A legjobb gazdasági elmélet, ami alátámasztja a tandíjmentes felsőoktatás szükségességét, az az ún. Solow-féle növekedési modell humántőke-tényezővel bővített változata. Sajnos ez agazdasági elmélet - ki tudja miért - kevésbé ismert hazánkban, valahogy nem hangoztatják az ún. "mértékadó közgazdászok. Az itt (http://www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/oktatasi_anyagok/download/20070518_Novekedes.doc) található előadás szövegében van említés a modell lényegéről (1.2.2.1). A Mankiw-Romer-Weil szerzőhármas "Contribution to the Empirics of Economic Growth" c. könyve szerint az egyes nemzetgazdaságok közti jövedelemkülönbségek napjainkban 80%-ban a humántőke eltérő minőségéből/képzettségéből adódik, és csak kisebb részben az olyan hagyományosnak tekintett tényezőtől, mint a megtakarítási ráta vagya népesség növekedési üteme. Vagyis ha egy kormányzat fejlődő nemzetgazdaságot akkar, akkor a legjobb beruházási terület az oktatás (mindhárom szinten), és a K+F tevékenységek finanszírozása. A jelenlegi szándékok pont ennek ellenkezőjéről árulkodnak. Vagyisa tandíj legfeljebb akkorlehet indokolt, ha valaki nem megfelelő eredménynel végzi a tanulmányait (és itt most nem kérnék a legjobb 15% tandíjmentes című olcsó demagógiából, mivel aki járt egyetemre, fősiskolára, az tudhatja, hogy a 15% irreális arány), viszont ebben az esetben inkább azok befejezése a járandó út, valamint az állam részéről a nem versenyképes ill. a nem megfelelő képzést nyújtó intézmények ill. szakok bezáratása.
Azért érdekes, hogy ennyi pénzt fordít és mégis szükség van a tandíjra, mi ez népnevelés? Bár felteszem semmi köze ennek a közelgeő választáshoz, de egy icikepicikét egybeesik vele.
nem akarok kekec lenni, de a közepes gyerekeknek nem biztos, hogy egyetemen lenne a helye, egy jobb, de tudást ígénylő szakma valószínűleg jobb lenne nekik, valszeg többet is kereshetnének...
a jó/jeles emberkéknek lehet egyetemre menni... és az szülöknek, ha az anyagi helyzete kb. azonos... akkor tényleg csak az számít, hogy, hogy felvételizik és tanul...
árnyalja a képet, hogy ha valaki bio-kémia tárgyakból erős akkor annak célszerű olyan területre menni... aki meg matek annak műszaki... persze, velószínűleg a végyaik 50% egyeznek az erősségeikkel és inkább média, jog, közgáz, szabad bölcsészet felé vonzodnak...
egyébként, minnél jobban lemész az egyén sztintjére, annál komplexebb lesz a rendszer, és a nagy általánoságok elvesznek, mertha egy szülő nem akarja támogatni a gyerekét akkor annak annyi, ált. ha igen akkor könnyebb...
de a döntést a szülő ls gyerek számára is átgondolandóbbá teszi, hogy ha van önrész...
A tök átlagoson magunkat értem: a 30 fős osztály 27-29 tanulóját (mert max. 1-2 kiemelkedő tehetség van és ugyanannyi alulteljesítő). Ha levágjuk az alsó-felső végletet, akkor marad az átlag, amelyben persze vannak négyes és közepes tanulók, vannak olyanok, akik biz. tárgyakból elég jók, másokban gyengébbek, de az itt a kérdés, hogy min múlik a további pályájuk.
Ha elsősorban a szüleik státuszán, anyagi helyzetén - márpedig így állunk -, az nem jó. Nyugodtan elfelejthetjük a kiugró képességűeket: az ingyenes és költségtérítéses helyek az átlagos képességú tanulók közt oszlanak meg fele-fele arányban, és az a kérdés, kinek van nagyobb esélye bejutni az ingyenes helyre. Vitán felül a nagyjából azonos képességű, de jobban eleresztett gyereknek.
Ez sem igaz, mert a tapasztalatok szerint amennyi tandíj befolyi ka rendszerbe, annyival csökken az állami hozzájárulás. És ez a hozzájárulás nem K+F tevékenységekre megy el...
Nem vagyok, tudom, hogy a tököt begurítják, oszt lesz valami papírja amire semmi szüksége, a család helyzete miatt...
A pozitív diszkrimináció, korai fejlesztés, stb. ezért lenne fontos ill. fontos...
oktatáshoz kötni családi juttatást, segélyt stb..., kistérség hátrányos helyzetüek képzéséért + forrás (meglepődve láttam, hogy erre akarnak pénz költeni, ami nem hülyeség, jól hangzik, de egyenlőre szkeptikus vagyok...)
(diszesnek támogató, átlagos anyagi helyzetbe levő családba is nehéz, jó aggyal, látom a saját kisfiamon, mit küzd, és mi is küzdünk vele, egy dögerős suliba... iszonyat meló, de baromira jól alakul...)
mit értesz tök átlagoson? ez itt a bibi...
aki egyetemre kéne, hogy járjon az jobb mint az átlag, annak kéne lenni ez a népesség 25-30% kéne, hogy legyen... elvileg, neki mivel vannak szociális és tanulmányi ösztöndíj stb lehetőségeik, + energiával, munkával elvileg simán elvégezhetik...
a népesség zöme 40-60% az kéne, hogy szakmát, képzetségget, max. BA jellegú emelt képzést kapjon... na ezek egyetemi képzése ami érdekes...
Nálunk is a csoport durván fele kibukott, vagy annyi tárgyat görget maga előtt, hogy nem nagyon fognak bírni vele. És valóban nem szeretik a húzós tárgyakat. Pedigegy részük költségtérítéses. És így sem a kemény vizsgákat kedvelik, hanem a minél egyszerűbb diplomaszerzést. Szóval nem igaz az az állítás, miszerint a tandíjtól nőni fog a felsőoktatásban a minőség.
jártam, és ha tud... akkor meg lehetett... 1x velem is előfordult, de túléltem, 2x átmentem... (igaz ez a tanár hirhedten hülye volt... félévente jelentették fel, 2x megverték, autója is rendszeres időközökben összetört... aztán volt, hogy évekig eltiltották a vizsgáztatástól...)
és mivel egyetemen oktatok is (felkérnek időnként még volt munkahelyemen :)
látom ez változott, ha egy tanár követelni mer akkor már feljelentik lazán... egy korrekt, de szigorú számonkérésnél is... szóval árnyaltabb lett a kép... kicsit...
ps. a szar és bunkó oktatók kiszelektálására kitalált módszer nem hatékony és gyakran inkább a tanárok besztatására szolgál...
egy-eyg ilyen azért belefér... szándokasn addig nyomni valakit, hogy évismétlő legyen, az nem szokás, és balhé van belőle, nem vállalják fel...
meg minek, jobb helyeken 3 évre az évfolyam 30-60% lemorzsolódik...
emlékszem mi 65-en kezdtünk (évismétlőkkel együtt...) 30 diplomáztunk, késöbb még 3-an (-1-2 év) és ez nem a genyóság miatt volt...
Ne legyünk képmutatók: ha az elitbe születtél, akkor lehetsz diszlexiás, szellemi fogyatékos, bármi, akkor is lesz diplomád (sőt simán lehetsz az USA elnöke) - ugyanezen adottságokkal mars a kisegítőbe, ha rossz helyre születtél. Ha szegény a család, de te kiugróan tehetséges vagy, akkor van esélyed ösztöndíjakkal és rohadt sok munkával feltörni.
Egyik szélsőség sem baszik egy öltést sem a társadalmi mobilitás vagy igazságosság szempontjából. Azt kell megnézni, hogy a tök átlagos képességű gyerekekkel (az abszolút többséggel) mi történik. szvsz itt válik el a szar a májtól.
A. cociálisan hátrányos a gyerek akkor jár szociális ösztöndíj, ha ven esze akkor vannak mindenféle támogatások, a tanulmányi mellet...
B. megpróbálod kigazdálkodni, az a mi a tanulmányija mellet kell... pl. előre takarékoskodni, segítad ahogy tudod (ha annyir szarul állsz akkor A.)
lehet kollégiumba is lakni...
vagy vehetsz neki lakást, a albidíj =/> a hitel havi részleténél...
C. ha a gyerek annyira hülye/lusta, hogy tanulmányit sem kap, akkor vagy állod a cehet, vagy nem, te döntöd el, mi a fontos neked, meg ő hogy neki megéri-e
ne már... komolyan azt gondolod, hogy a szoclib kormány alatt a ballib elit gyerekei tanulnak ingyér, kormányváltás után meg a jobbos elit - eddig segédmunkára szorított - gyerekei váltják őket?
Ez szerencsére nem igaz, de ettől a valóság semmivel sem rózsásabb: tök mindegy, ki van kormányon, az elitből (édesmindegy a jelző) nemcsak a felsőoktatásba könnyebb bejutni, hanem az állami (értsd társadalmi) finanszírozású helyekre is. Ez ügyben csúnyán félrevisz ez a jobbra-balra vagdalkozás. (Ami még nagyobb baj, hogy nem csak ez ügyben.)
Igen, ez is egy probléma, ezért nem (ezért sem) tudok 100%-ig azonosulni az ún. polgári ellenzékkel. Persze azért azt látni kell, hogy az ő ilyen jellegű klientúrájuk jóval kisebb létszámú...
Azért ha jártál egyetemre/főiskolára, tudnod kéne, hogy egy hallgatót úgy is meg lehet buktatni - ha a tanár úgyakarja - , hogy simán teljesítené a követelményeket...
Nem az a kiváltság, ha valaki eléri a ponthatárt. Hanem az, hogy a hallgatók fele - további teljesítménytől függetlenül - tandíjmentes, míg a másik fele (szintúgy teljesítménytől függetlenül) fizet, mint a katonatiszt.
Az átjárhatóság hiánya valóban nem jó, de ha pl. az államilag támogatott elhasal egy félévben, akkor fizeti a TUF-díjat ill. az új félévre a tandíjat.
De valóban ez a megoldandó kérdés, vagyis hogy aki bent teljesít, az ne fizessen, de a 15%-os limit nevetséges. Meg úgy általában az egységes limit is, mert pl. a BME-n vagy a Corvinuson még egy 2-es/3-as átlag is telejsítmény lehet, míg valami gagyi suli gagyi szakán talán a 4-es sem az...
"Speciel a büfé szakos naplopók jelentik a legkisebb tételt." Biztos?
A felvételizőket nem érdekli, hogy lesz-e állásuk Világgazdaság 2006. augusztus 4., péntek 7:49
A kívánatosnál kevesebben jelentkeznek azokra a termelői szakokra - gépész-, villamos-, vegyész-, környezetmérnök -, amelyek elvégzése után nagy eséllyel találnának maguknak jó állást. Így nem véletlen, hogy ide alacsonyabb ponthatárral is be lehetett jutni.
A Pannon Egyetem Karrierirodájának igazgatóját meglepte a ponthatár alakulása, az, hogy az idén sem változott a tendencia. Puskel Márton a lapnak azt mondta: a diákok egyszerűen nem veszik figyelembe a munkaerőpiac igényeit, továbbra is az elosztói szakmák - jogász, közgazdász - a népszerűek, holott ilyen diplomával egyre nehezebb elhelyezkedni. Viszont a kívánatosnál kevesebben jelentkeznek azokra a termelői szakokra - gépész-, villamos-, vegyész-, környezetmérnök -, amelyek elvégzése után nagy eséllyel találnának maguknak jó állást
Vadász György, a BKIK alelnöke úgy véli, rendkívül rossz a hazai foglalkoztatási szerkezet, és különösen komoly gondot jelent, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek egy része azonnal munkanélküli lesz. Ennek az az oka, hogy a felsőoktatás elszakadt a való élettől, nem követi a gazdaság igényeit.
A kialakult helyzet igen rossz hatással van a magyar gazdaságra, de arra is, aki sokévi tanulás után sem talál magának jó állást. A kamara - felismerve a problémát - keresi a kapcsolatot a felsőoktatási intézményekkel. A Budapesti Gazdasági Főiskolával már meg is állapodtak arról, hogy mindkét intézmény kidolgozza, milyen segítséget vár el a másik féltől, hogyan tudnának a jövőben együtt dolgozni. Ennek egyik formája lehet, hogy a kamara javaslatot tesz a főiskola záródolgozatainak témájára, majd az elkészült anyagot hasznosítja.
Pont ez lenne a lényeg, hogyaz ilyen szakokat ne támogassa az állam. De sajnos valamiből el kell tartani a balliberális "szellemi elit" amúgy semmi másra nem alkalmas tagjait...
Ez így igaz de egy kormányváltás után a nemzeti-konzervatív "szellemi elit" amúgy semmi másra nem alkalmas tagjaival cserélnék le őket, hiszen a klientúrát ki kell fizetni. Szóval mi változna? A megcsontosodott uram-bátyám viszonyrendszer (gyakorlatilag mafia) miatt képtelenség akár a közigazgatást, akár az oktatást vagy az egészségügyet belülről, felülről érdemben átalakítani. Nem véletlen, hogy senkinek nem sikerült, sőt mégcsak bele sem mertek vágni. "sorra csörögtek a telefonok, és minden érintettről kiderült, hogy valakinek a valakije"
Ezért kell legalább részben piaci versenyt generálni, ami tényleg nagyon szar és ezer baja van de egy ennyire korrupt országban mást nemigen lehet csinálni.
Nem az a kiváltság, ha valaki eléri a ponthatárt. Hanem az, hogy a hallgatók fele - további teljesítménytől függetlenül - tandíjmentes, míg a másik fele (szintúgy teljesítménytől függetlenül) fizet, mint a katonatiszt.
Ha megnézzük a ponthatárt elérő, így tandíjmentes szerencsések statisztikáig, akkor némi leegyszerűsítéssel oda jutunk, hogy az elit ingyenes tanulmányait finanszírozza az egész társadalom, míg a nehezebb helyzetből fölfelé igyekvők komoly áldozatot hoznak a diplomáért. Ráadásul az elithez tartozók a külföldi részképzéseket is megengedhetik maguknak, ami még ösztöndíjjal együtt is olyan plusz költségekkel jár, amit nem hogy a szegények, de az átlag sem bír el.
(A másoddiplomásokat a korrekt összehasonlítás miatt kihagynám a dologból.)
Pont ez lenne a lényeg, hogyaz ilyen szakokat ne támogassa az állam. De sajnos valamiből el kell tartani a balliberális "szellemi elit" amúgy semmi másra nem alkalmas tagjait...
Ez egyébként így van. Sok helyen időnkét a normál nappalisokat is rendesen szivatják, hogy Tantágyújrafelvételre kerüljön sor, és így legyen némi TUF díj bevétel. Persze nem csak ezért rossz a költségtérítéses rendszer, de ez is egy újabb érv.
A fizetősek egy része vagy azért fizet, mert nem érte el a ponthatárt, vagy azért, másoddiplomás képzésre jár, mint pl. én.
Annyira ne mtartom kiváltságnak azt, ha valaki eléri a megkövetelt ponthatárt. Persze valóban megfontolandó lenne a tanulmányi eredmények ismeretében oda-vissza átjárási lehetőséget teremteni a rendszerben, de ettől még az alaphelyzet, miszerint társadalmilag ez az egyik - ha nem a legjobb -- befektetés, az továbbra is áll.
T. topiknyitó! Méltányolom, hogy racionális alapon próbálsz érvelni a "tandíj" ellen, de az idézett elemzés rohadtul nem alkalmazható a hazai helyzetre, ahol eleve hamis az a kérdés, hogy legyen vagy ne legyen tandíj a felsőoktatásban, amikor a a hallgatók fele keményen fizet, mert csak költségtérítéses helyre jutott be.
A kérdés az, mi indokolja, hogy miközben a diákok egyik fele keményen fizet és (családjával együtt) súlyos áldozatot hoz a diplomáért, a másik fele ne fizessen egy fillért se.
Ha nem ez lenne a valóságos helyzet, akkor lehetne értelmes vitát folytatni a felsőoktatás ingyenességéről (érts: össztársadalmi finanszírozásáról), amire Te kísérletet tettél. Az adott felállásban azonban csak arról vitázhatunk, hogy fenn akarjuk-e tartani a kiváltságosok/szerencsések kiváltságait.
Az oktatás nem = a diploma osztogatással. Tanulni lehet szakmát is...
Tudnál mondani 3-4 olyan szakmát, amiben el is lehet helyezkedni?
Gondolkodtatok már azon, miért alakult így az oktatás szerkezete?
1990-94 között rengeteg gyár -ezért munkahely- szűnt meg!
Az építészmérnökök, a gépészmérnökök, a műszaki szakik szélnek lettek eresztve.
SEHOL nem tudtak elhelyezkedni!
Építészek lettek magántervezők, de gépészmérnök, a vegyész, a bányamérnök nem tudott a tudásával magánvállalkozásba kezdeni.
Ezek ügynökök lettek meg Tesco árufeltöltők!
Naná, hogy nem engedte a gyerekét műszaki pályára!
A szakmunkásoknál nagyjából ugyanez a helyzet!
A szövőnők, a cipőfelsőrész készítők, a nagyüzemi varrónők, a konzervipari dolgozók, de még a Győri Kekszgyár dolgozói is egyik napról a másikra váltak munkanélkűlivé!
Esztergályosról, marósról, már nem is beszélve.
Beindítják a mérnökképzést, szakmunkásképzést és hol fog dolgozni az onnan kikerülő szaki?
Úgy pedig nagy elánnal lehet ám tanulni, hogy tudom, most küszködök a tananyaggal, oszt 46 éves koromig építkezésen adogatom a téglát.
