni hogy valami ertelmest meretezni lehessen.
erről van szó, van más fajta is. Hogy neked melyik lenne a megoldás, ahhoz ismerni kéne a pontos paramétereket. Füstcső átmérő, kémény kürtő, magasság, bekötés, milyen helyiségben van a kazán és annak a légellátása?
Egy ilyen huzathatarolo hogyan nez ki? Hol lehet venni?
Szuleimnel ki lett cserelve a vegyeskazan. Az ujnak sokkal nagyobb az ajtaja meg mindene, es akarmilyen precizen be is van csukva, el is van zarva, a huzat par ora alatt kivisz belole mindent, leeg hamar, es kozben 70-80 fok a futoviz (gravitacios)
A regi sokkal lassabban egett le, pedig kevesebb cucc is fert bele, es szepen komotosan futott 50-60 fokos vizzel.
Felesleges (és káros is) a kéményeket felülméretezni a füstcsonkhoz képest.
(Egészen korrektül azt kéne írni, hogy a gyártó által előírt átmérőhöz képest, de ha ez nem egyezik meg a füstcsonkéval, akkor annál kisebb.)
A külföldi gyártók a bekötés feletti 4-5 m szabad magassággal számolnak (nem az MSZ szerinti hatásos kéménymagassággal). Ezt így a 6-7 m magas kémény kielégíti. Eggyel nagyobb méret csak az ennél alacsonyabb kéményeknél indokolt. (Esetleg még akkor, ha az égéslevegő közvetlen a tűztérbe köthető, és csak hosszú, vagy sok iránytörést tartalmazó csatornában vezethető be).
A kívánt huzat névleges teljesítményen 10-12 Pa, kisebb intenzítású tüzelésnél min. 5 Pa, de max. 18-20 Pa (a füstcsőben mérve). Ezt bőven tudják a fenti méretű kémények, sőt, már általában azok is túlteljesítik. Nem ritka, hogy 30 Pa feletti huzatot mérek bennük. Van is olyan gyártó (aki épp ezért) öntvényrepedésre csak huzathatároló beépítése esetén vállal garanciát.
A korszerű tűzterekkel már 8-12 óra folyamatos, megrakás nélküli tüzelés is lehetséges. Ezt úgy érik el, hogy a jól szigetelt tűztérnél teljesen elzárják a primer levegőt, és csak a szekunder levegő táplálja az égést. Azaz egy nagyon nagy fojtáson keresztül szív a kémény, jóval kisebb füstgáz tömegáram és alacsonyabb füstgázhőmérséklet mellet. A túlméretezett kéménynek ez valószínűleg nem fogja megtartani az üzemi hőfokát, megnő a kicsapódás veszélye.
8 m feletti kéményeknél már inkább azon érdemes gondolkodni (bevállalva egy szűkítési engedély költségét), hogy a füstcsőcsonknál eggyel kisebb átmérőjű kémény készüljön, vagy érdemes felszerelni egy huzathatárolót.
80 lakásos társasház 285kW-os Viessmann kazán és Weishaupt égőfejéhez keresünk külső kondenzációs hőcserélőt. Jellemzően 130-170C között változik a füstgáz hőmérséklete és 300-450kg/h között a tömegárama. Ezek alapján megközelítőleg 35kW-os kondenzátorra van szükségünk.
Namost "neves" gyártók 2-2,5 milláért akarják ránksózni. Az igaz, hogy eloxált aluminiumból le is gyártathatnánk egyet ennek a töredékéért, csak akkor meg a kéményseprő dobna egy hátast, mivel nem lesz papirunk róla, hogy be lehet azt a valamit kötni a füstcsőbe, miközben ugye túlnyomásos a rendszer, és van vagy 2m kéményünk a padlástér fölött, szóval bármit odatehetnénk, menne minden tovább.
Tud valaki abban segíteni, hogy honnan lehetne reális áron ilyen külső kondenzátort beszerezni, amit szabályosan be is köthetünk a füstcsőbe (200-as acél)???
Igen, én is úgy látom hogy legjobban járok ha fogok egy normális épületgépészt aki megtervezi az egészet - eggyel jobban meg van ez a dolog kavarva mint gondoltam, hiába vagyok magam is műszakis. Köszönöm a segítséget, legalább kb akkor képben vagyok és nem esek neki míg nincs normálisan megtervezve. :o)
A kémény dolog: egy túrbós kazánhoz olyan légtömör , szivárgásmentes füstgázelvezetést kell beépíteni, hogy amikor a kéményseprő viszi a tömítettségvizsgáló műszerét és azzal 200 Pascal-lal megnyomatja a csövet, akkor azon a megengedett határ alatt legyen a szivárgási érték. Mivel a mostani kazánodnak minimum 13 centis a füstcsőátmérője, a kéményben lévő béléscső sem lehet kisebb, de ha ugyanezt a csövet akarod majd később túrbós kazán égéstermék elvezetésére is használni, az annak kicsit nagy lenne, hiszen a t kazán füstgázelvezetője 60-80 mm-es. Keress fel egy olyan épületgépész szakembert akinek van kéményméretező programja és számításokkal igazolni tudja a kialakított rendszer helyességét.
Homlokzati kivezetés nem lenne szerencsés mert földszinti a lakás, fölöttem laknak - az elszívó pl oda van kivezetve, és fent állítólag panaszkodtak a kajaszagra, tehát biztos hogy náluk landol a cucc ami a falon kimegy. Három kémény mellett meg nehéz lenne kimagyarázni hogy nincs más megoldás. :o) Dehát ki tudja, érdemes lehet megnézni a dolgot.
A kémény dolog nem teljesen világos, én úgy értettem amit írtál hogy anyagában/minőségében a zárt égésterűhöz csinált kémény strapabíróbb, ezért ezt fel lehetne elvileg nyílthoz is használni, viszont (gondolom a turbó miatt) muszáj kisebb átmérőre méretezni, ezért mégsem lehet. Ezek szerint nincs értelmes megoldás, ha egyszer át akarok térni zárt tüzelésűre akkor újra kéne béleltetni a kéményt?
1. A nyílt égésterűvel használhatnád a zárt égésterűhöz készített kéményt, de ez fordítva nem igaz. És csak használhatnád, mert a zárt égésterűé sokkal kisebb átmérőjű mint a nyílt égésterűé. Érthető? 2. Osztott rendszernél inkább az oldalfalról biztosítsd a levegőt, nem szerencsés ekkora gravitációs huzat ellen dolgoztatni a ventilátort.
Homlokzatra nálatok nem engedik meg kivezetni az égésterméket? Azt hiszem márciustól nem építési engedély köteles. Nálunk átalakításnál, ha nincs más lehetőség, akkor megengedik.
Na megint eggyel tovább vagyunk. Megjártam kéményseprőéket, akik azt mondták hogy elvileg eddig nem volt feltétlen kötelező a bélelés, de hogy a mosntani körút után már nemtommilyen papírokat fognak osztogatni a közös képviselőknek mert valami szabvány szigorodik és mindenkinek meg kell csináltatnia. Bár nekem eléggé kamuszagú volt ahogy a hölgy és a kéményseprő úr előadta a dolgokat, úgy néz ki hogy ezt a költséget sajnos benyelem és nem tudom az előző tulajra átruházni (mint kiderült évekig nem jutott be hozzá a kéményseprő). Mivel a kémény uszkve 20 méter, szeretném elkerülni a koncentrikus bélelést, ide merült fel két kérdés:
1. Nyitott és osztott üzemű zárt kazánnak ugye a sima csöves bélelés kell, van ezek között különbség, vagy ha most megcsináltatom nyitotthoz akkor később gond nélkül le lehet-e cserélni a kazánt zártra? A kéményseprő emlegetett valami kipufogót vagy mianyavalyát, ez nekem nem sokat mond.
2. A bejövő levegőt egy zárt kazánhoz vagy az oldalfalról (4-5 méter cső) vagy egy használatlan kéményen keresztül (20m) tudnám biztosítani, ellenjavallt-e bármelyik ezek közül? (A kémények közvetlenül egymás mellett vannak.)
A célom az lenne hogy egyelőre megoldjuk a helyzetet a nyitott kazánra légbeejtőkkel ezzel-azzal ha kell, de úgy hogy később zárt égésterűre (osztott rendszerben) minél kisebb költséggel át lehessen alakítani.
Készítess egy hő és áramlástechnikai méretezést, légellátás méretezéssel. Ebből minden kiderül ... ha lehet a Lei... vagy Sch... mindenképp legyen hőszigetelt. (LSK, UNI***Plusz, régi SIH) nem okoz később meglepetést.
A GMBSZ 1.sz. módosítás II. fejezet, fogalommeghatározások:
Légtér összeköttetés: Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró.
Kissé nagyzolt volt a meghatározás, de véleményem szerint fedi a valóságot ... a gázszolgáltató szerint legtöbbször igen.
Egy totál személyes kérdés ... jössz / jöttök Kecskemétre a "V. Kéménykonferenciára"?
5,5 méter magas lenne a kémény. Néztem a kandallókat 120-150-es füstcsövet írna hozzá. Leier is akcióban lenne 16-os/6m: 116,000, 18-as/6m:132,000, 20-as/6m: 140,000 lenne és ingyen kihoznák és akkor még ebből lejön a raklapdíj ha visszaviszem. Ezért gondoltam, hogy inkább egyben megveszem mint építgetem. Lehet, hogy így olcsóbban kijön mintha felépítem kisméretü téglából és akkor még ott van a saválló acél béléscső. Azt mondták, hogy ez mindenképpen kell bele.
A kémény átmérője először is attól függ, hogy mekkora a kandalló füstcsöve, másodszor pedig attól, hogy milyen magas a kémény. Ha tudsz kb 7-8 méter magasat építeni, akkor elég egy mérettel nagyobb kéménykürtő, mint a füstcső (tehát ha 16 centis a füstcső akkor 18 centis legyen a kémény és így tovább), ha mondjuk csak 5 méteres a kéményed akkor két mérettel legyen nagyobb, ha viszont 8 méter feletti, akkor elég akkora, mint amekkora a füstcső.
A Lei... nem rossz, de nézd meg a Schi... -t, most akció van náluk. Én is most vettem egy 6.67 méteres 20 centis átmérőjű SIH rendszerűt 140.000-ért. Leállnak a SIH rendszer gyártásával és most ami van még raktáron azt kiárulják.
Abban szeretnék tőled tanácsot kérni, hogy az átépítés alatt lévő házamba kéményt akarok építeni. A végeredmény egy öntöttvas kandalló lenne hozzá társítva kb 7-8-9-10Kw-os. Milyen átmérős kéményt javasolsz? 14-16-18 vagy 20-as? Gondolkodom a leier kéményben. Mik a tapasztalataid róla?
"Beltérben és légtérösszeköttetés esetén a GMBSZ előír még egy önműködő ajtóbehúzó rendszert is, az is plusz költség." - ez merre van a GMBSZ-en belül?
Na akkor utánanézek néhány dolognak és majd jelentkezem. Telefonon megkérdeztem a főgázt, 2000 óta nem találtak a lakáshoz érvényes MEO jegyzőkönyvet, pedig 2004 tájékán volt felújítva... irány a kéményseprőhivatal.
Kivéve a kitorkollásuk elhelyezésére vonatkozóan. Ráadásul azt is hibásan, főleg az MSZ EN 12391-1 tekintetében. Bélelni meg csakugyan nem kötelező ha üzemi körülmények között bizonyíthatóan nem történik meg a kondenzáció a kéményben. Egy 14x14 cm falazott kéményben viszont tuti hogy megtörténik ... vagyis kijelenthető, hogy szinte kötelező. Beltérben és légtérösszeköttetés esetén a GMBSZ előír még egy önműködő ajtóbehúzó rendszert is, az is plusz költség.
Sem a GOMBSZ, sem a GMBSZ nem rendelkezett, nem is rendelkezik most sem a nyílt égésterű gázkészülékek égéstermék-elvezetőiről. Kéményseprői hatáskör volt eddig is és most is az. Ha a kéményseprő adott papírt bélelés nélkül, akkor nem kellett kibélelni! Mint írtam utánanézhetsz a gázszolgáltatónál, ha hivatalosan volt engedélyeztetve!
1. Önmagában a nyílt kazán beltérben nem problémás? Szigetelt ajtók vannak, frankó műanyag ablakok, légbeejtő külön nincs. Az egyetlen beejtő maga az elszívó, de ezen dől be télen a hideg és épp most akartam visszacsapó szelepet tenni bele - ezzel gyakorlatilag megszűnne a lakás értékelhető levegőutánpótlása, ez nem gond?
De, önmagában a nyílt égésterű kazán lakáson belül egy potenciális veszélyforrás. Ha bármilyen okból kifolyólag (szélviszonyok alakulása, madártetem, darázsfészek, lehulló tégladarab, törmelék kéménybe esése miatt) nem távozik az égéstermék a kéményen át, akkor probléma van.
