Ezek szerint, ha valaki épít magának egy családi házat, és nem egy vállalkozó csinálja a szerkezetet, a tetőt, a gépészetet, a burkolást, a nyílászárók elhelyezését ... , akkor kötelező a műszaki ellenő?
Ez régen is így volt, vagy csak most, az új szabályozás óta?
Nagyon kiváncsi vagyok, hogy ez hogy fog működni? Med hogy mit tudnak meg erről az építtetők, és a kollégák is. Amíg (legalábbis nálunk) sok esetben úgy zajlik a tervező keresése, hogy felhívnak és megkérdezik, hogy mennyiért terveznél meg "egy db házat" és mindig lesz , aki aláígér, addig nem a minőség fog dönteni. Amíg egy bejárati ajtó árát is sokallják egy tervezésért, addig kiváncsi vagyok, hogy az egyre növekvő kötelezettségeket és költségeket hogy fogják elfogadni az emberek.
OFF/ Nálunk még nagyobb gond, hogy a szomszédos építésügyi hatóságok emberei összedolgoznak, és egymásnak adva a tervezési feladatokat gyakorlatilag a többségnek csak a maradékot hagyják. Sőt az egyik kolléga saját területén is tervez(neki nincs tervezési jogosultsága) , csak más nevében. Ez nem pletyka, ez tény. Mindenki tudja. Hogy miért nem lépnek a felettesek? Nem tudom. Nekem régi ügyfelem is jelezte pl.hogy engem bízna meg szívesen, de bement a hatósághoz, ahol tervezést és "rugalmas" ügyintézést is vállaltak egy csomagban. Bolond lett volna, ha nem fogadja el. A kívülálló (pl én is), pedig hallgat, mert kis település, mindenki mindenkit ismer, és nem akarom, hogy szemétnek tartsanak, meg irígynek. Persze nem erről van szó. Csak vérlázító.
Ja igen azt elfelejtettem leírni, hogy ez azt is jelenti, hogyha készít egy építész egy engedélyezési tervet és nem rendelik meg tőle a törvényben előírt minimális kiviteli tervanyagot és lemondó nyilatkozatot sem ad a kiviteli tervekhez, simán felnyomhatja az építtetőt a tervhiány miatt, ha meg más készít tervet azt amellett, hogy megbüntetheti az építésfelügyelet, még etikai vétséget is elkövet és fegyelmit kaphat.
A kiviteli tervről van szó. Ezt jelenti, hogy a törvényben már régóta előírt kiviteli tervet nem készítheti csak kamarai tag, tehát pl a kivitelező építésze aki nem kamarai tag, nem készítheti. Ki van ez jól találva. Kamaránk ismét jól lobbizott, de ez sem a mezei építészek érdekeit fogja védeni.
Ez nagyon durva.:-( Kérdés, hogy az az országosan azt hiszem 100fő alatti építésfelügyelő hogyan lesz képes ellenőrizni. Az építésfelügyeleti ellenőrzést (eddig) mindig jó előre bejelentik, ezért jó pár dolog korrigálható lesz még előtte. Van, ami nem. A megfelelő tervezési jogosultságot nem értem, mert az új szerint be kell adni a doksival együtt a másolatot. A hatóság meg ellenőrizzen!És utasítsa el, ha úgy találja jónak. Ha csak ennyit nem értenék!:-((
Szerintem! ha nem hivatalosan kerestek meg, akkor aludj nyugodtan addig, ameddig felszolitanak, hogy bontsd le. Utana, ha megered, raersz donteni, hogy mi legyen a garazsoddal.
Ha ne adj Isten a garázsban tűz keletkezik, ami átterjed a szomszédban lévő épületekre is, és leég a fél utca, a szomszédok akkor is olyan "segítőkészek", barátságosak lesznek, mint amikor "hamis tanúzni" kellett? Egyébként sem olyan nehéz rájönni, ha valaki valótlan nyilatkozatot ad.
A legbiztosabb: Írni kell egy kérelmet, melyben az iránt kell érdeklődni, hogy az adott ingatlanra (helyrajzi szám, település, utca, házszám megjelöléssel) hova helyezhető el egy garázs, milyen paraméterekkel (beépítési százalék, építménymagasság, homlokzati anyaghasználat, szín stb.). Ennyi.
Ne jelentsed be, abból neked előnyöd nem fog származni, hátrányod meg esetleg igen.
Én kivárnék: ha nem lehetne oda olyat építeni (oldalkertbe szerintem kb. semmit se lehet), akkor úgysem adnának rá engedélyt, ha meg nem szólnak, és eltelik 10 év a felépítéstől, akkor már semmit nem tudnak csinálni. Ha meg szólnak, még mindig le lehet bontani (ez még ingyen van, ha a hatóság bontatja el, az már pénzbe fog kerülni). Ja, és akkor még lehet olyat is játszani, ha a szomszédok eléggé "segítőkészek", hogy mást mondasz építési időpontnak, mint a valóság, és ha nem buksz le semmivel (pl. beépített anyagra ráírt, elolvasható gyártási dátum, a szomszéd Józsi bácsi máshogy emlékszik, stb.), akkor lehet azt mondani, hogy már 10 éve áll.
Egyébként önkormányzati alkalmazottnak alapból nem hisszük el a nem írásban adott "szakvéleményét". Sorry, ez egy komoly tanulsága az esetnek. Hogy miért? Mert bármit mond, azt nem lehet rajta számonkérni, és ugye valaki más fogja megszívni.
Nem a szabályok megkerülésével akartam építeni a garázst, sajnos félretájékoztattak.Én is a megoldást keresem,ezért kértem segítséget.Nem tudom,mi a teendő?Ha bejelentem,megbírságolnak? Mennyi lehet a bírság?Vagy bontsam le és utána építsem fel újra?Mi a legjobb megoldás?
>Az akkori műszaki osztályos munkarárs(aki megadta az építési- és lakhatási engedélyt a házra)azt mondta,hogy erre a garázsra nem kell építési engedélyt kérni.
Garázsra mindig is kellett építési engedélyt kérni. Az, hogy ezt az ügyintéző nem tudta eléggé sajnálatos.
Nem attól lesz épület/építmény valami, hogy van-e alapja, vagy nincs.
> Van valamilyen kiskapu?
Ha tanácsolhatom, ne a kiskapukat keresse, hanem inkább a megoldást.
Van egyfajta tévhit ebben az országban: építésügyi hatósági engedélyt kérni nem azért kell, hogy ne büntessenek meg, hanem azért, mert amikor valaki a telkére házat épít, az bármilyen furán hangzik is településfejlesztés. Ennek megfelelően nem építhetek akármit az ingatlanomra csak azért, mert az enyém. Közterületről látszik és nem mindegy, hogy mi látszik, ezenkívül persze egyéb más előírásnak is meg kell felelni (pl. tűzvédelmi, egészségvédelmi stb.).
- ha nincs építési jogosultságot igazoló okirat és azt a hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolják, - ha a tervdokumentációból hiányzik a metszet és azt hiánypótlási felhívás ellenére nem csatolják, - stb.
Köszönöm a tanácsot,az egyik oldala leszerelhető, a másik pedig a "kerítés". Remélem ezt megúszom, de tenyésztem a harci kutyákat is.Minden esetre.....:)
1 Ha meg tudod oldani, hogy úgy nézzen ki, mint egy "20m2-es lábakon álló kerti tető" akkor nem kell hozzá építési engedély.
2. A korábban említett álcaháló és két vérszomjas kaukázusi juhász a kertbe, amikor jönnek összeírni, sajnálattal széttárod a karod, hogy sajnos a két kutyát nincs erőd lefogni, és harapnak, úgyhogy csak saját felelősségre jöhetnek be ;-P
Tanácsra lenne szükségem!2003-ban építkeztünk,az építőanyag tárolására készítettünk egy 30m2-es kb.3 m magas fagerendás,forgácslap oldalú,hullámpalás tárolót,ami ma garázsként funkcionál.Alap nincs alatta.Az akkori műszaki osztályos munkarárs(aki megadta az építési- és lakhatási engedélyt a házra)azt mondta,hogy erre a garázsra nem kell építési engedélyt kérni.A megmaradt anyagokból sikerült szépen kipofozni,kívülről téglaépítésünek látszik.Mennyire örültünk neki....A városunkban házszámösszeírás kezdődött.Figyelmeztettek,hogy a szabálytalanul építkezőket megbírságolják.Én felhívtam az akkori ügyintézőt,kiderült,hogy elbocsátották és a garázsra építési engedélyt kellet volna kérni és különben is nem jó helyre épült,valószínű,le kell bontani.Most mit tegyek?Mit tanácsolnának?Máshova nem lehet tenni a garázst a telek adottságai miatt(1,5 m az oldalkert,9 m-es a telek)Rokkantnyugdíjas vagyok kevés jövedelemmel.Kérem segitsenek!Van valamilyen kiskapu?Köszönöm.
"Az eljárás megszüntetése4. § Az építésügyi hatóság - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (2) bekezdésében foglaltak keretében - az eljárását végzéssel megszünteti, ha
a) az építtető a szakhatósági eljárásban a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, és erről a szakhatóság az őt megkereső eljáró építésügyi hatóságot értesítette, vagy
b) az építtető figyelmét erre a hiánypótlási felhívásban felhívták és a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, ezért a kérelem elbírálásra alkalmatlan."
Mikor alkalmatlan a kérelem?
pl: -nem készült metszet?
- nincs statisztikai lap csatolva?
A határozatban szerepeltetni kell a telekalakítás előtti és utáni keletkező telkek helyrajzi számát és területét. 37/2007. ÖTM r. 26. § (4) és/vagy 25. § (5).
Ezeket az adatokat mi alapján szerezzem meg?
Pl.: Az ügyfél elkészíttteti, de nem nyújt be régi fajta "változási vázrajzot", csak vázlatot a telekalakításhoz. Amikor hiánypótlásra szólítod fel, közli, hogy más hatósági nyilvántartásban megtalálható, keresd ott. Kikéred a Földhivatalból? ;-)
Egyszerűbb lett volna a régit meghagyni. (kitűzésre és inyt. átvezetésre alkalmas vázrajz)
Na, megnéztem, miről beszéltél... Amire rákérdeztél, az az elvi telekalakítási engedélyhez bizonyos esetekben benyújtandó dokumentáció specifikációja:
24. § (5) Elvi engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell: e) telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, az 5. melléklet szerinti - a kérelmező és a tervező által aláírt - telekalakítási dokumentációt legalább 5 példányban,
Egyéb, eltérő esetekben nem kell ilyen dokumentációt benyújtani (mivel a fenti esetekben mindenképpen kötelező elvi engedély kérni). A jelenlegi rendeletben nem szerepel, hogy a kérelemhez be kéne nyújtani a változási vázrajzot, csak meg kell adni, hogy mi változik és mire (határozottan úgy emlékszem, hogy régen ez elő volt írva):
26. § (2) Telekalakítási engedélykérelemhez - annak tartalmától függően - mellékelni kell: a) a 24. § (5) bekezdés d)-f) pontjában foglaltakat, b) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területi változásának feltüntetését, valamint az útkezelő, vasútkezelő előzetes nyilatkozatát.
24. § (5) d) telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén da) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát legalább egy példányban, db) ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térképet, dc) az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán - 4 példányban - a tervezett telekalakítás vázlatát, valamint a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építmények feltüntetését, e) telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, az 5. melléklet szerinti - a kérelmező és a tervező által aláírt - telekalakítási dokumentációt legalább 5 példányban, f) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
Viszont ettől függetlenül az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály szerint a nyilvántartásba csak az engedélyező hatóság által záradékolt vázrajz alapján jegyeztethető be a térképet érintő változás.
Az lenne a kérdésem, hogy egy 4,0m magas(meg a tető) 10X17-es 3 oldaláról hullámlemezzel zárt egyik oldaláról nyitott faépületet el lehet-e fogadtatni, mint siló, vagy ömlesztett anyag tárlót. Tulajdonképpen az lenne mivel mezőgazdasági terményt tárolnék benne. Betonozott szilárd alapja sem nem lenne.
Van jogszabály arra, ha az önkormányzat külön nem szabályozta, hogy mi fér bele, milyen lehet egy siló, vagy ömlesztett anyag tároló.
Ha a telkek száma változik (egyesítés vagy felosztás), vagy csak szimplán a telkek közti határ helye módosul, akkor azt telekalakításnak hívják. A feladat a következő:
Az érintett ingatlanok valamelyikének egyik tulajdonosa felkér egy ingatlan-rendezési jogosultsággal bíró tervezőt (ilyet jellemzően földmérő néven fogsz találni), aki kikéri a földhivatalból az aktuális adatokat, meghallgatja a tulajdonosok elképzelését a tervezett változtatásokról, besétál az önkormányzathoz, és megérdeklődi, hogy mit engedélyeznek, ez alapján készít egy tervezetet, ha ez az eredmény a tulajdonosoknak is megfelel, akkor készít egy végleges tervet (változási vázrajz), ezt beadja a földhivatalba, ott megnézik, hogy a kiindulási alap megegyezik-e az ő nyilvántartásukban szereplő aktuális adatokkal, ill. hogy a változtatások során nem változott-e a szumma terület, ha okés, akkor raknak rá egy pecsét (záradékolják). Ezt utána megkapja a megbízó tulajdonos, aki besétál az önkormányzathoz, bead egy kérelmet telekalakítási engedély szerzése céljából. Ehhez fognak még kérni minden érintett telekről hiteles tulajdoni lap másolatot, meg az összes telekről hiteles térképmásolatot, valamint a földhivatal által záradékolt, a földmérő által készített változási vázrajzot. Telik-múlik az idő, optimális esetben egyszercsak küldenek egy határozatot, hogy a telekalakítást engedélyezik. Ha a határozat jogerőre emelkedett (kipostázták az összes érintett telek tulajdonosának ill. a szomszédos telkek tulajdonosainak, és ők nem fellebbeztek, vagy aláírták a nyilatkozatot, hogy a határozatot olvasták, és lemondanak a fellebbezési jogukról), akkor a kérelmező tulajdonos az önkormányzatnál visszakapja a beadott változási vázrajzot, kap rá egy pecsétet, hogy az építési hatóság engedélyezte, ill. a engedélyező határozatra is kap pecsétet, hogy jogerőre emelkedett. Ezután az összes érintett ingatlan összes tulajdonosa elsétál egy ügyvédhez, viszik magukkal a záradékolt, engedélyezett vázrajzot, a jogerős pecséttel ellátott telekalakítást engedélyező határozatot, ezek alapján az ügyvéd ír egy telekalakítási szerződést (ha kell, akkor az esetlegesen változó tulajdonviszonyokat is le lehet egyben rendezni), az emberek aláírják, az ügyvéd ellenjegyzi, majd a szerződés, a változási vázrajz, ill. a határozat megfelelő mennyiségű példányait az ügyvéd által írt bejegyzési kérelem nyomtatvánnyal egyetemben beadják a földhivatalba, ahol is optimális esetben egyszercsak majd bejegyzik.
Vagy ha van az önkormányzatnak parkolási rendelete, abban kitér a parkolóhely megváltásának lehetőségére. Ha jól emlékszem 1,5-2,5 miila között változik Budapesti kerületekben a parkoló megváltása és pl a VI. kerületben függ attól is, hogy az érintett ingatlan előtt van-e kötöttpályás tömegközlekedés, mert akkor csökkenthető a megváltandó parkolószám.
